Déli Hírlap, 1984. augusztus (16. évfolyam, 180-205. szám)
1984-08-24 / 199. szám
Mit kell ludni as átmeneti lakásokról? (I.) Ahol az OTP a partner A laboratórium patyolattiszta a szennyvíztelepen Kétezerre 210 ezer Épül a Hszlífómü MföKQVXl *Ó2KsMv um-í 2*r Rorta Pdí üzemvezető a mintegy másfélmilliárd forintos beruházás technológiai térképénél Az üzemi próbák után a próbaüzem nagy vizsgájára készül a miskolci központi szennyvíztisztító telep. A beruházás első ütemének második szakasza (előülepítök, mechanikai tisztítók, iszapsűrítők) vár avatásra. Az első kapavágás nyolc évvel ezelőtt történt, s a végleges befejezés 1990 után várható. A régi. ma már használaton kívül helyezett telep 70 esztendővel ezelőtt épült, napi teljesítménye nyolcezer köbméter volt. Az új mű kapacitása 210 ezer köbméter lesz. Ám nemcsak a nagyságrendi különbség illusztrálja a város fejlődését. A technológiában bekövetkezett változások garantálják majd, hogy tisztább lesz a Sajó. (Most még bizony alig tisztított szennyvíz ömlik a folyóba.) A hatalmas rendszer a dominóelv szerint készül. Az egyes, általában 35 ezer köbméter kapacitású egységek egymáshoz kapcsolódva, egymás után épülnek. A három ütemre bontott’ beruházás program szerinti kivitelezése még a felénél sem tart. A szó igazi értelmében vett tisztításról csak a második ütem után (biológiai tisztítás) lehet beszélni. A látványos munkák után a szép munka a harmadik ütemre esik, mert ekkor a már működő, kész művet fejlesztik tovább; ügy, hogy az -egyes tisztítási, folyama-i tokát számítógép irányítja majd. B. I. Hogyan gazdálkodnak városunkban a lakásokkal? Mit tesznek azért, hogy a körülményekhez képest lehető leggyorsabban jussanak lakáshoz a lakásigénylők? Lapunkban már több cikk megjelent a miskolci lakásgazdálkodásról, az illetékesek, tanácsi és OTP-szakem- berek tollából. Most dr. Tisza Tibor, a városi tanács igazgatási osztálya vezetőjének írását közöljük, aki az átmeneti lakásokkal foglalkozik. Igaz, hogy átmeneti lakásnak hívjuk azt az otthont is, amelybe tatarozás alkalmából költöztetik a bérlőket, most azonban azokról az átmeneti lakásokról lesz szó, melyben fiatalok nyernek elhelyezést meghatározott ideig és feltételekkel. • ALAPELV A FOKOZATOSSÁG Ma már széles körben ismeretes, hogy 1983. január 1-ével módosultak a központi és a helyi lakásügyi jogszabályok. A módosítások célja — többek között — az volt,' hogy elősegítse olyan lakásgazdálkodási rendszer kialakítását, kialakulását, amely az arra legjobban rászorulók — elsősorban a fiatal házasok, és a többgyermekes családok — részére belátható időn belül biztosítja az önálló lakáshoz jutás lehetőségét. E cél megvalósulásának módja — "a népgazdaság anyagi téhebíró képességét is figyelembe véve — csakis a lépcsőzetesség, a fokozatosság elvének érvényesítése lehet a lakásgazdálkodás területén. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok részéi e első lépcsőben, viszonylag rövid várakozási idő után, garzonlakást vagy alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű lakást biztosít a lakásügyi hatóság átmeneti jelleggel, meghatározott időre. A meghatározott idő lejárta után kerül sor a végleges lakás kiutalására. • PLUSZ PONTOK Miskolc város Tanácsának 2/1983. sz. rendeletével módosított és egységes szerkezetbe foglalt 4/1982. sz. lakásügyi tanácsrendelete igyekezett a legmesszebbmenőkig figyelembe venni az új lakáspolitikai elveket, és továbbfejlesztette a korábbi lakásügyi tanácsrendelet átmeneti elhelyezéssel kapcsolatos előírásait. Ez abban nyilvánult meg, hogy egyrészt az átmeneti lakás igénylésekor az egyébként fizetendő igénylési letét ösz- szeget 50 százalékkal kell csökkenteni, másrészt pedig az átmeneti lakás kiutalásakor nem kell vizsgálni az igénylő jövedelmi-vagyoni helyzetét, és az igénylőnek — tanácsi bérlakás esetén — nem kell használatbavételi díjat fizetni. Mindezek mellett a városi tanács végrehajtó bizottsága kifejezetten ösztönzi a fiatalokat az átmeneti elhelyezés kérésére, hiszen a lakásigények gépi rangsorának alapjául szolgáló pont- rendszert úgy állapította meg, hogy jelentős nagyságú plusz pontszámot kapnak, ha átmeneti elhelyezést igényelnek. Ugyancsak jelentős nagyságrendű plusz pont jár azoknak a fiatal házasoknak, akik építési telekkel rendelkeznek, és lakásproblémájukat magánerős lakás felépítésével oldják meg, de a lakás felépítéséig elfogadnak megüresedett tanácsi bérlakást is. • LEGALÁBB OT ÉVIG ’ Miskolc lakásügyi tanácsrendelete az átmeneti elhelyezésnek három formáját szabályozza. Lehetőség van tanácsi ber-garzonlakás, OTP-garzonlakás, valamint kisebb alapterületű, alacsonyabb komfortfokozatú tanácsi bérlakás átmeneti jelleggel történő kiutalására, a rendelkezések szerint. Az OTP-garzonlakás (amelyből jelenleg 260 található városunkban) elsősorban a fiatal házaspárok átmeneti elhelyezésére szolgál. Azon fiatal házasok jogosultak e lakásjuttatási formára, akik lakásigényléssel és ifjúsági takarékbetéttel rendelkeznek és vállalják az OTP által előírt előtakarékosságot. Sajátossága e lakásjuttatási formának, hogy a kijelölt lakásigénylők az OTP- vel adásvételi szerződést kötnek, és a szerződés megkötésekor kötelesek mintegy 100 ezer Ft vételárrészletet befizetni. Ebből kitűnik, hogy az OTP-garzonlakás a fiatalok személyi tulajdonát képezi, és az átmeneti elhelyezés időtartama alatt nem használati díjat, hanem vételártörlesztést fizetnek. Az átmeneti elhelyezés időtartama legalább öt év. és ezután a fiatalok csakis OTP-lakást kaphatnak végleges elhelyezésként. Az alacsonyabb komfort- fokozatú (tehát komfort nélküli, félkomfortos, komfortos) és kisebb alapterületű tanácsi bérlakás, mint átmeneti lakás igénylésére, elosztására és használatára vonatkozó előírások megegyeznek a tanácsi bér-gar- zonlakásokra vonatkozó előírásokkal, azzal az eltéréssel, hogy e lakások rezsi- költsége lényegesen alacsonyabb, mint a tanácsi bér- garzonlakásoké. (Folytatjuk) Nincs bnrgonyapehely Filterek a kéményeken Kevesebb por és gáz a levegőben Hová tűnt a hetvendekás? Sokan kedvelték meg a Miskolci Sütőipari Vállalat hetvendekás krumpliskenyerét, mely a vásárlás után is sokáig friss marad. Mostanában viszont nem látni a pultokon, s ezt a tényt a vevők sokféleképpen magyarázzák. Hová lett a hetvendekás? — kérdeztük a vállalat illetékesét. Dr. Detzky Ivánná áruforgalmi osztályvezető: — Múlt hét hétfőjétől, augusztus 13-tól, nem szállítjuk ezt a kenyérfajtát a boltokba. Alapanyaghiány miatt szüneteltetjük a sütését. Burgonyapehelyre lenne szükségünk, amit nem tuNemsokára lejár a jelentkezési határidő (augusztus 31.) az Avasi Kulturális Egyesület pályázatára. Mint ismeretes. lakótelepi közösségeknek adtak lehetőséget rá, bogy kulturális megmozduládunk beszerezni. A pehely- ből eddig zavartalan és folyamatos volt az ellátás, most viszont a gyártó, a Szentlőrinci Állami Gazdaság nem küld nekünk belőle. A megyei Zöldért megígérte. hogy segítségünkre lesz a beszerzésben, de úgy tűnik, talán a közeljövőben a Délker-en keresztül is hozzájuthatunk az NDK-ból származó alapanyaghoz. Akkor ismét elkezdhetjük a vásárlók körében közkedvelt hetvendekás krumpliskenyér sütését. Ez várhatóan szeptember első felében lesz majd. Addig is a vevők megértését kérjük. saik terveit a gyakorlatban is megvalósíthassák. Még mindig várják az avasi kis közöségek munkáját például lépcsőházi rendezvények, vagy nagyobb művelődési lehetőségek tervével. A profi környezetvédőkön kívül a miskolci háziasszonyok a megmondhatói, hogy mennyi por. szennyeződés lebeg a városi levegőben, hiszen a tisztára törölt ablakpárkány néhány nap alatt újra szürkévé válik. De nemcsak a porral van baj: néha igencsak szagos a szél is, amelyik Sajóbábony felől fúj. A levegőtisztaság védelme fontos ügy itt Borsodban, s ezért örvendetes, hogy három helyszínen is tettek, illetve tesznek a szennyező anyagok kiszűréséért. A Tiszai Erőmű Vállalatnál a kazánrekonstrukcióval együtt elektrosztatikus per- nyeleválasztókat építettek be. A teljes beruházás több mint 370 millió forintba került, és a központi és a megyei tanács környezetvédelmi alapokból 165 millió forinttal segítették a vállalkozást. A levegőszűrők tavaly nyár óta működnek, s az eddigi tapasztalatok szerint a levegő szennyezettségét az előírt határértéken képesek tartani. A Borsodi Hőerőmű Vállalatnál még nem fejezték be az elektrofilterek beszerelését; most tartanak a tizedik berendezés elhelyezésénél. Várhatóan az idén végeznek a munkálatokkal. A vállalkozás költsége 210 millió forintra rúg. Megkezdték egy másik szennyezőforrás felszámolását is. A hőerőmű a tanácsi környezetvédelmi alap 9.9 millió forintos támogatásának segítségével a zagytér porzását kívánja megszüntetni. Már építik az Észak-magyarországi Vegyiművek véggáz-megsemmisítő rendszerét Sajóbábonyban. A 70 millió forintos vállalkozás eredményeként eltűnik a környék levegőjéből a fokhagyma illatú gáz. ■ Első hallásra úgy tűnik, hogy a felsorolt, levegőtisztaságot szolgáló beruházások nem érintik közvetlenül a miskolciakat. A valóság azonban az, hogy a hőerőművek. vegyi üzemek szeny- nyezö hatása sok száz kilométeres körzetben észlelhető, mérhető. Ehhez az úgynevezett alapszennyezéshez jön még hozzá városokon belül a városi üzemek, közlekedés, kazánok, kályhák termelte por. füst, gáz. Hasikerül csökkenteni a nagy szennyezőforrások hatását, akkor városon belül is tisztább lehet a levegő. A beruházásokat, mint olvashattuk, támogatja a tanácsi környezetvédelmi alap is. Ezt a kasszát maguk a szennyező vállalatok, üzemek töltik fel, hiszen a milliók a befizetett légszennyezési bírságból származnak. (k-ó) Támogatnák az ötleteket n * Új városunk, F.ncs egyik jelentős gyiregnséae a Meződén helyi üzeme. Több mint 200-an dolgoznak itt s a termelési érték rendre meghaladja az évi 100—120 millió forintot. A gyáregység termékei közül talán a nagyközönség számára a legismertebbek azok a félkör alakú bordázott alumínium elemekből összeállított épületek, amelyek garázs, raktár céljaira használhatóak. Képünk a Mezonén encsi ayAregyséné- ben készült, ahol a fényesen csillogó ahimívium lemezeket préselik bordássá, az egymással szemben forgó csigák. A félköríves épületek nagy előnye a gyors összeszerelhetőség s a kis önsúly. (Kerényi László felvétele)
