Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-30 / 256. szám

\ ará/serőt tulajdonítottak neki A vadrózsa gyümölcse A csipkebogyó a nyár vé­gét jelzi az erdőt, mezőt já­ró, gyógy nő vénygyüjtéésel foglalkozóknak. A magas C-vitamin tartal­mú. egészséget védő gyógynö­vény. amelynek a nép ajkán tájanként változik a neve — bicske, bugya, csipkenye, gyepürózsa — a rpzsafálék családjába tartozik. Európá­ban, Nyugat-Ázsiában ősho­nos. Három méter magasra is megnövő cserje. ívben nai- ló ágakkal, tüskéi erősek, horgosak. Hazánk minden tóján megtalálható, száraz, kopár területeken, mezsgyé­ken, árkok és csatornák part­ján, legelőkön és sziken. A vadrózsa gyümölcse év­századok óta helyet kapott a patikák polcain. Varázs­erőt tulajdonítottak neki már akkor is, amikor négy év­századdal ezelőtt foghúsvér- zés ellen ajánlották. A javal­lat szerint a csipkebogyó po­rával bedörzsölt foghúsban megszilárdultak a laza fogak. A modern orvostudomány mégállapította, hogy tízszer nagyobb a C-vitamin tartal­ma, mint a citromnak. A-, B-, K-, és P-vitamint, gyü­mölcssavakat, cukrot, pektint, vasat, magnéziumot, meszet, illő- és zsíros olajat is tar­talmaz. A csipkebogyóból ké­szült szörp felfrissít, és jó közérzetet biztosít. A külön­féle csipkeszörpök a magas- vérnyomásos. érelmeszesedé- ses, érszűkületes és cukorbe­tegek gyógyszeres kezelését eredményesen egészítik ki. Az élénkpiros színű, sajá­tosan kellemes ízű csipkebo­gyó iránt országhatárainkon túl is nagy a kereslet. y\c Főleg iskolatáskákat javítanak a Bajcsy-Zsilinszky úti táskaszervizben. Gyakran szakadnak a varrás mentén és a fogantyúknál az orkánból készült táskák, amelyek egyéb­ként kis súlyuk miatt népszerűek a szülők körében. (Kerényi felv.) Nyilatkozat és válaszlevél az Avas-délről Lakásszövetkezet, rózsaszínben? Dzsigit-erény Karcsú derekak Kaukázusi övékből nyílt ki­állítás a krasznodári Állami Történeti Skanzenben. A ki­állítás anyagát a XIX. szá­zad végén és a századunk elején használatos díszes, ve­retes övékből válogatták. A kaukázusi népek öltöz­ködésében az övnek mindig is megkülönböztetett szerepe 40 kérdés a 40. évfordulóra Félidejéhez érkezett a itlSZ Miskolc városi Bizott­sága. a Herman Ottó Múze­um és a Déli Hírlap közös vetélkedője, melyet városunk felszabadulásának közelgő, 40. évfordulója tiszteletére hir­dettünk meg. A múlt héten közölt kér­dések a következők voltak: Mikor nyílt meg az első miskolci országos grafikai biennále? 1960-ban a város 20 274 la­kóépületéből hány volt négy­vagy többemeletes? Mikor helyezték üzembe az a vasi tévéadót? Miért volt 1960 jelentős év Miskolc sportéletében? A helyes válaszok: 1962 (x), 12 (1), 1964 (2), Meg­alakult a Miskolci Sportis­kola (2). Az ötödik forduló kérdé­sei: ITT ELVÁGANDÓ! 40 KÉRDÉS A 40. ÉVFORDULÓRA 0 # Mikor kezdte meg a termelést az LKM 2-es számú elektroacélműve ? 1. 1969 2. 1973 x. 1976 # Ki tervezte az avasi tévétorony és kilátó épületét? 1. Dézsy János 2. Bodonvi Csaba x. Hofer Miklós # Mikor indult útjára a Déli Hírlap? 1. 1969 2. 1970 x. 1971 # Mikor nyílt mes a Herman Ottó Múzeum ma is lát­ható Ember és munka című állandó kiállítása? 1. 1968 2. 1973 x. l“«ö NÉV: ..... LAKCÍM: volt. Nemcsak díszítőelem­ként alkalmazták: viselőjé­nek korára, családi állapotá­ra, s a társadalomban elfog- lelt helyére is lehetett követ­keztetni belőle. A kislányok például szé­les bőrövet kaptak, amit igen szorosan kötöttek derekukra, s egészen férjhezmenetelükig viselték. Ez az öv inkább fű­ző volt, semmint derékkötő. Később a páncélszerű öv megszelídült, s a század első évtizedeiben már valóban a ruha díszévé vált, de min­dig arra szolgált, hogy elő­nyösen kiemelje viselője ará­nyos alakját. övét a fiúk is hordtak, ők már 5—6 éves korukban megkapták a derékkötőt ap­juktól, mivel a karcsú dere­kat a dzsigitek, a kaukázusi lovasok is nagyra becsülték. A férfiövek díszei, a gazda­gon vert ezüstlapok a fegy­ver fölerősítésére szolgáltak. Révbe ért az Avas-déli Lakás-., Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet — írtuk nemrég lapunkban, interjúra kérve a 10 éves, és sok vihart megért szö­vetkezet ügyvezető igazga­tóját. Később levél érke­zett szerkesztőségünkbe, és írója szerint csak a szö­vetkezet vezetői értek rév­be, a lakástulajdonosok nagy része aligha. A le­vélíró — aki egyébként a lakásszövetkezet tagja — „túl rózsaszínnek” találta az igazgató nyilatkozatát. Kifogásolta például, hogy egy év leforgása alatt két­szer emelték a felújítási, üzemeltetési költségeket. Igaz, hogy nemrég 800 ezer forintot megtakarításként visszafizettek a tagoknak, ám az emelés busásan fede­zi a visszatérítést. Elpana­szolja, hogy kaputelefonju­kat öt éve nem tudják meg­csinálni, s rejtély számára, hogyan sikerült megszavaz­tatni a küldöttgyűléssel a költségek emelését, mivel a tagok többsége nem ért egyet ezzel. Ügy véli, a har­madszorra szavazóképes kül­döttgyűlésen a MÉSZÖV képviselői „rábeszélték” a küldöttgyűlést a szavazásra. A levélíró nem emlékszik rá, hogy valaha is megkér­dezték volna, ki legyen igazgatósági tag, s furcsállja, hogy az igazgatósági tagok között nincs egyetlen mun­kásember sem. Választ Csorna Károly- tól, a szövetkezet ügyve­zető igazgatójától kértünk. Levelében leírja, hogy sok helyütt valóban emelkedett a felújítási kötelezettség, mert sajnos a szövetkezet költségei — a vízdíjtól a karbantartásig — is nőttek. Ez az emelés azonban nem általános, mert azokban az épületekben, ahol takaréko­san gazdálkodtak, továbbra is a korábbi alacsonyabb üzemeltetési költséget fize­tik. Született egy másik döntés is még tavaly, amely egyes lakóknak némi emel­A technik történetéből Jenatzky áramvonalasa Camillo Jenatz- ky belga mérnök 85 évvel ezelőtt, 1899-ben egy kü­lönös, szivar ala­kú járművel — amelynek a Ja­mais contente (Sohasem elége­dett) nevet adta — állott a párizsi autóverseny rajt­jához. Ez az áram: vonalas gépkocsi — akkor még sen­ki sem tudta, hogy mi az áramvonal — elektromotorral volt felszerelve. A ,,verseny torpedó”- val Jenatzky olyan sebességet ért el, amivel addig még ember nem szá­guldott : a ver­senyt 105.882 km/ óra csúcssebesség­gel megnyerte. Rekordjának 3 évig örülhetett, mert 1902-ben Serpolet gőzkocsi­jával a nizzai ver­senyen 120.805 km'óra sebességet ért el. Képünkön: Jenatzky gépko­csija a párizsi verseny után. K. A. kedést, másoknak semmit, s a tagok egy részének díj- csökkenést jelentett. A dön­téssel a felújítási alap kép­zésének módját változtatták meg, hogy akik lakásuk fel­újításához hitelt kívánnak felvenni, azt a legkedvez­ményesebb kamat mellett tehessék meg. A szemétszál­lítási és vízdíjak változása a szövetkezetnek egy esztendő­ben majd’ másfél millió fo­rint többletköltséget jelent, ezt csak a befizetésekből tudj'ák fedezni. A küldött- gyűlés 75 küldöttjéből 10 sza­vazott az emelés ellen, hár­man pedig tartózkodtak. Ami pedig a szövetkezet vezetőit, tisztségviselőit illeti, 1979- ben szinte változatlan össze­tételben választották újra a tagok a vezetőséget, s ez azt jelzi, hogy a levélíró közlé­seivel ellentétben, a többség , elismeri munkájukat. A ve­zető tisztségviselőket egyéb­ként a szövetkezet tulajdono-0? sai szavazólapokon választot­ták meg, s ezen a szavazáson a feledékeny levélíró is részt ^ vett, leadva voksát 1979 de­cemberében. Egyébként az igazgatóság tagjai között,- nemcsak vezetőállású, ha­nem alkalmazott és fizikai ^ dolgozó is található. Ami a kaputelefont illeti: a készü- lék valóban rossz volt, a hi­bát kijavították, ám a hiba- bejelentésről nem találtaké bejegyzést a nyilvántartá­sokban. • Penzióépíléstől a találmányokig A vállalkozók bankja A vállalkozáshoz nem elég a jó ötlet, az alapos piacfel­mérés, és a lehetőség: mind­ez semmit sem ér, ha nincs elegendő pénz, alaptőke az induláshoz. Sok mendemon­da kering arról, hogy egy- egy új üzlet vagy műhely megnyitásához mekkora ka­matokért szolgáltatnak tőkét magánemberek magánembe­reknek. Nem lehetne-e a kezdeti támogatást hivatalos korlátok közé terelni? A vá­lasz egyértelmű igen, hiszen ez év elején megalakult az OTP vállalkozási irodája. Bár az iroda a fővárosban található, a vidéki vállalko­zóknak mégsem kell vonat­ra ülniük, ha üzleti ajánla­tot kívánnak tenni. Mit is nyújt ez a vállal­kozási iroda? Nagy László, az OTP Borsod megyei Igaz­gatóságának vezetőhelyefte- se: — Egyrészt hitelt nyújt az egyéni és társas magánvál­lalkozóknak, másrészt tőké­jével betársulhat a vállalko­zásokba, vagy támogathatja a termelést és a forgalma­zást. Azokat a hitel- és tő­keigényeket elégíti ki az iro­da, amelyek nem férnek be a normális rövid- és közép- lajáratú hitelek feltételrend­szerébe. A hitel összegét és a lejárat idejét közös meg­beszélés alapján alakítják ki, de természetesen a meg­szokottnál jóval alaposabban, mélyebben vizsgáljuk, va­jon az ígérkező üzlet való­ban jövedelemző-e megvan­nak-e a .visszafizetés megfe­lelő feltételei. Érdemes tallózni a lehető­ségek között. Hitelt nyújthat például az iroda penzió és fogadó építésére és üzemelte­tésére, a zöldség-, gyümölcs-, gyógynövénytermesztés foko­zására, állattenyésztési vál­lalkozásokra. Budapesten például magántársulás épít szállodát a vállalkozási iro­da segítségével. Foglalkozhat az iroda találmányok, sza­badalmak megvalósításának támogatásával, haszonbérlet­be adhat gépeket, berende­zéseket, ingatlanokat. Az iroda az OTP országos központján belül önállóan gazdálkodik, kockázatot vál­lal, üzletet köt. Eddig 127 szerződést kötöttek, s 230-ra rúg a befutott igények szá­ma. Az iroda a budapesti OTP-székházban működik, ám mégsem kell odautazni. Nagy László: — A megyei igazgatósá­gunk Miskolcon információs szerepet tölt be, szívesen ál­lunk a rendelkezésére bár­milyen vállalkozónak. Ha szerződéskötési szándékkal keresnek fel minket, össze­hozzuk a vállalkozókat az iroda szakembereivel, akik leutaznak a helyszínre tár­gyalni. Voltak már nálunk is érdeklődök, például En- csen húsfeldolgozót. Tarca- lon borfeldolgozót kívánnak létesíteni, az emődiek pedig penzióépítési tervekkel fog­lalkoznak. Helyi szerződéskö­tés eddig még nem volt. A vállalkozók számára tulaj­donképpen az is haszonnal jár, ha nem jön létre a szer­ződés, mert a pénzügyi szak­emberek az ajánlattétel után megvizsgálják a vállalkozást, értékelik jövedelemzőségét, reális esélveit a piacon. Ha nincs üzletkötés, ez a vizs­gálódás akkor is hasznos ta­pasztalatokat nyújt az ajánl­kozó vállalkozónak is. (kiss) Rasza hamarosan táncol Több mint egy év múlt el azóta, hogy egy hároméves litván kislány, Rasza Prasz- cebicsjute mindkét lábfejét elvesztette. Az orvosok min­dent elkövettek azért, hogy megmentsék a gyermeket. Ä páratlan műtétet, a lábfejek visszavarrását moszkvai mik- rosebészek hajtották végre. Rasza most már jól érzi magát, bár még mindig egy litvániai gyermekkórház la­kója. Fájdalmai nincsenek, de ahhoz, hogy a lábfején az érzékszervek újra tökéle­tesen működjenek, természe­tesen időre van szükség. A kezeléseken kívüli sza­bad órákban Raszával gyógytornász foglalkozik. A kislány egyébként már ke­rékpározik, szalad a labda után. Ha fél évvel ezelőtt megkérdezik az orvosokat, tud-e majd Rasza táncolni valamikor, kitértek volna a határozott válasz elől, de ma már bátran kijelentik: sem­mi kétség, táncolni is fog. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents