Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-12 / 215. szám

*

A pártiitkár levele

A drófgyári

változásokról

A Déli Hírlap augusztus

28-i számában cikket közöltünk a December 4. Drótművekről, ,.Ü] történet a régi gyárban’' címmel. A nyilatkozó kérésére az alábbi kiegészítést, illetve helyre- igazítást adjuk közre.

a A „bér és export” al- cím alatt leírtak között. „meglódult a félkésztermékek (acélalumíniumkábel) piaca” kezdetű mondat helyesen így hangzott el:

..Az elmúit év második léiétől kezdődően az év II. negyedéig az alumíniumtömb világpiaci ára növekvő volt (1550 dollárig kúszott fel.) Majd fokozatos csökkenés következett be, jelenleg — tudomásom szerint — 1100 dollárnál tart. Ennek ellenére. egves késztermékeinkhez (pl- ácélalukábel) szükséges alumínium féltermékek ára ez év elején jelentősen (13%) emelkedett, és még ez évben további áremelés várható.

0 „A dróthúzók, hőkezelők, fémbevonók általában 50 százalékkal kaptak töbj?, bért. egyik hónapról a másikra” mondat tartalmilag a . következőképpen fogalmazódott meg:

A Sodróm üben a kötélgyártók között, a huzalmű gyáregységekben a húzó. a hőkezelő szakmunkások körében nem egy dolgozó jövedelme növekedett 50 százalékkal is- — a nagyobb teljesítmények. a melegüzemi és - műszakpótlékok növelés-ének együttes hatásaként.

©

A „bér és export” alcím alatt leírtak befejező mondata („A műszakilag megoldatlan ... stb.) jeToü-konoresszus

c

Magyarország tolltermelő nagyhatalomnak számít* hiszen Kína után nálunk állítják elő a legtöbbet, évente 3—4 ezer tonnát. Ezt a Budapesten ülésezett nemzetközi toliszövetség állapította meg.

lenti a legnagyobb félreértést.

„Jelentős összeget fordítunk a szocialista munka- verseny ösztönzésére. Ez több millió (konkrétan 6 millió) forintot tesz ki évente. A pályakezdő műszakiközgazdasági értelmiséghez tartozó fiatalok többletjövedelemhez való juttatása céljából, ez évben közel 300 ezer forintot különítettünk el konkrét műszaki, technológiai problémák pályázati útdp történő megoldásának ösztönzésére. (Itt említettem meg, hogy vannak olyan feladatok, melyek eredményes megoldására 50—60 ezer torint van előirányozva.)”

Kovács Mihály

a December 4. Drótművek

pártbizottságának titkára

+ A szociális foglalkoztatóban

Lehetőséi? a közös munkára

Ruhaipari társulás a jobb exportért

Borhírálat és termékkiállítás

Húszéves a városi kertbarálmozgalom

Húszéves a Miskolc városi kertbarátmozgalom. Ezt a jeles jubileumot a kertbarátok azzal is ünneplik, hogy szakmai nap keretében tovább mélyítik szakismereteiket.

Szeptember 13-án. délelőtt 10 órakor a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház színház- termében kezdetét veszi majd az ünnepség, amelven dr. Szilvasán Pál, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese lesz az -első - felszólaló. -Nemcsak - a kertbarátok jubileumáról lesz szó, hiszen ezúttal veszi kezdetét megyénk fogyasztási szövetkezeteinek őszi seregszemléje, a megyei szövetkezeti napok rendezvénysorozata is. A 13-i ünnepségen vendégként köszönthetik a résztvevők S. H^oediis Lászlót, a Hazafias Népfront orVtitársak

A mama a gyerekre vigyáz, a papa a kiskutyát is- tápolja A kisgvermek látha- Vi-fli boldog a kocsiban, miközben az autóbusz robog vele a városban. Útitársak ők az 1-es járaton.

(Temesi László felvétele)

szágos tanácsának titkárát is. Az ünnepség egyben kiállítás-megnyitó is. hiszen az ifjúsági és úttörőházban ezúttal bemutatják a kistermelők legszebb portékáit, a szak. értelem s a kitartó munka eredményeit. Kitüntetéseket és jutalmakat is átadnak itt az évforduló alkalmából a kertbarátmozgalom úttörőinek és élenjáróinak.

Szeptember 14-én, pénteken. szakmai nappal az úttörőházban. folytatódik a kertbarátprogram. Ülést tart a kertbarátok és kistenyésztők miskolci társadalmi szövetsége. majd szakfilmeket vetítenek az érdeklődőknek az úttörőház nagytermében. Érdekesnek ígérkezik dr. Gyúró Ferenc, egyetemi tanár előadása is, aki a kertbarátmozgalom aktuális feladatairól beszél. A szakmai napon is sort kerítenek az élenjárók elismerésére: Homolna Gizella, a HNF városi titkára kitüntetéseket ad át a legjobb kistermelőknek, kertszövetkezeteknek, és állattartóknak. A pénteki nap programjában szerepel még kertlátogatás, valamint a magyar hűtőipar miskolci gyárának termékbemutatója, s végül nyilvános kistermelői borbírálatra invitálják az érdeklődőket. Még szombatra is jut program, hiszen délelőtt filmvetítéssel egybekötött szakmai előadás és konzultáció várja a kertbarátokat az úttörőház nagytermében, 'ahöl az érdeklődőknek egyébként szaktanácsadó-szolgálatot .is. szerveznek. Pénteken és szombaton reggel 9-től este6-ig megtekinthető a termékkiállítás, de aki' elmulasztaná, még vasárnap pótolhatja, hiszen délután .4 óráig nyitva lesz a kiállítás.

Még a jubileumi, X. miskolci ipari kiállítás és vásár megnyitásakor történt, hogy a Debreceni Ruhagyár vezér- igazgatója. Csibi Pál „helyreigazítást” kért a vásár rendezőitől. Szabadidő-ruházati termékeikkel ugyanis kiérdemelték a vásár nagydíját, az ezt tanúsító oklevélen annak rendje-módja szerint a Debreceni Ruhagyár nevét tüntették fel. A vezérigazgató azért kérte a helyesbítést, mert akárcsak bemutatójuk, ez a termék is kooperációban készült, tgy került az új oklevélre a Hajdú—Borsod megyei Ruhaipari Gazdasági Társulás név.

— Hogyan jött létre, s mi a lényege e kétmegyés társulásnak?'— kérdeztük Csibi Páltól.

— Még 1977-ben történt, hogy a. Hajdú megyei ruha- ipari vállalatok, szövetkezetek gondoltak egy merészet, s társulást alapítottak. Ennek kezdeményezői, mint a legnagyobb vállalat, mi voltunk.-Nem titkolt célunk az volt, hogy átadjuk ismereteinket a kisebb létszámmal dolgozó vállalatoknak, szövetkezeteknek, s kössünk egyfajta erdekszövetseget az anyagbeszerzés,- a meglevő géppark gazdaságos kihasználása érdekében. A vállalatok, szövetkezetek áruforgalmi vezetői nemcsak egymást ismerik .meg ily móBeválik c a tűzálló massza?

Emberkímélő kísérlet a nagyolvasztóban

Hasznos kísérletsorozat színhelye a Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztó gyárrészlege. A kísérletek, amelyek július 19-én kezdődtek s jelenleg is tartanak, az erős fizikai munka könnyítését. az emberek kímélését szolgálják. Az eddigi eredmények kedvezőek.

A kohók csapolásánál igen lényeges dolog: rendben legyenek a nyersvasat és a salakot elvezető csatornák; korántsem mindegy, hogy mennyi csapolást bírnak ki,

A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK HEJÖCSABAI GYÁRA

Nem fizikai munkakörbe:

közgazdasági érettségivel rendelkező fiatalokat, és gyakorlott gyors- és gépírókat.

Fizikai munkakörbe:

férfi és női munkaerőket, betanított munkára. 40 órás munkarend.

Munkásszállás (férfidolgozók részére).

Továbbtanulási lehetőségek.

Bérezés az 5/1983. (XI. 12.) ME. rendelet alapján. Jelentkezni lehet:

a munkaügyi csoportnál, hétfőtől péntekig,

7-14 óra között

milyen az élettartamuk. A csatornák elkészítése nehézkes, fárasztó munkát, alapos szakértelmet igényel. Egy rosszul megcsinált . csatorna miatt ' az értékes nyersvas tonnái veszhetnek kárba.

Jelenleg ott tartottak, hogy ötnaponként visszatérően kellett a csatornákat tűzálló masszával kibélelni. A hazai, előállítású . anyaggal bélelt- csatorna mindössze 5,5—6 ezer tonna folyékony nyersvas lecsapolására volt alkalmas. Régóta kutatják a lehetőségét annak, miként lehetne a csatornák élettartamát jelentősen megnövelni..

Lassún Pál, a nagyolvasztó üzemvezetője;

— Sok mindennel próbálkoztunk, de eddig semmi erőfeszítés nem vezetett eredményre. Ez év július 19- én úttörő jelentőségű válal- kozásba fogtunk. Az NSZK gyártású tűzálló massza alkalmazása nem vált be Úzdon, s mi úgy gondoltuk, hogy ennek ellenére próbát teszünk vele. A III-as nagykohónknál a főcsatornát, a salakelválasztó-gáttal együtt az NSZK-beli tűzálló masz- szából készítettük el. Az azóta eltelt időszakban mindössze egyetlen esetben végeztünk egy nyolcórás kisebb javítást felszórásos módszerrel, amelynek technológiáját valójában nem ismerjük, mivel „ALIVA” felszórógéppel nem redelke- zünk. Ennek ellenére. az NSZK-beli anyagból készült főcsatornán szeptember 5-én a 15 óra 40 perces csapolással 50 ezer tonna folyékony nyersvasat eresztettünk le a kohóból, plusz 20 ezer tonna salakot.

dón, de feltérképezhetik azt is: miben tudnak egymáson ; segíteni, avagy milyen se- ' gítséget várhatnak a másiktól. Egy példa erre: riselést még a mi nagyvállalatunk is ritkán végez, hát még egy ; szövetkezet! Ám az egyik helyen ráakadtunk egy rise- lőgépre. Természetes "hát, hogy „szétkürtöltük” a társulás tagvállalatai között: akinek erre van szüksége, ne ” vegye meg a méregdrága berendezést. mert itt megtalálhatja. Ez csak egy kiragadott " példa abból, hogyan segíthetik egymást egy társulás vállalatai . ..

— S hogyan kerültek ebbe a borsodiak?

— A megyei társulás kedvező tapasztalatokat hozott.

Ezt mi nem' is titkoltuk, s - a két éve megrendezett vá-:. sáron ez is szóba került á% Borsod megyei párt- és ál-. . lami vezetőkkel folytatóit. tárgyalás. során.. .Akkor ve- * tődött fél ennek a gondola- ta, s az elgondolást. tett követte. Az elmúlt évi élőké- " szító munka után idén január 1-én megalakult , a gaz-V/ dasági. társulás, amelynek./* vezetője ebben az évben én vagyok. Ám az alapszabálv szerint évente változik a.JP társulás vezetője, így az év . végén bizonnyal borsodi vé-r zetőt választunk ’•majd ’ az igazgató- tanács élére, Olyan együttműködést akarunk ki-’ alákítani, amelyben minden- x ki megtalálja számítását,

— Nem jelent az imlamf- ♦ féle. előnyt, hagy a legna—“ gyobb vállalat, a Debreceni 0

a *

—'. Nagyón *harágudnék 49-^ ha ez bármiféle előnyt jelentene. A. ruhagyár csak a gesztor szerepét tölti Be. El- . vünk: élni és élni hagyni,

És természetesen minél na-' gyobb segítséget nyújtani egymásnak, főként az. ex- t portra készülő termékek;]”, gyártásában, a határidő' tar-% tásában. Előfordult rrtá%’..' hogy mi kerültünk időzavar-. ba. s akkor a borsodi szövetkezet sietett a segítsék % günkre, de a fordítottjára is'/;-, volt már példa ...

— A Borsod—Heves me- jj gyei Ruhaipari _ Gazdasági- Társulás egyik tagja a .misvsjr kolci Avas Ruhaipari Sző- ,y vetkezet A szövetkezet ei- noke, Kmeczkó István csak í pozitívumokkal szolgált, ami- ^ kor e társulás hasznáról kérdeztük.

■ ff

— A társulás nem más, mint lehetőség a közös műn* kára. Túl azon, hogy szakmai tapasztalatcseréket, koo- — perációkat köthetünk, számtalan esetben előfordult, hogy a debreceniek különböző gépekkel siettek a se- - gítségünkre, hogy időben tel- , j jesíthessük tőkés exportrendeléseinket. Mint a társulás legnagyobb vállalata, a Deb- -r receni Ruhagyár különösen sokat vállal közös sikere- „ inkért. S mindezt amolyan - eszmei díjért, hiszen a 10 ezer forintos „beugró” — a ennyit kellett fizetni mindazoknak, akik a társulás tagjai közé léptek — jelképes összegnek felel meg. Minden szolgáltatás ingyenes, kivéve persze, ha a gyártásba kell besegíteni. Mert erre is van példa, s az, hogy ilyenkor egymást „húzzuk X ki” a bajból, mindannyiunk számára — s természetesen a népgazdaságéra is! —elő- 1 nyös. A gesztor a jó anyag- ellátás mellett szakmai tanácsokkal is segít, ez pedig a minőség fokozatos javulását is eredményezi. Elégedettek vagyunk, s munkánkkal a tőkés megrendelők is elégedettek. Igv azután kellő w alap van a további tárgyalásokra is ...

Tóth Zoltán