Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-15 / 165. szám

A megye közlekedésbiztonsága * Berekaljai látkép .. A Bükk lábánál, a gyönyörű környezetben sokan és sokféle techno- lóaiával építenek, így egy-két éven belül talán az is elválik, hogy a hagyományos mellett melyik építőipari technológia a legalkalmasabb a magánerőből otthont teremtök számára. Nyáron a távhőr Hőhullámkor távfűtésről beszélni... Igaz, egy hete csaknem fáztunk a júliusi hidegben. S ahhoz, hogy té­len a radiátorok kifogásta­lanul szupcráljanak, most kell megreparálnj a szivaty- tyűkat, a tolózárakat, a ve­zetékeket. S a nyár a me­legvízrendszer karbantartá­sának időszaka is. A Borsod megyei Távhőszolgáltató Vál­lalat központi ügyeletén ér­deklődtünk: hol tart a nyári felújítás? — A kezdetén — volt a válasz. — Megyei vállalat vagyunk. így nemcsak Mis­kolcon, hanem Borsod mind­azon településein el kell vé­geznünk e munkát, ahol táv­fűtéssel jut el a meleg a la­kásokba. A megyeszékhelyen gyakorlatilag befejeztük a karbantartást a HCM ka­zánházában, ez látja el a Futó utcai bérházakat télen meleggel, s egész évben me­leg vízzel. A Győri kapu­ban, a Vologda és a Ta­nácsköztársaság városrész­ben a nyári karbantartást jújius 11-én kezdtük, és jú­lius 25-én fejezzük be. Az avasi lakótelepen a munka július 16-án indul, s a ter­vek szerint a hó végére vég­zünk vele. A diósgyőri lakó­telepen a felújítás kezdeté­nek időpontja augusztus 21-e, s alig egy hét múlva, 27-én már ismét adunk me­leg vizet. Legkésőbb a bul- gárfőldi lakásoknál kezdünk: itt a karbantartás szeptemr bér 3-tól 9-ig tart. Ütemterv szerint dolgozunk, s így biz­tos, hogy szeptember köze­pétől mindenhol felkészülve várjuk a telet, s a rendsze­rek mindenütt megújulnak. Eoy hónap helyett e»y hét alatt Elfogylak a kötvények Ha nincs pénze, kérjen kölcsön. így gondolkodott és tett a Borsodi Iparcikk Ke­reskedelmi Vallalat. Negyvenmillió forintja volt egy műszaki áruház építésé­re — Miskolcon, az Eszpe­rantó téren készülne el —, ennyiből pedig ma legfel­jebb egy nagyobb boltot tud­na tető alá hozni, s nem egy áruházat. így hát a cég meg­bízásából a Magyar Nemzeti Bank áruházépítési kötvényt bocsátott ki, magánszemé­lyeknek. Hátha ők összead­ják — természetesen tisz­tességes kamat ellenében — a hiányzó 30 millió forintot. Összeadták . . . A kötvényeket három-, ti- 1 zenöt és harmincezer forint .névértékben július 1-től le­hetett jegyezni a bankigaz­gatóságoknál és a BIK köz­pontjában. A jegyzéseket augusztus elsejéig fogadták volna el. Igen, így feltételes módban. Ugyanis ma már nem lehet venni áruházépí­tési kötvényt. Liffa Lászió­né, a BIK pénzügyi csoport- vezetője: — Elfogytak a kötvények. Őszinte legyek? Nem remél ­Ebtár lat Országos kutyakiállitást rendez vasárnap Zalaeger­szegen a Magyar Ebtenyész­tők Országos Egyesületének helyi szervezete. A hazaiak haellett csehszlovák, jugo­szláv, olasz és osztrák eb- tartók vezetik fel állataikat. $ Egy héttel ezelőtt még az eső áztatta az útépítők firssen beterített betonját. Ma, óránként kell locsolni. És ha ilyenkor m építőkre is jut a vizsugárból, az csak felüdülés lehet... tűk ezt, mivel nem mi vol­tunk az első kibocsátók, s ráadásul elég jelentékeny összegről volt szó. Július 9- én. tehát egy héttel a kibo­csátás után mar 32 millió forint jött össze, s azóta — ha jól tudom — még tíz­millió forint. A Pénzügymi­nisztériumtól 30 millió fo­rintra kértünk és kaptunk engedélyt, s így csak ennyit fogadhatunk el. A legna­gyobb összeg Budapesten, a Szabadság téri bankfióknál gyűlt össze, több mint 11 millió forint. Itt, a BIK-köz- pontban 3 millió 700 ezer forint értékű kötvényt je­gyeztek. A kötvényeket a ' BIK 1986-tól törleszti, három részletben, 11 százalékos kan mattal. A legtöbben 30 ezer forintos kötvényt vásárol­tak .. • I. s. Az elmúlt napokban, dr. Túrós András rendőr ezre­des, megyei főkapitány el­nökletével ülést tartott a Borsod megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksé­ge. A testület — többek kö­zött — tájékozódott a me­gye közlekedésbiztonsági helyzetéről, az év első ne­gyedét figyelembe véve. A közúti közlekedés álla­pítja meg az elnökség — vi­szonylag kiegyensúlyozott volt. Sajnos, az első negyed­évben növekedett a szemé­lyi séi'üléses balesetek szá­ma, romlott a közlekedési morál. Gyakori a szabályok megszegése, a durva, agresz- szív magatartás. Az előző évek eredményes gyakorlata is , bizonyítja, hogy megalapozott, átgon­dolt megelőzéssel lehet javí­tani a közlekedés biztonsá­gát. A rendőri szervek ezen fáradoztak. együttműködve a társszervekkel. S erre szükség is volt és lesz, ha figyelembe vesszük a követ­kező számokat: a közúti gépjárműállomány 5.6 százalékkal (123 248-ral növekedett az előző év ha­sonló időszakához viszo­nyítva. A gépjárműállományon belül 5,5 százalékkal (69 980) nőtt a személygépkocsik száma, amelynek 97,6 százaléka a lakosság tulajdonában üze­mel. A teherszállító és kü­lönleges gépjármüvek szama 8,7 százalékkal (10170j, a motorkerékpároké pedig 2.2 százalékkal (30 044) emelke­dett. Személyi" tulajdonban 1182 tehergépkocsi üzemel. Törvényszerú-e. hogy a gépjárművek számának nö­vekedésének arányában sza­Mire me»vacsoráztunk... Egész utón hazafelé azon gondolkodam .. i hogy valahol — leven itt az ideje — meg kelletve vacsorázni. Ügy adódott, hogy ezúttal még kenyér sem volt otthon. Rááldozzuk hát azt a pénzt, és eszünk — bár még esak öt-hat között jár az idő, de legalább nem tele hassal fekszünk le —, szóval eszünk egy kiadós ünnepi vacsorát. (Családi ok diktálta az ünnepi hangulatot.) Mondták ismerőseim, hogy Patak és Szerencs között, az út jobb oldalán van egy csárda, jó ott a babgulyás. Nosza, ezt megkeressük! Meg is találtuk, — bezárt ajtókkal. Se­baj, majd Szerencsen, a falu (bocsánat: város!) elején, szin­tén az út jobb oldalán van egy étterem, ha jól emlékszem, Várkastély a neve. (Még sohasem jártam ott.) A parkolóban megálltunk. Az ajtóban álló fiatal „őrsze­mek” gyűrűjét meglátva (s átbotladozva rajtuk) arra gon­doltunk. tömeg lesz odabent, várnunk kell. No, tömeg ép­pen nem volt, egy párocska kivételével üres volt a nagy te­rem, mint egy elhanyagolt valódi várkastély — bezzeg azért várnunk kellett. Tizenöt, húsz percig kergettük az abrosz foltjairól (rosszmájú családtagom szerint: az étlapról) a le­gyeket, éheztünk és szomjaztunk, de biz’ nem könyörült rajtunk senki fia ... „Van itt Szerencsen egy maszek étterem” — jutott eszem­be. emlékeim között kutatván. Oda megyünk! És mentünk. És leültünk. És — igaz, itt esak néhányan voltak — tüstént jött a felszolgáló. Kérdezte: mit iszunk? Egyelőre semmit. Enni szeretnénk, jót és sokat. „Azzal nem szolgálhatok” — mondta a hölgy a világ legtermészetesebb hangján, mire az ehetnék még jobban belemart a gyom­runkba. Most már nincs más hátra: irány a jó öreg Pokol csárda! Majd ott!... Ott aztán teleesszük magunkat. Megérkeztünk. Örültünk, hogy itt is csak néhány ven­dég lézeng, gyorsabban ételhez jutunk. Nem sok várakozás után jött egy férfi felszolgáló, ő is kérdezvén, mit iszunk. Itt már óvatosabbak voltunk: három Colát meg egy étla­pot ... izé... szóval ennénk is. A szemünk gúvadozni kez­dett. az étlap repertoárját látva. S máris, máris jött a fel­szolgáló hölgy, és mi egymással versengve diktáltuk fel a rendelést. Aztán vártunk. És tovább vártunk. És még tovább. S amikor már nem bírtunk magunkkal, szóltunk a három vendégből nyüzsgő étterem felszolgáló hölgyének: van meg csekélyke reményünk? Mire ő: „Én azt hittem, már régen megették!. ..’ Szinte levegőt se kaptunk. Se panaszkönyvet. Pedig kértük. Hanem a konyhában igencsak kitörhetett a haddelhadd! Röpült a szó. sistergett a serpenyő, szálltak az illatok, s alig 10—15 perc múlva — sűrű bocsánatkérések közepette — ott gőzölgött az étel az orrunk előtt. Hát ez történt július 2-án, Ottó napján, délután hat óra tájban. S eszembe jutott az a néhányszor! akció, ami „Ven­dégül Iát Borsod" címen futott. De csak egy-két hétig. Fo­lyamatosan nem lehet? így ne! Akárcsak a szabadon élő vadakat, a csanyiki vadas­parkban élő társaikat is megviseli a kánikula. Az erdőben megrekedt hőség el­len az itatokból pótolják fo­lyadékigényüket, és sűrű* felkeresik a nódpallóból ki­alakított búvóhelyeket is. Könnyebb dolguk van most a víziszárnyasokréík: a tt^ csogóban hűsölhetnek. porodnak a balesetek? Az elnökség körében e témát illetően meglehetősen heves vita alakult ki. Végül a kö­vetkezőkben egyeztek meg: mivel a balesetek nem a jár­müvek szaporodásának kö­vetkezményei, hanem a sza­bályok be nem tartásából keletkeznek, . törvényszerű­ségről nem beszélhetünk. A veszély-lehetőség természe­tesen nagyobb, de minden a KRESZ betartásán múlik.) Közlekedésbiztonsági hely­zetünk alapkérdése — az előzőekkel összefüggésben —, hogy mennyire sikerül a meg­előző intézkedésekkel be­folyásolni, pozitív irányba átformálni a közlekedő ember magatartását. Részben választ ad erre a személyi sérüléssel járt köz­úti balesetek ok-okozta ösz- szefüggéseinek vizsgálata. Borsod megyében az év első negyedében 628 baleset történt, 7.5 százalékkal több mint a tavalyi év hasonló időszakában. S bár a halá­los kimenetelű balesetek száma csökkent, a súlyos sé­rüléseké jelentősen, a kön.v- nyűeké pedig valamelyest nőtt. A balesetek 40 száza­léka Miskolcon történt. Járművek esetében mi a fő baleset okozó? Még min­dig es változatlanul a sebes­ség helytelen megválasztása, az elsőbbség meg nem adá­sa, az irányváltoztatás sza­bályainak megszegése. S a gyalogosok hibája? Szintén a régi: vigyázatlan lelépés az úttestre, a szabálytalan áthaladás. A gyalogosok 24,7 százalékkal több balesetet idéztek elő, mint a tavalyt hasonló időszakban. Sajnos, a balesetek közül a korábbinál több követ­kezett be amiatt, hogy al­koholos állapotban ültek a volán mögé a játmuveze- tők. Ez és az előbbiek — mon­dotta ki az elnökség — még fokozottabban igénylik a megelőzés propagandáját, az ellenőrzést és a felelősségre vonást. (Jó lesz vigyázni a robot fényképezőgépekre!) Néhány, Miskolcon sokat panaszolt dologról is szó esett az ülésen. Nagyon hi­ányzik a közlekedési jelző­lámpa amelyből itt-ott már feleslegesen is sok van) a tapolcai elágazásnál, de még inkább a Búza téren. Az el­nökség úgy döntött, hogy ezek érdekében megteszi a szükséges lépéseket. A módosított KRESZ tóv- bek között előírja, hogy ott, ahol gyalogosok részé­re alul- vagy felüljáró van, kötelesek azt használ­ni. * Nos, Miskolcon meggyőződ­hetünk róla, hogy túl sok a fegyelmezetlen gyalogos. Sok millió forintért megépítettük a Búza téri aluljárót, és mégis, a nap minden per­cében látjuk, hogy sok-sok gyalogos ebben a nagy for­galmi csomópontban át- es atbizonytalanodik az úttes­ten a járművek között. Itt is jó lesz vigyázni a jövő­ben, mert a közlekedésren­dészet fokozza az ellenőr­zést és szigorítja a felelős­ségre vonást! —» j át A ketrec hűvösében Miskolcon történik a legtöbb baleset! Isidi a vadasparkban

Next

/
Thumbnails
Contents