Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)

1984-08-18 / 195. szám

Féltettük, féltjük a keperésst ilyen volt hajdanán az aratólánc. A sok évtizedes emléket őrző fénykép a DH felszabadulási fotópályázatára érkezett. ARATÓÜNNEPRE INVITÁLT A BOCSI HALADÁS TSZ-BE A NAPOKBAN POCSAI KÁROLY, A PÁRTVEZETÖSÉG TITKÁRA. A SZÍVES MEGHÍVÁSHOZ MAGYARÁZATKÉNT HOZZÁFŰZTE: „VALAHA EZT ÜGY HÍVTÁK, HOGY KEPE3ÁL. CSAK PERSZE HATALMAS A KÜLÖNBSÉG A KETTŐ KÖZÖTT .. ” í|c A falu népéből sokak munkáját váltották meg ezek az okos monstrumok. A marokszedő karéja Kérdezem a felnőttkor kü­szöbén levő lányomat, va­jon mit tud a kepéről. Tud­ja-e, hogy mi az? De csak a szólás-mondásig terjed is­merete: keperész — valaki kiveszi valamiből a keperé­szét. Am, hogy honnan ered...? Mondom, hogy a kepe a levágott gabona ké­véiből rakott kereszt, a ke­perész meg az az aratórész ebből, amit a hajdanvolt kaszások, marokszedők kap­tak embertpótló munká­jukért. • • Jómagam még saját bő­römön tapasztaltam meg, mit jelent kepésnek lenni. Harmincval ahány esztende­je, az alföldi aratás kezde­tén megbetegedett az án­gyom, s nagybátyám ma­rokszedő nélkül maradt. El­ső kaszás volt a szikárinas paraszti ivadék, afféle, aki­re felnéznek a többiek. S nemcsak termete vonzotta felfelé a pilantásokat, de munkabírása is növelt rajta még. öles léptekkel haladt a széles renden, amit maga előtt vágott a tengernyi bú­zatáblán. Marokszedőt talál­ni mellé amúgy sem volt könnyű — szaporázni kel­lett, ha nem akart nagyon lemaradni tőle az aratópár —, félnappal a kezdés előtt meg éppen lehetetlen. Lehangolóan szorított a gond. serdülőként is ponto­san értettem, féltik a ke­perészt, a család jövő esz­tendei kenyerét. S oly meg­győző lendülettel jelentkez­tem marokszedőnek, hogy el­hitték: városon nőtt leány létemre is győzni fogom. Há­rom napig futotta az erőm­ből. Keltünk pitymallatkor, dél közeledtével engedtünk pihenőt, magunknak, s ami- Rof ' a * flap heve alábbha­gyott — három órta tájt —, folytattuk majdcsak éifélig a munkát a telihold világánál. Népf ront-aktiv kitüntetése Kitüntetéssel, jutalmazással egybekötött alkotmánynapi megemlékezést tartottak teg­nap délelőtt a Hazafias Nép­front Borsod megyei Bizottsá­gának épületében. Kilenc, ki­emelkedő munkát végzett nép­frontaktivistának adták át a Hazafias Népiront Országos Elnöksége adományozta kitün­tető jelvényeket. Az ünnepség Kulcsár Im­rének, a Miskolci Nemzeti Színház művészének szava­latával kezdődött, majd Am- riskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára emlékezett meg alkotmányunk születéséről, az azóta eltelt évtizedek eredményeiről, küzdelmeiről. A Hazafias Népfront ki­tüntető jelvényét Novák Er­nő, a HNF füzéri községi bi­zottságának elnöke, Osgyáni Hedvig, a HNF edelényi III. számú körzeti bizottságának titkára, Durst Károly, a HNF martintelepi körzeti bizottsá­gának titkára, Z. Tóth Sán­dor. a HNF Kazinebarcika- Herbolya körzeti bizottságá­nak titkára, Orliczki Károly, a megyei nemzetiségi mun­kabizottság titkára, Grega Sándor, a HNF sárospataki városi bizottságának titkára. Kövy József, a HNF mérai községi bizottságának elnö­ke, Szabó Tiborné. a HNF pácini községi bizottságának titkára és Szigethy Albertné, a HNF sárospataki munka- bizottságának elnöke vehet­te át. A tizedik kitüntetett Papp János, a HNF mező­kövesdi városi művelődéspo­litikai munkabizottságának vezetője volt. aki kitünteté­sét augusztus 16-án vehette át Budapesten, a fővárosi ünnepségen. Az országos el­nökség kitüntető jelvényei mellett, a . tegnapi megem­lékezésen a megyei elnökség is átadta jutalmait a legjobb aktivistáknak. A megyei elnökségi ün­nepséget követően, tegnap szerte a megyében, a kör­zetközpontokban is tartottak megemlékezéseket, ahol szin­tén megjutalmazták az élen­járó aktivistákat. jfc Csühögőnek becézték valaha nát. Fél falu fogott össze azért aratott mag. Főtt ételt egyszer ettünk egy nap, főztük borácsszám- ra a lacsuhát. Sok krump­li. sok tészta, sok szalonna benne, hogy laktatós legyen. Emlékezetem nem őrzi már, hogy háromnapi bér­ként mennyi is volt a ke­perészem. de hogy az új bú­zából sütött első kenyér leg­első karéja az én kezembe került, annak büszkeségére még ma is emlékszem. El­ismerés volt ez a három­napos. fogat-összeszorító ara- tómunkááftérá.'fS* *4 •*» • • Ma tán prémiumnak mon­danánk, ahogyan részesedés­ként emlegetjük a hajdan­volt keperészt. Rendet is kevesen tudnak vágni, ma­rokszedés is mulatóban van csak. Aratóink a gépeken verítékeznek, sokak munká­ját váltották meg íalvaink- ban a kombájnokkal. Arató­láncot már ezekkel alkot­nak. s kévekeresztek helyett bálákba préselt szalmagom­bolyagok jelzik a gabonabe­takarítás útvonalát. Hanem az aratás ma is em­berpróbáló. Részesei most sem nyolcórás műszakban mérik a napot, összefogásu­kat az új kenyérnek szóló tisztelgés diktálja. S noha az aratók ünnepén borítékban kapják a „keperészt”, nekik illatozik a ropogósra sütött, első új kenyér! Radványi Éva a cséplőgépet hajtó gőzmasi- , hogy zsákba kerüljön a le­tael a kereső A foglalkoztatottság és a létszámarányok adatai azt mutatják, hogy 1976 óla fokoza­tosan csökken hazánk­ban az aktív keresők létszáma. Az idén - ja­nuár elsején 4 millió 935 ezren dolgoztak, 35 ezerrel kevesebben, mint egy évvel koráb­ban, s mintegy 80 ezer­rel alacsonyabb a lét­szám, mint a hatodik ötéves terv indulása­kor. A legnagyobb a létszámcsökkenés az építőiparban — három év alatt mintegy 9 szá­zalék — és az iparban — mintegy 5 százalék —. de a szállításban, valamint a kereskede­lemben is kevesebb a munkavállaló. Csök­kent a műszaki mun­kakörben dolgozók és a számviteli, ügyviteli alkalmazottak létszáma is, míg az igazgatási, gazdasági, valamint az egészségügyi és kultu­rális munkahelyeken mintegy hat százalék­kal többen dolgoznak, mint három évvel ez­előtt. Állampolgári felelősséggel Harmincöt éve már, hogy törvénybe iktatták a Magyar Nép­köztársaság alkotmányát. A Tanácsköztársaság első, valóban a dolgozó nép érdekeit kifejező alkotmánya után, három évtized­del ez a mostani, immár a felszabadulást követő fordulat tükre, állami életünk, jogalkotásunk alapja, egyszóval törvényeink tör­vénye lett. Augusztus 20-a a múltban is jeles ünnepünk volt. Államala­pító, bölcs törvényhozó első királyunkra, Istvánra emlékeztünk. S emlékezünk ma is, azzal a jó érzéssel, hogy már hét eszten­deje az akkori államiságot jelképező koronát is újra népünk birtokában tudjuk. Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, és erről most külön hangsúllyal kell szólnunk, hiszen az idei kenyérnekvaló betakarí­tása roppant erőfeszítéseket követelt. A minden eddiginél szorosabb összefogást nemcsak az idő­járás sürgette. A sok gondot okozó világpiaci helyzet is arra fi­gyelmeztetett, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden értékre, amit megtermeltünk. A világgazdasági problémák sú­lyos terheket rónak a mi népgazdaságunkra is, és ebből a hely­zetből csak az eddiginél jobb, szervezettebb munkával, megfon­tolt takarékossággal lábalhatunk ki. Ne tekintse tehát senki ün­neprontásnak, ha az idei alkotmány napján a népi-nemzeti egy­ségen kívül az állampolgári kötelességeket, a közös felelőssé­get külön is hangsúlyozzuk. Hiszen jelenleg nélkülözhetetlenül szükség van mindannyiunk becsületes, odaadó helytállására. Ne legyünk, nem is lehetünk engedékenyek a kényelmességgel, a tehetetlenséggel szemben. Nem nézhetjük el a rendbontást, a pazarlást, a szervezetlenséget, a lazaságot. Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hogy gondjaink ellenére sem élünk rosszul. A közeli bő­ség illúziójával mégis le kell számolnunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos eredményekre sem számíthatunk. Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizonyítja az a megértés és felelősségtudat, amellyel a kiutat kereső, nem­egyszer népszerűtlen intézkedésekre is válaszolt. Dolgozóink túlnyomó többsége megértette, hogy a teljes jólét szocializmu­sába hosszú út visz, s hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látványos gazdasági gyarapodással. Hogy azt a terhet, amelyet a világpiaci változások a vállunkra raktak, itthon a magunk erejéből és eszközeivel kell ellensúlyoznunk. Azzal, hogy a magunk portáján teremtünk rendet, fegyelmezet­ten élünk és dolgozunk. Kihasználjuk a munkanap minden per­cét, olyan termékeket gyártunk, amelyek a világpiacon is öreg­bítik hazánk jó hírét, s főképpen amíg nagyobbra nem telik, addig takarózzunk, ameddig mostani takarónk ér. A világ tele van válsággócokkal, a reakciós imperialista erők olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely szinte lehetetlenné teszi a velük való békés együttélést. Fegyverkezési hajszát szí­tanak, gazdasági konfliktusokat teremtenek, rágalomhadjáratok­ba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetünket, megbontsák társa­dalmunk erejét, egységét. Mi ennek ellenére az alkotmány ün­nepén is jóleső tudattal adunk számot szocialista demokráciánk szilárdságáról, az állami élet demokratizmusának örvendetes fejlődéséről, a szabad alkotó légkörről, amely százezreket ösztö­nöz a közös fejtörésre, a részvételre, felelősségvállalásra. Az ország első háza A Parlament mindennapjai Nyole-kilenc évtized nem túlzottan nagy idő egy épü­let életében, még kevésbé, ha az ország első házáról, a Parlamentről van szó. Nem is változott, ha csupán kül­sejét tekintjük. A 270 méter hosszú, 123 széles, 96 méter kupolama­gasságú, szépszámú díszto­ronnyal ékes építményt, amelynek kis híján 700 helyi­sége van. s 28 lépcsőházból megközelíthető folyosói 20 kilométeres utat tesznek ki, kivül-belül a választékosság­ra törekvő mívesség jellemzi. Ma már szügségtelen elhárí­tani a korabeli ellenzék titu­lusait: a hivalkodó, cifra pa­lotának nevezett épületet. Steindl Imre építész. 20 évig készülő remekét, egy világ választja el hajdani önmagá­tól A Parlament a székhelye a kollektív államfői testületnek, az Elnöki Tanácsnak, amely­nek tagjait az országgyűlési képviselők közül választják A testület megtisztelő felada­ta az állam vezetése, az ál­lamhatalom gyakorlása az + A Tisztelt Ház elsősorban munkahely. országgyűlés két ülésszaka között. Az Elnök Tanács tör­vényerejű reirűelelekel alkot. elnöke, helyettes elnöke ál­lamférfiakat fogad, küldött­ségekkel tárgyal, kitüntetése­ket ad át. Az országgyűlés elnöke s az irányításával dolgozó országgyűlési iroda is a Parlamentben található. A kislétszámú apparátus az országgyűlés hivatalos szer­veként szervezi, előkészíti az ülésszakokat s az állandó bi­zottságok üléseit. minden módon segíti a kénviselőket feladataik teljesítésében. Az Országhoz a színhelye a Minisztertanács minden csütörtöki üléseinek. E házat tekintheti munkahelyének a kormány elnöke és három helyettese is. A Parlament­ben kapott helvyet két or­szágos főhatóság: a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala és a Tájékoztatási Hivatal. Az Országház egy sor ha­zai és nemzetközi tanácsko­zásnak is otthont ad A par­lamenti gondnokság dolgozói­nak évente mintegy 700 kü­lönféle rendezvény zökkenő- mentes lebonvolításáról kell gondoskodniuk, a protokoll szigorú szabályai szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents