Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-25 / 226. szám

Amit a civil életben mulasztottak Tanulók a seregben Ki az analfabéta? A vá­lasz könnyűnek tűnik: aki nem járt iskolába és nem tud írni, olvasni. Ez azon­ban nem pontos. Sokan vannak olyanok, akik né­hány évet eltöltöttek az is­kolapadban. de aztán nem hasznosították a tanultakat, mert olyan környezetbe ke­rültek, ahol feleslegesnek tűnt minden tudás. Lehet­nek még más okai is az írástudatlanná válásnak, de az bizonyos, hogy az ily módon felejtőkkel később a szervezett oktatásban is rit­kán találkozunk. A néphadseregben koráb­ban is lehetőséget adtak mar a tanulásra azoknak, akik nem szereztek a polgári élet­ben bizonyítványt a nyolc osztályról. De felismerték, hogy túl sok a tudatlan fia­tal, ezért indított a Honvé­delmi és a Művelődési Mi­nisztérium közös kísérletet. Ennek lényege, hogy a be­vonuló hiányos műveltségű fiatalok katonaidejük alatt szervezett oktatásban vesznek részt, emellett dolgoznak, s a hadseregbeli feladatokat ’s teljesítik. Budapesten és Mis­kolcon kezdték meg működé­süket ezek az alegységek 1981 októberében. A kísérletre há­rom évet szántak. Vajon mit sikerült elérni? Palik Imre főhadnaggyal, a miskolci épí­tő-műszaki egység politikai helyettesével, s Krajnyák Lászlónéval, a Dolgozók Ál­talános Iskolájának igazgató­jával erről beszélgettünk. Palik Imre: — A kísérlet befejeződött, most már elmondhatjuk, hogy sikerrel. Az volt a cél, hogy pótoljuk a hiányzó általános iskolai végzettséget, lehető­leg úgy. hogy a leszerelő megindulhasson a szakmun­kássá válás útján. A haza fegyveres védelmére is fel 40 kérdés a 40. évfordulóra Szerkesztősegünk a városi KlSZ-bizottsággal közösen, történelmi vetélkedőt hirdet városunk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére. Mától kezdve minden hét keddi napján megtalálják olvasóink azt a szelvényt, melyet kivágva és névvel ellátva a Herman Ottó Múzeum közművelődé­si osztályára kell beküldeni. (Miskolc, Felszabadítók útja 28.) - ------­A szelvények kitöltésére, ha úgy tetszik, a tippelésre egy hét áll redelkezésre, mert a következő hét kedd- jéig beérkező szelvények tulajdonosai vesznek részt a játékban. Tehát legkésőbb hétfőn postára kell adni bo­rítékba zárva és pontosan megcímezve a szelvényt. Azért a Herman Ottó Mú­zeum említett osztálya a címzett, mert a kérdéseket a múzeum történészei állí­tották össze és ők is értéke­lik a szelvényeket. Tehát negyven kérdést teszünk föl, s akik sikeresein pályáznak, azok részt vesznek a de­cemberben megrendezendő sorsoláson. A városi KISZ- bizottság értékes jutalomban részesíti majd a nyerteseket. A szelvény kitöltése: min­den kérdéshez három tippet adunk, de ezek közül csak egy helyes. A játékban részt vevő az általa helyes­nek ítélt válasz számát kari- ikázza be. Tehát a tipp lehet 1-es, '2-es vagy x. Mivel elképzelhető, hogy a játékban többen akarnak részt venni, mint akiknek a mai lap kezébe kerül. így a mai négy kérdést a jövő hét . keddjén megismételjük. Eb­ből értelemszerűen követke­zik, hogy nem késik el az sem, aki október 2-án vágja ki és tippeli meg a szelvényt, aminek tehát október 9-ig kell az adott címre beérkez­nie. Kérjük, hogy egy em­ber csak egy szelvénnyel vegyen reszt a játékban minden héten, annak viszont nincs semmi akadálya, hogy egy —- de csak egy! — szel­vénnyel kollektívák, azaz szocialista brigádok, úttörő őrsök, rajok, iskola osztályok játsszanak. A helyes tippeket minden héten az új kérdésekkel együtt közöljük. Időről idő­re tájékoztatjuk játékosain­kat a felszabadulási pályá­zat álláséról, a beérkezett szelvények számáról, és kel­lő időben ismertetjük a nyereményeket is. Ezek után következzenek a kérdések: ■ITT ELVÁGANDÓ! 40 KÉRDÉS A 40. ÉVFORDULÓRA o # Ki volt a felszabadított Miskolcon állomásozó szovjet csapatok parancsnoka? 1. Malinovszkij 2. Trofiment x. Mihajlov % Hol volt a szovjet katonai kórház? 1. Erzsébet kórház 2. Lillafüredi Palotaszálló x. Tapolcán 0 Ki volt a MÓKÁN katonai parancsnoka Miskolc felszabadulása után? 1. Tóth Béla 2. Szabó Lajos x. Szalay Tibor # Mikor oszlott fel a MÓKÁN? 1. 1945. január 2. 1946. augusztus x. 1944. december NÉV: LAKCÍM: kellett készíteni őket. A ta­nításban építettünk a mun­kában rejlő nevelőerőre és egészséges életmódra, szok­tattuk a fiatalokat. Az au­gusztusban bevonult fiatalok eskü után ülnek be a pa­dokba, de immár a folyama­tos munka részeként. Krajnyák L ászióné: — A felnőtt-oktatási rend­szerben ezt tartom a leg­eredményesebbnek. Az álta­lános iskolai követelménye­két sajátítják el a katonák, persze más óratervvel. Há­rom, esetleg négy osztály anyagát tanulják meg a 18 hónap alatt. Kéthetente min­den délelőtt iskolában van­nak, délután pedig tiszteseik segítségével önálló foglalko­zásokon készülnek a követ­kező tanítási napra. Ha va­laki az utolsó hónapokban a hetedik osztály anyagát ta­nulja, kérésére magánvizsgá­ra is felkészítjük a nyolca­dikos ismeretekből. Bevonu­lásukkor a mi tanáraink osztják őket különféle osztá­lyokba, .képességeik, tudásuk szerint. — Nem kényszerből ta­nulnak — veti közbe Palik Imre —, hanem felismerik- azt, hogy a - tudásra szüksé­gük vám ez elengedhetetlen a polgári életben a boldogu­láshoz. Olyan ismeretekre tesznek szel t, ami a tovább­tanulásnak is jó alapja lehet. Több százan: vannak például azok, aki k betanított ..mun­kások lesznek;. ontvénytjsztí- tók, darukötözők, hegesztők. Az alegység tágjai részt Vet­tek á közművelődésben is: hagyományőrző folklórcso-. portjuk idén augusztusban szakértők előtt arany foko­zatú szakmai minősítést ka­pott. • • A Dolgozók Altii'.guo* Is­kolájába levelek, is érkeznek: — Beszámolnak a volt ta­nítványok a megszerzett jo­gosítványról, továbbtanulás­ról. A tanuló katonák és ne­velőik közt nagyön jó kap­csolat alakult ki, s a taná­rok úgy látják, örömmel jöt­tek, s jönnek az iskolába a fiatalok — mondja Krajnyák Lászlóné. Bujdos Attila + 4 boltban már hűtik. ' « > Panaszok a (ej minőségére Ha összetneqy a zacskós Az utóbbi időben gyakran előfordul, hogy a vásárlás napjára dátumozolt tej esté­re, vagy másnap reggelre megsavanyodik. forraláskor összemegy. Nyáron még csak magyarázható ez a hőséggel, de a hűvös ősszel már ne- - hezebb indokokat keresni és találni. Mielőtt a; Tejipari . Vállá- lalat illetékesével .beszélget­tünk- volna a’z ital minösé- géről, megkérdeztük a leg- : nagyobb- miskolci .bolt, -a .Pátria ABC vezetőjét: ne­kik miiyenek- a tapasztala-: taik? Az '.elmúlt hét végén nem volt panasz a téj minőségé-. i re. Körülbelül két héttel ez­előtt ■■ Viszont egy hétig min­dennap- jöttek a reklamá­lók. so—40 liter, romlott...in-: nivaló. is összegyűlt, a bolt­ban alkalmanként, ugyanis az ihatatlan tejet visszacse­rélik. Ügy látják, valószínű- . leg a hdtőlánc hiányossága okozza a savanyodást.; mire a szállítók az aznapi adag kihordásával végeznek, ese­tenként akár dél is van már. Általában azt tapasztalták: Hétmér földes csizma? Ä képünkön látható rend­kívül szellemes berendezést Borisz Rjabik amatőr felta­láló ötlete nyomán tervező- mérnökök és egyetemi hall­gatók fejlesztették ki Ufá- ban, Szovjet—Baskíria fő­városában. A kis benzinmo­torral felszerelt „csodaCsiz- ma” működése igen egysze­rű: lépéskor (helyesebben ugráskor) az üzemanyagke­verék összesűrűsödik, berob­ban, s akár két-három mé­teres szökelésékkel lódítja előre a, lábbeli használóját. A csúcssebesség a jelenté­sek szerint óránként 25 ki­lométer kőiül mozog, tehát a szerkezet viselője, akár egy kerékpárossal is ver­senyre kelhet. Fogyasztása pedig igazán csekély: a szá­mítások szerint egy liter benzin körülbelül 80 kilo­méterre elegendő. Az- ötle­tes találmányt nemrég si- kérrel mutatták be Moszk­vában is. ezen az őszön több a pana­szos ! A Miskolci Tejipari Vál­lalat termelési osztályveze­tője, Szekeres Béla szerint viszont idén sem volt 'több kifogás a minőség ellen, mint régebben. Csak a pa­naszok „élesebben” jelent­keznek: néhány éve még •nem okozott gondot egy zacskó savanyodott tej, de ma már jobban odafigye­lünk - rá, mire költjük a fi­zetést^ A pénzéért pedig mindenki joggal elvárhatja a -kifogástalan minőséget.., A tejiparosok' a városnak nem minden - részéről kap­nak jelzéseket, de vannak boltok, ahonnan sűrűbbén jönnek a kifogások. Ennek okát jelenleg is kutatják, vizsgálják a hűtőláncot, sta­tisztikát készítenek a rom­lott •' szállítmányokról. Ki akarják deríteni r mi okozza a romlandóságot. Az azon­ban vitathatatlan — s ez a vállalatot is kötelezi —, hogy tenni kell valamit a zacskóstej-ügyben, s nem le­het megelégedni csak a szál­lítási rendszer felülvizsgála­tával. Két dologtól várják most a tejesek a minőség javu­lását. Bíznak a differenciált felvásárlási árban, ami rér vén jobb alapanyaghoz jut-, hatnak. Ugyanakkor tudják: ' , szükséges a technológiakor- szerűsítése is. Előrehaladott tárgyalásokat folytatnak pél­dául más vállalatokkal kö- zösen gyártandó féltartós tej r készítéséről. Reméljük, sikerül a mi­nőség javítása a vállalatnál. A fogyasztók érdekét vi­szont emellett az is jól szol­gálhatná. ha tartós, féltar- ^ tós és normál tejből egy­aránt lenne választék az ; üzletek hűtőpultjain. A _tej£ savahyodás ügyében kezdett vizsgálódás eredményeire at *" későbbiekben meg visszaté­rünk ! ^ (bujdos) ^ Szokatlan látvány fogadja ezekben a napokban a mis­kolciakat. Vadállatok járják a várost, s szemeznek a járó­kelőkkel. Riadalomra persze nincs ok, mert mindezt egy teherautó platójáról teszik. Szerencsére... A párduc béké­sen ül ketrecében, a majom ugrándozik, a két medve és a púposteve pedig álldogál. „Miskolcon először!” — bömr böli a hangszóró. Az Európa cirkusz „kellékei” ők és ilyen szokatlan módon hívják fel magukra a figyelmet a porond művészei. Arról fogalmam sincs, hogy az egzotikus vad­állatoknak tetszik-e a város, de abban biztos vagyok, hogy az ötlet tetszik a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Rájuk a sátorban is számíthatnak. T. L. Megújul a Tiszai Felépül a keleti szárny Lassan végéhez közeledik a Tiszai pályaudvar felújí­tása. A belső munkákkal már végeztek az építők, s rövidesen befejeződik a hom­lokzat csinosítása is. Dicsé­ret a felújítóknak r szemre igencsak tetszetős a pálya­udvar. Lehet, hogy szebb, mint valaha volt, Bár — igaz — ezzel a jelzővel még vár­nunk kell, hisz csonka az ál­lomás épülete. Hiányzik a keleti szárny. Miskolci Sándortól, a MÁV Miskolci Igazgatósága igazga­tóhelyettesétől kérdeztük: — Helyreállítják-e a Tiszait? — Természetesen — volt a válasz. — Csak így lehet teljes a pályaudvar. A keleti szárnyat még 1963-ban bon­tották le, amikor az aluljáró épült. Tény, ezzel vesztett képéből, szimmetriájából az épület, s ezért is született meg a döntés: vissza kell állítani az eredeti formát. A tervek most készülnek a ,r MÁV Tervező Intézetben, valószínű az év végére meg , is lesznek, s jövőre az épí­tést valamelyik borsodi épí­tőipari cég megkezdheti. Persze van egy feltétele is ennek: az aluljárónak az A- peron és a régi feljarat kö- , zötti szakaszát öblösíteni, tá­gítani kell. A keleti szárny körülbelül 30 millió forin- ;P tunkba kerül, s 1986-ra lesz .0 kész. Ide kerülnek majd, az Utasellátó egységei, s így el­kerül a térről a vállalat /! földszintes fapavilonja is. A város és a közlekedési tárca vezetői öt évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a tér ma­radjon „tiszta”, ne legyenek itt pavilonok, elárusító bo- ’’ degák. Ehhüií tartjuk ma­gunkat... HÉ — városnézésen

Next

/
Thumbnails
Contents