Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-18 / 168. szám

Elhatározás kérdése, hogy mit akarunk Lényeges árnyalatok Dr. Czibere Tibor, az NME rektora a műszaki felsőoktatás változásairól Ésszerű, frappáns őtkl volt A sárospataki zenei táborban Sárospatak első ízben adott helyet a zeneművészeti szakkö­zépiskolások országos zenekari Kiss Gábor sárospataki, két eve van még a főiskola miskolci tagoza/um. Szintén Régi japán tárgyak Slamoviis szilárou játszik j. Az ezredforduló a határide­je annak a javaslatnak, amely a műszaki felsőoktatás fej­lesztéséről szól, a Központi Bizottság vizsgálata után, tini­ben született a felsőoktatás helyzetéről és fejlesztéséről szó­ló politikai bizottsági határo­zat, az idén, a tavaszi ülés­szak idején tárgyalta a Parla­ment a művelődési miniszter­nek a köz- és felsőoktatás fejlesztéséről szóló előterjesz­tését. Sok évtizedes összefüg­géseket tártak fel ezek a do­kumentumok, közöttük azt, amely Miskolcon azért érde­kes, mert itt van az ország egyik nagy műszaki egyeteme. Dr. Czibere Tibor Kossuth- dijas akadémikus, a miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­tem rektora csak néhány he­tes türelmet kért, hogy elké­szüljön az azóta elfogadott, és a következő 15 évben irányt mutató anyag: a műszaki felsőoktatás fejlesztéséről szó­ló dokumentumot a legna­gyobb műszaki intézmények vezetői, elismert tudósok, mémöknemzedékek tanítói írták. — Egy ilyen minisztériumi, kormányszintű megbízás azo­nos a jövőért vállalt felelős­séggel. Mégis, mintha eleve ki­védeni kényszerülnének vala­mit, amit Így fogalmaznak: .. az elhatározott tartalmi és szervezeti változások nehezen valósulnak meg, mert szembeta. látják magukat a konzervativiz­mussal, vagy olyan radikaliz­mussal, amely figyelmen kí­vül hagyja reális lehetőségein­ket.” Mire gondolnak, anükor így indítanak? — A felsőoktatás nem vál­tozott a közoktatás elmúlt évtizedeivel együtt, az iskola- rendszeren belül belső moz­gást figyelve, a felületes szemlélő konzervatívnak is tarthatja az egyetemeket. Nem erről van szó, bár az oktatás mindig konzervatív a szó­nak az állandó értelmében, vagy annak kellene lennie. Könnyelműség, ha nem ra­gaszkodunk a stabilitás fel­tételéhez, a jól bejárt utak­hoz. Alii azért tesz szemre­hányást az egyetemnek, hogy a követelményeiből nem enged, az súlyosan té­ved. A műszaki tudományok fejlődése például olyan gyors, hogy egy mérnök sem en­gedheti meg magának (és akkor kutatóról még nem beszélek), hogy csupán az egyetemi tanulmányaira tá­maszkodva csak egy évtize­dig is nyugodtan üljön a ba­bérjain. Hová lehet akkor engedni a követelményekből? De van a „konzervativizmus” vádjának egy másik érdekes aspektusa. Az elkészült anya­got még a tanév során az ifjúság elé tártuk és nem volt jókedvem, amikor a fiatalok szájából hallottam olyan kijelentést, hogy,, mély­reható társadalmi változások szükségesek”. Ne rejtőzzön el egy fiatal a frazeológia mö­gé, amikor annyi, és nem vidám jele van éppen a huszonévesek konzervativiz­musának. Amikor minimá­lis bérért is a kutatóintézetet választják, holott pontosan tudják, hogy nem fognak al­kotó munkát végezni, és nincs az az „öreg” tudós, aki ügy ragaszkodna a státuszához, mint egy ifjú. ha úgy érzi, megvetette a lábát. De vé­gül is ez sem ilyen egyszerű, csak bosszantanak a könnyen odavetett kifejezések. — Jól látom, hogy az okta­tástól a kutatásig, a felnőtt fiatalok formálásától a pálya „karbantartásáig” árnyalati vál­tozásokról szól a javaslat? Hatalmas változások nem vár­hatók ... — Hatalmas változást je­lent majd, ha az árnyalatok tudatosulnak. A látszat nagy­úr. elfedi az igazságot, ha kicsit mozdul a kép, mert hoz. A lényeg: a harminc évet nem lehet eldobni. A lényeges árnyalatok közül az első: elhatározás kérdése, hogy mit akarunk, és nem kel! hozzá csinnadratta. Nincs pénz semmi látványosságra, és nincs szükség látványos reformra. Akkor sem. ha s magyar iskolarendszer nem a legkorszerűbb. A régi po­rosz iskolarendszerből nőtt ki, Európában régen enged­tek belőle. Számos világvá­ros egyetemein régen nin­csenek karok és fakultások ezen a földrészen sem. De az amerikai a leggyakorlatia­sabb. ha a hatékonyságot és a gazdaságosságot nézzük. Tudniillik, arra figyelnek, hogy mire van szükség, és ehhez igazítják az öktatást. — A műszaki egyetemek és a gyárak, vállalatok kapcsola­ta valóban az egyik sarkalatos pont,. A népgazdaság és az egyén érdekében mikor lesz itt harmónia? — Ma a mérnökök 30 szá­zaléka nem végez mérnöki munkát, a vezetők 30—40 százaléka nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel. Nincs ember, aki ma meg tudná mondani, hogy hány mérnök kell ebben. az országban, amelynek az ipara nem fej­lődött olyan rohamléptekkel, mint ahány felsőfokon vég­zett szakembert produkált. Ennek az egyik nagyon lé-' nyeges árnyalata, hogy a műszaki főiskolán végzett” fia­tal ma hajlamos rá, hogy azt higgye, annyit tud. mint­ha kijárta volna az egyete­met. Ugyanúgy fizetik. Sok­kal lényegesebb árnyalat, hogy teljesítményben gon­dolkodjunk. és ezt fizessük meg. ne a státuszt. Ha a teljesítmény-orientáltság megoldódik, akkor összhang lesz a mérnökképzés és a népgazdasági igények között is. — Nagyon rokonszenves, hogy nemcsak a mérnökképzésben, lianem egv mérnöki életpályá­ban gondolkodnak, mikor biz­tos alapokra kívánják helyez­ni a konvertálható tudást. Egyik feltételét,, a továbbkép­zést, a humánumon túl nyil­ván más is indokolja . . . — SZTK-szakorvos példá­ul elképzelhetetlen állandó továbbképzés nélkül, a pe­dagógusok továbbképzésére a tuc^imány egye temek még ajánlatot sem tettek idáig. Nálunk adott a kínálat, a továbbképzési rendszer úgy- ahogy bevált; a hegesztői szakmérnöki diplomától a bányászoknál kötelező min­denkori „tudáskarbantartá­sig” nagyon sok mindenre lehetőséget adunk. Nem ez tudás folytonos sfcintentartá- sát és emelését. Aki méltó, nyilván kiválik, de nem mindegy, hogy milyen áron és nemcsak kiválóságokban kell gondolkodnunk. A mér­nöktovábbképzés elengedhe­tetlen feltétele az ütőképes gazdaságnak, és nemcsak azért, .mert például egy ko­hászati nagyüzemben csak a metallurgiát csinálják a ko­hászok, a többit mások, pél­dául a vegyi gépészek. Ez a fajta szakosodás már az egye­temen elképzelhető és, ha az ifjú elképzeli, járható út. Az viszont elképzelhetetlen, hogy egy mérnök ne legyen moz­díthatatlan. Ma úgy helyez­kednek el, hogy hol kapnak lakást; értem. A panaszt, hogy ilyenformán a munka­helyén szakmailag nem rúg labdába a fiatal kedve vagy a szükségletek, szerint, szin­tén. A harmónia a szociális, a humán feltételek és a nép- gazdasági igények között szükségeltetnék. Még valami: a konvertálható tudás nem azt jelenti, hogy más mun­kahelyre megyek, hanem a biztos hozzáértés alapjait, és az alapképzettség árnyalt hasznosítását. A többi — ha jól irányítják —, következik. — A rugalmasság az egyik kulcskifejezése a műszaki fel­sőoktatás fejlesztéséről szóló javaslatnak. Az oktatásban pél­dául mit értenek ez alatt? — Az intézményhálózat egymásra épültségén nem szükséges változtatni, de a menetrendben, nem ártana. A félévek helyett években gon­dolkodó oktatási rendszer más országban régen nem új­ság, és a felnőtt fiatal fele­lősségérzetére apellál. Helyes ugyanis, hogy a gyerek gond nélkül nő fel, de ha a hu­szonéves öt helyett hét vagy nyolc év alatt végzi el az egyetemet, szinte erkölcste­len. A költségeket azután áll­ja a család és az állam. Hat­szor meggondolná minden egyetemista, hogy mit tegyen, ha évenként számoltatnák el, és önköltséges nyári szemesz­teren kellene az előző év őszén meg nem tanultakat pótolnia, mert másképpen nem léphetne tovább. Mint­ha az ifjúságot is elkényez­tetnénk. Minden „konzerva­tivizmusunk” mellett termé­szetesen. \ A 16 évvel ezelőtt alapí­tott „Hajnal” csukotka-esz- kirnó állami népi együttest jól ismerik a Szovjetunióban. Az együttes rénszarvaste­és kamarazenei táborának, amely július 9-től 22-ig tart. A rendezők: Sárospatak város Tanácsa, a Művelődés Háza, a Jeunesses Musicales Magyar- országi Szervezete és a mis­kolci Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola. Az ország több városának 54 zenei szakközépiskolása találkozik itt a velük foglal­kozó hét tanárral. Kemény, hosszú próbák alatt készül­nek fel a szimfonikus és ka­marazenei munlkára és a vá­rosban adott koncel'tekre. Néhány tanárai ás diákkal a délelőtti próba szünetében beszélgettem. Kovács László, az Állami Operaház karmes­tere mondta: — Ezek a diákok rutinta- lannak nevezhetők, viszont jó képzésben részesültek, megfelelően alkalmazkodnak a felnőttekhez mért terhelés­hez, s Indíttatva vannak a zenekari játékra. Nagyon te­hetségesen kezelik a hang­szereket A tábort Nemes Ferenc, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója vezeti: — Talán a zenei az egyet­len szakközépiskola, ahol nincs nyári gyakorlat. A nyári szakmai táborok — amikből most már igen sok van Magyarországon is — biztosítják az együttzenélés örömét, a gyakorlást, a fej­lődést. Itt Sárospatakon, a gyerekek olyan, műveket is megszólal tat ha tnak, a me lyek előadására év közben nem volna lehetőség. Szeretnénk, ha az itteni tábor rendsze­ressé válna, erre egyébként már kaptunk is ígéretet. Simovics László Győrből 'érkezett. Idén fejezte be a szakközépiskolát; fagotton játszik: — Nagyon jól érzem itt magam. Bár játszottam .már szimfonikus zenekarban, sok újat tanulunk a próbákon. Szerintem hasznos és szük­séges az ilyen zenésztalálko­zó. Repertoárjának alapja az. északi népek ének- és táncx művészetének évszázados ha­gyományai : színes esküvői táncképek, ősi vadász—halász szokások, játékok, táncok, M— Csukotkai dobok pergése fagottos: — Délelőtt három és fél órás a szimfonikus zenekari próba. Délután a kamaraze­nekari és kamarazenei pró­bákat tartják. Néha, vacso­ra után, a ml kérésünkre is gyakorolnak. Ruha István, a Kolozsvár­ról érkezett hegedűművész így látja a pataki tábort: — Ésszerű és frappáns öt­let. Nemcsak a diákoknak jelent sokat, de a városnak is, hiszen adunk néhány kon­certet. Remélem, jövőre is­mét megrendezik, s rend­szeressé válik. Én is szíve­sen jövök majd ide vissza tanítani. A gyerekeknek is tetszik, vidámak, kedvesek.. Mindenesetre látok jövőt, fantáziát ebben a nyári programban. A tábor hivatalosan a szombati koncerttel er véget. (bujdos) A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum es a Mis­kolci Galéria jó kapcsolata évekre nyúlik vissza. Esz­tendőnként bemutat a mis­kolci kiállítóhelyiség egy-egy válogatást a fővárosi gyűj­teményből. Láthatták a mis­kolci térlatlátogatók a Ke­let-ázsiai Múzeum tulajdo­nában levő keleti szőnyegek legszebbjeit, a régi Tibet, Nepál, Kína művészeti kin­cseit. Ebben az évben Ja­pánból, a XVII—XIX. század­ból származó iparművészeti remekek szerepelnek a Mis­kolci Galéria „keleti” kiállí­tásán. A Japán használati tárgyak művészete című tár­latot Cseh Éva muzeológus nyitja meg pénteken délután fél 5-kor. Közreműködik Siam ovit s István, aki szitá­ron játszik. A kiállítás au­gusztus 26-ig tekinthető meg. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30; Ki nyer ma? — 12.43: Vendég-látó. — 13.05: One- raslágefek. — 13.35: Dzsesszmeló- diák. — 14.29: Miska bácsi le­velesládája. — 15.00: Hírek. — 15.03: Külföldről érkezett. _ 15,27: Thyl Ulenspiegel kaland­jai. — 16.05: Mesterségünk címe­re. — 16.35: A Kincsei Rádió énekkara Mendelssohn-kórusmu- veket énekel. — 16.49: Kritikusok fóruma. — 17.00: Hírek. — 17.05: Megújulás előtt?! — 17.30: A zene is összeköt. — 18.12: Hol volt, hol nem volt... — 19.30: Esti Magazin. — 19.15: Vissza­pillantó tükör. — Kb. 20.25: Ré­gi magygr tánemuzsika. — 20.37: Új lemezeinkből. — 21.30: Le­zárult egy korszak. — 22.00: Hí­rek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Reményi Sán­dor nótafelvételeiből. — 22.44­Milyen áron? — 22.59: Kovács Dénes hegedül. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.05: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.30: Labirintus. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Zenés délután. — 17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.35: Sport. — 18.50: A King's Singers és a köny- nyűzene. — 19.15: Tükörképek. — 19.28: A Barclay James Har­vest együttes felvételeiből — 20.13: Sport. — 20.30: Hírek. — 20.35: Helyettem írták. — 21.35- Az élő népdal. — 21.35: Dés László szaxofonozik. — 2136­Rádiószínbéz. _ 22.28: Wiesl'aw Ochmann operettdalokat énekel —• 23.00: Hírek. — 23.20: Mai dzsessz. — 24.00: Hírek. — ^ 13.00: Hírék. — 13.07: Csütöi tox, 13.42: A tavaszi feszti val hangversenyeiből. — íg.Oí Orfeusz. — 15.46: Zenekari mi; zsika. — 17.04:. Ismerjük meg — 18.30: V materinskom jazyki — 19.00: Hírek. — 19.05: Zem kan muzsika. — 20.01: Külíölc tudósítóké a szó. — 20.lt Smetana-ciklus. — 22.40- Nap jaink magyar irodalmából. - 23.30: Hírek. . Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. hírek. Időjárás. — ii.05: Hangversenykrónika. Jo­hann Strauss Cigánybáró című operettjének miskolci bemutató­járói. — 17.20: Ablak az ország­ra. (Fodor László jegyzete.) — 17.30: Index. Gazdaságpolitika! Magazin. (A tartalomból: Hogy Putnok 1 millió tonna szenet adjon évente — Betakarítást kör­kép Észak-Magyarországról — Nagyvállalat a kislakásépítésért.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: H,szak­magyarországi Krónika, (új ke­rámiatermékek Bodrogkeresztúr- ból a miskolci ipari kiállításra — Növekedőben a lakéstüzek Hevesben.) — 18.25—18.30: Lap­és műsorelözetes. nácsok. — 17.55: Autósok-moto­rosok magazinja. — 18.40: Kék fény. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Napjaink világa. — 20.40: Asz- paruch kán. — 21.25: Vetélkedő. — 22.05: Világhíradó. — 22.30: Nemzetközi teniszmérkőzés. Kiállítások: József Attila Könyvtár (11—17) : Lancza Márta grafikái. — Fotógaléria (10— 20): Miskolc archívfotókon. — Herman Ottó Múzeum (to—18): Ember és munka. — A Herman Ottó Múzeum numizmatikai gyűj­teménye. — A természet három országi). — Ásványok, növények, állatok Bszak-Magyarországról. — Rutlkay György-emlékkiállitás. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Borsos Miklós érméi. — Bor­sod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Bela-emlékkiállitás. — Az észak-magyarországi posták története. — Herman Ottó-em- lekház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9— 18): A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné-ház (9—18): Déryné-em- lékszoba. — Üvegművészet! em­lékek a XVI—XIX. századból. Filmszínházak: Béke (3, n6, \f8): Balfácán (mb. szí. francia, III. helyár!) — Béke kamara­mozi (4): Délibábok országa (magyar); (6): Jézus Krisztus szupersztár (amerikái, kiemelt és III. helyár!) — Kossuth (Í3): Vészjelzés a tenger alól (mb. szi. szovjet) ; (hn5): Altatódal nász­ágyon (mb. szi. olasz, 16 évén felülieknek, II. helyár!); (7): A piszkos tizenkettő I—II. (mb. szi. amerikai. 14 éven felüliek­nek, dupla és III. helyár!) — Táncsics <f5) : Hófehér (szí. magyar. 14 éven felülieknek!): (fi): Olaszok hihetetlen kaland­jai Leningrádban (mb. szi. olsisz —szovjet). — Ady Művelődési Ház (5, 7) : Roncspalota (mb. szí. új-zélandi, 16 éven felülieknek!) — Tokai, diszkómozi (f8); Kis­városi fojtogató (mb. szi. fran­cia, II. helyár!) — Népkerti mozi (9): 101 kiskutya (mb. szí. amerikai; III. helyár!) — Krúdy (f7) : Az óriás (szí. magyar).,— Tapolca, kertmozi (7-kor a te­remben. fl-kor a kertben): Hair (szí. amerikai, 14 éven felüli­eknek. III. hely ár!) — Vasas parkmozi (9) ; AltatódaJ nász­ágyon (mb. szí. olasz, 16 éven felülieknek. II. helyér!) — Avas- déli mozi (9) : 101 kiskutya (mb. szí. amerikai, II. helyár!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.20: Mai kulturális prog­ramok. — 8.25: A Cseh Filhar- monikuá Zenekar felvételeiből. — 9.44: Játsszunk a billent vükkel! — 10.00: Hírek. — 10.05: Egy ki­ysi szellem kalandjai. — 10.26: Nótacsokor. — 11.00: Gyurko­vics Mária felvételeiből. — 11.2-7: Jogi arcképek. — 11.42: Vallomá­sok, 1942. Televízió, 1. műsor: 15.50: Hí­rék. — 16.00: Nemzetközi vívó- verseny. — 18.00: Szókimondó. — 18.50: Melódia '83. — 19.40: Tévétorna. — 19.45: Esti me­se. — 20.00: Tv-hiradó. — 20.30: A pokol tornáca. — 21.20: Szem­től szemben. — 22.10: Zene,, ze­ne, zene. — 23.00: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 19.05: Carlo Gozzi: Turandot, g kínai hercegnő. — 20.35: Csaladrajz, — 21.10: Tv-hiradó 2. — 21.35: Ko­rallzátonyok. Pelőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Jákó Vera nótákat énekei. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Napközben. — 10.001 Zenedélelött. — 11.30: Hírek. — 11.35: Csak fiataloknak! 3. műsor; 9.00: Népzene-feldol­gozások. — 9.40: Boíto: Mefisto- fele. — 10.10: Lengyel, kamara­zene. — 11.00: Hírek. — 11.05: Mozart-művek. Televízió, t. műsor: 10.00; Té­más belátásra jutunk, már közelebb járunk az igazság­a baj. A társadalomra nem jellemző, hogy igényelné a nyésztők. vadászok, halá­szok gyermekeiből alakult. amelyeket a dobok pergése kísér. Szlovák televízió; 17.20: Doku- mentumíiim. — 17.45: Orvosi ta­vétorna. — 10.03: Állatszeliditők. — 10.30: a koppányi aga tes­tamentuma.

Next

/
Thumbnails
Contents