Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-30 / 256. szám

A télre asulas fiatalok parlameutje Ruha és lábbeli Az idén a télikabátok kö­zött több a divatos, mint az elmúlt években, a válasz­ték azonban valószínűleg így sem fedezi teljes egészében az igényeket, nem biztos, hogy mindenki olyan kabá­tot tud vásárolni, amely színben, fazonban és árban egyaránt megfelel elképze­léseinek. Jobb a kínálat az elmúlt évinél anorákokból és divatos dzsekikből, a ko­rábbiaknál többfajta alap­anyagból gyártják ezeket a fiatalok körében kedvelt holmikat. Megfelelő válasz­tékot kínál a tél folyamán a kereskedelm férfi- és fiú­nadrágokból, valamint női szoknyákból. < Az elmúlt évi­nél gyengébb lesz azonban a kínálat — gyártókapacitás hiánya miatt — öltönyökből, tréningruhákból, alapanyag­hiány következményeként flanell hálóruhákból, továb­bá meleg alsóneműkből. Téli női lábbelikből — elsősorban divatos csizmák­ból — tovább javul a vá­laszték. A férfiak az elmúlt évihez hasonló mennyiségű és minőségű cipőre számít­hatnak. Gyermekcipőből 4 százalékkal többet kínálnak, Lakás, kereset, megbecsülés (Folytatás az 1. oldalról) A hozzászólások következ­nek a vasutas fiatalok ifjú­sági parlamentjén. Van, aki előre készült, van, aki spon­tán jelentkezik. Érvek hang­zanak el. Szenvedélyesen, D ikházi Tibor, a vasút- igazgatóság KlSZ-bizottságá- nak titkára: — Javult a vasutasfia­talokkal való törődés, a be­illeszkedéssel többet, de nem eleget foglalkoznak nálunk. Kevés a Kiváló Dolgozó cím­mel kitüntetettek között a fiatal... Szűcs Ferenc a vezérál­lásból szállt le. Mozdonyve­zető. Amit mond, arra sokan felkapják fejüket: , — Mi dolgozunk hétköznap és ünnepnap, nincs vasárna­punk, kevesen vagyunk, épp ezért túlóráznunk kell. Ha­vonta nem ritka az 50—60 túlóra sem. Több pénzt sze­retnénk. Átlagkeresetünk el­marad az ipari dolgozókétól, lemaradásunk nagy, sokan hátat fordítanak ezért a MÁV-nak. jukkái. Pedig ezek az ott­honok az aktív dolgozóknak épültek. Az idősebbeknek más lakást kellene felaján­lani, s a későbbiek folya­mán az ideköltöző fiatalo­kat is kötelezni kellene rá, hogy tíz-húsz év múlva ön­álló otthon után nézzenek. Ennyi idő alatt megteremt­hetnék ennek lehetőségét... Vass István pályamester két dolgot is felvet. Az egyik: — Miért nem léphetnek be a vasutasok a CSÉB-be? Ha ez nem megy, akkor egy jó vasutasbiztosítás kellene. A másik: — A vállalati kamatmen­tes kölcsönt ne csak lakás­építésre adják, hanem telek­vásárlásra is... Bányai Béla, forgalmi szolgálattevő is a kamat­mentes kölcsönnel példá- lódzik: — A vasutas házaspár pontosan annyi ilyen hitelt kap, mint az a pár, akinek csak egyik tagja MÁV-dol- gozó. Miért...? * Az intenzív osztályon sok olyan ember fekszik, aki öngyilkosságot kísérelt meg. Vijjogó szirénával 2m Mustgáz, rosszullét és alkohol mint az elmúlt télen, a szállítások ütemtelensége mi­att azonban számítani kell — különösen a 30-asnál ki­sebb méretekből — időn­ként és helyenként hiányok­ra. A személypénztáros Kiss Tiborné a fiatalok lakás- helyzetét hozza szóba. Ötle­te is van: — A szolgálati lakásokban ma már általáhan nyugdí­jas vasutasok élnek, család­ik Eboltás veszettség ellen... A harapást okozó állat gaz­dájának igazolnia kell, hogy a kutya kapott-e védőoltást; ha nem, megfigyelik, mutatkoznak-e rajta veszettségre utaló tünetek. Megfigyelik az állatot Me vágják fe a kutya fejét! Az Élet és Irodalom című lap legutóbbi számában idéznek egy másik újságban megjelent olvasói panaszt, A telefonálót kutya harapta meg, s az eb fejét az ille­tőnek a sintérek helyett le kellett vágnia, és vizsgálati célokból bevinnie az Állat­egészségügyi Állomásra. Or. Bársonyos Jenőtől, a Városi Közegészségügyi Szolgálat vezető főorvosától kérdeztük meg: mit kell végül is csi­nálni a kutyával ilyen eset­ben? A főorvos meglepődött a népszerű ÉS írásán, hiszen a veszettséggel sűrűn foglal­koznak a tájékoztató szer­vek, Hangsúlyozta: nem sza­bad bántani az ebet, mert meg kell figyelni: mutat­koznak-e rajta a veszettség tünetei. Ha igen, ajkkor el­kerülhetetlen, hogy a meg­harapott védőoltást kapjon, ami hét injekcióból áll, s nem teljesen veszélytelen: szövődményeket okozhat. Ha valakit megmar a kutya, azonnal értesítenie kell az illetékes Állategészségügy i Állomást, s onnan kijönnek az ebet megfigyelésre elszál­lító szakemberek. A gyanús négylábút ugyanis még meg­fogni sem tanácsos: érintés útján is fertőzhet! Í> hogy miért nem szabad a vizsgálathoz levágni a jó­szág fejét? Mert abból nem tudják megállapítani, hogy jogos volt-e a gyanú a ve­szettség ügyében, vagy sem. A szövődményekkel veszé­lyeztető oltássorozat pedig ezzel elkerülhetetlenné vá­lik. B. A. A kérdésekre Hernádi István vasútigazgató vála­szai követkenek. Az ifjúsá­gi parlament a kiegészíté­sekkel együtt elfogadta a beszámolót és az intézkedési tervet, amely a következő két évre fogalmazza meg a tennivalókat. I. S. Fal a zaj ellen Üvegből készített zajárnyé­koló fallak kísérleteznek a Közlekedéstudományi Inté­zetben. A speciális szerkeze­tű üveg előállítására a Sal­gótarjáni Síküveggyár vállal­kozik. Az átlátszó fal esztéti- kusabb a hagyományos szer­kezetűnél, igy lehetővé válik, hogy a városkép torzítása nélkül, a műemléki negye­dekben is csökkentsék a köz­lekedés által előidézett zajo­kat. Az intenzív osztályon telt ház. — Négy öngyilkosjelöltünk van — tájékoztat ár. Sági Ilona főorvos, majd hozzá­teszi: ijesztően emelkedik a számuk. Nézze, az a fiatal­ember több mint 200 nyug­tatót szedett be. Életben marad. De van, aki kést szúrt a szívébe, miután gyógyszerre ivott. Egy alsóvadászi férfi a pincében esett össze. Must- gázmérgezést szenvedett. — Hogy érzi magátT — kérdem tőle. — Most már jobban — válaszolja. — Miért ment le a pin­cébe? — Megnézni, hogy nem folyik-e a hordó. Nem gon­doltam, hogy már forr a bomakvaló. Éreztem, hogy nehezedik a levegő, de ki­jönni már nem volt erőm; összeestem. A feleségem ta­lált rám. Az orvosnő: — Nem komoly a mérge­zés. Holnap hazamehet, a „ITT ESETT ÖSSZE A SZOBÁBAN” Ismét a mentőállomáson vagyunk, de leülni sincs idő. — Menjetek a Szeles ut­cai cukrászüzembe! Egy nő rosszul van — kapjuk az utasítást. A piros zászló fel­kerül, a szirénát bekapcsol­ják. Ijesztően szól. Az üzem-, ben azt mondják: a kollé­ganő elájult. Az idős asszony egy széken ül, és a levegőt nehezen szedve válaszol a mentőtiszt kérdéseire. Kide­rül, hogy a szíve körül és a bal karjában érez zsibba­dást. A feje is nagyon fáj. A megyei kórházba viszik EKG-vizsgálatra. — Sajnos, mostanában na­gyon gyakoriak az ilyen pa­naszok — mondja Fazekas István mentőtiszt. — Szinte mindennaposak a kisebb-na- gyobb rosszullétek. Különö­sen az idősebb korosztály reagál igen érzékenyen az Takarékoskodni csak időjárási frontok változásai­ra. A kórházból utunk a Zrí­nyi utcába vezet. Az URH­jó gazdálkodással lehet! adóvevő segítségével hama­rabb lehet célt érni. Nem telik bele öt perc, és a hely­színen vagyunk. A feleség Az idei ipari termelési terv és a nemzeti jövedelem nö­vekedésének prognózisa egybeesik. Két százalékról van szó. Az már most biztosra vehető, hogy az ipar valamivel többet produkál ennél, ám a világpiaci árak általában meg min­dig ellene dolgoznak annak, hogy ez a teljesítmény egy az egyben tükröződjön az eredményekben. A dolognak van egy másik oldala is. Rejtettebb dimenzió ez, s utal arra, ami a Központi Bizottság 1983. december 7-i ülésén hang­zott el: nem elég jól termelni, gazdálkodni is tudni kell. Ez viszont azt jelenti, azt sejteti, hogy változatlan ter­mékmennyiség esetén is nőhet a nemzeti jövedelem, éppen azért, mert a termelés anyag- és energiaigénye csökken. A becslések szerint egyetlen százaléknyi anyag- és energia­már a ház előtt vár. Alig áll a lábán. A szobába ve­zet bennünket, ahol a férj bekötött fejjel az ágyon ül. A fehér vásznat átütötte a vér, a földön is vérnyomok. — Itt esett össze, a szo­bában, és beverte a fejét — mondja a feleség. A férfi semmire sem em­lékszik, a kérdésekre adott válaszai bizonytalanok. A Csabai kapái rendelőbe vi­szik. A bejáratnál valaki megjegyzi: — A feleségével iszik mindig együtt. Már régi vendégünk. • FIZETÉSKOR, FRONTBETÖRÉSKOR Este hét óra van. A gép­kocsivezető és az ápoló mű­szakja lejár. Reggel héttől vannak talpon... A mentő­tisztnek nyolcig tart a munkaideje. — Remélem, már nem kell kivonulni — mondja kissé fáradtan. — Hányszor mentek ki ma? — Nyolcszor. A délelőtt csendes volt, de délután megindult a nagyüzem. Teg­nap is így volt. Az alkohol megint „dolgozott” ... Végezetül Bikki Imre se- gédszolgálat-vezetőtől kapok összegzést: — Háromszáz kivonulás volt ma, többségében bete­get szállítottunk. Délelőtt inkább /iskolába hívtak ben­nünket, kisebb gyermekbal­esetekhez. Délután az ital és a gyógyszer játszotta a főszerepet. Hihetetlenül sok munkát adnak nekünk az alkoholos állapotban levő emberek, akik nemcsak sa­ját magukat nem kímélik, de környezetüket sem. Fi­zetéskor és frontbetöréskor szinte minden kocsink ál­landóan foglalt. S még előt­tünk Van az éjszaka ... Temesi László felhasználás az ország pénzügyi mérlegét 13—14 milliárd forinttal érinti. Nem kicsi tehát a tét. Ez a tény értékelte fel újra a szenet; a mezőgazdaság hőigényének kielégítésé­ben (terményszárítás!) a szalmát és a kukoricaszárat; az energiatakarékos mosógépet, a tranzisztoros televíziót és rádiót. Rájöttünk arra, hogy az olaj sokkal értékesebb an­nál, semhogy elégessük. Persze, a takarékosság is, a gaz­Kevés a fehéráru Vevőankétot tartottak a pök, melyekből év végeik daságosabb energiahordozókra való áttérés is pénzbe kerül. Ha a kalkuláció nem deficites, akkor az ésszerűsítő prog­ram már zöld utat kap. Ma nyitják meg Miskolcon az V. borsodi energiagazdál­kodási és anyagtakarékossági napok november 20-ig tartó rendezvénysorozatát. A premiernek délután három órakor ad otthont az ÉMÁSZ tanácsterme. A nyitó előadásban energiaellátásunk jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kilátásai­ról lesz szó. Neves előadók hozzáértő közönség előtt tarta­nak majd ismertetőt azért, hogy — némi pátosz a nyitány ünnepi hangulatában megengedhető — a takarékosságra való törekvés lángja ne lobogjon „takarékon1'. Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál. A :majdnem száz meghívott boltvezetőnek a Mátra Fü- szért képviselője adott tájé­koztatást az év végéig vár­ható áruellátásról. Szó esett többek közt a fe­hérárukról is. Ezekből a ter­mékekből jelenleg kilencféle van forgalomban. A vásárlók körében népszerűek közülük még nagyobb mennyiség vár­ható. Folyamatosan szállítják a hat forintba kerülő filte­res teát is. Kevés viszont a keksz és a konzerv, s a vá­laszték is kicsi ezen. bői a malacperselyes védjegyű ter­mékekből. Elhangzott az ankéton, hogy a választék bővítése cél­jából szükség van minden megyén kívüli fehéráru-for­(brackó) a tésztafélék, ízek és ször­rás felkutatására

Next

/
Thumbnails
Contents