Déli Hírlap, 1984. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1984-11-24 / 277. szám
Móni nyerő pontya Villantó Sikerekben bővelkedő időszak után a múlt szombaton évadzáró összejövetelre gyűlt a megyei horgászválogaiott. •Az együttes igencsak kiérdemelte a nyilvános elismerést. Az idén fölényesen nyerte az országos csapatbajnokságot a II. osztályban, s visszakerült az 1. osztályba. Győzött a szomszéd Keiet-Szlovákíá legjobb horgászaival vívott Barátság Kupa versenyen. Tagjai közül Németh László, a miskolci Közalkalmazottak HE élversenyzője bronzérmés lett az országos egyéni bajnokságon, és értékes díjakat hozott haza több nemzetközi versenyről. A leninvárosi Szabó Barna is jeleskedett egyéni teljesítményével, és megszilárdította helyét az országos válogatott keretben. Ha már sikerült egy bolyban ennyi remeklő horgásszal találkozni, éltem az alkalommal, és sorra kérdeztem őket idei legemlékezetesebb halfogásukról. (Hátha a Vil- Ikhtó olvasói is hasznosíthatnak egyet-mást az elmondott szakmai tapasztalatokból.) Nf.-Ügy illő, hogy a szebbik nem képviselőjével kezdjem a beszámolót. Á megyei válogatott legifjabb tagja Bata Mónika, a miskolci Eszak-magyarorszá- gi HE tagja, aki alig töltötte be a 15. életévét — és már a felnőtt horgászhölgyek mezőnyében is derekasan helytállt az idei versenyeken. Az esztendő legemlékezetesebb horgászélménye- kéjlt mégis az országos ifjúsági tábor halfogó versenyét tartja számon. De hadd vegye át ő maga a szót: — Fadd-Domboriban, a Hott-Duna partján táboroztunk. Az itteni víz híres a halbőségéről. A versenyen a mellettem horgászok némelyike 3—4 méternyire a parttól már pontyot Is akasztott. Én meg a nyolcméteres teleszkópos botommal csak keszegeket fogtam. Alig egy óra volt hátra a versenyidőből, amikor édesapám — aki az edzőm is — tanácsára konzervkukoricát szórtam a horgászhelyem elé, s áttértem rövidebb botra. Továbbra is hajszálvékony, 10-es zsinórral s pici horoggal folytattam a versenyzést. Jöttek sorjában megint a keszegek. Aztán a lefújás előtt 6 perccel éreztem, hogy nagy halat akasztottam. Tudtam, hogy nem szabad kapkodnom. Szerencsémre a végszóra érkezett ponty — mert az volt, olyan kilósnyi — jobban meglepődött, mint én, s mire kitörhetett volna, sikerült megszákolnom. Még maradt időm az újracsali- zásra, s egy búcsú-.keszeg megfogására is. A kukoricával odacsalt ponty nyerőnek bizonyult. Én lettem az első a Halfogásban. Hadd tegyem hozzá a megszívlelhető tanulságot Móni szavaihoz. Amiként versenyen bevált a szokatlan „kukoricázás"’, hasonlóképpen érdemes hagyományos horgászat közben is kipróbálni a megszokottól eltérő etetőanyagokat, számítva a halak esetleges ínyenc hajlamára. (berecz) Mennvi bort tartanak meg maguknak a termelők? Mintegy 70 kilométer hosszúságú területen fekszik híres történelmi borvidékünk Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaújszántó- ig. Egy régi latin rigmus ezt így határozza meg: „Incipit in Sátor, desinit in Sátor”, vagyis Tokaj-Hegyalja a sátoraljaújhelyi Sátor-heggyel kezdődik és ugyancsak Sátor-hegyben végződik Aba- újszántón. Évszázadokon át zárt borvidék volt, s az napjainkban Háziasszonyoknak ajánljuk :i Halászlé -— három módon Aki híve a korszerű táplálkozásnak, rendszeresen fogyaszt halai. A Búza téri vásárcsarnokban- levő Bocskai Halászati Termelőszövetkezet boltjában a kon- ceütrátumok és a mélytengeri fagyasztott nalak mellett állandóan kapható élő hal. A bolt vezetőjét. Keltesz Miklóst gyakran kérdezik a vevők, melyik halat hogyan kell elkészíteni, hogy jellemző íze a legjobban érvényesüljön. Mivel ő maga nemcsak a késznek örül, legszívesebben sa- já+kezűleg készíti el otthon a hajat. Kérésünkre néhány receptet is elmondott. HALLEVES ALFGLD1ESEN PONTYBÓL, AMÜR3ÓL, BUSÁBÓL, KÁRÁSZBÓL ES KESZEGBŐL. Hozzávalók: 1 kiló szeletelt hal, 20 deka vöröshagyma, 10 deka zsír, 6 deka liszt, 30 deka- burgonya, 10 deka zöldpaprika, 15 deka paradicsom (vagy ennek megfelelő lecsókonzerv), pár szem bors, só ízlés szerint, és egy doboz halászlékocka. Elkészítése: a halat két- ujjnyi széles darabokra vágjuk, és sóval gyengén . bedörzsölve egy órán át állni hagyjuk. Négyliteres fazékban, zsíron az apróra vágott hagymát szalmasárgára pirítjuk, ráöntjük a lisztet, s jól elkeverjük. Néhány perc múlva rászórjuk a piros paprikát, a hasábokra vágott burgonyát, és vízzel felengedve (kb. két. literrel) fel- f • Beletesszük a két 1- •'■ko’kát, az apróra v: >tt zöldpaprikát, paradicsomot, 10 percig főzzük, majd beleengedjük a halszeleteket. Mire a burgonya megpuhul, a hal is megfő. Forrón tálaljuk. KÜLÖNLEGES HALÁSZLÉ PONTYBÓL, BUSÁBÓL, HAR- CSAFEJBOL, KÁRÁSZBÓL ÉS KESZEGBŐL. Hozzávalók: fajtánként 6 —8 szelet hal, egy kiló harcsafej, egy-két kisebb kárász és keszeg, egy üveg száraz fehér bor, 6—8 deka sárgarépa, petrezselyem, zeller, 2 —3 babérlevél, 2 szem szegfűszeg, 1 cikk fokhagyma, csipetnyi sáfrány, 2 paradicsom, néhány cikk narancs, egy deci konyak, 10 deka vöröshagyma, só, olaj, és két apró kockára vágott, megpirított zsemle. Elkészítése: a kevés sós vízzel hígított borban puhára főzzük a karikára vágott zöldségét, babérlevéllel, szegfűszeggel, fokhagymával, sáfránnyal, paradicsommal, naranccsal és a harcsafejekkel együtt. Ez a borleves. A halszeleteket megsózzuk, és olajban — melybe finomra vágott vöröshagymát teszünk — pár percig pároljuk a halszeleteket, miközben konyakkal öntözgetjük, maja rászürjük a zöldséges borlevest, és 25—30 percig lassan főzzük. Pirított zsemlekockákkal tálaljuk. HALGOMBÓCLEVES PONTYBÓL, AMURBÓL, BUSÁBÓL. Hozzávalók: 1 kiló halszelet, fél kiló fej, farok, ikra, 5 deka zsír, 15 deka vöröshagyma, 1 kávéskanál piros paprika, 2 db zöldpaprika, fél pohár tejföl, 6 deka liszt, 15 deka gomba, törött bors, só, 2 tojás fehérje, kiskanál mustár. Elkészítése: a halfejből, farokból, ikrából alaplevest készítünk, amibe belekeverünk egy doboz halászlékockát. A szálkátlanííott halat ledaráljuk, tojásfehérjével, sóval, törött borssal ösz- szedolgozzuk, és dió nagyságú gombócoKat formálunk. Zöldpaprikával finom paprikást készítünk a gombából, amit a halalaplév.el levessűrűségűre felengedünk, felforralunk és belefőzzük az apró halgombócokat — amit mustárral izesiteUGak. is. Három város: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és 25 község tartozik hozzá. Az ültetvénnyel betelepített szőlőterület mintegy 7500 hektárt tesz ki. Ebből 1400 hektáron a táj legnagyobb szőlészeti-borászati gazdasága, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát gazdálkodik, mintegy 2000 hektár a termelő- és szakszövetkezetek tulajdona, a többit — parcellákra osztva — a kistermelők művelik. Befejeződött az idei szüret: hordóban, pincében erjed már a hegy leve. Az 1984-es termés sem meny- nyiségben. sem minőségben nem tartozik a kiemelkedő évjárat közé. de azért szerény átlagnak megfelel. A termelőktől — szerződéses alapon — .125 ezer hektoliter mustot és 85 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel a borkombinát. Persze a termés egv részét, a Hegyalján kialakult „hagyománynak” megfelelően mintegy 30 százalékát, maguknak tartották meg a termelők. így körülbelül 50—60 ezer hektoliterre becsülhető az a bormennyiség, amely a szőlősgazdák pincéiben várja „sorsa beteljesülését”. Ezután kezdődik a szőlő- mívesség utolsó, de mindenképpen legkellemesebb „munkafázisa”: le-lejárogat- ni a riolittufába vájt mély pincébe, figyelni a must erjedését, majd végezni a szűrést, derítést, többszöri fejtést — egyszóval a bor „iskolázását”. Közben természetesen jut idő a rokonokkal, barátokkal való „föld alatti” koccintgatásra, azaz egy kis pincézésre is ... H. J. A János vitéz előadásának tablója, 1932-ből. A János vitéz híres előadása Volt egyszer egy Bányamécs... A perccesbányatelepi elemi iskolában a század elején az okozta az egyik legnagyobb gondot, hogy a tanulók nagy többsége német, lengyel, szlovák szülőktől származott, igy anyanyelvűk sem lehetett magyar. A bányatelepi iskolákban pedig kizárólag magyar nyelven tanítottak. 1900- ban például a 134 tanulóból 32 volt magyar anyanyelvű, öt évvel később pedig, 1904- ben a 217 tanulóból 74 magyar és 143 nem magyar anyanyelvű. Az iskola máig is jó emlékezetű igazgatója, Lauday János hozta létre még 1903-ban a férfiakból álló dalárdát, amely a 40-es évek elején is működött; több országos versenyt is nyert. A perecesi Bányamécs Dal- és Műkedvelő Egylet olvasókörét 1906-ban szervezte meg. Megalakította a színjátszócsoportot, amely 1913-ban már, nagysikerű.előadást tar-, tott, miután 1911-ben létrehozta a fúvószenekart, fél- száz fiatal közreműködésével, később pedig a vonós- zenekart is. Az olvasókör első száz könyvét Menner Richard helybeli gyógyszerész ajándékozta az egyletnek. A Bányamécs megalapítója 1933-ban vonult nyugdíjba. A három évtized alatt elérte, amit a századforduló masa elé'tűzött; az iskola és a Bányamécs segítségével a felnőtt lakosság is eljutott a műveltség egy bizonyos szintjére. Az űjaknai felolvasóteremben — a munka előtti létszám ellenőrzésére szolgált — kultúrházat alakítottak ki, a mozi is ebben a helyiségben kezdte meg működését. Itt rendezték meg 1932-ben Kacsóh János vitéz című operettiét. A rendező egy fiatal néptanító, Zádori Imre volt, jelenleg nyugalmazott iskolaigazgató. A Bányamécs megalapítója meg- hatottan köszönte meg a ne- héz, föld alatti munkásokból á'ló színjátszóknak a teljesítményt. A 30-as évek közeá technika történetéből Az ' " " Nyolcvanöt éves a Renault- gépkocsi. Az elsőt 1899-bén gyártották le, sorozatsze- rűen, és újdonsága az volt, hogy az addig használatos láncmeghaj- tással szemben a kardántengelyes meghajtást alkal- • mázták. Továbbá ez volt az első zárt, ún. karosz- szériás gépkocsi, amelynél az alvázra szerelt felépítmény védte az utasokat. A szabadtéri színpad főrendezői irányítótornya. Elbontott ák. (A Déli Hírlap fotópályázatára érkezett képek. Zá~ dór Imre nyugalmazott iskolaigazgató gyűjteményéből.) pétől kezdődtek meg a perecesi szabadtéri játékok az erdőből „kihasított” három- szintes színpadon, Zádori Imre mellett Bánkú ty Gábor tanító jeleskedett eredeti, a környezetnek megfelelő rendezési gyakorlatával. A János vitéz mindvégig nagy siker volt a szabadtéri színpadon, ahol megjelent Kukorica Jancsi juhnyája is, a huszárok lóháton vonultak végig a színpadon, a háború valódi tűzijátékkal járt, és a boszorkány, a vasorrú bába drótkötélen „lovagolt” végig a színpad fölött. A bányászzenekar vonósrészlegét, olyan híres dirigensek vezették, mint Hajmann László. Matherni Géza. Pogány Sándor, Mentényí Ernő. Autóbusz-közlekedés híján a vasgyárból induló kisvonatnak egy-egy előadás alkalmával különjáratokat is le kellett bonyolítania. A fővárosból, Szegedről, de még külföldről is szívesen jöttek egy-egy produkció kedvéért. E sorok írója is, mint szerény közreműködő, igen-igen sajnálta, amikor az 50-es évek végén megszűntek ezek a valóban nagyszerű játékok. Mi van ma? Megvan a gazdag könyvtár és a bányász fúvószenekar. A tömegkommunikációs eszközök, a rádió, a televízió világában megszűnt a dalárda, ejsorvadt a színjátszókor. Perecesen már régen bezárták* a bányát, a telep Igazi-gazdáját; az üzem vezetősége a „milliomos” Lyukóbánván' működik. A teleoet egyre több nyugdíjas lakja... O. J. BÉLYECCYŰjTÉS A Magyar Posta levelezőlapot ad ki — a tervek szerint — no- vembei 30-an Kocsis Pál szölö- nemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából. A „40 éve szabad” feliratú postai bélyegzést november 29-én Pécsett, november 30-án Egerben és Szekszárdon lehet megszerezni.-f November 29—december 9. között felszabadulási bélyeg- és plakátkiállítás tekinthető meg a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthonban, ahol Schwerin! és eszéki filatelisták is bemutatják gyűjteményük egy részét. A helyszínen alkalmi postahivatal is fog működni. A Városi Művelődési Központ Kossuth Művelődési Háza rendezésében szombatonként délelőtt 10—12 óra között továbbra is megtartják a bélyegbörzéket a Déryné n. 5. sz. alatti MisA magyar bélyegek gyártásánál sokféle nyomtatási eljárást alkalmaznak, többségében azonban a raszteres mélynyomást. Enné! a technikánál a — rendszerint szürke vagv színes tem- perafestékkel készült — rajzot a tervezett bélyeg négy-ötszörös nagyságában készítik el, és így adiák át a nyomdának kivile- lezésre. A réznyomá« nagv művészi tudást, gvakoriatot igénylő. igen bonyolult es hosszan tartó elíárás. Ennél is a bélyeg- tervpt a szándékozott n?gvság ötszörösére készítik. Az ofszetnyomás nagy előnye hogv egyszerre több szín nyomható. Jellemzője a folthatás. Előfordul, hogy a réz- és ofszetnyomást kombinálok. A bélvegtervezés forradalmát jelentették i<*7n-hpn Hollandia úgynevezett nyári bélyegei. amelveknél komputer segítségét vették igénybe. Szám- rendszerrel vezérelt ra izolóeénet kísérleteztek ki. amelv vonal- szerkezetek alkotására volt alkalmas. A tervező művész nagy számú alanszerkesztési készített, amit a komputer lyukszalagra vett. Amikor a raizolókar elvégezte munkáját, meglepő alakzatok keletkeztek. i süssünk, mil Hk? . v*-r, « .•*>* *•.. v - . rr<- -
