Déli Hírlap, 1984. szeptember (16. évfolyam, 206-230. szám)

1984-09-22 / 224. szám

Ma már csal<• ennyi látható a Baross Gábor utcai régi villamosrcmizből, amelyet mostanában a miskolci vízmüvek használt. Hozzákezdtek a lebontásához. A város szegényebb lesz egy hőskori építménnyel, de az építmény már igencsak megérett a bontásra. (Balogh felv.) Menyei tanácsülés Napirenden a lakásgazdálkodás korszerűsítése Ülést tart a megyei tanács zeptember ‘2 fi-én délelőtt. láthori Gábor és dr. Muzs- ay Lajos osztályvezetők a negye középtávú lakásépíté- i tervének teljesítéséről, ’alamint az ezzel kapcsola- os jogszabályok érvényesít • éséről tesanek jelentést. ,A akóházak karbantartási programjának megvalósulá­sáról Józsa László, a NEB megyei elnöke és Beszeda István, a Pénzügyminiszté­rium főrevizora számol be Végül Porkoláb Albert me­gyei tanácselnök-helyettes ismerteti a megyében élő ci­gánylakosság helyzetét Jelek a romok alól Egy város feltápászkodik^ romjaiból. Nem felszökken, csak megmoccan, lassan lerázva magáról a romhalmazok bénító terhét: épülni, építeni akar. Július 2. és szeptember 13. kö­zött zúdultak a bombák 1944-ben Miskolcra. 1945 novembe­rében több mint hatezer épületet vehettek fel a város mér­nökei a kárlistára. 1945 márciusában a lapok még utcái har­cokról írnak Kölnben, de már egy hasábbal odébb a Sze­mere utcai Forgó-híd romjainak eltakarításáról esik szó. Másfél hónap múlva meggyulladnak a Széchenyi utca lám­pái. És születnek a tervek: hidakról, házakról, műhelyekről. Most megismerhetünk néhányat a közvetlenül városunk fel- szabadulása utáni, időkben készült építészeti tervekből a József Attila Könyvtárban nyílt kiállításon. A megyei le­véltár anyagából készült a válogatás, s a rendezők elmond­ták, hogy nagy volt a csábítás: kerüljenek a falakra a leg­szebb, legcifrább tervek! Ezúttal azonban a dokumentum- érték döntött... Tarka képet kaphat a látogató a sárgult papírokat bön­gészve: Egymás mellett látható itt a Magyar Acél, Drótkö->j tél és Drótárugyár — a mai drótgyár — dróthúzó műhelyé-' nek helyreállítási tervei és nagyságos dr. Zsarnay Lajosi épülő faáruüzemének rajza, vagy Minzsói Irénke MihovaJ úrleány lakóházának tervlapjai. Csupa méltóságos és nagy-4 ságos cím áll' az építtetők neve mellett. A szorongató szük-i ség, lakásínség még csak két tervlapon jelentkezik: a mis-] kolci uszodát, s a papírgyári raktárát szándékoztak laká­sokká átalakítani. A korabeli újságok arról cikkeznek, hogy! a bontásoknál építéseknél újra a régi nagy vállalkozók uralják, a piacot, sok a gyanús üzlet... A lap alján sze­rényen húzódik meg egy hirdetés: vörös festéket minden mennyiségben vesz a Magyar Kommunista Párt helyi szer­vezete. Nem nagyvonalú, látványos tervek, dokumentumok ezek, amelyekkel a József Attila Könyvfárban találkozhatunk. A Sárgult papírok, a cirkalmas betűk, s. a tollal rótt listák, bejegyzések összeomlott házakról, otthonokról, az élet első apró jelei voltak. A lábadozó beteg soha el nem felejthető, s megismételhetetlen, tétova mózdulatai. <k—ó) A korábbi időszakhoz képest nagyobb rend található a telepen. (Kiss József felvételei) szállíttathatja haza a tüzelő­jét, mert szervezett Volán­fuvarra csak a megrendelő­irodában lehet befizetni. Bíz­nak abban, hogy mire hi­degebbre fordul az időjárás, több szén lesz, mint tavaly volt, és mindenkinek időben \i házhoz szállíthatják. ' Azt tapasztaltuk, hogy az épitőanyagfronton a helyzet változatlan. Nem irigylésre méltó azoknak a helyzete, -akik most akarják telő alá hozni házukat. Például a ke­resett E-gerenda most sem kapható, csupán G, valamint FF-jelű található a telepen, különböző méretekben. A te- jlep sarkában felfedeztünk né- Ihány pirosas színű palát, de junint kiderült, eladták, el­szállításra var. Kapható vi- jszont osztrák betoncserép, 'darabonként 27 forint 40 fil­lérért. Mit tegyenek azok, akik az építkezés kezdetén a I hat forint hatvan filléres ha­zai gyártásúra számítottak? 'Mi legyen azokkal az épüle­tekkel, amelyeknek a tető- szerkezetét .a kisebb súlyú magyar cserépre ácsolták? Jó hírként említjük: ce­ment. bőven van, s ami szo­katlan. készen kínálnak zsa- lugátert az ajtókhoz, abla­kokhoz. A vásárlók azonban még­sem elégedettek. Két alsó- zsoicai fiatalember mérgesen válogatott a rönkök között. Nagy nehezen kibányásztak a szálfákat, lécet azonban hiá­ba kerestek. Még. egyszer kell jönniük, újabb fuvart kell fizetniük, s lehet, hogy hiába. A vásárlókkal együtt kiáll­tuk a sort a téglaraktár iro­dája előtt. Kisméretű téglát kértünk. Erre válaszolták, hogy legfeljebb nyolcvan-száz darabot vihetünk. Ez körül­belül egy ajtó, befalazásához elegendő. Hiába mondtuk, hogy a raktárépület előtt ha­lomban áll a falazóanyag, kö­zölték: a készlet hatvan szá­zalékát a szerződéssel ren­delkezőknek tartják fenn. Többen játszottak a gondo­lattal, mi lenne, ha egyen­ként vásárolnánk fel a tégla­halmazt?. .. A kiadónő kész volt a válasszal: a második fordulónál már biztosan meg­ismerne és nem szolgálna ki. Bokáig jártunk a porban, miközben megállapítottuk, a szokottnál is szegényesebb a telep áruválasztéka. Éppen most. a tüzelőanyag-vásárlási szezon kezdetén és amikor az építők zöme minden ere­jét arra koncentrálja, hogy időben tető alá hozza fész­két... Mindezért azonban aligha csupán a Tüzép-telepet hi­báztathatjuk! (szántó) lJjdonsá”ok a miskolci üzletekben Fokhaoymaolaj és epres tejízesítő ^ Tűzifát rakodnak Séta a Sajó-parti lüzép-telepen A boltokban igazán gaz­dag a választék a különbö­ző élelmiszerekből, de min­dig érdeklődve figyeljük az új portékát. Arról érdeklőd­tünk a MÁTHtA Füszértnél, milyen újdonságokat szállí­tanak mostanában az üzle­tekbe? Több gyár jelenleg azzal kísérletezik: korábban a cso­magolása miatt drága termé­keket igénytelenebb külső­vel, de olcsóbban hozza for­galomba. Ilyen például a Duna Csokoládégyár ananász ízű étcsokoládés gömbzseléie is. mely már a boltok pol­cain látható. A Sport-kávé- keverék is más csomagolás­ban, 10 grammos változat­ban került az üzletekbe. A Zamat gyár új terméke, a Sláger fantázianevet viseli. Ennek a keveréknek 40 szá­zaléka bab-, 60 százaléka pótkávé. 10 dekás változata hamarosan feltűnik a cse­megék polcain. Folyamatosan érkezik a Délkertől a Lima nevű, ku­Paíyolaí 'ágvnemű, kölcsönbe Nőtt az igény a bérágyne­mű iránt a miskolci Patyo­lat Vállalat szalonjaiban. Ezért a tervezett 3000-rei szemben 8000 garnitúra ágy­neműt vásároltak a közel­múltban. Ma már minden ilyen igényt azonnal kielé­gítenek. bai citrusféle is. Ez az apró zöld gyümölcs jól pótolja a citromot, s a vásárlók is megismerkedhettek, és meg­barátkozhattak már vele. Korábban Pécsről szerezte be a Füszért a Benko nevű jugoszláv tejízesitő kakaós és banános változatát. Nemrégi­ben küldték az üzletekbe a málnaizű port, á a közeljövő­ben várható az epres is — immár a Délkertől. Bár fokhagymás készítmé­nyekből jócskán található az ÁBC-kben. nemsokára újabb termékkel gazdagszik a vá­laszték: a Sellő nevű fok­hagymaolajjal. A készítmény­ből egyetlen kávéskanálnyi 3—4 gerezd hatóanyagának felel meg. Milyen a tüzelőanyag-kí­nálat? Elegendő-e a szén a telepen? Milyen az építő­anyag-választék? Jut-e tég­la. cement, gerenda, ajtó és ablak az építkezőknek? Ezekre kerestünk választ a Sajó-parti Tüzép-telepen tegnap délelőtt: majdnem si­kertelenül ... Az igazgató a központban tárgyalt, helyet­tese viszont nem nyilatkoz­hatott. Igaz, Kogjí teljes fe­lelősséggel rábízták a telep irányítását, de a sajtó, az ol­vasók tájékoztatására nem hatalmazták fel. így aztán más lehetőség nem lévén, él­tünk állampolgári jogunk­kal, s körsétát tettünk a te­lepen. Nagyon kevés szenet lát­tunk a vasúti sínek mentén. Az egyik árukiadó elmondot­ta. hogy most csak dorogi brikett, borsodi, sajómercsei és berentei diószenet kínál­nak. Aki a helyszínen vásá­rol, csak magánkereskedőkkel Puresiny, góhér kecslíe°secsű Furmint, hárslevelű és muskotály — ez a három szőlő honos manapság Tokaj- Hegyalján. Ezek levéből szűrik történelmi borvidé­künkön a híres tokaji boro­kat: az édes és száraz sza­morodnit, meg a „királyok borát, a borok királyát” — a három, négy, öt és ritkáb­ban hatputtonyos aszút. A hosszú, száraz, meleg hegy­aljai őszön, a különleges összetételű vulkáni talajon és a riolittufába vájt, nemes penésszel „kitapétázott” mély pincéken, kívül a kivá­ló fajta adja a tokaji borok tüzet. ízét, zamatét. Tudták ezt a régiek is, ezért Zemplén vármegye 1848. október 3-i közgyűlé­sén megállapították és jegy­zékbe foglalták a Tokaj­Hegyalján honos és hasznos szőlőfajtákat. Akkor még több szőlőfajta termesztését engedélyezte a „tekintetes” vármegye, olyanokét, ame­lyek minőségben is kiváló borokat adtak. Ilyenek vol­tak: a furmint, góhér, török góhér, mazsolagóhér. hegyes, fejér és veres bogár, veres furmint, veres kecskecsecsű. rózsás, muskotály, gyöngyfe­jér, királyédes. fekete pur- csiny, leányszőlő, aranyka- szőlő, fekete muskotály és pet rezse I yemszőlő. A többit, a Hegyalján ter­mesztett mintegy 30 más faj­tát kiirtásra ítélt a megye­gyűlés ezzel az indoklással: „Bőv termést hozván, tökél- ietesen gyümölcseiket meg nem érlelik”. Egy közelmúltban elhunyt kiváló szőlő- és gyümölcs- termelő szakember, Bilkay Gábor azonban még idejé­ben „begyűjtötte” kertjébe nemcsak a fenti régi szőlő­fajtákat? liánért! a Várrne'gve által kiirtásra rendelteket is. Nyugdíjba vonulása után az volt a nemes passziója Bil­kay Gábornak, hogy bejárta a történelmi borvidék min­den zegét-zugát, s kutatta, kereste a régi szőlővenyigé­ket. Különösen az elhanya­golt, kiöregedett tőkék kö­zött talált rá ezekre az elfe­ledett fajtákra. Több mint százhúszat sikerült össze­szednie és a sárospataki kertjében létrehozni belőlük egy különleges „szőlőgyűjte­ményt”. H. J. Sok kunosait, kevés áru Rési szólói ajtók Heoyalján

Next

/
Thumbnails
Contents