Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)
1984-08-18 / 195. szám
Féltettük, féltjük a keperésst ilyen volt hajdanán az aratólánc. A sok évtizedes emléket őrző fénykép a DH felszabadulási fotópályázatára érkezett. ARATÓÜNNEPRE INVITÁLT A BOCSI HALADÁS TSZ-BE A NAPOKBAN POCSAI KÁROLY, A PÁRTVEZETÖSÉG TITKÁRA. A SZÍVES MEGHÍVÁSHOZ MAGYARÁZATKÉNT HOZZÁFŰZTE: „VALAHA EZT ÜGY HÍVTÁK, HOGY KEPE3ÁL. CSAK PERSZE HATALMAS A KÜLÖNBSÉG A KETTŐ KÖZÖTT .. ” í|c A falu népéből sokak munkáját váltották meg ezek az okos monstrumok. A marokszedő karéja Kérdezem a felnőttkor küszöbén levő lányomat, vajon mit tud a kepéről. Tudja-e, hogy mi az? De csak a szólás-mondásig terjed ismerete: keperész — valaki kiveszi valamiből a keperészét. Am, hogy honnan ered...? Mondom, hogy a kepe a levágott gabona kévéiből rakott kereszt, a keperész meg az az aratórész ebből, amit a hajdanvolt kaszások, marokszedők kaptak embertpótló munkájukért. • • Jómagam még saját bőrömön tapasztaltam meg, mit jelent kepésnek lenni. Harmincval ahány esztendeje, az alföldi aratás kezdetén megbetegedett az ángyom, s nagybátyám marokszedő nélkül maradt. Első kaszás volt a szikárinas paraszti ivadék, afféle, akire felnéznek a többiek. S nemcsak termete vonzotta felfelé a pilantásokat, de munkabírása is növelt rajta még. öles léptekkel haladt a széles renden, amit maga előtt vágott a tengernyi búzatáblán. Marokszedőt találni mellé amúgy sem volt könnyű — szaporázni kellett, ha nem akart nagyon lemaradni tőle az aratópár —, félnappal a kezdés előtt meg éppen lehetetlen. Lehangolóan szorított a gond. serdülőként is pontosan értettem, féltik a keperészt, a család jövő esztendei kenyerét. S oly meggyőző lendülettel jelentkeztem marokszedőnek, hogy elhitték: városon nőtt leány létemre is győzni fogom. Három napig futotta az erőmből. Keltünk pitymallatkor, dél közeledtével engedtünk pihenőt, magunknak, s ami- Rof ' a * flap heve alábbhagyott — három órta tájt —, folytattuk majdcsak éifélig a munkát a telihold világánál. Népf ront-aktiv kitüntetése Kitüntetéssel, jutalmazással egybekötött alkotmánynapi megemlékezést tartottak tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának épületében. Kilenc, kiemelkedő munkát végzett népfrontaktivistának adták át a Hazafias Népiront Országos Elnöksége adományozta kitüntető jelvényeket. Az ünnepség Kulcsár Imrének, a Miskolci Nemzeti Színház művészének szavalatával kezdődött, majd Am- riskó Gusztáv, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára emlékezett meg alkotmányunk születéséről, az azóta eltelt évtizedek eredményeiről, küzdelmeiről. A Hazafias Népfront kitüntető jelvényét Novák Ernő, a HNF füzéri községi bizottságának elnöke, Osgyáni Hedvig, a HNF edelényi III. számú körzeti bizottságának titkára, Durst Károly, a HNF martintelepi körzeti bizottságának titkára, Z. Tóth Sándor. a HNF Kazinebarcika- Herbolya körzeti bizottságának titkára, Orliczki Károly, a megyei nemzetiségi munkabizottság titkára, Grega Sándor, a HNF sárospataki városi bizottságának titkára. Kövy József, a HNF mérai községi bizottságának elnöke, Szabó Tiborné. a HNF pácini községi bizottságának titkára és Szigethy Albertné, a HNF sárospataki munka- bizottságának elnöke vehette át. A tizedik kitüntetett Papp János, a HNF mezőkövesdi városi művelődéspolitikai munkabizottságának vezetője volt. aki kitüntetését augusztus 16-án vehette át Budapesten, a fővárosi ünnepségen. Az országos elnökség kitüntető jelvényei mellett, a . tegnapi megemlékezésen a megyei elnökség is átadta jutalmait a legjobb aktivistáknak. A megyei elnökségi ünnepséget követően, tegnap szerte a megyében, a körzetközpontokban is tartottak megemlékezéseket, ahol szintén megjutalmazták az élenjáró aktivistákat. jfc Csühögőnek becézték valaha nát. Fél falu fogott össze azért aratott mag. Főtt ételt egyszer ettünk egy nap, főztük borácsszám- ra a lacsuhát. Sok krumpli. sok tészta, sok szalonna benne, hogy laktatós legyen. Emlékezetem nem őrzi már, hogy háromnapi bérként mennyi is volt a keperészem. de hogy az új búzából sütött első kenyér legelső karéja az én kezembe került, annak büszkeségére még ma is emlékszem. Elismerés volt ez a háromnapos. fogat-összeszorító ara- tómunkááftérá.'fS* *4 •*» • • Ma tán prémiumnak mondanánk, ahogyan részesedésként emlegetjük a hajdanvolt keperészt. Rendet is kevesen tudnak vágni, marokszedés is mulatóban van csak. Aratóink a gépeken verítékeznek, sokak munkáját váltották meg íalvaink- ban a kombájnokkal. Aratóláncot már ezekkel alkotnak. s kévekeresztek helyett bálákba préselt szalmagombolyagok jelzik a gabonabetakarítás útvonalát. Hanem az aratás ma is emberpróbáló. Részesei most sem nyolcórás műszakban mérik a napot, összefogásukat az új kenyérnek szóló tisztelgés diktálja. S noha az aratók ünnepén borítékban kapják a „keperészt”, nekik illatozik a ropogósra sütött, első új kenyér! Radványi Éva a cséplőgépet hajtó gőzmasi- , hogy zsákba kerüljön a letael a kereső A foglalkoztatottság és a létszámarányok adatai azt mutatják, hogy 1976 óla fokozatosan csökken hazánkban az aktív keresők létszáma. Az idén - január elsején 4 millió 935 ezren dolgoztak, 35 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban, s mintegy 80 ezerrel alacsonyabb a létszám, mint a hatodik ötéves terv indulásakor. A legnagyobb a létszámcsökkenés az építőiparban — három év alatt mintegy 9 százalék — és az iparban — mintegy 5 százalék —. de a szállításban, valamint a kereskedelemben is kevesebb a munkavállaló. Csökkent a műszaki munkakörben dolgozók és a számviteli, ügyviteli alkalmazottak létszáma is, míg az igazgatási, gazdasági, valamint az egészségügyi és kulturális munkahelyeken mintegy hat százalékkal többen dolgoznak, mint három évvel ezelőtt. Állampolgári felelősséggel Harmincöt éve már, hogy törvénybe iktatták a Magyar Népköztársaság alkotmányát. A Tanácsköztársaság első, valóban a dolgozó nép érdekeit kifejező alkotmánya után, három évtizeddel ez a mostani, immár a felszabadulást követő fordulat tükre, állami életünk, jogalkotásunk alapja, egyszóval törvényeink törvénye lett. Augusztus 20-a a múltban is jeles ünnepünk volt. Államalapító, bölcs törvényhozó első királyunkra, Istvánra emlékeztünk. S emlékezünk ma is, azzal a jó érzéssel, hogy már hét esztendeje az akkori államiságot jelképező koronát is újra népünk birtokában tudjuk. Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, és erről most külön hangsúllyal kell szólnunk, hiszen az idei kenyérnekvaló betakarítása roppant erőfeszítéseket követelt. A minden eddiginél szorosabb összefogást nemcsak az időjárás sürgette. A sok gondot okozó világpiaci helyzet is arra figyelmeztetett, hogy vigyázzunk minden szem gabonára, minden értékre, amit megtermeltünk. A világgazdasági problémák súlyos terheket rónak a mi népgazdaságunkra is, és ebből a helyzetből csak az eddiginél jobb, szervezettebb munkával, megfontolt takarékossággal lábalhatunk ki. Ne tekintse tehát senki ünneprontásnak, ha az idei alkotmány napján a népi-nemzeti egységen kívül az állampolgári kötelességeket, a közös felelősséget külön is hangsúlyozzuk. Hiszen jelenleg nélkülözhetetlenül szükség van mindannyiunk becsületes, odaadó helytállására. Ne legyünk, nem is lehetünk engedékenyek a kényelmességgel, a tehetetlenséggel szemben. Nem nézhetjük el a rendbontást, a pazarlást, a szervezetlenséget, a lazaságot. Helytállásunk eredményei közismertek. Az egész világ tanúja lehet, hogy gondjaink ellenére sem élünk rosszul. A közeli bőség illúziójával mégis le kell számolnunk, és azt is tudnunk kell, hogy gyors, látványos eredményekre sem számíthatunk. Népünk szilárd, eltökélt egységét, felnőtt voltát bizonyítja az a megértés és felelősségtudat, amellyel a kiutat kereső, nemegyszer népszerűtlen intézkedésekre is válaszolt. Dolgozóink túlnyomó többsége megértette, hogy a teljes jólét szocializmusába hosszú út visz, s hogy az állandó, egyenletes fejlődés sem mindig jelent egyet a látványos gazdasági gyarapodással. Hogy azt a terhet, amelyet a világpiaci változások a vállunkra raktak, itthon a magunk erejéből és eszközeivel kell ellensúlyoznunk. Azzal, hogy a magunk portáján teremtünk rendet, fegyelmezetten élünk és dolgozunk. Kihasználjuk a munkanap minden percét, olyan termékeket gyártunk, amelyek a világpiacon is öregbítik hazánk jó hírét, s főképpen amíg nagyobbra nem telik, addig takarózzunk, ameddig mostani takarónk ér. A világ tele van válsággócokkal, a reakciós imperialista erők olyan helyzetet próbálnak teremteni, amely szinte lehetetlenné teszi a velük való békés együttélést. Fegyverkezési hajszát szítanak, gazdasági konfliktusokat teremtenek, rágalomhadjáratokba kezdenek, hogy nehezítsék helyzetünket, megbontsák társadalmunk erejét, egységét. Mi ennek ellenére az alkotmány ünnepén is jóleső tudattal adunk számot szocialista demokráciánk szilárdságáról, az állami élet demokratizmusának örvendetes fejlődéséről, a szabad alkotó légkörről, amely százezreket ösztönöz a közös fejtörésre, a részvételre, felelősségvállalásra. Az ország első háza A Parlament mindennapjai Nyole-kilenc évtized nem túlzottan nagy idő egy épület életében, még kevésbé, ha az ország első házáról, a Parlamentről van szó. Nem is változott, ha csupán külsejét tekintjük. A 270 méter hosszú, 123 széles, 96 méter kupolamagasságú, szépszámú dísztoronnyal ékes építményt, amelynek kis híján 700 helyisége van. s 28 lépcsőházból megközelíthető folyosói 20 kilométeres utat tesznek ki, kivül-belül a választékosságra törekvő mívesség jellemzi. Ma már szügségtelen elhárítani a korabeli ellenzék titulusait: a hivalkodó, cifra palotának nevezett épületet. Steindl Imre építész. 20 évig készülő remekét, egy világ választja el hajdani önmagától A Parlament a székhelye a kollektív államfői testületnek, az Elnöki Tanácsnak, amelynek tagjait az országgyűlési képviselők közül választják A testület megtisztelő feladata az állam vezetése, az államhatalom gyakorlása az + A Tisztelt Ház elsősorban munkahely. országgyűlés két ülésszaka között. Az Elnök Tanács törvényerejű reirűelelekel alkot. elnöke, helyettes elnöke államférfiakat fogad, küldöttségekkel tárgyal, kitüntetéseket ad át. Az országgyűlés elnöke s az irányításával dolgozó országgyűlési iroda is a Parlamentben található. A kislétszámú apparátus az országgyűlés hivatalos szerveként szervezi, előkészíti az ülésszakokat s az állandó bizottságok üléseit. minden módon segíti a kénviselőket feladataik teljesítésében. Az Országhoz a színhelye a Minisztertanács minden csütörtöki üléseinek. E házat tekintheti munkahelyének a kormány elnöke és három helyettese is. A Parlamentben kapott helvyet két országos főhatóság: a Minisztertanács Tanácsi Hivatala és a Tájékoztatási Hivatal. Az Országház egy sor hazai és nemzetközi tanácskozásnak is otthont ad A parlamenti gondnokság dolgozóinak évente mintegy 700 különféle rendezvény zökkenő- mentes lebonvolításáról kell gondoskodniuk, a protokoll szigorú szabályai szerint.
