Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-05 / 235. szám

Sokan visszalépnek lelkek, fenrelr, kivitelezők (Folytatás az 1. oldalról) A magánerőből történő építkezés az építtetőknek a telek megszerzésével kezdő­dik. A tanácsiaknak azon­ban nemcsak megszerezni, azaz kisajátítani kell a meg­felelő területeket, hanem közművesíteni is. A huzavo­na sokszor már akkor kez­detét veszi, amikor a terü­let tulajdonjogát kell tisz­tázni: a telekkönyvi adatok .jó néhány esetben megbíz­hatatlanok. A családi házas területek­re nem könnyű közműépítő- ket sem találni, mert úgy vélik, a kis munka kis ha­szonnal is jár. A vállalatok még mindig nem tudnak kel­lő mértékben segíteni a te­lek-előkészítésben, a megfe­lelő anyagi lehetőségek hiá­nyában. Lényegesen kedve­zőbb helyzetben vannak. amelyek akár a tervezésben, akár a kivitelezésben részt tudnak venni, mint például nemrég az ÉÁÉV. a KEVI- TERV. az ÉSZAKTERV. A tanácsiak gyorsították a 'el­kelt tartós használatba adá­sát. ennek ellenére szeptem­ber elsejétől városunkban csak 49 telket adhattak át az éoíttetőknek. a tervezett 247 helyett. Fékezi a mun­kát. hogy a telekigényiők közül sokan visszalépnek, mert ekkor mérik fel való­jában. mekkora anvagi ter­het jelentene az építkezés. Akadnak, akik továbbra is vállalják, de határidő-hos?­szabbítást kérnek. Néh íny területen a telekalakítási ter­vek is késtek egy kicsit. Mindezek ellenére, a taná­csi szakemberek szerint az év végéig még 194 telket át Miskolc tisztaságát ellenőrzi Söprik-e az utcát? Cziáky Andrásné, a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat főellenőre rendszeresen jár­ja Miskolc utcáit — gyak­ran meg éjszaka is! — es figyelemmel kíséri a gépi, il­letve kézi úttisztítók mun­káját. — Milyenek a tapasztala­tai? — A város tisztasága még most sem örvend országos hírnévnek — válaszolta. — Erről azonban, higgyék el, nemcsak a vállalat tehet. Gé­peink szinte megállás nélkül járják a várost, de a kízi- tisztítókat is igyekszünk ügy csoportosítani, hogy folyama­tosan tegyék rendbe az ut­cákat. Nem egy utat napon­ta többször is kitakarítunk, mégis néhány óra elteltével ennek szinte semmi jelét nem látni... Elég, ha csak a Szé­chényi útra gondolunk. Amió­ta megindult az úttesten a gyalogosforgalom, szemete- sebb még a járda is. S elő­fordul, hogy az utcai sze­méttárolókat is az üzletek dolgozói tömködik tele hul­ladékkal ... — A föeltenőrön kívül még hányán ellenőrzik az utcák tisztaságát, illetve az utcaseprők munkáját? — Hét körzetre van oszt­va a város, tehát hét mun­kavezető, azaz ellenőr iá'ja el ezt a feladatot. Ök jelö­lik ki, mikor melyik utcába kell menniük a takarítóbri­gádoknak. Az én feladatom pedig, hogy ellenőrizzam, mennyire tiszták a közleice- dési utak, hol van szükség gyors tisztításra. Ilyenkor CB-készüléken kérek segítsé­get. Sok gondot okoz a te­herkocsikról lehulló szemét, törmelék. Az esetleges bal­esetveszély megszüntetése ér­dekében szintén gyorsan kell intézkedni. Ellenőrzőm a sze­métgyűjtők és -konténerek ürítését is, nemcsak Miskol­con, de a városkörnyéki köz­ségekben is. — Hogyan állnak leszere­léssel és létszaminal? — A legszükségesebb út­tisztító gépek a rendelkezé­sünkre állnak, a kezelésük­höz azonban már nincs ele­gendő ember. Különösen gép­kocsivezetőkből van hiány. A kézi úttisztítók ugyancsak kevesen vannak. Ök elsősor­ban alkalmi munkások, s csak rövidebb időt töltenek vállalatunknál. Télen - sem lesz könnyebb a helyzet, ugyanis bizonyára sok hó­munkásra lesz szükség. Szer­ződést kötöttünk a Nehézipa. ri Műszaki Egyetemmel, és reméljük, sok diák jön el, hogy az ösztöndíját hólapá­tolásból szerzett keresettel egészítse ki. (femes!) tudnának adni az építke­zőknek. Míg a városban kapósak a telkek, a városkörnyéken nem mindenütt állnak sor­ban az építtetők területért. Vannak népszerű települé­sek: itt azonban a betelepü­lőkkel gyorsan gyarapodó népesség ellátása okoz gon­dokat, például Mályiban, Aj- nóton, Szirmabesenyőn, On- gán vagy Felsőzsolcán. Ahol kisebb az érdeklődés, ott né­hány, a városhoz fűző szá­lakat erősítő beruházás bi­zonyára segítene a gondo­kon. Sajókeresztúr esetében ezt például a várossal ös­szekötő út megépítését je­lentené. Miskolc tanácsa programot készített, miként javítsák a lakáshoz jutás feltételeit ’.984 és 1986 között. Városunkban és környékén kétezer telek kialakításával számoltak. A pénzügyi lehetőségek mai Is­merete szerint azonban csak kevesebbre futja. A prog­ram szerint az idén Miskol­con és környékén több mint 880 telket kellene használat­ba adni, a város kasszájából azonban 557-re telik. Minden nehézség ellenére, az eltelt három év alatt jó­val tqbb otthont sikerült ma­gánerőből létrehozni, mint tervezték. A tanácsiak sze­rint 1985 végére több mint 4600 magánerős lakás kerül­het tető alá Miskolcon és környékén. Városliörnyéki gyerekek nyara Sok városkörnyéki gyerek vett részt a nyáron a szer­vezett üdültetés valamelyik formájában. Nyári napközis táborban, úttörő-, közműve­lődési, sport-, üzemi és SZOT-táborban, vagy egyéb szervezett, pihenésben össze­sen 1971 általános iskolai ta­nuló töltött hosszabb-rövi- debb időt. Már látjuk az alagút vénél.,. Hogyan tovább, kohászok? Kohásznak lenni egykor rangot jelentett. Miképp is mondta Zsemkó József ön­tő? — Az én falumban nem is olyan régen még felnéztek arra az emberre, aki a gyár­ban dolgozott. Tisztelték és becsültek azt a munkást, aki a vassal birkózott.., Ma? Az LKM munkaügyi fő­osztályvezetője, Kardos Jó­zsef mondja: — Elvileg öt. öt és fél év alatt kicserélődik a gyái személyzete... Nem. nem túlzás. Az LKM kapuira a magas fluktuáció miatt akár ki is tehetnék a táblát: Átjáróház. Sötét a kép? Szerencsére csak az volt... Találó Rábai Ist­ván személyzeti és szociális igazgató megjegyzése: — Már látjuk az alagút végét... Valami elkezdődött. Hadi­tervet már nemcsak a gaz­dasági megújulásra dolgoz­tak ki. Rá kellett jönni: em­berek nélkül nem megy. Itt ezt úgy hívják: az emberi tényezők fejlesztésére kidol­gozott vállalati stratégiai terv. • A HŰSÉG NEM MINDEN Még az elmúlt év novem­berében volt, hogy a kohá­szat pályaválasztási kiállítás­ra invitálta a nyolcadik osz­tályos tanulókat. Az ott lá­tottak és hallottak nem en­gedtek másra következtetni, mint hogy mézesmadzaggal csalogatják a gyárba az utánpótlást. — Tény — vallotta egy beszélgetés során Kardos József —, hogy az utóbbi tíz évben melegüzemi szakokra — tehát olvasztár, öntő, hen­gerész ... — nem volt je­lentkező. És nélkülük a ko­hászat nem kohászat. Éven­te egyszeri juttatásokat, ha­vonta ösztöndíjakat, ingye­nes étkeztetés és kollégiu­mi elhelyezést adunk a fia­taloknak, csak hogy jöjje­nek. Ha nem is sokan, de egy osztályra való kohásztanuló az idén összejött. — Több kellene, nem vi­A gazdik viszik a Hammot lit Szombaton: hulladékgyűjtés A belváros, a Szentpéteri kapu és a Martintelep lakói­val kezdődik szombaton dél­előtt a Hazafias Népfront városi bizottsága által meg­hirdetett lakossági hulladék- gyűjtési akció. Ezt követően minden hét végén más-más körzetben élők kapcsolód­hatnak be az akcióba. A be­folyt összeg a megyei vér­ellátó-állomás megépítéséhez nyújt majd segítséget. az ebeledel Véget ért a ■ kutyavilág, legalábbis az eddig minden­féle eledelt kevergető gaz­diknak. s a kotyvalékokat enni kényszerülő ebeknek. Immár Magyarországon is megjelent a kutyaeledel: Miskolcon a Szinva ABC- ben árusítják legrégebben. Tőlük érdeklődtünk: viszik-e a gazdik? Bari István üzletvezető: — Az ebeledel tavaly szep­temberi nyitásunk óta állan­dóan kapható ABC-nkben. A négylábúak ennivalója a szolnoki Füszért monopolcik­ke; a Monori Állami Gaz­dasági gyártja. Sok kutya- tulajdonos veszi a Hamm feliratú dobozokat. Az ele­delt gyártók két és ótven kiló közötti súlyú ebek ét­keztetésére ajánlják termé­küket. Az egykilós csomag egy kétkilós kutyának körül­belül nyolc napra jelent ele­gendő táplálékot. A Hamm1 nak nyolcvan nap a szava­tossági ideje. Néha előfor­dul, hogy késik a szállít­mány, ilyenkor 60 százalé­kos árcsökkentéssel adjuk a dobozokat, amelyek tartalma még belül van a szavatossá­A gazdit hazaváró kutya hamarosan hozzákezd az evés­hez. Egy doboz Hamm legalább négy napig elegendő volna neki... (Kiss József felvétele) ík Volt, aki kitartott, volt aki hátat fordított a kohászat­nak ... gi időn, de ha sokáig ná­lunk maradna, megromol­hatna. Az akciónak sikere van, egy hónap alatt 700 do­bozzal adtunk eL A kereskedők szerint tet­szik a gazdiknak a Hamm. Arról nem tudtunk meggyő­ződni, hogy a kutyáknak mi a véleménye róla.... tás — állítja Rábai István. — Ám, hogy ennyien van­nak, azt is óriási eredmény­nek tartjuk. Nő a meleg­üzemi szakmák presztízse . . . A stratégiai tervnek ez is része. Egy része... Mert a legfontosabb: az emberek megtartása, az elvándorlás megállítása. Mit ér az em­ber, ha kohász? Ma, a fizikai munkás bo­rítékjában itt az LKM-ben havonta és átlagosan 6250 forintot talál. Ennyit más­hol, s talán könnyebb mun­kával is meg lehet kapni. Nem véletlenül említette Zsemkó József: — Ha otthon a téeszben dolgoznék, ott is fizetnének ennyit. És be sem kellene járni érte, helyben lenne a munka. De hát a kohászhű­ség, a tizennyolc itt eltöltött, év ... No, ez nem minden... Tudják ezt nagyon jól a ko­hászat vezetői is: ha nem javítják a munkakörülmé­nyeket, a szociális ellátást, ha nem vastagszik a borí­ték ... Nos, akkor nem rit­ka, hogy a törzsgárdatag is veszi a kalapját. • ÉRTÜK ÉS VELÜK Fazola 1770-ben olvasztott először vasat a Bükk lábá­nál. Az akkori és mondjuk a mai kombinált acélművi munkakörülményeket senki­nek sem jutna eszébe ösz- szehasonlítani. Ám az LKM nagyon sok üzemrészlegében meg most is olyan körülmé­nyek között dolgoznak, hogy arra jelzőt nemigen találni. Csathó Géza gazdasági igazgató egy kimutatást tesz az asztalra. Puszta számok, de mi van mögöttük? — A magyar iparban a különösen kedvezőtlen mun­kakörülmények 15,4 százalé­kot tesznek ki, a kohászat­ban majd 10 százalékkal többet. Az iparban, a mun­kahelyeknek a fele van ki­téve valamilyen ártalomnak, nálunk ez 72 százalékra rúg. Nagy a zaj, a por, a hőség... Nem kétséges, korábban is megvolt mindez.1 Ám, vagy nem foglalkoztak az ártal­mak megszüntetésével, vagy „ez van” alapon kezelték a témát. A személyzeti és szo­ciális igazgató szerint: — A következő ötéves tervben legalább harmadával szeretnénk csökkenteni azon munkahelyek számát, ame­lyek nagyban károsítják az emberek egészségi állapo­tát... Ám ezt az emberekkel i« meg kell értetni. Értük és velük. Mert váltani nehéz. Aki tíz, húsz évig meleg, za­jos, poros munkahelyen dol­gozott, az nemigen megy könnyebb munkaterületre. Mert megszokta u régit, s ott több is a pénz... o BIZAKODÓBB A HANGULAT Ma a gyárnak elsősorban a fiatalok, a harminc éven aluliak fordítanak hátat. S közülük is inkább a szak­munkások és a magasan kva­lifikált középvezetők. Hogy miért ? Kardos József lakonikus egyszerűséggel fogalmaz: — Türelmetlenebbek ... Az emberi tényezők fej-' lesztésére kidolgozott válla­lati stratégiai terv erre is ta­lál receptet. Persze, az or­voslás nem megy egyik nap­ról a másikra. Rábai István mondja: — Kiemelten foglalkozunk a fiatalok, s különösen a melegüzemi szakmunkások lakásproblémáinak megoldá­sával. Évente majd negyed­ezer dolgozónknak segítünk. Kilencszázan-ezren várnák segítségünket... A jövőben, hogy a tanács — esetleg — átveszi tőlünk kezelésre a kolóniát, 20 millióval több pénzünk lesz a fiatalok szá­mára . .. Egyébiránt úgy ér­zem — s ezzel nem vagyok egyedül —, az, hogy straté­giánk időben született, s né­hány dolog már megvalósult belőle, bizakodóbbá tette a gyárban a munkások hangu­latát. Természetesen ehhez az is kellett, hogy az embe­rek megnyugodtak: szükség van a munkájukra... (Vége) Brackó István— Illésy Sándor Uj autóbuszok érkeztek Ebben az évben 29 új csuklós autóbusz vásárlására futja a Miskolci Közlekedési Vállalat pénztárcájából. Ke­vés, több kellene... A 29 buszból ezekben a hetekben 26 érkezett Miskolcra, ötöt közülük már forgalomba ál­lítottak. A többiek bejáratás után, október végéig állnak szolgálatba. Sajnos, az új buszok csupán a selejtezésre kerülő állományt pótolják.

Next

/
Thumbnails
Contents