Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)

1984-08-10 / 188. szám

afc Teherautókon szállítják a zúzott követ a sínek közé. A szüntelen megújulás Vezetői és felelősség írta:Dudía József, az MSZMP Miskolc városi jegye . ■ > magatartás Bizottságának első titkára Szorít a határidő ZŰEOff a sínek ke alá A villamoson utazók hóna­pok óta autóbuszon is köz­lekednek a Marx tértől a diósgyőri városközpontig. A pályafenntartási munkák mi­att ugyanis villamospótló buszok járnak ezen a sza­kaszon. Gyakran tapasztal­hatjuk, hogy a Kilián lakó­telepnél a közúton leáll a forgalom, mert teherautók állnak a sínekre. Zúzalékot szállítanak, amelyet mar­kológép segítségével dolgoz­nak el a pályamunkások. Hogyan haladnak a mun­kával? — érdeklődtünk Fiiló Sámueltől, a Miskolci Köz­lekedési Vállalat műszaki főosztályának vezetőjétől. — Nem mondhatom, hogy a legjobban, mert az ütem­tervhez képest körülbelül két hét a lemaradás. Több köz­úti átjáró még nem készült el, május óta csupán a ki- liáni benzinkútnál levőt ve­hették birtokukba a gépjár­művezetők. A kiemelt fenn­tartási munkát az Üt- és Vasútépítő Vállalat dolgozói végzik. Jelenleg többek kö­zött a sínágyazat és a sín- lekötö elemek cseréje, illet­ve a talpfák felújítása van folyamatban. Az ágyazathoz zúzott követ használunk a LÁEV kisvasút végállomása és a Marx tér között. A ha­táridő szeptember 2-5-e. Ah­hoz, hogy ezt be tudjuk tar­tani, gyorsítani kell 'a mun­ka ütemét. Bízom benne, hogy a jövő hónap végére megindulhat itt a villamos- forgalom. «Ék. T, L. Legkésőbb egy éven belül Kábeltévé Hamarosan — legkésőbb a jövő év első felének végéig — megkezdi kísérleti adását a miskolci kábeltévé. Erről tájékoztatta tegnap az újság­írókat a megvalósítást irá­nyító operatív bizottság el­nöke. a városi tanács elnök- helyettese, Gápelné Tóth Ro­zsa. Mint lapunkban már meg­írtuk, a kábeltévé stúdiója a Gyermekváros tévéstúdiójá­ban fog működni, a műsort a7. Avas-dél XII. ütemének 320/B jelű házából fogják sugározni, hetente egyszer, egy órában. Az Avas III. ütemében 8972 lakásban tud­Miskolcon ják majd venni az adást először kábelen. (Ezt meg­előzően 779 lakásban kábel nélkül is láthatják majd a műsort, közvetlenül az an­tennáról.) A továbbiakban a III. és a II. ütem újabb te­rületeit is bekapcsolják a rendszerbe, ezt követően az I. ütemben építik ki a nagy­közösségi antennarendszert. A miskolci kábeltévé he­lyi információkat, művelő­dési, várospolitikai, oktatási jellegű műsorokat közvetít majd. Az adás kezdetének időpontját a szükséges be- I rendezések beszerzése halá- i rozza meg. Szeptember 10-io: csak az iskolákban Csupán néhány tanlnyv hiányzik A tankönyv-kereskedelem­ért felelős könyvterjesztő vállalatok tájékoztatása sze­rint a diákok a tankönyvek 20 százalékát már a tanév­záró ünnepségek előtt meg­kapták. Az alsó- és a kö­zépfokú iskolákban az 1984— 85-ös tanévben — összesen — több mint 2700-féle tan­könyv, a felsőoktatásban ha­sonló mennyiségű jegyzet ke­rül forgalomba, mintegy 280 millió forint értékben. A váliaiatoknál naponta vizs­gálják a hiányzó tanköny­vek számának alakulását. Megállapították: közülük jú­lius végéig mindössze 55-féle nem érkezett meg, ezeknek töbosége azonban kis pél­dányszámú szakmai jegyzet. Az általános iskolákban szükséges tankönyvek közül csak az ötödikes ének-zene, valamint a hetedikes föld­rajz-feladatlap és a föld- m+íi munkafüzei hiányzik — jelenleg. A gimnáziumi tankönyvek közül ötféle nem érkezett meg, de ezeket is csak a tanév második felé­ben fogják használni a diá­kok. A szakközépiskolákból nyolcféle közismereti és hat­féle szakmai tankönyv hi­ányzik. Az ősztől szükséges tankönyvek 70 százalékát már a múlt hónap végéig el­juttatták a boltokba, és fo­lyamatosan szállítják az ok­tatási intézményekbe. A határidőre elkészülő ál­talános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai tankönyv veket —a tavalyi jó tapasz­talatok alapján — az idén ismét az egész országban a tanévnyitó napjától szep­tember 10-ig csak az isko­lákban lehet megvásárolni. Ezt az intézkedést azért hoz­ták, hogy elkerüljék a bol­tokban a szülők rohamát, a pánikszerű tankönyvvásár­lást Napjaink társadalmi-gazdasági fejlődésének egyik jellegzetes­sége, hogy olyan feladatok megoldásán és olyan feltételek kö­zött kell munkálkodni, amelyek korábbi viszonyainkhoz képest felértékelték oz emberi tényező és ezen belül is oz irányítás, a ve­zetés szerepét és minőségét. Társadalmi viszonyaink demokrati­zálódásával, az önállóság növekedésével párhuzamosan nőtt és nő a vezetők felelőssége. A vezetővel szembeni igények a fejlő­dés szükségleteivel összhangban módosultak, de a vezetői ma­gatartás lényegére vonatkozó követelmény változatlan: az elkö­telezettség, a társadalom, az adott közösség jólétéért való mun­kálkodás, céljaink felelős szolgálota. A megvalósítás természete­sen nemcsak tölünk függ, hanem az a dolgozó emberek cselek­vésének, tevékenységének, munkájának eredménye. A vezető fel­adata és felelőssége azonban, hogy tisztában legyen a változ­tatás, a kibontakozás irányával, hogy választ adjon a „hogyan tovább?" kérdésére, és képes legyen meg is valósítani azt. Most különös jelentősége van a megfelelő vezetők ki­választásával, feladataival, tevékenységük színvonalával kapcsolatos kérdéseknek. Megkülönböztetett figyelmet igényelnek az előttünk álló, kiemelkedő íonlosságú bel­politikai események — a XIII. pártkongresszus, az or­szággyűlési és tanácsválasz­tások, a szakszervezeti és tömegszervezeti, illetve -moz­galmi tevékenységek hosz- szabb időszakot átfogó érté­kelése — miatt, amelyeken a maga természetes rendje szerint megújítani és vál­toztatni is kell a tisztségek viselőinek körében. Általános követelmény, hogy olyan személyek kerül­jenek megválasztásra — ál­lami, gazdasági területen pe­dig olyanok kapjanak megbí­zást —, akik megfelelnek a társadalmi-gazdasági folya­matok támasztotta új köve­telményeknek. Figyelemmel kell lenni a kiválasztásnál arra is. hogy a politikai mun­ka középpontjában még so­káig a gazdaság megoldásra váró kérdései állanak. Vala­mennyi társadalmi kérdés: a jó politikai közérzet, szocia­lista vívmányaink megőrzé­se. fejlesztése alapvetően a gazdaság erősítésétől és ez­zel párhuzamosan a szocia­lista tudat fejlődésétől függ. A hármas követelmény Milyenek is legyenek tehát a vezetők kiválasztásának, munkájuk értékelésének szempontjai? A gazdaságban az utóbbi időben felerősödött az ezzel kapcsolatos vita. de mi azt valljuk, ma is idősze­rű és reális a politikai és szakmai alkalmasság, vala­mint a vezetői készség hár­mas követelménye. Ma a ve­zetők megítélésében általá­ban, ezen belül a szakmai al­kalmasságot vizsgálva, ko­rántsem elégedhetünk meg csupán az iskolai végzettsé­get igazoló papírral. A veze­tőkkel szemben követelmény, hogy tartsanak lépést szak­májuk hazai és nemzetközi eredményeivel, legyenek nap­rakészek, frissek és korsze­rűek a vezetői munkához szükséges ismereteik. A vezetői változások során tapasztaljuk, hogy az után­pótlást adók többsége meg­felel a politikai és szakmai alkalmasság, a vezetői ráter­mettség követelményeinek. A legtöbb gond a vezetőkész­séggel van. Ügy látjuk, hogy az élet szinte minden terü­letén a konfliktusok nagy­részt a helyes vezetői maga­tartás hiányára vezethetők vissza. Ez annak a következ­ménye, hogy a vezetői után­pótlás nevelésében a gyakor­lati feladatokban való jár­tasság megszerzése háttérbe szorul az iskolarendszerű képzés mellett. Pedig a leg­több feladat talán ezen a te­rületen adódik. A vállalat­irányítás korszerűsítésének tervezett iránya, formái pél­dául egyáltalán nem jelen­tik a vezetők felelőssegének csökkenését. Épp ellenkező­leg, azoknak a vezetői képes­ségeknek a jelenlétét is igénylik, amelyek lehetővé teszik az egyszemélyi felelős­ség érvényesülését, a veze­tés demokratizmusának szé­lesítését. Teljesítmény­centrikusán Alkalmazkodni, együttmű­ködni es ellenállni — ezek azok a fogalmak, melyeket egyre gyakrabban használunk a vezetői munkával kapcso­latban: mert gyorsabban kell alkalmazkodni a gyakran változó környezethez, a fel­adatok megoldása érdekében jó együttműködést kell kiala­kítani a munkatársakkal és más szervezetek vezetőivel, munkatársaival is. ugyanak­kor ellen kell állni a régit konzerválni akard, vagy a morális tisztaságot megkér­dőjelező hatásoknak, kérlel­hetetlenül ostorozni kell a munkát hátráltató felfogást, magatartást. tevékenységet. Az alkalmazkodás, együttmű­ködés és ellenállás iránytűje, mércéje egyetlen dolog: a teljesítmény. Erre az elvre kell felfűzni a vezetői maga­tartás elemeit, a végzett munkát, és ezt a szemléletet kell — megfelelő ösztönzés­sel, anyagi és erkölcsi meg­becsüléssel — erősíteni a ve­zetők és vezetettek körében egyaránt. Erre a típusra, ilyen szellemiségre van szük­ségünk, ez, jól felfogott ér­dekünk. ök azok a vezetők, akiknek magatartása és gya­korlata a pártmozgalom és a társadalmi szervek politikai támogatására érdemes, és azt élvezniük is kell. Élvezniük kell, mert az ezzel járó konf­liktusok sokszorosan megté­rülnek a pezsgő, alkotásra, jobbításra kész kezdeménye­zésekben, a tettekben gazdag munkahelyi legkörben, es az ebből fakadó, tartós sikerek­ben; jó példa erre a Diós­győri Gépgyár, ahol alig 6— 8 évvel ezelőtti önmagukat sokszorosan felülmúlva, ága­zatuk legjobbjai közé küzdöt­tek fel magukat; vagy a Le­nin Kohászati Művek, ahol a jelek arra utalnak, hogy mély és hosszan elnyúló, már-már közömbösséggel, cselekvőképtelenséggel fe­nyegető válságon lesznek úr­rá ezzel a felfogással és gya­korlattal. A jó vezetőt egyaránt jel­lemzi a szakértelem és a po- - litikai érzékenység. Tud bán­ni az emberekkel, szerény, de ismeretei, tudása birtoká­ban bátor, magabiztos. Ké­pes az érdekek helyes egyez­tetésére. az irányítása alá tartozó kollektívák mozgósí­tására. alkotni, újítani akaró és tudó magatartása, hig­gadtsága. moralis tisztasága példa és mozgósító erő, po­litikai fontosságú tényező egv kollektíva életében. Azokat, akik ilyen erényekkel ren­delkeznek. szándékunk anya­gilag és erkölcsileg jobban megbecsülni és elismerni. Át nem ruházható kötelesség A vezetői magatartás a párt és a tömegek viszonyá­nak kérdésé is, mert a poli­tika hiteiét erősítheti, ha azonos a má követelménye­inkkel, es gyengítheti, ha akadnak benne azokkal el­lentétes vonások. Senkinek nincs joga egyéni hibáival beárnyékolni a tömegek tá­mogatásával kikovácsoit po­litikát. Ezen alapul a fele­lőssége a párt szerveknek és -szervezeteknek, mindenki­nek, aki érdekelve és érint­ve van a káderek kiválasos- tásában. nevelésében és ér­tekelésében. Ezt a küldetést nem sike­rül minden esetben mara­déktalanul teljesítenünk, kü­lönben nem fordulna elő, hogy a termelő egység pén­zén vásárolt javakat a ve­zető saját céljaira használ­ja, hogy nem tudva mérté­két tartani, a szükségleteket és a gazdálkodó szervezet eredményességét meghaladó berendezéseket, felszerelése­ket vásárol; hogy a nyilván­való bajok ellenére, nem lé­tező „pártfogókban” bízva, nem a gazdálkodás rendbe­tételéhez kezd. hanem az el­számolási szabályokat játsz- sza ki. Ezeknél is nagyobb veszély azonban a középsze­rűség. melyet nagy számban termelt ki korábbi gyakor­latunk. Nyilvánvaló bajok, sokszor ismétlődő tévedések, hibák híján sakkal nehe­zebb. de másra át nem ru­házható kötelességünk fel­emelni szavunkat az üres, tartalmatlan, elképzelés nél­küli munka miatt. Nem egy­szerű. de kötelességünk meglátni és szóvá tenni a következetlenséget, felüle­tességet, elkülöníteni és biz­tonsággal kezeim a még jogszerű, de már erkölcsi normáinkat sértő magatar­tást. A vezetők kiválasztásának és az irányítási gyakorlat­nak a korszerűsítése együt­tesen jobb feltételeket te­remt a vezetes színvonalá­nak emeléséhez. Kötelessé­günk, hogy az ebből adódó előnyöket maradéktalanul ki­aknázzuk.^ Ma még azonban indokolatlanul sok előíté­let, gondolati fék fogja visz- sza az ebben levő előnyök érvényesülését. A pártszer­vezetek feladata megtisztíta­ni gondolkodásunkat azok­tól a tudati ballasztoktól, amelyek nem engedik érvé­nyesülni az újat, a korszerűt. A konfliktus vállalása A vezetők nevelésében és kiválasztásában nagyobb bi­zalomra és bátorságra, új látásmódra van szükség. Mindarwyiimk érdeke, hogy fejlődőképes, dinamikus, ak­tív, harmónikus együttmű­ködésre képes és kész veze­tők dolgozzanak mindenütt. Üj értékek jelentek meg, s ezeket fel kell ismerni és tudni kell alkalmazni. Nem eretnekség, ha a vezetői al­kalmasság klasszikus jegyei­nek — mint a helyismeret,' tapasztalat, a jó emberi kapcsolatok — megtartása mellett ma a tudomány és technika legkorszerűbb ered­ményeit ismerőket, azt ke­zelni tudókat, nagyobb szam­bán a fiatalokat részesít­jük előnyben. A legnagyobb pazarlás a szellemi érté­kekkel van, azokkal, ame­lyek nem ott hasznosulnak, ahol kellene. Aki ebben mu­laszt, annak a politikai fe­lelősség álól nincs felmen­tés. A pártszerveknek és -szervezeteknek vállalni kell a megalapozott vezető-vál- tasokkal járó konfliktusokat, ha úgy látják, hogy ez ered­ményesebb, magasabb szín­vonalú tevékenységet, jobb munkahelyi közérzetet ered­ményez. Az indokolt vál­tás. változtatás fontos, de az eredményesség növekedésé­nek csak egyik tényezője. A jó vezető biztonságérzete is fontos eleme a vezetőképes­ségnek, ezért ezt a feltételt is biztosítanunk kell. Arra mindig ügyeljünk, hogy a vezetők értékelése minden területen folyamatos, tárgyi­lagos, kiegyensúlyozott, jó­zan es higgadt legyen. El­engedhetetlen, hogy az ér­tékelés során pontosabban válasszuk el ne csak a hi­bák, hanem az eredmények objektív és szubjektív okait és forrásait. Csak azért di­csérjünk, ami valóban érdem, és csak azért marasztaljunk el, ami valóban mulasztás. Hegkövetelve a fegyelmet Az értékrendek kialakítá­sában nagyobb hangsúlyt kell adni a vezetői fegyelemnek. A külső és belső nehézsé­gek hatására az em berekbén aggodalmak, kételyek • tá­madnak. Ehhez jön még az új utak, megoldási módok keresése, s ilyen helyzetben mindig nagyobb a lehetőség és a hajlam a fegyelmezet­len munkára. A fegyelem megszilárdulása nemcsak a beosztottaktól függ, hanem elsősorban a vezetőktől, ezért keil szigorúbban meg­követelnünk a vezetői fe­gyelmet. A korszerű vezetői tulaj­donságokat és a kifogásta­lan vezetői magatartást kü­lönösen igénylik most és a későbbiekben azok a válto­zások, amelyek már bekö­vetkeztek, illetve amelyék előtt állunk a társadalom és a gazdaság irányításában. Ezek mindenek előtt az ön­állóbb és öntevékenyebb, de ezzel együtt a felelősebb munkát jelentik. Az új vi­szonyok között még nagyobb jelentősége van annak a ta­pasztalatnak. hogy a veze­tékben az egyéni felelősség elismerése és érvényesítése mellett nélkülözhetetlen sze­repe van a kollektíváknak. A vezetőnek szüksége van a közösségek, a politikai in­tézményrendszer mind*** elemének támogató, segítő, s ha kell bíráló, korrigáló szerepére. A mi felelőssé­günk. hogv ezt a feladatot maradéktalanul teljesítsük!

Next

/
Thumbnails
Contents