Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)
1984-08-11 / 189. szám
^ Az irásművészetnek nagy rangja volt a régi Japánban. Ez itt egy gazdagon illusztrált tearecept könyv. Kard és ecset Divatba jött Japán. Legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hetek miskolci (japán) rendezvényeiből. Az egyetemen nagy sikerű japán napot tartottak, műszaki cikkek bemutatójával, filmvetítéssel, önvédelmi sportokkal, előadásokkal. A Gárdonyi Művelődési Ház hasonló rendezvényén még japán ételeket is felszolgáltak. A Miskolci Galéria pedig a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott japán használati tárgyakat mutat be augusztus 2ö-ig nyitva tartó kiállításán. A látogatók nem csalódnak, átfogó képet kapnak a japán iparművészetről. A mindennapok eszközei éppúgy megA duvarak szépunokája Taskent legidősebb lakója, az 1863-ban született Rukija- mamo Gafurova, Igazi duva- rak, olyan matuzsálem, aki a saját szemével láthatja utódainak ötödik nemzedékét. Az iizbég asszonyt nemrégiben újszülött kislánynyal lepte meg ükunokája. A csecsemőnek a Giinora nevet adták. Gafurova családjának ma 104 tagja van. Ennyi gyeijmekét, unokáját, ükunokáját és szépunokájat tartja számon a 121 éves Ru- kija anyo. találhatók a Cseh Éva mú- zeológus rendezte tárlaton, mint a szamurájok fegyverei, ruházatuk kellékei. A katalógusban — többek között — fgy ír Cseh Éva: „. . . Ezeket a tárgyakat a technikai tudás magas színvonala mellett a formák sokfélesége, a díszítő I motívumok gazdagsága és eredeti megfogalmazása jellemzi ... A kiállított tárgyak a 17. századtól a 19. századig terjedő időszakból valók, igaz, többségük inkább a korszak második feléből ... A szamuráj osztály számára a kard volt a legféltettebb kincs. Csak ennek az osztálynak volt joga a két kard — a hosszabb katana es a rövidebb wakizashi — viseléséhez. A kard ebben a korban már nem is töltött be más szerepet, mint hogy ezt a kiváltságos helyzetet jelképezze. ..” A kiállítás a szokásos műfaji, történeti csoportosítás helyett használatuk szerint összetartozó egységekben mutatja be a tárgyakat. így például a „szamuráj-tárlóban” a kardok mellett azok tartozékai szerepelnek: a lakkozott fahüvely, a tsuba. a kard pengéjét a markolattól elválasztó kis fémkorong, a fu- chi és a kashira, a markolatot összefogó veretek. A tea szertartás kellékeinek megmunkálása is fontos szerepet töltött be a japán művészetben. Szépen díszített csészék, asztalkák. kannák, teaportartók bizonyítják ezt. És az írásművészet művészi eszközei: a tustömb, a tusrúd. a tusdörzsölő kő, a fém vagy kerámia vízcsepegtető kannácska. az ecsettartók, tusrúdtartók, mellekből ugyancsak szemgyönyörködtető együttest vonultat fel a tárlat. De oly sok még a nem említett apró csecsebecse (fésű, pipafok, illatszeres doboz, a kimonót összefogó, övön lógó tárgyakat az övhöz rögzítő netsuke). hogy talán felesleges további felsorolásuk. Ehelyett inkább azt javasoljuk, hogy tekintsék meg a kiállítást. Hétfő kivételével naponta 10-től délután 6 óráig tekinthető meg a ÍVIiskol- ci Galériában, a Déryné utcában. Sz— ILL—VILLKÉSZ közös üzemeltetésű ALKATRÉSZSZAKÜZLET 1984. augusztus 13-tól a Szűcs Sámuel u. 5. sz. alatt a vásárlók rendel!,ezásáre áll HAZAI ES IMPORT tartós fogyasztási cikkek alkatrészeinek széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat! A rádióban hallottuk Háborútól háborúié; Fél re lök téli a jegy szedőt Gyerekkel v \ a korhatáros filmre Sok olyan filmet vetítenek a mozikban, ami korhatáros. Agresszív viselkedésmintákat leshet el a gyerek, vagy túl sok stressz érheti. Ezért érthetetlen, hogy némely korhatáros műsor idején a széksorok közt ott láthatjuk azokat is, akiket életkoruk erre nem jogosít fel. Hogyan fordulhat elő ez’ — kérdeztük Lengyel Ágostont, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját. — Szigorú intézkedés van a korhatár betartására. Addig nincs is gond. amíg iskolások szervezett mozilátogatásáról van szó, hiszen nekik nem is vetíthetünk ilyen filmet. A baj ott kezdődik, amikor 16 éven felüli műsorra a szülő magával hozza a gyerekét is. A pénztáros nem tudhatja, kinek veszik a jegyet. A szülő pedig a jegy birtokában vitába száll munkatársainkkal, mert az előadásra mindenképpen be akar menni — gyerekestül. Nemrégiben is olyan esetnek voltam szem- és fültanúja, amikor egy ilyen agresszív apuka inzultálta a jegyszedőt. félrelökte a takarítónőt. Rendőri segítséget kellett kérnünk, hogy a korhatárra vonatkozó rendelkezést betarthassuk. Hiába mondjuk: váltsa vissza a jegyet, erre nem hajlandó. Mindenesetre megpróbálunk mindent elkövetni, hogy ilyen atrocitások ne fordulhassanak elő. Megpróbáljuk az életkort a személyazonossági igazolvány alapján ellenőrizni. Természetesen a szülők belátására is szükség van. hiszen kézenfekvő, hogy bizonyos filmek megtekintése kárt okozhat a gyereknek. A jelen alig értékelhető a múlt összefüggéseinek ismerete nélkül, és a rádió szerkesztői, akik a történelmi ismeretterjesztést mindig fontos feladatuknak tartották, sokszorosan figyelnek a felszabadulás közelgő, 40. éviordulója előtt. Két sorozatműsor mutatja be a megelőző Horthy- korszakot, azokat a törvényszerűségeket, amelyek a történelem szigorú logikája szerint a nullára építettek le egy rendszert. A dokumentum-sorozat jobb, de az időrend kedvéért a Horthy Miklós, a fehérek vezére című hangjáték kívánkozik előre. A csütörtöki (a hétből az ötödik) rész alcíme ez volt: A tengerész nyeregbe száll. Kifejező cím, és az egészen kicsi gyereken kívül alig van még iskolás is, akinek ne egy nagyon ismert fotót juttatna eszébe; Horthy Miklós ellentengernagynak, Ferenc József császár volt szárnysegédének bevonulását Budapestre. 1919. november 16- át mutatta a naptár, amikor hófehér paripára pattant „a legfőbb hadúr”, hogy a „nemzeti hadsereg” élén megtisz.telje negyedszázados nyomasztó jelenlétével a fővárost. Messze van még 1944. március 19., amikor egy másik hadsereg, ezúttal már a németek csizmája alatt koptak a budai vár kövei. Nekik már végképp nem volt érzékük a „romantikához”, minden színjáték nélkül, motorbiciklikkel, gépkocsikkal, tankokkal és repülőgépekkel érkeztek. A két dátum között már az iskolás is lát kapcsolatot, de a Hollós Ervin és Lajtai Ferenc könyve alapján írt rádiójáték több, mint a törI I ■ ' •; á A berlini bemutató egyik legszebb ruhája Csehszlovákiából érkezett: cakkos szoknyája sok részből szabott, alig- felsőrészét sűrű ezüst hímzés díszíti. Az NDK-t reprezentáló délutáni ruha gallérja érdekesen felszabott, álló. Az elejét féloldalasán hajtások díszítik, s a csípőn kötött öv teszi buggyossá. Barátaink divatja % Mar a télre Még javában tart a nyár, de a divatszakemberek már az 1985 telére szóló divat kialakításával foglalkoznak, sőt, túl vannak már ezek formába öntésén és bemutatásán is. Az évente sorra kerülő találkozók célja a divatinformációk egyeztetése, koordinálása, az integrált választék szélesítése. A KGST-országok seregszemléjén három főcsoport érvényesült: szabadidő-, nappali és ünnepi öltözetek. A legjobban felépített kollekciót az NDK tervezői állították össze: jellemzői a változatos, finom színek (szürkéskék, bézs, zöldesszürke, fehér, fekete), harmonikus formák, érdekes szabásvariációk. A kubaiak a Karib-tenger egzotikus sajátosságait fejezték ki. A mindig meleg égöv alatt más a divat, más az ízlés, mint Európában, de megpróbáltak a mi több évszakos divat-kultúránkba is beilleszkedni. A színek nagyon szélsőségesek voltak: vagy fehér, vagy nagyon élénk. Sok volt közöttük a kézműves jellegű, hímzéssel díszített ruha. ténelmi tankönyvek. Megismerteti azt a miliőt, amelyet röviden a fehértenror hatalomra kerülésének ! hívunk, képet ad egy korról, amelynek amoralitását 1945- ig szenvedte az ország. Az említett epizódnak az volt a kulcsmondata: Budapest nem Siófok. Vagyis a lovastengerész bevonulása idejére már konszolidálódtak egy kicsit a viszonyok. Nem garázdálkodtak annyira nyíltan a terrorlegenvekből álló különítmények, vagyis Budapesten nem akasztottak fel öt embert egy fára, mint mondjuk Siófokon. Csak éppen nagyon sokan, a Tanácsköztársaság aktív harcosai, vagy egyszerű polgárok, az emberek még jó ideig nem tudhatták, hogy a „K. und K.” regula szerint bokát csattogtató katonatisztek közül melyiknek, mikor jut eszébe valakire rámutatni: ez is „bolseviki”. Az igazi konszolidáció még odébb volt, és mégis olyan közel a 30-as évek fordulójának gazdasági válsága, Hitler hatalomra jutása, közel volt az idő, amikor Horthy Miklós sietett kezet nyújtani Hitlernek, és aki fiatalon volt ott Isonzónál, az erett férfiként még nyugodtan elindulhatott a Donhoz. Lehet, hogy a dokumentumműsorok logikáját köny- nyebb követni, ezért hasznosabb talán Karsai Elek összeállítása a „ ... nekem szülőhazám. itt e lángoktól ölelt kis ország . .amelynek „Ki ajánlott engem miniszterelnöknek?” cimű epizódját sugározta szerda reggel a Kossuth-adó. 1944 augusztusában járunk. 24-en Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki miniszterelnöknek Horthy. A szövetségeseknek szóló suta gesztusként váltja az elkötelezett németbarát Sztójayit, és ő teszi fel ezt a kérdést, mielőtt a megbízást elfogadja. Bethlen István ajánlotta őt miniszter- elnöknek, az a Bethlen, aki még a 20-as években olyan rossz sálára volt a több esztendőre rábízott országnak, de aki olyan okos volt. hogy tudta: 1944 augusztusában a miniszterelnöki székben csak egy buta ember nem tud már még többet ártani. A nyilasokon kívül ekkor már mindenki tudta, hogy a megszállt Magyarországnak, amelyet egy magát sokszor lejáratott kormányzat vezetett, a dolgok menetébe nincs beleszólási joga. Mindenki tudta, hogy Németország elvesztette a háborút. Egy háborútól háborúig ívelő korszak a vegéhez közeledett. M— fiatalok a [Manyikban A szolgáltatásban dolgozó fiatalok ötödik országos találkozója tegnap délben kezdődött a csanyiki KISZ-is- kolan. A találkozót évente, más-más városban rendezik meg. Most a Debrecen, Szeged és Miskolc szolgáltató- iparában dolgozó száz fiatal jött el. A megnyitón jelen volt Kalóczkai Istvánná, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára. A találkozó programjában gyors-és gépírók, televízióműszere- szek, virágkötők és gépkocsivezetők szakmai versenye; kulturális és sportműsor, s kötetlen beszélgetés formájában tapasztalatcsere szerepel A rendezvény vasárnap délig tart. Díszes japán tárgyak
