Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-18 / 168. szám

Népszerűbb a gyors ill a É ulasfmh Az első fél évben a MÁV 116,6 millió utast szállított, valamivel többet, mint ta­valy ilyenkor. Az utasszam növekedése elsősorban a nemzetközi turistaforgalom fokozódásának köszönhető: a MÁV vonalain 1983 első hat hónapjához "képest 32,5 szá­zalékkal több külföldi uta­zott. A tapasztalatok szerint az utasok előnyben részesí­tették a „jobb” vonatokat; ezt jelzi, hogy az első osz­tályon utazók száma 10,8 százalékkal, a gyorsvonaton utazóké pedig 8,7 százalék­kal volt több, mint az ti­múlt ev első leiében. Kis­mértékben javult a menet­rend szerinti közlekedés: a tavalyinál kevesebb vonat késett, viszont az egy késett vonatra jutó időlemaradás 25,7 percről 27,3 percre nö­vekedett. Ebben benne van­nak • a nemzetközi vonatok késéséi is, melyekről a MÁV többnyire nem tehet. Nőtt a személyvonatok átlagos uta­zási sebessége — 2,2 kilomé­terrel óránként —, s némi­leg csökkent a zsúfoltság is. Cadillac-koporsó A 26 éves Willy Stokes-t, egy chicagói gyilkosság áldo­zatát olyan koporsóban te­mették el, amelyet kedvelt gépkocsija, egy Cadillac Se­ville mintájára készítettek el. A felravatalozott különös ko­porsó előtt több mint 5000 kíváncsi vonult el. A ko­porsót, hogy valóban olyan legyen, mint egy Cadillac, egy indianapolisi karosszéria­műhelybe vitték, és ott hű­tőráccsal, kormány kerék kel, fényszórókkal és hátsó lám­pákkal szerelték fel. Stokes-t egy chicagói motel parkoló­helyén lőtték agyon. Három férfi adta le a halálos lö­véseket, amikor a fiatalem­ber gépkocsijával el akarta hagyni a parkolóhelyet. Házat vett a szerencsés totózó Másnak is szerencsét hozott f „Harminc éve totózom, de igazán nagy nyereményem eddig még nem volt. Tulaj­donképpen a mostani 13—f-1 - est sem magamnak köszön­hetem, mivel mindig más tippjével játszom. Azon a héten annak a miskolci fia­talembernek a jóslata alap­ján töltöttem ki a szelvényt — ezt az egyik lapban ol­vastam —, aki nem sokkal előtte nyert. Köszönet érte” — nyilatkozta a Sportfoga­dásban egy kőbányai mun­kás, akinek a családja igy 2,5 millió forinthoz jutott. Igaz, egy sort eltévesztett, s ennek köszönhette, hogy teli­találata lett... Az a bizonyos miskolci fiatalember Kurunczi 'Imre gépésztechnikus, s a 15. já­tékhéten lett milliomos. Pon­tosan 2 296 119 forintot vihe­tett haza, illetve tett OTP- be. A pénzfelvételkor nyilat­kozta : — Eldöntöttük, hogy csa­ládi házat veszünk Diósgyőr­ben, később pedig valahol a közelben egy víkendtelket. Néhány házat már megnéz­tünk a feleségemmel: egy­két hónapon belül szeretnénk új. otthonba költözni. Azóta két és fél hónap telt el, és álmuk megvaló­sult. Sok évi albérlet után végre saját lakásba költöz­hettek. — Egy hónapja élünk itt, s nagyon boldogok vagyunk — fogadott a házigazda a háromszobás, Győri kapui, új otthonban. A feleség hoz­zátette : — Eredetileg valóban Di- ósgyőr-Majláthot szemeltük ki, hiszen régi vágyunk, hogy erdő közelében lak­junk, de ott olyan árak van­nak, amiből másra nem is igen futotta volna. Szomorú szívvel lemondtunk róla, igy kerültünk a Vasgyárhoz kö­zel ebbe a családi házba. Végigkalauzoltak a kis udvaron, a frissen festett helyiségekben, és közben su­gárzó arccal újságolták: ★ A nagy pillanat... Kurunczi Imre az OTP diósgyőri kör­zeti fiókjában megszámolja a halom pénzt. — A lényeg, hogy egyből beköltözhető volt, és a te­tőtér is beépíthető. A szobákban Havanna szekrénysor, Glória ülőgar­nitúra és Sába franciaágy, A bútort a férj választotta, a szép szőnyegeket pedig a feleség. A színes televízió és a sztereómagnó is új. A fia­tal házaspár most készül Spanyolországba nyaralni, a hároméves Gáborka addig a nagyszülőknél lesz. Tervezik, hogy kocsit és víkendtelket vásárolnak. Jövőre pedig szeretnének egy gyereket. — Totóznak még? — Természetesen — vála­szolta a férj. — Azóta volt mar több kisebb nyeremé­nyünk is . .. — Hogyan fogadta, hogy tippjével mást is hozzásegí­tett kA* és fel millióhoz? Matxófftld ételei Vendéglő, korábban A tervezettnei narom hó­nappal korábban, pénteken adják át a Matyó vendég­lőt az avas-déli lakótelep 3-as ütemében. A Miskolci Vendéglátó Vállalat vezetői, miután az utóbbi időben sok család kapott itt lakást, és ezen a területen nincs étte­rem, úgy döntöttek, hogy a meglevő kisebb hiányossá­gok ellenére is (például: maos meg matyó mintázatú bútor), megelőzik az átadási határidőt. Persze ehhez az is kellett, hogy az építők szin­tén korábban fejezzék be munkájukat. A teraszos vendéglő, ahol kétszázan férnek el, reggel 9-től este 9-ig tart nyitva. A Matyó- • föld jellegzetes ételei kapha­tók majd itt,. hétfőtől pedig már előfizetéses étkezésre is tan lehetőség. — -örülök' hogy jó helyre’ került- á. pénz^ hiszen az kőbányai' család is hasonló körülmények között élt, mint mi. És nagyon jólesett, hogy megköszönték a Sportfoga­dásban. Egyébként nekem akkor csak kilencesem volt... (t emesi) Sokoldalú varrénbk is kellenek Divatszabászat alap- ás mesteriokon A Divat és Gazdaság cí­mű folyóiratban olvastuk a hírt: a Müller Divatakadé- inia — amely Münchenben és Düsseldorfban működik — szaktudását know-how formájában fővárosunkba hozta. A budapesti képzés során — amelyet a Hunga- rotex szervezett — a külföl­di előadók az iskola saját taneszközeinek segítségével oktatják a női és a férfidi­vatszabászat csínját-bínját. A nem olcsó tanfolyamra álla­mi vállalatok és szövetkeze­tek küldték el résztvevőiket, mert a konfekciótermékek versenyképességének növelé­séhez jobban képzett szak­embergárda szükséges. Miskolcon a 101-es számú Szakmunkásképző Intézetben nevelődnek a férfi- és á női szabók. Körössy Sándor igaz­gatóhelyettestől tudakozód­tunk: az itt végzők lépést tudnak-e tartani a megnö­vekedett követelményekkel? — A helyi ruházati szö­vetkezeteknek és a kisipar­nak is egyre kvalifikáltabb szabászokra és varrónőkre van szükségük. Az iskolánk­ban végzettek zöme az Avas Ruházati Szövetkezetnél, a Miskolci Háziipari Szövetke­zetnél és a MÉRUSZ-nál he­lyezkedik el, és kisebb szám­ban a kisiparban. — De ma már nemcsak arra van szükség, hogy az újdonsült szakmunkások bi­zonyos munkafá.zisokat is­merjenek, és éveken át sza­lagrendszerben, mondjuk csak gallért varrjanak ... — A tantervűnk a kon- fekciós képzést írja elő, s természetesen ettől. elüt a kisipari technológia. A te­matika szerint a tanműhe­lyünkben délelőttös 1 és dél-, utános műszakban különböző szövetkezeteknek készítünk ruhákat, szoknyákat, blúzo­kat. A tanulók a második év végén kerülnek ki a szö­vetkezetekhez, illetve a kis­iparosokhoz. Ekkor már ké­nesek arra, hogy szalagmun­kát végezzenek. Akik kisipa­rosokhoz szerződnek, előny­ben vannak, hiszen ott min­dig más és más feladatokat' kell megtanulniuk. Jelent­kezőkben az idén sem volt hiány, háromszoros létszám­ból válogathattunk. Szep­temberben 54-en kezdik meg a hároméves képzést. Új le­jfc Az anyagiámeret a vasalási hőmérséklet miatt is szüksé­ges. hetqség is nyílt ebben az év­ben: tizenöt érettségizett fia­tal szerződött ösztöndíjas­ként az Avas Ruházati Szö­vetkezethez. Nekik két év a tanulóidő. Az elméleti okta­tást az iskolában kapják, a szakmait pedig a szövetke­zetnél, amely ' köztudottan sok külföldi bérmunkát vé­gez. — Várható-e a tantervben valamiféle változás, hogy a legkorszerűbb tudnivalókkal .’■■vértezzék fel' a diákokat? — Eddig olyan sűrűn mó- dosítgatták a tantervet, hogy szinte idő sem volt lemérni a tapasztalatokat. Ezt kifo­gásolta a Művelődési Minisz­térium is, s most az 1981— 82-ben elfogadott program szerint folyik a képzés. Ké­szülnek új tankönyvek, de 1990-ig már nemigen törté­nik lényeges változás. Arra viszont készek vagyunk, hogy a helyi igényeknék megfelelheti továbbképző tan­folyamokat indítsunk," mert ’ jól képzett oktatóink mes­terfokon is tudják tanítani a divatszabászatot. O. E. Az unokák kedvéért Fiatal nagymamák klubja Még azok a leningrádi asszonyok sem tartják szé­gyenletes dolognak, hogy be­iratkozzanak a nagymamák klubjába, akik nem töltöt­ték be a negyven évet. En­Amikor hittek a boszorkányokban 2. Ha kígyóból italt főz... A középkori Magyarorszá­gon is eleyenen élt a boszor­kányságba vetett hit, és szá­mos törvényt hoztak ellenük. Már I. István törvényei elren­delik: „Aki varázslással ártott valakinek, adassák át az ár­talmat szenvedett félnek, s az bánjék véle tetszése szerint." Az állattá váló boszorkányok­ról, az ún. strigákról azt írja I. István, hogy vigyék el őket a paphoz, részesítsék vallási oktatásban, s csak ha har­madszor is visszaesnek, akkor bánjanak el velük a birák. I. Yászló törvénye egy ka­lap alá veszi a strigákat a rossz erkölcsű nőkkel, s el­rendeli, hogy a püspök ítél­kezzék felettük belátása sze­rint. Könyves Kálmán törvénye azonban már a következőket rendeli: „A strigák felől pe­dig, akik nincsenek, ne íoly- lyék vizsgálat.” Ezt — mint Kulcsár Zsuzsa Inkvizíció és boszorkányperek című mun­kájában olvashatjuk — so­kan arra magyarázták, hogy Kálmán király nem hitt a boszorkányok létezésében, s ezzel több évszázaddal meg­előzte korát. A dolog azon­ban úgy áll, hogy Kálmán is hitt a boszorkányokban, varázslókban, de a strigák létezését az egyház tagadta, s mint régi pogány vallások maradványát, tiltotta a ben­nük való hitet. A legrégibb magyarorszá­gi boszorkánypör 1565-ben Kolozsvárott, Botzi Klára bá­baasszony ellen folyt, Gráz Péter panasza alapján. A vá­rosi hatóság több. tanút hall­gatott ki. Az egyik tanú szerint Botzi Klára hajlan­dó volt őt megtanítani egy bűvös mondásra, amelynek segítségével a búzavetések­ben nem nő gyom. Tanú val­lott arról is, hogy a vádlptt dicsekedett: ha sikerül meg­érintenie a bíró ruháját, az sohasem tudja elítélni: to­vábbá. hogyha kígyóból italt főz, megérti minden állat beszédét, s a füvek is elárul­ják neKi, mire valók. Egy asszonynak megígérte, ha vele kúráltatja magát, tet­szése szerint szülhet fiút vagy lányt, vagy akár ikre­ket is. A vádlottat a városi hatóság a „szokott helyen” való elégetésre ítélte. Magyarországon 1565 és 1756 között 554 boszorkány­pör zajlott le — legalábbis ennyi pernek az iratai ma­radtak fenh. összesen 194 halálos ítéletet hoztak, amely­nek eredménye 169 elégetés, 23 fővétel és elégetés, egy vízbefullasztás és kővel való agvonverés volt. A leghírhedtebb magyar- országi boszorkánypör 1728- ban zajlott Szegeden, amely­nek iratait hosszú időt át titkos anyagként kezelte a városi tanács. A súlyos gaz­dasági és társadalmi hátterű port a századfordulón elő­ször Reisner János Szeged története című munkájában ismertette. CFolytatjuk) nek a szellemében valóban fiatal társaságnak az emb­lémája két női kart ábrázol, amint a felfelé kapaszkodó kisgyermek után nyúl, a jel­szava pedig: „Az élet megy tovább!” Sok asszonyt az vitt a klubba, hogy szeretne eliga­zodni a mai család fejlődési tendenciáiban, szeretné össze­hasonlítani a maga életta­pasztalatát a családi nevelés problémáira vonatkozó tudó-, mányos nézetekkel. Ezekről a dolgokról pszichológusok, pedagógusok, orvosok tarta­nak előadást a klubban. Maga az tény, hogy egy ilyen klub alakult, bizonyít­ja, hogy lényegesen megvál­tozott a nagymamák társa­dalmi szerepe, A mai nagy­mamák telve vanak energia-, val, az esetek többségében iskolázottak, van szakkép­zettségük. amivel sokat el­értek. Természetes azon- ’ ban, hogy az életük nem volna teljes, ha nem talál­nák meg a közös nyelvet unokáikkal. Ezt a célt Is szolgálja a szokatlan hangzású „Nagy­mamák egyeteme”, amelyet a művelődésügy dolgozóinak leningrádi kultúrpalotájában hoztak létre. Egyébként, nem kizárt, hogy a klub a jövő­ben megváltoztatja nevét1 — nagyon sok már a felvételre jelentkező nagypapák száma-

Next

/
Thumbnails
Contents