Déli Hírlap, 1984. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1984-10-19 / 247. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Esőben, ... Bármilyen szép is e na­pokban az ősz, közeleg az esős, szeles évszak, amely még a rutinos gépjárműve­zetőket is próbára teszi. A feladat: alkalmazkodni az útviszonyokhoz. A statisztika igazolja, hogy nehezen alkalmazkodunk a legkisebb változásokhoz is. Az eső, a szél. általában a hirtelen időjárás-változás szinte törvényszerűen a balesetek, szerencsétlensé­gek tömegével jár. Azaz. így nem pontos... Miért volna törvényszerű?! Egy­szerűen: meg kell előznünk a lehetőséget: az út- és idő­járási viszonyoknak megfe­lelően kell vezetnünk. Ennek egyik fontos része a gépjár­mű állandó műszaki ellen­őrzése: a biztonsági beren­dezések jól működnek-e? De legalább ilyen fontos, hogy önmagunkat is felkészítsük és alkalmazkodjunk az idő­járáshoz, a megváltozott közlekedési körülményekhez. Esőben csúszóssá, latya­kossá válnak az utak. fSaj- nos, nem ritkán még város­ban is sár borítja az útfe­lületet, mert a teherautók, munkagépek vezetői nem tesznek eleget az előírásnak, hogy a gépjármű kerekét megtisztítsák a rárakódott sártól.) Városban, lakott te­rületen kisebb a sebesség, de gondolnunk kell arra, hogy a csúszós út miatt lé­nyegesen nagyobb a fékút, mint száraz időben. És bár a követési távolság nagysá­ga elméletileg nem függ a Ami az éllapon marad Saláta-siker A hét elején hírül adtuk, hogy salátabár nyílt a Gyors étteremben. Ennek kapcsán arról is tudósítottunk, hogy az Országos Egészségnevelési Intézet és a Magyar Szaká­csok és Cukrászok Szövetsé­ge meghirdette a zöldasztal- mozgalmat. Szilágyi István­tól, a Gyors étterem üzlet- igazgatójától a hétfőtől csü­törtökig nyitva tartó saláta­bár fogadtatásáról érdeklőd­tünk. — Mi sem számítottunk ekkora sikerre. Naponta 150 —200 adag kelt el a hideg­salátákból és a különleges meleg ételekből. Noha az át­lagár 10 forint volt, 1500— 2000 forint körül "alakult a napi bevétel. — Étlapon tartják-e a kö­zönségsikert aratott ételei­ket? — Igen. mert a vendégkör is erre biztat. Noha tömeg- étkeztetést végzünk, de ha már 150-en ezt fogyasztják szívesebben, akkor nem sza­bad latolgatni. Felváltva a legsikeresebbek lesznek majd kaphatók, mint például az andalúz saláta, a babsaláta görögösen, a svéd gombasa­láta, a kukorica- és a vita- minos jércesaláta, a tejfölös kel és a padlizsán. A meleg Tuzokre7eryáfum Idegenforgalmi központ épül a déva ványai túzok vé­delmi telep szomszédságá­ban. s a tervek szerint 1936- tól fogadja az érdeklődőket. A dévavánvai határ eay része 1975 óta tájvédelmi körzet, s 1978-ban készült el a túzok- 'céde’mi köznont. Az idegen- forgalmi centrum létesítése a tolások me-ntzckvel. keltetés­sel. csibeneveléssel és a tú­zok viss7qvpd;tásával foglal­kozó intézmény védelmét is szolgálta ugyanis eddig a lá­togatók jelenléte zavarta az itt folvó munkát. Hazánkban él az európai túzokállománv fele — három és fél ezer madár — ebből a Körös-közben ezerkétszáz Dévaványa határában pedig ötszáz. A kipusztulásban le­vő európai túzok, szárazföl­dünk legnagyobb madara megmentésére vállalkozó dé- vavánvai telep eddig 250 mentett tojásból fölnevelt tú- sokot adott vissza a termé­keinek. ételék közül a pálmát a gombás rizzsel töltött kelká­poszta, s ennek egy másik változata, a gombával töl­tött rántott kelkáposzta vit­te eh Kedyelt volt a zöld­paprika is, főtt tojással. —. ön szerint miért nem találjuk meg ezeket a zöld­ségekből készült elő- és fő­ételeket sok más vendég­látóhelyen? — Egyfelől azért, mert egy részük kézi-munkaigényes. A másik ok, hogy az eltart­hatósági idejük viszonylag rövid. Annyit szabad csak elkészíteni, amennyi bizto­san elfogy. Harmadszor: meg kellene hozzá változtatja! a hazai étkezési szokásokat, s propagálni az egészségesebb ételeket. Amint a salátabár példája is mutatja, a legjobb propa­ganda, ha vehető, ha ehető. O. E. fékúttól, mégis a szokásos­nál nagyobb távolságot hagy­junk az előttünk haladótól. Ha ugyanis az előttünk levő gépjármű ütközik, mi hiába tartottuk be az elmé­leti követési távolságot, tör­vényszerűen beleszaladunk az előttünk lévőoe. Latyakos úton — ország­úton — veszélyes heiyzeiet teremthet a szemben jövő gépjármű, ameiy osszefrocs- Kou a szélvédőt. Ha személy- gepKocsival taialKozunK, meg nagyján; az autoousz, a teherautó „oeteriti” a szélvédőt, teljesen lenetet- lenné teve a kilátást. Mit tesz ilyenkor a gyakorlott vezető? Nem kapkod az ab­laktörlő kapcsolója után, nem íekez le hirtelen. He­lyes, ha az ablaktörlőt már akKor működésűé hozzuk, mielőtt megtörténne a ta­lálkozás a szembejövővel. Ennek persze az a feltétele, hogy az ablakmosó tartályá­ban mindig legyen víz — télén fagyálló! Persze, a „zuhanyt” így is megkapj uk, de csak pillanatokig tart a rossz látásviszony. Száraz úton is, csúszóson is veszélyes dolog az oldal­szél. Utóbbi esetben azon­ban fokozottan az. Hiszen a csúszós útfelületen a kor­mánykorrekció hatástalan, vagy olyan késedelmes, hogy mire egyenesbe hozzuk a járművei, már le is szalad­tunk az útrói. Az állandó szél könnyeb­ben kivédhető, mert folya­matosan érezzük, s ennek megfelelően vezetünk. A hir­telen, a meglepetésszerű szél a veszélyesebb. A legtöbb oldalszélre azonban eleve szá­mítani kell. Az oldalszél ál­talában szélvédett hely mö­gül „támad”, hidak, erdő­szegélyek mögül. Fontosabb útvonalakon az ilyen helyek­re szélzsákokkal figyelmez­tetnek. Ezt látva, eleve csökkentjük a sebességet. És most pontosan a lé­nyegnél vagyunk. Szeles idő­ben ne vágtassunk! (Persze, máskor se, csak a megen­gedett sebességgel!) Az a jó vezető, a prezentiv vezető, aki mindig a körülmények­hez alkalmazkodik. Családi körben A póiunolíák köszöntője Szombaton házasságot kötnek ... — Nekem a mindenem volt a család. Negyvenöt évet éltünk együtt a fér­jemmel. — Kubik Györgyné ölébe ejti a kötést. Szem­üvege felnagyítja a könny­cseppet. — Nagyon beteg lettem. Van ugyan egy fiam és szeretett menyem, uno­kám, de ők csak dolgoznak, tanulnak. Nem lehetnek ál­landóan velem. A húgom találta ki ezt, hogy a bá­natból, a betegségből kime­nekítsen. Itt, hogy társak­ra találtam, szinte boldog vagyok. Eszterkét, a vezető­nőt ha nem lenne, ki kel­lene találni. Tehát, ez most nekem az új család. — Nekem is az a család, hogy itt vagyok — a 77 éves, fehérhajú néni, Deák Lajosné szomorúbban vall az igazi családról. — Tizen­öt évig feküdt betegen a férjem. Negyvennégy évet dolgoztam , mint • kereskedő. Öt gyereket neveltem fel. De mindenütt csak a beteg­ség. Én már a Kezemmel semmit se bírok. Itt a gon­dozónők kimossák, kivasal­ják a ruhánkat, még az ágyneműnket is, ha elhoz­zuk. — Régen várt szép szót csak itt kaptam. Negyven­öt évet éltem házasságban. Aztán betelt a pohár. A fe­leségem sosem dolgozott mellettem, én 45 evet töl­A máséban lakva 1• flz ügynök, aki közvetít Szükségből másokkal egy fedél alatt élni, ritkán öröm­teli. A kényszer mégis soka­kat rászorít az effajta együtt­élésre. Miskolcon jelenleg tíz és fél ezer lakásigénylöt tartanak nyilván, akiknek a fele albérletben lakik. Véletlenül, a vonaton vol­tam fültanúja a beszélgetés­nek. Egy fiatal asszonyka — szavaiból kiderült,- hogy az egyetemista férjét is eltartó pedagógus — panaszkodott barátnőjének. Lakásuk nem lévén, egy szoba-konyhás- fürdőszobas szuterénba köl­töztek az üdülőövezet egyik villájában. Csak lakva de­rült ki, mennyire nedves a lakás: az esküvői képek há­rom nap alatt összeragadtak, a ruhaneműk megpenészed- tek. Mindez havi ezerötszáz­ba, plusz a rezsibe került nekik. • PLUSZ: REZSI Mivel szerződést kötöttek, mégis egy egész évig húzták ki ott. Most a lakótelepen laknak, de ott is sok a prob­lémájuk. Egy üres, kétszobás lakás egyik szobáját vették ki kétezerért, a kisebb szo­bában. e&y ijonégáJl!k. lakik feleáron. A legtöbb kellemet­lenséget a tulajdonos „fel­ügyeletet gyakorló”, és gyak­ran fellátogató mamája okoz­za. Nem jó ez így! — sóhaj­tott szomorúan. Ilyesmivel mindenki szá­mol. ennek dacára sokan ke- resnek-kutatnak megürese­dett albérlet után. Az ő gondjaikon is próbál segíte­ni Tobákos László, iparenge­déllyel működő ügynök, aki albérletközvetítéssel is fog­lalkozik. • ADATLAP - SZÁZÉRT — Ez év márciusától, ami­óta erre is ráálltam, már jó néhány ember gondjait ol­dottam meg. Az eljárás egy­szerű. Minden igénylőről adat­lapot állítok ki. Ezen szere­pel, hogy mekkora alapterü­letű, milyen komfortfokozatú, bérházi vagy kertes házban levő lakásra van-e szüksége, s hogy egyedül vagy többed- magával venné-e ki. Sőt. az is, hogy bútorozott vagy üres szoba lenne-e a jobb, és a város melyik részén legyen. Az adatlap addig „él”, amíg az illető problémája meg nem oldódik. Természetesen a la- kasktadoknak * rendel kézé-.' sére állok, az ő adataikat is tárolom. A nyilvántartás­ba vétel ára egységesen száz forint. Ha az igénylőnek megfelel egy cím, ötven fo­rintért megKaphatja. • SOK AZ ESZKIMÓ... — A helyismerettel nem rendelkezőket — kérésükre — saját gépkocsimon a hely­színre viszem. Vidékiek le­vélben is megkereshetnek. Az ügyfeleim levelezőlapot kapnak, s ha létrejön a meg­állapodás, visszajeleznek. — Az eddigi tapasztalatom az, hogy a kiadók alig ne- gyedannyian vannak az igénylőkhöz képest. Egy ré­szük ráadásul azt is kiköti hogy gyereket nem fogad­nak be. Az igénylők zöme pedig gyermekes asszony. Más főbéríők — jobbára egyedül élő nénik — azt sze­retnék, hogy albérlőjük egy­ben társalkodó, szórakoztató partner is legyen. Én min­denesetre több igénylőt is küldök egy helyre (az utolsó szó úgyis a főbérlőé), és már visszatérő lakáskiadóm is van. (Folytatjuk) K. A . G. töttem el a kereskedelem­ben. Három gyermeket ne­veltünk. Talán ott volt a hiba, hogy túlságosan le­mondó voltam? Ha egy in­gem, egy , nadrágom volt, a kislányomat akkor is úgy csodálták, mint a mintaba­bát. Ök sokat, én sohasem voltam nyaralni. Innen, az öregek szociális napközijé­ből már kétszer is. Tavaly Szegeden, most Hajdúszo­boszlón. Koránkelő vagyok, hat órakor én vagyok itt az első — mondja a 72 éves Szatmári József. Bodrogi Jánosné és Jakó Lajos korábbi családjában is 1 volt már válás, s haláleset. ; Most itt találtak egymásra, és szombaton, a Hunyadi utcai öregek napközijében . igazi nagy iakodalmat ren­deznek. a tiszteletükre. — Az ember piindig vágyik a szeretetre — mondja a;r férfi. — De az esküvő után is.j ide fogunk járni. Itt a csa- " Iád. Sokan vagyunk. Itt szé­pen, ^nozgalmasabban telik** a nap. — Nagyon kedves, nagyon drága férjem volt. A hábo-ü* rúban megfázott, és 1946-ban meghalt, öt- és hatévesek, voltak a fiaink. Azóta őz-.’ vegy vagyok. Nem találtam olyat, aki a gyermekeim—*, nek az apát pótolta volna.*' A kisebbik fiam — később . azt mondta, hogy kíváncsi-«* Ságból — 1956-ban ki-' ment Münchenbe, s azóta is ott él. Hívnak mindig, den. 78 évesen már nem vállal-, hatom az utazást. Inkább ők jönnek kétévenként. A másik fiamék szűkösen lak­nak, nem kívánhatom, hogy együtt éljünk. A testvérem hozott ide. A Marx térről járok, s az orvos is azt mondta, ez a kis mozgás kell. Kalocsai térítőt hímzek, kötögetek az otthon clekórá- , lására — mondja Makkai^L Jánosné. öregek hete van. Minden­nap vendégeket, köszöntőket fogadtak. Olyanokat, akik már évek óta az ő család­jukhoz tartoznak. Mint pél­dául a MÁV-óVOda' és -böl­csőde szocialista brigádjai­nak tagjai. A kis neveltjei­ket hozták el egy műsoros köszöntőre. Ilyenkor aztán a pótunokákkal lehet gya­korolni a nagymamái és a nagyapai szerepet.-r. aS •J. ÍU.:, ■** (oláh) Nagy tapsot kaptak műsorukért az óvodások. (Kerényi László felvételei) A gyors- és gépíro'verseny-bizoltsáo ülése A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsé­gének miskolci csoportja és a jubileumi versenybizottság / október 23-án délután fél 4- kor tartja megbeszélését a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának előadótermében. Magányosok zenés klubestje Ismét jelentkezik program­jával a magányosok klubja, amely korábban a Vörös­marty Művelődési Házban volt otthonos. Most október 2i0»án es 27-éo U órai kez­dettel a Széchenyi út 70. sz. alá, a Népfront—KI.OSZ- székházba várják az érdek­lődőket egy-egy zenés klub- 41 esíre. _ — —*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents