Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-13 / 242. szám

Bemutató előtt 4 Karamazov Regényből dráma ^ Molnár Zsuzsa (Katyerina). Szikora János rendező, Máhr Ági (Grusenyka) és Mihályi Győző (Aljasa) próba közben. (Kiss József felvétele) Családi kör Miskolciak Szentendrén, az új évad műsorrendje, a Tóték próbáján, évadnyitó — csupán néhány színházi téma az el­múlt hetek, hónapok cikkeinek sorából, amelyeket lapunkban közöltünk a Miskolci Nemzeti Szinházról. (És persze a leg­utóbbi, amelyben Az ember tragédiájának diáknézők előtt lezajlott, egyik előadásáról ir­tunk.) És az igazi szezon még mindig nem kezdődött el. Mert az új évad első premierje hát­ra van, ez pedig hazai ősbe­mutató lesz: Szikora János dramatizálta Fjodor Mihajlo- vics Dosztojevszkij A Karama­zov testvérek cimű regényét, ő is rendezte az előadást és tervezte a díszletét. A fiatal rendező nálunk az Agónia és a Rómeó és Jú­lia színpadra állításával bi­zonyította eddig tehetségét. Dosztojevszkijjel nem kis fá­ba vágta a fejszéjét, mert például Szerb Antal ezt írja: „ ... Dosztojevszkij nem való mindenkinek ... Bizonyos lel­ki alkat kell hozzá... az igazi átéléshez ajánlatos fia­talnak lenni... Ezek az em­berek (regényeinek szereplői) másképp viszonyúinak tette­ikhez, mint mi. A tettek egészen váratlanul, ésszel nem követhető utakon ro­hannak elő lelkűk mélyéről; karjuk hirtelen fellendül, és Az idén rendhagyó módon, ősszel rendezik meg a tokaji irótábort. A téma ezúttal az értelmiség helyzete lesz. Immár hagyomány, hogy a tábor Tiszaladányban kezdő­dik. Október 14-én, délután fél 4-kor megkoszorúzzák Darvas József emléktábláját, ezt követően Amriskó Gusz­táv, a népfront megyei tit­kára megnyitja a tábort. Az érdemi munka 15-én, hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődik Tokajban, az MSZMP nagy­községi székházában. (Dr. Hu­szár Tibor akadémikus, az ELTE Szociológiai Intézeté­nek igazgatója tart vitaindí­tó előadást Értelmiség a szo­cialista társadalomban cím­mel. Délután 3 órától dr. An- csel Éva, az ELTE tanszék- vezető egyetemi tanára tart korreferátumot. Kedden reggel 9 órától Módra László szociológus, az MSZMP Társadalomtudomá­nyi Intézetének főmunkatár­sa, délután fél 3-tól Monos­tori Imre irodalomtörténész járt korreferátumot. Október arcul ütik vele a beszélőt, aki ugyanolyan hirtelenül és magyarázat nélkül megérti, miért kellett a pofont kap­nia, lehajtja fejét és beletö­rődik ... Gyilkosság és ön- gyilkosság olyan gyakori és olyan természetes ebben a 17-én, reggel 9-től folytató­dik a vita; korreferátumot mond Tóth János, a Népmű­velési Intézet igazgatóhelyet­tese, majd a vitát le is zár­ják. Az írótábor résztvevői szer­dán délután Nyíregyházára kirándulnak, ahol a megyei művelődési központban ko­szorúzással, irodalmi műsor­ral emlékeznek meg Váci Mihály születésének 50. év­fordulójáról, majd találkoz­nak a Kelet-magyarországi Irócsoport tagjaival. Csütör­tökön reggel Sátoraljaújhely­be mennek, ahol városnézés közben találkoznak a város vezetőivel, megtekintik a szlovák nyelvű általános is­kolát, s megkoszorúzzák Ka­zinczy sírját Széphalmon. A program ebéd után a városi művelődési központban foly­tatódik, ahol Mitró László vezérigazgató, a Tokaj-hegy- aljai Borkombinát helyzetét, törekvéseit ismerteti. Ütban visszafelé, megtekintik Sá­rospatakon az új művelődési házat. légkörben, mint a rémregé­nyekben. Csak Shakespeare dolgozott ennyi halottal... A Óosztojevszkij-regények meséje többnyire közönséges rémhistória, titokzatos ok­mányokkal, eltűnt pénzösz- szegekkel...” Nem kivétel a fentiek alól A Karamazov testvérek sem, ez az 1880-ban írt „krimi”. Különleges lelki alkatú em­berek vívják egymással min­dennapi harcukat, testvér a testvérrel, vőlegény a meny­asszonnyal, fiú az apjával kerül szembe. És még egy megállapítás Szerb Antaltól, mely igazol­ja a rendezőt, a dramatizá- lást: „Kifejezési,, eszköze (Dosztojevszkijé) a monológ és a párbeszéd. Ez a legna­gyobb regényíró teljesen drámai beállítottságú ...” Á színpadon hatalmas, ferdén fekvő kereszt, afféle mélylélektani kettős „revü- lepcső”. Mely előtt és alatt, vagy éppen rajta közleked­nek, vitáznak egymással és magukkal Dosztojevszkij hő­sei, antihősei. Akiket — töb­bek között — Körtvélyessy Zsolt, Gáspár Tibor, Bregyán Péter, Mihályi Győző, Dóczy Péter, Csapó János, Molnár Zsuzsa, Varga Gyula, Paló- czy Frigyes, Mátyás Jenő, valamint két gyerekszereplő: Papp Zoltán és Pagonyi Ró­bert jelenít meg. A hatalmas regény szín­padra állításánál a rendező narrátort alkalmazott. Mag­nóról szól Tomanek Nándor hangja, egy másik magnó a Mártha István összeállította zenével festi alá a játékot. A premier október 19-én lesz. A Jogi esetek hasonlít talán a legjobban a Családi kör ci­mű műsorhoz, mert mindkét adássorozat hiányos ismerete­ink pótlására született, és egyik sem nélkülözi a peda­gógiai szándékot. Nem is tud ezen túllépni (formájában el­sősorban), mert didaktikus példák sorakoznak minden adásban, de miután sok-sok esztendeje ez a megjelenés módja, tartalmában nyilván mindkét műsor túllép a kiok­tatáson. Az élteti, hogy érzé­keny hiányokra hívja fel a fi­gyelmet. A Családi kör esetében (a Jogi esetek más, mert más­féleképpen vagyunk bírósági ügyekben tájékozatlanok) nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy akiknek a műsor szól, a mai szülő­ket, a harminc-, negyven­éveseket is ez az iskolarend­szer nevelte. Ha olyan a té­ma, hogy az iskola körüli tájékozatlanságra figyelmez­tet, türelmetlenül nézem. De akkor sincs jókedvem (nem vagyok ezzel nyilván egye­dül), ha a gyerek másik lét­elemét, az otthont, a csalá­don belüli gyakori viszon­tagságok okait elemzik, fű­szer ez még messzebbre mu­tat. Az ember nem tévedhetet­len, miért lenne az a házas­pár, a férj vagy a feleség, miért ne tévedne az apa, vagy az anya? Csak éppen ezekben a műsorokban ki­mondatlanul többről van szó. Még csak nem is arról, hogy a dolgozó házaspárnak a munka miatt van kevés ide­je a gyerekre, hogy olyan időket élünk, amikor szük­séges, sőt helyes is, hogy a Kőkorszaki emberek, ma A Fülöp-szigetek belsejé­nek vadonjában, a főváros­tól — Manilától — mintegy 680 kilométerre délnyugatra olyan törzsre bukkantak, amelynek tagjai eddig még sohasem kerültek érintke­zésbe a rajtuk kívüli civi­lizációkkal. Állatbőrbe öltöz­ködnek, s kialudt vulkáni kráterek falába vájt barlan­gokban laknak. Egy-egy csa­lád mintegy harminc tagból áll. A törzs létszámáról nem közöltek adatokat A taotbatok — így nevezik az újonnan felfedezett tör­zset — a mezőgazdaság kez­detleges formáját űzik: egy téli dinnyefajt, édesburgo­nyát és egyéb gumós növé­nyeket termesztenek. Ivóvi­züket egy folyó szolgáltatja. A törzs tagjai ismerik a tüzet: két kő összedörzsölé- sével szikrát csiszolnak, s az­zal száraz mohát gyújtanak meg. nő is dolgozik, amiből aztán bajok is származhatnak. Az a gyanúm, hogy nem ebből származnak a bajok, hanem onnét, hogy a családi együtt­élés normái mások. A régi­ek megszűntek, az újak át­értékelődnek, és az átérté­kelődési folyamat vége még igen messze van. Magyarul: a mai szülők már nem tud­ják kialakítani a régi család- modellt, az új pedig még nem az igazi. Didaktikus volta ellenére is szívesen nézem tehát a Családi kört, amely egy-egy élénken meglevő, vagy na­gyon nehezen megoldható pe- dagóiai problémát vet fel. A titok című legutóbbi adás olyan gondról szólt, ami rendhagyónak tűnik, de sok­sok családot érint. Egyre többen fogadnak ugyanis örökbe csecsemő-, vagy apró korban kisgyerekeket, és a legnagyobb szeretettel neve­lik. A magukénak érzik, hát el is felejtik, hogy nem az övék, vagy el akarják ezt A jó propagandának köszön­hetően, egymásnak adták a kilincset az iskolai csoportok tegnap a múzeum Papszeren levő épületében, ahol a Mes­terségek és mesterek sorozat keretében Barta János mutat­ta be munkáit, mesélt szak­májáról. A miskolci fésűsmester nagyapjától, apjától örökölte tudományát, Tapolcán, a felejteni. Telnek az évek, a gyerek felnő, és nagyon sok­féleképpen reagál rá, ha megtudja: édesanya, édesapa nem édes, hanem „mosto­ha”. Az örökbe fogadott gye­rek felnevelése nagyszerű embereket kíván. Ha vála­szolni akarnak a „titokra” még nagyszerűbbet. Csak ha­talmas tapasztalattal nagy- nagy szeretettel, humánum­mal és türelemmel oldha­tók meg ezek a kopfliktu- sok. Humánum, türelem, a má­sik, az apró vagy a felnőtt ember megbecsülése, tiszte­lete — ezek a szép fogal­mak hiányoznak a leggyak­rabban mindennapi együtt­élésünkből, és nem bízom benne, hogy ennek a tévé­műsornak sikerül pótolnia őket, ha hiányoznak. Nagyon jól, hogy beszélnek róla. Jobb lenne, ha határozot­tabb formában beszélnének. A példabeszéd nem ugyanaz. M— parkban áll egy pavilon, ott vásárolhatók meg munkái. (Dúshajú kolléganőm meg­jegyzése: a szarufésűt nem pótolja semmiféle műanyag. Kapni viszont nem lehet az állami boltokban.) Hogyan is készül a sza­rufésű? A mester a vágó- hídról beszerzett tehénszarv két végét levágja, majd a szarvat felhasítja. Ezután láng fölött hevíti, majd ki­egyenesíti, és satuba fogva hagyja kihűlni. így az ere­detileg üreges kúp egy lap lesz. Erre rajzolja rá a fésű körvonalait, majd lombfű­résszel kivágja. A fogakat körfűrésszel vágja bele. Csi­szolás, polírozás — és kész a fésű. Ilyen egyszerű (?) Meg lehet próbálni. A Lenin^rádi Filharmonikusok hangversenye A Leningrádi Filharmo­nikusok koncerteznek hétfőin este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban. Schu­bert IV. szimfóniáját. Bar­tók Brácsaversenyét és Ra­vel La Valse című művét Alexa ndr Dimitrev vezény­li. Közreműködik VaszilH Sulga brácsaművész. Micsoda pénz! Hallom a rádióból, hogy napjainkban egyre több bankje­gyet hamisítanak. És furcsa módon — sajnos —, nem is­merjük eléggé a bűnözők lélektanát. Nem a zlotyt s nem a forintot hamisítják, hanem a dollárt meg a nyugatnémet márkát. Egyszóval annyi máris világos, hogy helytelen mód­szerekkel dolgoznak ugyan, de a mi embereink. Mert nem kétséges, hogy a hamisítással tönkre akarják tenni gazda­ságilag ezeket a kapitalista államokat. (A módszer nem új, Horthy-Magyarország urai is így gondolkoztak az emléke­zetes frankhamisításkor.) Ez azonban csak az én következtetésem. A rádióban más­ként indokol a szakember. Nos. az a nemzetközi hírű ha­misító, akinek smafu a dollár vagy a márka hív másolása, tanácstalanul áll a mi bankjegyünk fölött, melynek alap­anyaga (nem kis dicsőség papírgyárunknak!), grafikája, s egész technológiája hamisíthatatlan. Ezek után még felhívják a figyelmünket, hogy legyünk óvatosak, mielőtt magánzótól nagyobb mennyiségű dollárt vagy márkát átvennénk. Milyen jó, hogy nincs a birtokomban a fenti forgalmi esz­közökből .. . Most izgulhatnék. Viszont van még valamennyi hamisítatlan forintom. Megropogtatom. Micsoda papír, mi­csoda grafika, micsoda pénz ... tíy— Sz— íj szaküzlelek a város tetején! Várják vevőiket az Avas ABC-vel szemben, a Klapka u. 42. alatti új ruházati szaküzleteink, a „TOPÁNKA” GYERMEKCIPÖSOLT, a „BOGLÁRKA” KÖTÖTT-DIVAT- RÖViDÁRUBOLT, és a KONFEKCIÓBOLT Nyitva: hétfő 13—18.30 óráig, kedd-péntek: 9—12, 13—18.30 óráig, szombat: 8—12 óráig. A téma: az értelmiség Tokaji íróíábor j(c Barta János fésűsmester, néhány a munkái közül, és * gyerekek, (Kiss József felvétele) Mesterek, mesterségek * így készül a szarufésű

Next

/
Thumbnails
Contents