Déli Hírlap, 1984. július (16. évfolyam, 154-179. szám)

1984-07-24 / 173. szám

Tanácsi bérlakások l. ’F Egy boksában körülbelül száz mázsa faszén ég ki Korom- álarcban Csemege a magyar kolónián Rájavadászat Líbiában Évről évre bővülnek gaz­dasági, kereskedelmi kap­csolataink Líbiával, ezzel a nagy múltú, fejlődő észak­afrikai országgal. Napjaink­ban több száz magyar szak­ember dolgozik a tengerpar­ton fekvő líbiai városokban, a fővárostól Tripolitól kezd­ve egészen Benghaziig és az egyiptomi határ közeiében levő i'obrukig. A mi munkahelyünk az ókori történelemből ismert Nagy-Syrtis. mai nevén Sid- ra-öböl partján, Sirte város­kában volt. A Földközi-ten­ger mentén végig mediter­rán éghajlatú síkság húzódik, ahol sokféle örökzöld növény, datolya, citrusfélék, gránát­almafa díszük. De csak kes­keny sávon, mert a parttól délre már magas homok­buckák jelzik a Szahara és a Líbiai-sivatag kezdetét. A déli órákban: 12-től 4-ig — mint errefelé az arab vi-. lágban mindenütt — Sildé­ben is „kötelező” a pihenő. A nagy meleg miatt egyébként sem menne a munka, hiszen még télen is 25—”0 fok körül van a hőség, hát még nyá­ron! Ilyenkor mit tehetnénk mást, mint hogy a magyar kolónia tagjai mindnyájan lemegyünk a Földközi-ten­gerre. Gyönyörű a Sidra- öböl. de a fel-feltámadó vi­har állandóan átalakítja a partjait. Az alatt a 13 hónap alatt, amit Sildében töltöt­tem, a tenger újabb és újabb öblöket mélyített, és telje­sen ú.i nyúlványokat épített ki. Hiába választottunk ki magunknak egv-egy kellemes helyet, másnap már rá sem tudtunk ismerni. Vihar után apály következik, s hatalmas növénylepedékek terülnek el a víz alatt, amitől ijesztően sötétté válik a part menti öböl. Egy hét kell hozzá, míg az egész hatalmas „szőnye­get” odébb sodorja a víz. s akkor meg olyan kristálytisz­ta lesz a tenger, hogy az em­ber a saját árnyékát is lát­hatja a víz alatti homokon. Szó szerint olyan a mélység, mint egy óriási csillogó kris­tály. Csöndes, csodás a lenti világ, gyönyörűség búvár- szemüveggel .lemerülni és né­zelődni a tenger fenekén. A férfi munkatársak hasz­nosítani is igyekeznek a kedvező tenger alatti alkal­mat. Ilyepkor kezdik szigony- puskával a rájavadászatot. Mert nagyon sok él ebből a halfajtából errefelé a Föld­közi-tengerben. Lustán meg­lapulnak a homokban, onnan lesnek a zsákmányukra. De ha megzavarjuk őket. gyor­san tovább úsznak. Hosszuk eléri, olykor meg is haladja az egy métert, súlyuk pedig a fél mázsát. Széles, lapos a testük, amelyből — mint va­lami ostorszíj — hosszú, vé­kony, hengeres farok nyúlik ki. A tövében még egy kis „pstorbojt” is látható. Ügyesen beletanultak a Sirtében dolgozó magyarok a rájavadászatba. így a délutá­ni fürdés után ritkán men­tünk haza a tengerpartról egy-egy szép példány rája nélkül. A húsa ízletes, ezzel tettük változatosabbá az ét­kezésünket. Líbia lakosainak több mint 80 százaléka arab, érthető hát. hogy sertéshús­nak színét sem láthattuk. Csak marhahús, juhhús, kecs­kehús járta, s jó volt olykor­olykor ízesíteni, változato­sabbá tenni- líbiai menünket egy-egy saját kezűleg elejtett rája húsával. Hegyi Agnes Arcuk szenporos, mozdu­latuk begyakorlott. Kezük egy pillanatra sem áll le. Mellettük az egyik boksa füstölög. Néha odamennek, megigazítanak néhány fada­rabot. az izzó parazsat beta­karják. T- Csak hamu lenne be­lőle, nem faszén,' ha sorsá­ra hagynánk — fűzik hoz­zá. Közben gyűlnek a nylon­zacskók, dugig megtömve az erdő értékes termékével. A másik boksa ugyanis már nem pöfékel többet, elszál­lításra vár á kiégett-fa.Fó­nagy Géza es felesége Var- bó mellett ütött tanyát. In­nen tíz kilométerre. Mályin- kán. van a családi házuk, de a nyári hónapokban az er­dő a lakásuk; — Ideköt bennünket a kenyerünk — mondja a férj. hatalmas lapátjára tá­maszkodva. — A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daságnál dolgozunk évek óta, a feleségem necsak odaha­za. de itt is igazi élettárs. Sokat segít, keményen ki­veszi részét a munkából. Itt nincs megállás. Még éjsza­ka is gyakran kilesek a kis Volt úgy, hogy Fónagy Géza és felesége több, mint hét­száz zsákot rakott meg faszénnel egy nap. kunyhóból, jól viselkedik-e a boksa. Százöt mázsa faszén ter­mett (ez 700 zsák) az, izzó-----------------------------------------I------­hamuban. Kezdhetik egy újabbnak a rakását... (temesi) Szerkesztik: a hallgatok ír Nvári J slágerek Ma délután 5 órától a miskolci rádióban kellemes 50 perc várja a zenekedvelő hallgatókat. Szó lesz több nyári zenei táborról, így el­látogatunk a sárospataki tá­borba is. A három kérdésre szokás szerint a 35-510-es telefonszámon várják a megfejtéseket. Aki helyesen válaszol, a következő listá­ról nyerhet ajándékzenét: 1. Nena: Isten hozott 2. Dolly Roll: Modern ro­mánc 3. Yes együttes: Egy ma­gányos szív tulajdonosa 4. Gazebo: Szeretem Cho­pint 5. Saragossa együttes: Tró­pusi eső 6. Donna Summer: Ellen­őrzött szerelem 7. Fenyő Dáci: Ugrókötél - tánc 8. Musical Youth együttes: Gondban vagyok azzal a lánnyal 9. Zalatnay Sarólta: Zene kell a szerelemhez 10. Culture Club: Kaméleon 11. Cilla Black: Te vagy az én világom 12. 100 Folk Celsius: Rulett 13. Edda: Nekünk mért jó? 14. A1 Bano és Romina Po­wer: Te csak. te 15. Tassos Karakatsains ze­nekara: Boldogan 16. Billy J. Kramer: Szép álmodozó 17. LGT: Zenevonat 18 Louis Prima: Oh. Mary 19 Tony Basil: Miki 20. Logic együttes: Dominó­tánc A technika történetéből A lóvasút Régi találmány a lóvasút, angol bányákban már a XVI. században használták, előbb fa-, majd acélsíne­ken gördült. Ez utóbbi használatát 1803-ban J. Nixon angol mérnök ve­zette be. Az első közhasználatú ló- vasutat 1801-ben London közelében, a Surrey grófság­ban adták át a forgalomnak, a 40 kilométer hosszú pályán három ko­csiból álló szerel­vényt egy ló von­tatta. Oroszország­ban Pjotr Frolov (1775—1839) az al- taji Zmeino­gorszkban 2 kilo­méter hosszú ló- vasutat épített, amellyel 500 pa­raszt fuvarozási kötelezettségét lát­ta el. A budapesti Közlekedési Mú­zeum látványossá­ga a Palmer— Bodmer rendszerű nyeregvasút, amely nem a föld­re rakott sínen gördült, hanem ko­csijai felső pályá­ról lógtak le. 1827- beh nyílt meg a Pest és Kőbánya közötti 7 km-es kí­sérleti pályán, a szerelvényeket itt is ló vontatta. Hí­res lóvasút volt F. A von Gerstner 1832-ben felava­tott, 127 km hosz- szú személy- és teherszállító ló- vasútja Budweiss (Ceské Budejovi- ce) és Linz között. Beállították a nagyvárosi tö­megközlekedésbe is; az első ilyen tí­pusú lóvasút a XIX. század köze­pén New York­ban, négy évvel később Párizsban, Berlinben pedig 1864-ben nyílt meg. Elterjedése­re jellemző, hogy 1882-ben Berlin­ben 65 millió utast szállítottak lóvas- úttal. A budapesti Margitszigeten a két világháború közt állították le. Az angliai Man- szigeten ma is mű­ködik lóvasút. Ké­pünkön: az első berlini lóvasút ko­csija a drezdai. Közlekedési Mú­zeumban. K. A. Kiigényelheti? Tanácsi pénzeszközökből épülnek a tanácsi bérlakások és a tanácsi értékesitésű (közismertebben: szövetkeze­ti) lakások. A bérlakásokra a lakásosztály kiutaló határo­zata alapján köthető bérleti szerződés a lakás kezelőjé­vel (MIK), míg a tanácsi értékesitésű lakások a lakás- osztály vevőkijelölő határo­zata alapján vásárolhatók meg, s ezek személyi tulaj­dont képeznek. A tanácsi értékesitésű la­kások építése a jelenlegi feltételek mellett 1986. év­től megszűnik. Ennek a köz­ponti szervek által hozott döntésnek az ismerete kö­vetkeztében a korábbi évek­ben nyilvántartott több mint 5000 tanácsi értékesitésű la­kásigénylő száma fokozoto- san 2800 körülire csökkent. Nagy részük OTP-lakásra módosította igényét, keve­sebben tanácsi bérlakásra, s volt aki magánerőből oldot­ta meg lakásproblémáját. A továbbra is ilyen lakásra várók, illetve jogosultak igénylésének rendezése ügyé­ben az állami irányító szer­vek döntésére lesz szükség. • KIZÁRÓ OKOK Miskolcon ä városi tanács 4/1982. sz. rendelete szabá­lyozza, hogy jövédelmi, va­gyoni és szociális helyzete alapján ki jogosult tanácsi bérlakás igénylésére. Az igényjogosultság felté­telei, hogy az egy főre jutó átlagjövedelem a; 3100 Ft-ot nem haladhatja meg. A gyermekét egyedül eltartó szülő, nyugdíjas, fiatal há­zas, az egyedülálló, ha a jö­vedelem az előbbiekben meghatározott összeget -leg­feljebb 20 százalékkal ha­ladja meg, ugyancsak jogo­sult tanácsi bérlakás igény­lésére. Az átlagjövedelemtől füg­getlenül nem jogosult szo­ciális jelleggel tanácsi bér­lakás kiutalására az a sze­mély, aki, illetőleg a vele közös háztartásban élő csa­ládtagja az ország területén tulajdonában levő családi házzal, tanácsi értékesitésű, OTF-lakással, vagy beépít­hető építési telekkel rendel­kezik. Kevesen tudják, hogy az a személy sem jogosult, aki országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városban (ide tartozik Mis­kolc is), vagy községben üdülővel, üdülőtelekkel vagy zártkerti ingatlannal tulaj­donosként rendelkezik. Ugyancsak kizáró ok tanácsi bérlakás igénylésénél a 800 négyszögölnél nagyobb te­rületű szőlő, gyümölcsös vagy kertművelési ágú ingatlan, illetve az 1 kát. holdnál na­gyobb mezőgazdasági ingat­lantulajdon. Nem jogosult továbbá . az sem, aki az előbbiekben felsorolt ingat­lanok valamelyikével a la­kásigény benyújtását meg­előző öt éven belül rendel­kezett, valamint aki a rész­tulajdonát képező — a jogos lakásigény alsó határát el­érő szobaszámú — lakásban lakik. • CSAK A VALÓS TÉNYEKET Az előzőekben felsorolt feltételeket a lakásigénylés benyújtásakor vizsgáljuk. Minden igénylőnek érdeke, hogy a valós tényekét tün­tesse fel az igénylésen, a kö­rülményeiben bekövetkezett változásokat jelentse v be, mert a félrevezető adatok . közlése, a változások beje­lentésének elmulasztása az igénylés törlését eredmé­nyezheti. A lakásigénylés benyújtá-. sától a lakáshoz jutásig vá­rosunkban hosszú idő telik el. Ennek oka, hogy az igénylők száma kb. 4000, : míg az évente épített, név­jegyzéken keresztül, eloszt­ható lakások száma 200 kp- - rül van. A tanácsi bérlakásra jogo­sultak közül az adott évben : lakáshoz juttatandók névso­rát a városi tanács végre- } hajtó bizottsága határozza " meg. s a lakásügyi hatóság e névjegyzék alapján elé- • gíti ki az igényeket. A ki- y utalás általában határozat- , lan időre szól. Fontos ren­delkezés. hogy egy személy, illetve egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás.-;. utálható ki. • JÖVEDELMI VISZONYOK, ÉLETVITEL A kiutalásnál figyelembe.-/ kell venni a jogszabályban meghatározott lakásigény mértékét (pl. négy személy három lakószobánál nagyobb lakást nem kaphat), a esá- lád- jövedelmi viszonyait, ' életvitelét'. Mindez nagy körültekintést igényel, ugyari-' " is sok olyan család szeretné7 nagy . szobaszámú, összkom­fortos lakásba költözni, akik­nél nem látszik biztosított­nak még a lakás bérének fizetése sem. A lakás bérét egyébkent a kezelő szerv — MIK — részére kell a bér­lőnek^ havonta megfizetni. <• (Folytatjuk) _ Ketten a Bükkben

Next

/
Thumbnails
Contents