Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-09 / 238. szám

A legmagasabb kamattal Januárban már több mint 200 adományt tartottak nyil­ván az OTP-nél, amelyek együttes összege elérte a Jő millió forintot. Egy 1978-ban kelt pénzügy- miniszteri rendelet jelölte meg pontosan az adakozás helyét a mai társadalomiban. Ez a rendelet szabályokkal határolta körbe az egyes ir- tezmények feladatát, s egy­séges elvként szabta meg, hogy minden lehetséges esz­közzel segítsék elő az önzet­len. s önkéntes felajánlás hi­vatali útját. Minden egyes pénzadományt az OTP-hez keli befizetni, ahol azokat — mint a betéteket — titkosan kezelik. Az OTP az adomá­nyok után a lehető legmaga­sabb kamatot fizeti az ado­mányozottak számára, jelen­leg ez 9 százalék. A felhasználás módjáról kizárólag az adakozó dönt, s ezt évek múlva sem tehet semmiféle rendelettel meg­változtatni. Magát az ado­mányt is először a szakmai­lag illetékes hatóságok, taná­csok, vagy minisztériumok engedélyezik. Az eljárás gyors, s nem a beavatkozás a célja: elsősorban a nagy­lelkű szándék megvalósítha­tóságát vizsgálják. A hivata­los út ezzel véget is ért, r.z Epres tej ízesítő Néhány boltban már meg­vásárolható az epres tejíze­sítő por. A jugoszláv gyárt­mányú Benko tejízesítő-csa- lád negyedik tagja ez. amit a Mátra Füszért szerzett be a Délkertől. A kakaós, ba- nános és málnás por már korábban megtalálható volt a miskolci üzletekben, de az epres teaízesítővel vált tel­jessé a Benko kínálata. adományt rögzítő okirat fel­tételei szerint föl lehet hasz­nálni a pénzt. Nagyobb ösz- szegű alapítványoknál álta­lában az éves kamatot szo­kás pályadíjként, ösztöndíj­ként vagy támogatás formá­jában kiosztani. Az említett pénzügymi­niszteri rendelet kísérőiéként megjelent egy közlemény is. Felhívta az illetékesek, el­sősorban az adományt kapó intézménvek figyelmét arra, hogy lehetőleg ünnepélyes keretek között adják át a különböző díjakat, jutalma­kat. A versenyekre — ahol eldől, hogy ki kapja mag a pályadíjat — hívják meg az adománytevőt, s ha egy köz­épület. — iskola, óvoda — épül a magánember adako­zásából. legalább az átadás pillanataiban kaDion nyilvá­nosságot nagylelkű honfitár­sunk. Elképzelhető lenne az is, hogy rég elfeledett ha­gyományaink éledjenek újjá, például régebben a középü­letek falán márványtábla hirdette az adakozók nevét. Tetőszigetelők hajrája Verseny­futás az esővel Számtalan miskolci lakás ázott be az elmúlt napok esőzései alatt. A MIK ügye­letén sűrűn csengtek a tele­fonok: sokan jelentették he „vizes” gondjaikat. Beszá­moltunk már róla, hogy az ingatlankezelő szakemberei éjjel-nappal, sőt hétvégeken is a tetőkön dolgoznak, hogy minél több beázást szüntethessenek meg. Hol tartanak a munkával? — kérdeztük Szeles Sándort, a MIK üzemvezetőjét. — Körülbelül 70 szakem­berünk dolgozik a miskolci tetőkön. Munkájuknak van látszatja, hiszen 300 helyen sikerült megszüntetni eddig a beázásokat. Jelentős javu­lásról mégsem beszélhetünk, hiszen legalább 450 lakásban vizes még a mennyezet. Tud­juk, hogy mindenkinek a sa­ját otthona „szárazsága” a fontos, s a becsöpögö esőt fel­fogó lavórok, vödrök, kukták között nehéz megérteni zz érveinket, de ezektől a la­kóktól is türelmet kérünk. Munkánk elsősorban az idő­járástól függ, hiszen csak száraz időben dolgozhatunk. A mostani esős hétvége rá­adásul újabb hibákat hozott a felszínre. Sok esetben csak a tető teljes átfedése lehetne biztos orvoslás a beázásra, de Magyarországon ez a technológia még nem elég fejlett. Sokszor megesik, hogy egy tetőn többször is dolgo­* Nemcsak felülről nedvesedtek az őszi esőkben a miskolci tetők: számos lakás be is ázott. (Kiss József felvétele) >|c Most még garantáltan friss: de mennyi idős lesz, mire a szatyrunkba kerülhet? Nagyító alatt a miskolci kenyérellátás l. Hogy öregszenek a veknik? Kenyér: foszlós bélii, ro­pogós héjú, illatos. De ke­nyér a szívós, morzsálódó. összelapult, 72 órás vekni is, amit végül kénytelenek va­gyunk hazavinni szombaton­ként — ha nem voltunk elég ügyes és ráérő beszer­zők. Nemrég szerkesztőségünk­be invitáltuk a városunk ke­nyérellátásában együttműkö­dő feleket, a kereskedőket, pékeket, a fogyasztók képvi­selőit és a-tanácsi szakembe­reket. Nem tetemrehívásnak. a felelősök kutatásának szán­tuk a beszélgetést, hanem ar­ra kértük az illetékeseket: vegyük sorra a kenyérellátás buktatóit, tisztázzuk, melyek azok a gondok, amivel ma kényszerűen együtt kell él­nünk, s mi az, amin lehet segíteni. • KONTÉNERBEN JOBB Milyen a kenyér minősé­ge általában? A miskolciak szerint hullámzó: van ami­kor egész jó, máskor raga­csos, vagy éppen morzsáló- dik a tészta. A sütőipari szakemberek szerint változó a liszt minő­sége, s ez sokszor megerző- dik a kenyéren is. Az is tény, hogy a gépi technológia nem versenyezhet minőségben a hagyományos kézi sütéssel. A zunk: vagy a folt mellett ázik be újból a lakás, vagy az általunk lerakott szigetelés alá kerül víz. A munkát mindaddig folytatjuk, amed­dig valamennyi bejelen’ett beázást meg nem szüntettük. B. A. Az év utolsó negyede Ilyenkor, őszidőn, az ember számolgat. Mennyi lesz és mennyire futja? Csizma kell a gyereknek, mert a tavalyit már kinőtte, s az asszony is megérdemelne egy új télikabá­tot ... Aztán, nyakunkon a karácsony is. Erre és a szilvesz­teri eszem-iszomra is tartalékolni kell, még szerencse, hogy az év vége nemigen múlik el valamilyen pluszpénz bevéte­lezése nélkül. Mennyi lesz? Mennyire futja majd? A kérdés ugyanígy merül fel az egyéni háztartásnál nagyobb gazdasági közös­ségekben is. A termelés vitathatatlan élénkülése valószínű­gépsorokon is lehet azonban jo kenyeret sütni, ha van jó liszt, s a munkálatokat ki­váló pékek irányítják. Saj­nos, a nagy tudású szakem­berek egyre kevesebben van­nak, az „aranygalléros” pé­kek nyugdíj előtt állnak, az utánpótlás minősége pedig enyhén szólva hagy maga utón kívánnivalót. Ami a veknik nyomottságát, defor- máltságát illeti, arra a leg­jobb megoldás a konténeres szállítás. Régen tíz mázsát szállítottak konténerben Mis­kolcon naponta, ma már het­venet. Hogy a hetvenből még több legyen, az nemcsak a konténerek vásárlásán mú­lik: sok boltot is korszerűsí­teni kellene, hogy fogadni tudják a gördülő ládákat. e HA TÖBBET TERMELNÉNEK ... Csak száraz ne legyen a kenyér! — mondjak a fo­gyasztók. 72 órás koráig még kenyér a kenyér, azaz for­galomba hozható — ezt mondja a szabvány. De ér­demes nyomon követni, ho­gyan öregszenek a veknik ... A sütőipar egynaposnál öregebb kenyeret nem szál­lít az üzletekbe — hallottuk a pékektől. Igen ám, de ah­hoz, hogy a városnak meg­legyen a mindennapi kenye­re a hétvégén is, csütörtök estétől folyamatosan -dóré kell dolgozniuk, hiszen az ötnapos munkahét bevezeté­sével megszűnt a szombat délelőtti műszak. A boltve­zetők már pénteken és szom­baton tartalékolnak a ke­nyérből, hogy legyen hétfő reggelre is: a vasárnap dél­után dolgozni kezdő pékek friss kenyere ugyanis csak délelőtt ér az üzletekbe. Szombaton sokszor az „idő­sebb” vekniket rakják ki a polcokra előbb, hiszen a raktárba érkező friss hétfő­re ehetőbb marad, mintha a szikkadtabbat rakosgatják to­vább. Persze a tárolás, tartaléko­lás gondjait könnyedén megoldhatnák, ha a pékek többet termelnének, elsősor­ban a hét végén. Ehhez kommentárul csak annyi kí­nálkozik, hogy így is a ma­ximumot teljesítik-, ennvire képes most gép és ember. A háromműszakos munkára nagyon nehéz vállalkozót 1a- lálni. s az idén már fél esz­tendő alatt kimerítették “ a teljes évi túlórakeretet... • KUKORICÁSTÓL A BURGONYÁSIG Minőségi kenyerek: alföl­di, kukoricás, burgonyás és társai. Megjelennek, megsze­retjük ízeiket, azután bosz- szabb-rövidebb időre eltűn­nek a polcokról. A sütőibar Miskolcon naponta 180—200 mázsa választéki, avagy mi­nőségi kenyeret gyárt. Töb­bet nem tudnak ezekből az igen népszerű fajtákból elő­állítani: meglehetősen Kézi­munka-igényesek, és minő­ségi alapanyag is kell a sü­tésükhöz, Sokszor hiánvzik például a fehér liszt, vagy emlékezhetünk még a bur- gonvapehely országos hiá­nyára ... A minőségi kenyeret a ke­reskedők nem rendelik, ha­nem elosztják számukra a bolti forgalom aránvábin, mivel kevesebb van belőle, mint kellene. Az elosztást úgy szervezik meg. hogy a városrészek, -negyedek ellá­tásában legfontosabb üzle­tekbe. minden területre jus­son belőle. (Folytatjuk) Az értelmiség helyzete Egyre több az alapítvány A Hazafias Népfront Mis­kolc városi Bizottsága áltál meghirdetett hasznoshulla- dék-gyüjtési akeióba szom­baton kapcsolódott be a la­kosság. Reggel 7-től délután 2 óráig a belvárosban, a Szent- péteri kapuban és a Martin­telepen 13 általános iskolá­ban várták a gyűjtőket. El­sősorban diákok hozták a papír- és vashulladékot. Túl­nyomórészt régi újságok ke­rültek a mérlegre, ezek 120 mázsát nyomtak, míg a va- Mtk, fémlemezek 31 mázsát tettek ki. Az értük kapott összeg pedig 46 839 ío: int volt. Az összegyűjtött hulla­dékot hat gépkocsival szál­lították a MÉH központi te- leperé. Folytatódik az akció, e hét szombatján, ugyancsak az említett időben, az avas-dé­li, a hejőcsabai, a szirmai és a görömbölyi iskolákba vár­ják a hulladékgyűjtőket. E hónapban ezenkívül még két­szer tartanak gyűjtést a vá­ros más-más pontjain. Mint ismeretes, az ebből befolyt összeget a vérellátó állomás építésére fordítják. siti, hogy az ipar 1—2 százalékkal többet produkál majd a vártnál. A vegyipar — a világpiac szemüvegén nézve — már túljutott a mélyponton, a gépipar hősies erőfeszítéseket tesz korábbi pozícióinak megtartására, s a kohászok az év végén minden bizonnyal elmondhatják, hogy az ágazat megszűnt veszteséges lenni. A mezőgazdaság, a szeszélyes időjárás el­lenére is, kielégítő évet zár. Óvatos optimizmussal úgy fo­galmazhatunk, hogy az esztendő utolsó negyedének biztató kilátásai jó rajtot adhatnak a tervidőszak utolsó évének. Annak az évnek, amely nemcsak lezár majd egy ellentmon­dásoktól, gondoktól sem mentes gazdálkodási, tervezési idő­szakot, hanem valaminek a kezdete is lesz. Változnak a vállalati szabályozók, az üzemek felében megalakulnak a vállalati tariácsok, és összeül a pártkongresszus, valamint sor kerül az esedékes választásokra is. Jóslásokba fölösle­ges lenne belebocsátkozni. De az biztosra vehető, hogy egy év múlva nemcsak gazdagabbak leszünk, hanem bölcsebbek is talán ... B. L Soron következő ülését holnap délelőtt 9 órától tart­ja a Szakszervezetek Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nácsa. A SZOT október 5-i üléséről tájékoztatja a részt­vevőket Tóth József, az SZMT vezető titkára. Ezt kö­vetően jelentés hangzik el a megyében dolgozó értelmi­ség helyzetének alakulásá­ról, s a körükben végzett szakszervezeti munkáról, va­lamint az SZMT kádermun- kájának tapasztalatairól. Véradó-konferencia Megyei véradó-konferenciát rendeznek szombaton az ÉMASZ-székházban. Az ed­digi tapasztalatokat vitatják meg, majd kitüntetéseket adnak át az élenjáró vér-? adóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents