Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-24 / 251. szám

Rendőrök, kerékpáron A legfontosabb a megelőzés A OH várospolitikai fóruma Döcögve a tetőre (Folytatás az 1. oldalról) Lovakat nem, de kerékpá­rokat beszerez a megyei rendőrkapitányság. Fgy kér­désre válaszolva ezt mon­dotta dr. Túrós András rend­őr ezredes, megyei főkapi­tány a megyei tanács végre­hajtó bizottságának tegnapi ülésén, A kérdés pedig úgy hang­zott el. hogy miért nincsenek tekintélyt parancsoló lovas- rendőrök Miskolcon és kör­nyékén. A fővárosban ugyan­is vannak... A főkapitány válasza: jogos igénye a U- kosságnak, hogy a rend őrei szánjanak ki a gépkocsiból. Adott esetben ugyanis az egyenruhás utcai jelenléte is fegyelmez. Jövőre Miskolcon megjelen­nek a bicikliző rendőrök. Ez a hír persze csak töre­déke. s nem a legfontosabb része annak, amely a teg- nani testületi ülésen elhang­zott, Az ismertté vált bűn- cselekmények száma tavaly Borsodban 11 669 volt öt év­re visszatekintve ez a szám folyamatosan növekszik. A bűncselekményeknek több mint a fele Miskolcon és környékén történt. A statisz­tikai kimutatások szerint (már ami a tízezer lakosra jutó bűncselekmények szá­mát. illetve a tízezer lakos­ra jutó bűnelkövetők számát illeti! Borsodban rosszabb a hely­zet az országos átlagnál. A lakosságot — s ezt már mi tesszük hozzá — nem a sta­tisztikák izgatják fel vagy nyugtatják meg. hanem a sa­ját bőrön tapasztalt bizton­ság. A rendőrfőkapitány elmon­dotta, hogy a bűnözés növe­kedése (amely éppúgy be­tudható a gazdasági nehézsé­geknek, mint az alacsony műveltségnek, vagy a lakos­ság heterogén összetételének és az állampolgári fegyelem lazulásának) már meghalad­ja a rendőrség lehetőségeit. Fokozni kell a társadalom önvédelmi képességét, szilárdítani kell a munkahe­lyi fegyelmet, s alaposabbá kell tenni az iskolai és csa­ládi nevelést. A hangsúly a ★ Nem kis erőfeszítéssel termelték ki a lyukói bányászok az egymillió tonna szenet les*nap délelőtt Hz epülioii Ionná szén Lyukóbányáról — Megvan az egymillio- modik tonna! — újságolta íegnap örömmel Donra Ist­ván, a Miskolci Bányaüzem műszaki íőmérnök-helyette- se. — A délelőttös műszak büszkélkedhet azzal, hogy ki­termelte a jubileumi nreny- nyiséget Mégpedig lyukói szenet, amely annyira közkedvelt a lakosság körében, magas ka­lóriatartalma miatt Immár hetedik éve ér el ilyen re- Imek teliesítményt a miskolci bánvész.knllektíva. Pedig nem volt könnyű, mert az idén a P 15-ös és a P 16-os frontok vágatainak a fenntartása sok­kal több időt vett igénybe, mint az előző években. Ezt a tekintélyes mennyiséget egyébként három szocialista brigád produkálta, három frontfejtésről. Az üzem éves terve 1 millió 186 ezer ton­na, és előreláthatólag decem­ber közepére teljesítik. Mint a műszaki főmérnök-helyet­tes elmondta, az év hátra­levő időszakában még több ezer tonna szenet termelnek ki terven felül a lyukói bá­nyászok — szabadnapjaikat is feláldozva —, hogy ne legyen gond a téli tüzelővel. megelőzésen van, bár ennek a törekvésnek sok körülmény mond ellent. Borsod például a megyék rangsorát vezeti a garázdaság ban. Hosszú lista, kevés késs lakás ♦ hi as érdekeit? ♦ A legsúlyosabb érv Fnnek legfőbb oka az al­kohol, Sok kocsma nyílt megyénkben, s sok városi szórakozóhelv a kocsmák rangjára züllött le. Dr. Túrós András utalt ana is. hogy a jó érzésű állam­polgárok a rendőröktől na­gyobb erélyt várnak a tör­vényszegők. az együtté'és szabályait megsértők megfé­kezésében. A rendőrség — mondotta — rendelkezik mindazokkal a jogosítványok­kal. amelyek képessé teszik a testületet feladatainak el­látásában. Más kérdés, hogy az állomány létszáma az el­múlt tízegynéhány évben — miközben a bűncselekmények száma háromezerrel nőtt — nem gyarapodott. Okvetlenül szükség van a lakosság part­neri közreműködésére, hiszen a rend és a törvény be­tartatása nemcsak a rend­őrség dolga. Jó lehetőséget kínál a bűn­megelőzés társadalmasítására ^ A félkész állapottól a beköltözésig hosszú ex út például a víkendházak őrzé­se. Feltehető, hogy már a közeljövőben létrejönnek az önkéntes őrzők csapatai. B. I. Tanácstagok fogadóórái U Fel a tetőre! — adta ki a jelszót 1981. január 1-én egy ÉVM—PM rendelet. Mégsem sikerült áttörést elérni: a te- tötérbeépités, emeletráépítés ügye csak kínnal-keservvel halad előre Miskolcon. Jó né­hány illetékes szerint túlzott reményeket fűztek a ráépí­tés lakásteremtő erejéhez, mások szerint pedig ez to­vábbra is óriási, ám kihasz­nálatlan lehetőség. Vajon ki­nek van igaza? • KI, MIT, HOL? Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Boldizsár Éva, 9. sz. Általános Iskola, Sze­les u., 18 órától; dr. Farkas József, Avas-dél Lakásszö­vetkezet titkársága. Engels u. 35. sz., 18 órától; Szűcs Sándor, Szikra mozi HNF- helyisége, Marx Károly u. 49. sz,, 16 órától. A rendelet szerint az ál­lami épületeken emelet- és tetőtérbeépítést a kezelő szerv, illetve a vele kötött megállapodás alap ján a mun­káltató, vagy a bérlőként előzetesen kijelölt magán­személy végezhet. Miskolcon eddig három lista is készült a ráépítésre alkalmas há­Narancsot Mikulásra Déligyiimölcs­zakról A legutóbbi szerint több mint kilencszáz lakást építhetnének a vállalatok vagy magánosok, fenn a te­tőn. De eddig mindössze tíz tetőtéri otthont hozott létre a MIK a Bajcsy-Zsilinszky úton, és „félkészből” még néhány tetőtéri lakás épül tovább magánerőből a vá­rosban. összesen 53 ráépíté­si kérelemre adott engedélyt a MIK magánosoknak, de az 53-ból még csak négy lakás kiviteli tervei készültek el. • GÁTAK ÉS ZSÁKUTCÁK Könnyebb felsorolni, hogy mi gátolja a tetőtérbeépí­tést, emeletráépítést, mint az ösztönző tényezőket számba venni. Jó ötletnek látszik, hogy az ingatlankezelő vál­lalat félig alakítja ki a la­kást, és a lakó fejezi be, ám az OTP a jelenlegi előírá­sok miatt nem támogathat­ja kölcsönnel a „félkész” formát. A munkáltatók pe­dig nem szívesen adnak tá­mogatást, mert a kialakítan­dó otthon végül is állami la­kás lesz. Vitáznak a .vállal­kozók a lakásügyi hatóság­gal is. Az építtető, ha már adósságba veri magát, vég­leges megoldást, azaz nagy kilátások lakást akar, a tanácsiak pe­dig azt szeretnék, ha inkább több, de kisebb lakás ké­szülne. Meglehetősen körül­ményes és tekervényes az ügyintézés is; az illetékesek nem ismerik eléggé az ide vonatkozó — egyébként meg­lehetősen bonyolult — sza­bályrendszert. (Ezt állapítot­ták meg a népi ellenőrök nemrég a fővárosban is.) A ráépítésben igazan csak a la­kásra vágyó érdekelt, és nem az ingatlankezelő cég, amely­nek a felújításokkal egyidő- ben el kell végeznie a rá­építést, ahol műszakilag le­hetséges. A ráépítés azonban késlelteti az épület átadását, húzza-halasztja a tervtelje­sítést, a szokottnál nehezebb kivitelezési problémák elé állítja az itt dolgozókat. Mindezeket mérlegre tévé, aligha lehet csodálkozni azon, hogy paragrafus ide vagy oda. a ráépítés csak dö­cögve halad... • A VITA NEM VITA A tanácsiak szerint az len­ne a jó megoldás, ha töm­bönként, szervezetten végez­né el a ráépítést az ingat­lankezelő szervezet, félkész, a lakók által befejezendő otthonokat létrehozva. Az el­ső ilyen terület várhatóan a Park és a Petneházy utcák körülzárta tömb lesz, amely­nek a tervei már készülnek. De még mindig vita tárgya, hogy megéri-e ráépíteni vagy sem. Az illetékesek szerint a négyzetméterenkénti költség 9 ezer forint körül van. Már ez az összeg is alacsonyabb, mint egy ma építendő bár­milyen új lakás esetében. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ráépíteni csak a már felépült városrészekben le­het, és így nem kell az új lakásokhoz bolthálózat, böl­csőde, iskola, közmű és út, akkor kiderül: a vita • nem is lehet vita már. Az or­szágban új ötletek is szület­tek : például magastetőt rak­nak a lapostetős négyszintes panel- és a középblokkos há­zakra, így teremtve tetőtéri lakásokat. Nem is két, há­rom legyet ütnek egy csa­pásra: új otthonok épülnek, szebb lesz a városkép, és végre nem áznak majd be a lapostetők sem... A ráépí­tés ügyének legsúlyosabb ér­vét a végére hagytuk. Ez Miskolcon egyetlen szám: ma 12 ezer lakásigénylő sorako­zik, új otthonra várva. (kiss) Mától Miskolcon Koiiászati karbantartási szeminárium A délig,vümölcsöt legtöbb­ször kemény valutáért sze­rezzük be, így tulajdonkép­pen nincs rajta csodálkozni­való, ha a boltokba keve­sebb kerül belőlük, mint sze­retnénk. De lesz-e az idén annyi, mint tavaly volt? — erre a kérdésre kértünk vá­laszt dr. Gócsa Sándornétól, a Mátrai Füszért áruforgal­mi főosztályának vezetőjétől. Megtudtuk, hogy déligyü­mölcsből előreláthatólag ugyanannyit kapnak, mint ta­valy. A téli szezon közeled­tével leginkább a citrom sze­repe nő meg, a magas C-vi- tamintartalma miatt. Citro­mot most is árusítanak az üzletekben, s folyamatos, igény szerinti ellátást tud­nak ígérni ebből a citrusfé­léből. Az üzletekbe került már a grape-fruit is, amiből ugyancsak folyamatos lesz a kínálat. Kubai narancsot no­vemberben kezdenek árusíta­ni. A mandarin beszerzését árucserével tervezi a Délker; novemberben, decemberben kerül a boltokba. A hagyo­mányos narancsot Mikulásra ígérik, nagyjából a banán megjelenésével egyidőben. Természetesen az ígéretek csak a Mátra Füszértre vo­natkoznak. Mivel ma már több csatornán keresztül le­het árut beszerezni, nem el­képzelhetetlen, hogy eseten­ként a vártnál több déligyü­mölcs kerül a pultokra. Ha viszont kevesebbnek bizonyul az éppen rendelkezésre álló áru. akkor a Mátra Füszért szőkébb bolti körben forgal­mazza a csemegéket, első­sorban a nagyobb üzletek­ben. Ezek körét a kiskeres­kedelmi vállalatokkal együtt határozzák meg. * Az elosztás egyenetlensé­geit remélhetőleg az idén si­kerül kiküszöbölni. Neveze­tesen: sok panasz volt ta­valy arra, hogy kellő isme­retséggel nagyobb adag gyü­mölcshöz juthattak egyesek. Reméljük, idén a forgalmazó vállalatok jobban odafigyel­nek erre. U. A. Ma délelőtt 11 órakor kez­dődött meg a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban a VII. országos kohászati karbantartási szeminárium. A kétnapos rendezvényről — melyet az MTESZ Gépipari Tudományos Egyesületének Borsod megyei Szervezete, az I.KM GTE üzemi szervezete és a GTE központi karban­tartási szakosztálya rendez — tegnap tájékoztatták a sajtó képviselőit a szervezők. Elmondották, hogy az el­ső ilyen ankét színhelye — 1972 májusában — szintén Miskolc volt. Most városunk­ra — mivel kétévente ren­deznek kohászati karbantar­tási eszmecserét — került a sor ismét. A szemináriumra mintegy harminc vállalat és intéz­mény. valamint két NSZK- beli cég min-Mgy kiíeacv^n szakemberét, várják. A talál­kozó jelentőségét különöskép­pen az adja, hogy a vasko­hászat karbantartóinak vál­lán igen nagy felelősség vaa. S ez nem túlzás. A kohásza­ti ipar tavaly ugyanis több mint 65 milliárd forint érté­ket állított elő. az állóeszkö­zök értéke pedig mintegy f.2 milliárd forint volt. Ezek karbantartására 1983-ban Kétmilliárd forintot használ­tak fel. A 12 év alatt — amióta rendeznek ilyen ankétokat — igen sok változáson ment keresztül a magyar kohászat. Üj technológiákat, új ter­melőberendezéseket vezettek be, állítottak üzembe. Énp ezért jelentős a ma kezdődött szeminárium. Ezen a hazai és a külföldi szakemberek kicserélik tapasztalataikat. ■ előadásokat tartanak munkád jukróL

Next

/
Thumbnails
Contents