Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)
1984-09-04 / 208. szám
Fotópályázatunkra érkezett Tűzoltók a tízes években Mellbevágó „illatok9* a lépcsőliázkah A szemétledobó két vége Fo+ópálvázatot hirdettünk a közelmúltban felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére. Olyan — természetesen nem művészi, hanem amatőr — felvételeket vártunk — s kaptunk is jócskán — olvasóinktól, amelyek a városból, s a hozzá tartozó településekből villantanak fel egy-egy mozzanatot, bemutatják fejlődésünket, sorsfordulóinkat. A legjobb képekből — melyeket közlünk is — kiállítást rendezünk. Kackiás bajusz, frissen vasalt egyenruha, medalionok, csákány, s ami a legfontosabb : a fecskendő. Fotónk a diósgyőri önkéntes tűzoltó- egyletet ábrázolja, valamikor a századforduló idején, a tízes évek elején. Diósgyőr akkor: zsuptetős házak, szűk, poros utcák, víz csak a Szinvában és a fúrott kutakban. Ha a „vörös kakas” uralomra jut... Így ír egy egykori krónikás: „A tűzeseteknél nagy rombolásokat vittek véghez. Egy kis épület leégésénél 8—10 háztetőt leromboltak, a kerítéseket darabokra vagdalták, s amit csak lehetett, mindent elpusztítottak. Iszonyú lárma, veszekedés közepette ment végbe mindez. A lakásokba behatoltak, az értékesebb tárgyakat ellopták, a bútorokat kihordták az utcára, ami pedig bent maradt a lakásban, az bent égett. így semmisült meg a szegény embernek egész életén át szerzett ingó vagyona.” A krónikás szavai közül kitetszik, hogy ezek az úgynevezett tűzoltások csak arra irányultak, hogy a tűz tovaterjedését — ha lehet — meggátolják. És sokszor ezt sem lehetett: az 1843-as miskolci nagy tűzkor leégett nyolc- száz lakóház és ezer egyéb épület. Lángba borult a színház, a minorita templom tornya, s pusztított a tűz a főutcától a Tetemvárig, az evangélikus templomtól a Búza térig. Miskolcon az önkéntes tűzoltó egylet 1873. augusztus 31-én alakult meg, a diósgyőri pedig nem sokkal Hogyan gazdálkodtak a tanácsi vállalatok? Ülést tart a Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptember 6-an, csütörtökön délelőtt 8 órától. A bejelentések, javaslatok mellett a résztvevők jelentést hallgatnak meg a működési költségvetés és fejlesztési terv ez év első félévi végrehajtásáról, valamint a tanácsi vállalatok gazdálkodásáról. A szeptemberi tanácsülés előkészítéseként egyebek közt javaslat hangzik el a város általános rendezési terve szabályozási tervének jóváhagyására, valamint a városrendezési, városépítési szabályozásra. Menni vagy mar? Nézem a lévé reklámmusorál. Az első néhány másodpercben a Skála Coop meggyőz, róla, hogy jó dolog a Sztráda Áruház Tatabányánál, hiába van messze a fővárostól. Megérte, hogy érte ment! — mondják, tehát nem kár a benzinért. s az időért. Néhány pillanattal később megint a Skáláé a képernyő, de most épp az ellenkezőjéről győzködnek, mondván, hogy mindent a legközelebbi Skála Áruházban, egy helyen kell megvásárolni: ne csak az. áru árát nézze, hanem a kilométerórát is! Nem bántani akarom a Skálát, hisz’ a reklámszlogennél maradva, vevőként is úgy érzem, hogy a szívük valóban a vásárlóé. De a két hirdetés után még oda kívánkozna egy harmadik is: akár marad, akár utazik, a legjobban a Skála jár. (k—ó) utána. Munkájukra, a szervezett tűzoltásra igencsak szükség volt. Az egylet a fecskendők vontatására fogatot kapott a várostól, a tűzrendészed szabályokat megszegőktől a pénzbírságot a város képviselő testületé az egyletnek engedte át. Az egylet feladatai közé tartozott a tűzoltószerek állandó felügyelete, s kezelése. Az önkéntesek mellett hivatásos tűzoltókat is alkalmaztak. S hogy a fiatal egylet tagjai nem unatkoztak, arra bizonyság, hogy már 1874-ben 59 helybéli és két vidéki tűz oltásában segédkeztek. A fotó a tűzoltókat röpke pihenőjükben, vagy ünnepnapokon (?) ábrázolja, az 1910-es évek elején. Nem sok szabad idejük lehetett, mint ahogy — sajnos — a maiaknak sincs. Ha belépünk valamelyik tízemeletes panelház ajtaján, a levegőbe szimatolva halálos biztonsággal megállapíthatjuk: itt a dinnyeszezon! Jó néhány lépcsőházban ugyanis a kellemes nyárvégi melegben embertelen bűz terjeng, de az az igazság, hogy amikor a dinnyének már híre-hamva sincs, akkor sem sokkal kellemesebbek a szemétledobóból előtörő „illatok”. A legtöbb házban válaszút elé kerültek a lakók: vagy együttélnek a szemétszaggal, vagy lezárják a sze- métledobót, s lifteznek, rosz- szabb esetben gyalogolnak a tizedik emeletről is a sze- melespitlivel... A gyakorlat teszi a mestert — tartja a régi mondás, ám úgy tűnik, hogy hiába épülnek a tízszintes panelházak már jó néhány éve. jól működő szemétledobórendszert alkotni mégsem sikerült eddig. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kezelési igazgatóhelyettese, dr. Kiss Lajosné így kommentálta a szemátledobó-ügyet: — Ha fentről lefelé kezdem. akkor elsősorban a durva lemezfelületekről kell szólni, amin kiválóan megtapad mindenféle szemét, hulladék, s nehez eltávolítani róla. tekintve, hogy egy hosszú cső.belső faláról van szó. De nemcsak ez a bűz forrása, hanem a cső alja is. ahol a konténerek, vagy ■ a kukák állnak, ahová a szemet érkezik. Ahol kukák vannak, ott nem lehet betolni a konténert, mert nincs rá [ hely. A kukák villámgyorsan megtelnek, gyorsan kellene cserélgetni, amire viszont nincs elég ember. Jobb a helyzet, ahol befér a konténer, ám ezt sok esetben — például a diósgyőri városközpontban — csak úgy lehetett elérni, hogy saját költségünkön alakítottuk át az ajtókat. Ott persze nincs mit tenni, ahol ki van emelve a ház, lépcső vezet fölfelé, mint a Tanácsköztársaság lakótelepen is néhány helyen. Jó lenne, ha a szemétledobó helyiségben lehetne kimosni a kukákat, konténereket. de hiába van melegvízcsap, mert lefolyót már nem építettek. Gyakori a csöveken a dugulás is, ezt a hibaelhárítók szedik ki, egyébként pedig klórmésszel Veszélyes játékok Mérgező a csörgőbaba A miskolci bazárokban is forgalomba került a poliszti- rolból készült mozgatható Frédi-figura és a lágy pvc, fonodái maradékkal kitömött testű, polisztirolfejű csörgőbaba. A Vas megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás kiderítette, hogy a kisipari játékok nem felelnek meg a szabványban előírt egészségügyi követelményeknek. A felhasznált festék mindkét játéknál ledörzsölhető, kioldható. A csörgőbaba a kötelező előzetes közös tennivaló a védektzés Tarolnak a vadkanok Letarolják a kukoricát, elpusztítják a veteményt a kertekben a vaddisznók — erről panaszkodtak megyénk egyik kisközségének lakói a Nők Lapjában a napokban. Hiába szóltak a helyi vadásztársaság vezetőjének, nem tettek semmit a vadkárok megelőzésére. Gyakori-e az ehhez hasonló probléma? — kérdeztük Kiss Lászlótól, a MA VOSZ megyei titkárától, Borsod fővadászától. — Az országos átlaghoz képest megyénkben nagyon sok vadásztársaság működik. Talán ennek is köszönhető, hogy a szép számú vadállomány tavaly mindössze egymillió forint értékű kárt okozott. Más megyékhez vi- szonvítva nálunk volt a legkisebb a kárérték. Ezt annak is köszönhetjük, hogy vadászaink a vadgazdálkodás mellett gondot fordítanak a vadkárok megelőzésére. Ám jó. ha tudjuk, hogy a megelőzés nemcsak a vadászok feladata. A gazdálkodóknak is kötelességük mindent megtenni, hogy földjükről, kertjeikről elriasszák az állatokat. Az erdők mentén érdemes szöges dróthuzallal elhatárolni a termőföldet. Sokan madárijesztővel, ko- lomppal és szélcibálta szalagokkal riasztják a nemkívánatos vendégeket. Ha a szokásosnál is jobban elszaporodnak az állatok, a vadásztársaságok tagjai megritkit- ják a termés dézsmálóit. —; S ha a vaddisznók jelentős kárt okoznak a termésben. a vadásztársaságok mindezt megtérítik. A gazdálkodók jelentik a községi tanácsnál, ahol azonnal intézkednek és szakértőt küldenek a kár felmérésére. Kötelesek nyolc napon belül felmérni a vadkár mértékét. És ha a föld tulajdonosa megegyezik a vadásztársasággal. akkor nincs probléma. Ám ha vitáznak a kár mértékéről, nincs más lehetőség. mint polgári per útján ..bevasalni” a kárt. Nem hallgatjuk el. hogy néhány községben már a vetésnél bekalkulálják a vadkárt. Számítanak a vadásztársaságok által kifizetett pénzre. Hiányosan, gyatrán vetik el a magot, mondván, az igazi haszon kártérítés címén készpénzben ..bújik ki". A szakértők több ilyen manipulációra derítettek fényt a közelmúltban. Arról is szólnunk kell. hogy bár a vadászok mindent megtesznek a vadkárok megelőzésére, energiájukból nem futja mindenre. A társaságok tagjainak zöme sportként űzi a vadászatot hétvégeken. s közben nem állhatnak lesben éjszakánként a kukoricatáblák mentén. (szántó) minőségvizsgálat elmulasztásával, a Frédi-figura a jóvá- hagyottól eltérő minőségben került forgalomba. Mindkét játék további árusítását megtiltották. A már eladott játékokat reklamáció esetén kötelesek a kereskedők visz- szavásárolni. fertőtlenítünk a hozzánk tartózó épületekben. De a szagot ez sem tünteti el. Azok jártak • a legjobban, akik megegyeztek abban, egv-egy- lépcsöházban, hogy egyáltalán nem használják a sze- métledobót... Az igazsághoz az is hozzál tartózik, hogy a lakók sem angyalok, hiszen a szemétle- dobóba bekerült már nagy- kabát, öreg cipő, tyúktoll, mindenféle folyékony, romlott ételmaradék is. Kétségtelen, hogy megoldást jelenthetne, ha min’denki nylonzsákba gvűjtené a szemetet, s így csúsztatná le a csöveken. S talán az sem egészen teljesíthetetlen kívánság, hogy az ételmaradékot ne öntsük utána ... Még arra sem hivatkozhatunk, hogy nem lehet kapni megfelelő zsákot, hiszen a TVK gyártja, s árulja is Miskolcon, tekercsbe csavarva. Nem vagyunk pesszimisták, csak realisták, ha abban bízunk, hogy a szemétledobóügyet technikai eszközökkel hamarabb lehet megoldani, mint a primitív lakótársak megnevelésével. Az Alkotó Ifjúság ajánlott is egy berendezést a MIK-nek. amely belülről kimosná a csöveket, de alkalmazása túl drágának találtatott. A köztisztasági vállalat szakemberei —, akik osztják a MIK-esek véleményét szemétledobó-ügyben — most rendeltek .meg egy önjáró fertőtlenítő kocsit, amely kukát, konténert tud a helyszínen lemosni. Ha megérkezik a gép — egyelőre még csak prototípus létezik belőle — szolgáltatásként bárhol igénybe lehet venni a fertőtlenítést. Az igazi persze az lenne, ha használható szemétledobók épülhetnének, s a lakók is pedánsabbak lennének a lakás küszöbén kívül is. Lehet, hogy maximalisták vagyunk? (k—ó) A tatarozás, átalakítási munkák alatt a büfé üzemelt gj A hónap közepén n\itás Fehérkőlápán Felújítják a turistaház Akik az elmúlt hetekben, hónapokban Feherkőlápára kirándultak, meglepve tapasztalhatták, hogy a turistaház nem fogad vendégeket. Igaz. még most is zárt ajtó várja a megszállni vágyókat, de már nem sokáig — a hónap közepén ugyanis újra kinyit. Balázs Árpád, a turistaház vezetője elmondta, hogy a karbantartás és átalakítás május vége óta tart, s már nagyon ráfért az épületre. A tetőszerkezetet kicserélték, és az egyik szobában közös mosdót és zuhanyozót alakítottak ki. Az előteret téliesítettek. A férőhelyek száma eggyel bővült, a hónap közepétől 23-an kaphatnak éjszakai szállást. Az átalakítási munkát a DVTK karbantartó brigádja végezte, de s turistaszakosztály tagjai is dolgoztak itt társadalmi munkában. A büfé egésa nyáron nyitva tartott, s újdonság lesz, hogy ezentúl egytálételeket is kaphatnak a kirándulók. A turistaházban egyébként lesz meleg víz is. Sajnos — panaszolta Balázs Árpád —, telefon továbbra sem lesz az épületben. A kirándulók jelenleg bográcsot kölcsönözhetnek, télen pedig szánkót és sílécet. T. U