Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1984-11-17 / 271. szám

December 2-án nyí ile T éli tárlat Tehetséges amatőrök is bemutatkoznak Miskolci diák lett az első Kollégiumi pályázat veszeti Alap és a Képzőmű­vészeti Szövetség . tagjainak hirdették meg. De lehetősé­get adnak tehetséges amatő­röknek is, hogy egy ilyen nagy kiállításon megmutat­kozzanak: a Borsodi Amatőr Képzőművészeti Stúdiót hív­ták meg a rendezők, és a legjobbak munkáit fogadták el. Bemutatja a Téli tártat annak a hét fiatal grafikus­inak a lapjait is, akik az idén végezték el a képzőművészeti főiskolát, és a nyár folya­mán dolgoztak a miskolci alkotóházban. Az idei Téli tárlatra 62 művész jelentkezett, jóval több, mint kétszáz munká­val, a zsűri 54 alkotó 110 művét fogadta el. A kiállí­tásra kerülő anyag nagy ré­sze festmény, illetve grafi­ka, kevesebb a szobor, és Köllőék a Köllő Miklós és a Dominó együttes neve összeforrt a hazai pantomimművészettel. Munkásságukat a miskolciak is jól ismerhetik, hiszen Megköthetjük karácsonyig csupán néhány textil szere­pel. A részvétel természetesen fontos, de a Téli tárlatnak díjai is vannak, amelyek az egyes művész pályájának egészét tekintve, is értéket képviselnek. A hagyományos díjakhoz az idén még Kettő társul: a salgótarjáni tavaszi tárlaton díjalapitóként sze­replő miskolciak gesztusát most a Nógrád megyei és a salgótarjáni tanács viszonoz­za. A díj-zsűri november óO- án kilenc díjat ítél oda. A Téli tárlat fődíját a Miskolc városi Tanács adományozza, a többi: a Borsod megyei Tanács, az SZMT, az LKM, a DIGEP. a Borsodi Szénbá­nyák, az Ózdi Kohászati Üze­mek és a két nógrádi tanács díja. M— Vasasban műsoraikat rendszeresen előadják a város művelődési házaiban és a diósgyőri vár­ban. A mozgás-színházi be­mutatóikon kívül ők hozták létre az első hazai panopti­kumot is, a budai várban. Az Egy centi kabaré cí­mű műsorukat kedden mu­tatják be a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban, 18 órai kezdettel. Az előadás a Dominó és Köllő Miklós si­kerprodukciói közé tartozik, hiszen 1982-ben ezzel az elő­adással Cannes város díját érdemelték ki. Bizonyára jól fognak szórakozni azok, akik jegyet váltanak a pénztá­rakban vagy a közönség- szervezőknél 48 forintért, s talán bővül a hazai panto­mimrajongók egyelőre még nem túl népes tábora. a 19. században vis&zaszo Mesebolt Mesebolt címmel a Polo együttes gyermekműsorára várják a kicsiket kedden délelőtt a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ­ba. Tamkó Sirató Károly, Gazdag Erzsi, Nemes Nagy ^ A falu látképe. Répáshuta Eqj szlovák falu a Bükkben Hagyományosan a város fel- szabadulásának évfordulóját köszönti a december 2-án, va­sárnap délelőtt 11 órakor nyí­ló Téli tárlat, mint ahogy ha­gyomány, hogy a grafikai bi- ennálét követő évben, tehát az idén, ennek a grafikusok mel­lett a festők, szobrászok, tex­tilművészek kétesztende! ter­mését bemutató nagy kiállí­tásnak ad otthont a Miskolci Galéria. Eltér viszont a hagyo­mánytól, hogy a Téli tárlat az idén már nem országos, ha­nem területi kiállítás. Az elmúlt tíz évben kép­zőművészeti életünk egyik változása, hogy minden mű­faj, minden művészeti ág megteremtette a maga külön országos kiállítását. A gra­fikai biennále Miskolcon van, de a táblakép-festészet szin­tén kétévenként megrende­zett nagy bemutatója már Szegeden. Máshol rendezik a rajzok, az akvarellek vagy a kerámiák alkotóinak orszá­gos kiállítását. A Téli tárlat, két évvel ezelőtt is mutatta ezt a mozgást: — a többnyi­re Észak-Magvarországon. vagyis ezen a területen élő művészek adtak munkákat. Az idén már csak Borsod, Heves és Nógrád képzőmű­vészeinek, elsősorban a Mű­Az otthont pótolja a kol­légium azoknak a diákoknak, akik más városban járnak is­kolába. A kollégium azonban nem a családi környezet: ke­vesebb is, több is lehet en­nél, de mindenképpen más. Sajátos közeg, amelynek mun­kája a fiatalok mindenkori közérzetén mérhető, és még oz iskolák eredményein is: legalább annyi jótanuló kol­légista van. Természetes, hogy a kol­légiumot minden fiatal vagy itt dolgozó pedagógus más­képpen látja: a tapasztalata­ikra voltak kíváncsiak, ami­kor a megyei tanács művelő­dési osztályával az élen, a megye fiatalokat összefogó tömegszervezetei, illetve a Pedagógus Továbbképző In­tézet az év elején pályázatot hirdetett. Külön a fiatalok­nak. akik Egy kollégium éle­te diákszemmel címen írhat­tak a tanároknak pedig egy- egy intézmény története, vagy a nevelőmunka volt a téma. A pályázatot kiírók őszintén sajnálják, hogy nem volt nagy az érdeklődés, mert szépen tudták az egyes munkákat díjazni, és mert több résztvevővel árnyaltabb lenne a kép. Végül is kilenc pályamunkát bíráltak el. Az ifjúsági kategóriában Farkas Noémi, a Hámán Ka­tó Központi Kollégium lakó­ja, a Zrínyi Ilona Gimnázi­um negyedik osztályos di­ákja kapott első díjat. Máso­dik díjat nem, de két har­madik díjat adtak ki: Fekete Tamperétől az Északi-sarkkörig A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ klub- helyiségében Breitenbach Jó­zsef tart diákkal illusztrált előadást északi utazásairól, Tamperétől az Északi-sark­körig címmel. A szerdán es­te 6 órakor kezdődő rendez- •fcAjire a belépés dájtalao. I Andrea, a putnoki általános iskolai diákotthon lakója, il­letve a mezőkövesdi Földes Ferenc Kollégium hat diákja kapta, akik Gazáig Mária irányításával írták meg él­ményeiket. Dicséretben Zsol­dos Éva sárospataki és Tóth Ildikó sátoraljaújhelyi kol­légista részesült. A tanároknak hirdetett pá­lyázaton első díjat nem ad­tak ki. Második díjat dr. Ka­tona Ferenc és Huszkay And­rás sárospataki nevelőtaná­rok kaptak, a harmadik díj Deák Imréné sátoraljaújhe­lyi, illetve Berkes Zoltán óz­di tanároké. Eoy szép Sok nőnek kedvenc időtöl­tése, ha maga és a csaiád- taguji számára köthet. Kará­csonyig van még idő ahhoz, hogy akár a képen látható szép pulóver elkészüljön; iga­zán nem lebecsülendő aján­déknak sem, és külön értéke, hogy egyedi darab, nem „kö­szön” vissza a párja senkin. A hozzávalók: 30 deka vi­lágoszöld, 10 deka sötétzöld, 5 deka lila, 5 deka piros Firenze félgyapjú fonal. (Persze, az sem baj, ha ré­gi kötést bontunk le, és meg­felelő színkombinációt alkal­mazunk.) Az alapminta: az első sor sima, a második sor fordított. Az eleje munka­menete: sötétzöld színű fo­nallal, 3-as kötőtűvel, 76 szemre kezdjük, patentmin­tával 7 centi magas kezdő- részt kötünk. A következő sorban arányos elosztással 6 szemet szaporítunk. A mun­kát 3,5-es tűvel folytatjuk, 20 sor után következik 4 sorban a sötétzöld csík. A kezdéstől számított 31 centi elérése után a karkerekités pulóver részére lefogyasztunk 5 sze­met. A munkát 52 centimé­teres magasságban, patent- kötessel folytatjuk, 3 centi­métert (8 sort) kötünk, majd a szemeket az. alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. A hátát az elejerésszel azonos szem- es sorszámmal, mintával kötjük. Az ujjakat zötétzöld fo­nallal, 3-as kötőtűvel, 40 szemre kezdjük, patentmin­tával 7 cm magas kezdő­részt kötünk. A következő sorban arányos elosztással 8 szemet szaporítunk. A mun­kát 3,5-es tűvel, alapmintá­val, csíkosán folytatjuk, majd mindkét oldalszélen, minden hatodik sorban sza­porítunk ll-szer egy szemet. A kezdéstől számított 50 cm elérése után a szemeket egyenként, lazán lefogyaszt­juk. összeállítása: a részeket szem- és sortalálkozás sze­rint szemet szembe öltések­kel alapszínű, és alapvas­tagságú fonallal összevarr­juk. Az eleje-háta oldalfe- iületoe piros, lila fonallal, Érdekes kiadvánnyal jelent- kereti a Herman Ottó Múze­um. Néprajzi kiadványai so­rozatában Répáshuta törté­nelmét, néprajzát, természet- földrajzi és településviszonya­it mutatja be húsz szerző. A Miskolchoz közel fekvő kis faluban ma mintegy hét- százan laknak. Amint azt Hevesi Attila A fahi termé­szet—földrajzi viszonyai, va­lamint Veres László Tele­püléstörténet című dolgoza­taiból megtudjuk a táj ter­mészeti kincsekben nem túl­ságosan gazdag, sőt szegé­nyes. A község létrejöttét a nevében is szereplő butának köszönheti. A diósgyőri koronaurada­lom részeként a 18. század végén cseh, morva és szlo­vák szakemberek telepedtek le az akkor még dús erdők­kel borított völgybe. Áz üveggyártás azonban később, rult, mert ez a lényegében manufakturális (kézműipari) forma nem állta a versenyt a nagyiparral. A falu lakosságának a megélhetését mindmáig a környező erdők, szegényes rétek és szántók, a fakiter­melés, a szén- és mészége- tés, valamint a fuvarozás biztosítja. Ez az életmód sa­játos módon egyszerre je­lent zártságot és nyitottsá­got. A modem közlekedés létrejöttéig a nők nem, vagv csak nagyon ritkán hagyták el a falut, s a környező köz­ségeknél, valamint Miskolc- nál messzebb nem mentek. A férfiak azonban égetett mésszel és faszénnel megra­kott • szekereikkel eljutottak E9T televíziós műsor kritika- I ját egy rádiós műsor tanulsá­gával szeretném bevezetni. A neves hadtörténész, ürfegyver- szakértö, katona-mérnök, egy rádiós műsorban mondotta el, hogy nem szereti a sci-fit. Ugyonis a tudományos fan­tasztikus irodalom és film mű­velői elrugaszkodnak o való­ságtól, alapvető természeti tör­vényeket hagynak figyelmen kívül, s illúziókban ringatják a befogadó közönséget. .. A csütörtöki televíziós adásnak Jövendő mondó volt a főcíme. A premier gazda­sági kérdéseket elemzett; je­lesen iparunkat, s azzal az igénnyel, hogy mi lesz. mi­lyen lesz 2000-ben. Arany János után szabadon azt mondhatnánk, hogy gondol­ta a fene... A gazdaság ugyanis nehezen viseli, vált­ja be a futurológia partta­lan jövendöléseit. A varázs­gömb. az ólomöntés, a ma­darak belső szerveiből való jóslás itt mit sem ér. A szárnyaló fantázia nem ak­kor a legbátrabb, ha a ra­cionalitás vélhető határán túllép', hanem akkor, ha a prognózisokat az idő igazol­ja. Verne nagy álmodozó volt. s mindmáig ő az, aki a tecnikában legmesszebb tudott előre tekinteni. H. G. Wells jövőbeli esettanulmá­nyait megmosolyogták, Clar­ke hipotéziseit fanyalogva fogadta a kor. Mit mondhat hát féltucat magyar gazda­ságvezető a jövőről, tudva azt, hogy a vállalatnál éven­te készül mérleg, s a telje-. sítményt dekádonként mé­rik?! A ma jó igazgatója —-. s ez a műsorból is. az említett példákból is kiderült — nem mindig válik a legbölcsebb jövendőmondóvá. Termé­kekben. konki’ét árakban nem lehet gondolkozni, hi­szen a versenylistát gyorsan Szolnok megyébe is. Ezek * természeti adottságok, ez az életforma alakította ki a fa­lu életmódját és szokás­rendjét is. Sok vonásában még ma is archaikus, kitű­nő terep a hagyományokat kutató néprajzosoknak. Nincs terünk itt felsorol­ni, mind a húsz tanulmányt, amelyek sorra veszik a nyel­vi sajátságokat, a munka­szokásokat, a népességmoz­gást, a kulturális hagyomá­nyokat és á hiedelemvilágot, A 430 oldalnyi, képekkel il­lusztrált kötet a maga szak- szerűségével olvasmányos is, és bízvást tarthat számot az olvasók érdeklődésére. H. S. átírja az idő. Jobb cégeknél már alkalmaznak olyan munkatársat, akinek besoro­lása, titulusa a „tiszta fej”. Olyan emberről van sző, aki elrúgva a napi nyűgök béklyóit népben, nemzetben, évtizedekben gondolkozik. Ujját a jövő pulzusán tart­ja, s nem habozik ma még szentségtörőnek tűnő kije­lentéseket tenni. Elhangzott ilyen a csütörtöki televíziós műsorban is. Például: Ma­gyarországnak a világgazda­ságban a tisztes kisiparos szerepét kell betöltenie ah­hoz, hogy boldoguljon. Ront­ja ez a presztízsünket? Alig­ha. hiszen autóbuszból, ku­koricából, alumíniumból ..nagyhatalom” vagyunk. ' De le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy mi a „vas és acél országa” leszünk. A világpiacon nem diktálhat­juk az árakat, s törvény­ként kell elfogadnunk, hogy a versenvképesség megte­remtése élet és halál kér­dése. Van egy szép. hosszú, gyakran használatos es ne­hezen magyarítható kifeje­zés. Manapság gyakran ta­lálkozhattok vele: interde- pendencia. Ez kölcsönös füg­gést. ha úgy tetszik kiszol­gáltatottságot jelent. Olyan kiszolgáltatottságot, amely­nek káros hatását csak gyors és nagyfokú alkalmazkodó- képességsel lehet ellensú­lyozni. Ez a nagy felad­vány, s ez a lecke kéteze­rig. A környezet, amelyben a magyar nemzeti jövede­lem döntő része megterem, a határon túli. Házon, ha­zán belül sem a kisebb há­nyadért széliünk ringne. Az idő — úgy tűnik — nem nekünk dolgozik. De lépést kell tartanunk a korral. Hogy kétezerben is jusson szilveszteri pezsgőre ... (brackó) Agnes és más költők meg­zenésített verseiből, közös éneklésből és játéktól áll a 4—14 éveseknek szóló két előadás. A negyed 10-kor és fél 11-kor kezdődő Mese­boltba 12 forint a belépődíj.j lustakötéssel (mindkét ol­dalon sima szemek) készült díszítő háromszögeket var­runk. A munkát az alsó sar­kon kezdjük, szélszem nél­kül dolgozunk. Minden sor­kezdésnél az első szemet kétszer simán lekötjük (egy­szer az első szálat, majd a hátsó szálat), a tizedik'sor- ban a kötőtűn 12 szem van, ezeket egyenként lefogyaszt­juk. A kész háromszögeket a csíkokhoz illesztve fel­varrjuk. Pezsgő kétezerben

Next

/
Thumbnails
Contents