Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-15 / 140. szám

A közösségi tévé előnyei Beleszólhat az adásba A (Folytatás az l. oldalról) Borsodi veteránok Nőg fádban Nógrádi Sándor születésé­nek 90. évfordulója alkalmá­ból a Miskolc városi Párt­bizottság emiékturát szerve­zett, hogy méltón emlékezze­nek meg a hős kommunis­táról. aki 1944 decemberében Karancsberény közelében töltött néhány napot parti­záncsoportjával. Az erdei ház — ahol meghúzódtak — előbb partizánmúzeum lett, majd Nógrádi Sándor 1971- ben bekövetkezett halála után az életútját bemutató emlékmúzeummá bővítették. — Hetvenen jöttek el a tú­rára — mondotta Lakatos Attila, a városi pártbizottság politikai munkatársa. — Meghívtuk a felszabadulás előtti párttagokat, a Szocia­lista Hazáért Érdemrend ki­tüntetettjeit és hozzátarto­zóikat. A fárasztó utat saj­nos sokan —■, idős emberek lévén — nem tudták vállal­ni. A két autóbusz először Salgótarjánban, az SZMT- székház elé kanyarodott, ahol a nagyteremben dr. Szilágyi Tibor, a Salgótarján városi Pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Beszámolt a megye és a város helyzeté­ről, beszélt eredményeikről és sajátos gondjaikról, de szó esett a lakóterületi párt­munkáról, a nyugdíjas párt­tagok életéről és természete­sen a nógrádi veteránokról is. Ezután rövid városnézés következett, majd ellátogat­tak az öblösüveggyárba. Karancsberénytől nem messze egy vadregényes er­dei út végén találjuk a Nóg­rádi Sándor-emlékházat. Hajdan a helybéli földesúr vadászháznak építtette. Tu­lajdonosa a háború vége fe­lé meg idejeben elhagyta az országot, ezért a vadászlak 1944. december 16-án —■ amikor a Nógrádi-csoport ej­tőernyővel itt földet ért — már üres volt. December 22- ig Nógrádi Sándor innen irá­nyította a környék ellenállá­si mozgalmát. A ház falán levő emléktáblát Kalóczkai Istvánná, Rosman l-ajos es Tóth Ferenc koszorúzta meg. A szobákban a tárgyi emlé­kek láttán a személyes em­lékek is megelevenedtek. Rosman Lajostól megtudtuk, hogy 1945-ben Miskolcon a Déryné utcában volt a párt­székház, itt dolgozott Nógrá­di Sándor mint áz Észak- magvarországi Területi Párt- bizottság titkára. Tóth Fe­renc még 1944 májusában is­merkedett meg Nógrádi Sán­dorral a Szovjetunióban, egy Kijev melletti partizánki­képző táborban. Sokat tanult tőle — mondta —. az inter­nacionalizmusról. a hazafi- ságról tett hitvallása ma is emlékezetében él. Miskolcon először szervez­tek ilyen emléktúrát; a jó kezdeményezést folytatni kí­vánják. Szerdán Karancsbe- rényben a harcostárs előtt tisztelegtek a borsodi vete­ránok. A posta másik fejlesztési területe a kábeltelevíziózás Néhány helyen már megkez­dődtek a kísérleti adások. A kábeles televíziózás a nagy­közösségi antennarendszerek­nél annyival fejlettebb, hogy itt már nemcsak az anten­náról vett központi műsoro­kat sugározzak, hanem saját programot is közve­títhetnek a házi stúdióból, ★ Egyelőre csak azok élvezhetik a képújság teljes it”, akik dekóderes televízióval rendelkeznek. Nógrádi Sándor-cmléklúra posta újdonságai tervek szerint hamarosan a Videoton is megjelenik az erre alkalmas készülékekkel- Tálán a legkevésbé ismert az a postai szolgáltatás, amely jelenleg a megvalósu­lás útján áll. ez pedig a sze­lektív személyi hívó. Ennek az a lényege, hogy egy kis méretű speciális vevőkészü­lékkel rendelkező előfizető­nek. bárhol tartózkodjon is az országban, nyolc számjegy­ből álló üzenet küldhető. Ez az egyirányú rendszer az URH műsorszóró adóhálóza­tot használja fel a jelek ki­sugárzására. Működése köny- nyen megérthető. Aki az üze­netet küldi, az telefonon fel­hívja ennek a szolgáltatásnak a telefonszámát, majd a központ jelentkezése után le­adja a keresett személy hí­vószámát, és egy nyolc szám­ból álló üzenetet. A számjegyeket esak az il­letékes, az üzenetet vevő tudja értelmezni. Például egy lehetséges üze­net: a nyolc számból az el- t ső hat jelentheti azt a tele- fonszamot, amit az üzenet- , vevőnek vissza kell hívni, az utolso kettő pedig azt. hogy j hány orakor. Ezt természete­sen előzőleg egymással meg- s beszélték. A vevőkészüléken a nyolc számjegy hangjelzési kíséretében ielenik meg. Á- személyi hívórendszer azj iizenetközvetitesen túl min-, dig a pontos időt mutatja. A‘ maganíelhasznalás mellett a', közületeknek is hasznot hoz-, hat, például országos válla-' latok üzenetükkel tehergép­kocsijaik üres kilométereit! csökkenthetik. De eredményesen használhat-! ják a véradószolgálatban vagy a szervátülteléseknél is, a donorok gyors összehívá­sára. A teljes rendszer ki­építéséhez még kísérleteket végez a posta, de remélik, hogy 1986-ban sikerül beve­zetni ezt az új szolgáltatásu­kat. HERÉNYILÄSZEÖ tje Révész a Sajón... A kép. bármely hihetetlen. Miskolcon készült, a repülőtér közvet­len közelében. Mivel hid eléggé messze található innen. így a folyo két partja között egy szemelni komp. vagy inkább egy nagy ladik bonyolítja le a forgalmat. (Kerényi László felvétele) Két kérdés: 1.1 lesz 3 iálékauiomaikal? 11 árusít a Csemege? A Belkereskedelmi Minisz­tériumnak a közelmúltban megjelent, állásfoglalása sze­rint felülvizsgálják a magán- tulajdonban levő játéktermek automatáit. A jövőben nem üzemeltethetők a „harcias”, mindenre tüzelő. bombázó, párbajozó, robbantható gépek. Ezek ugyanis rossz hatással vannak a fiatalokra. Ezzel szemben az ügyességet, a lo­gikai készséget . fejlesztő, játé­kokat meghagyják. Ki vizs­gálja majd meg ezeket az automatákat, s ki dönti el. hogy melyik kategóriába tar­toznak? — érdeklődtünk Gyü- ker Győzőtől, a városi tanács kereskedelmi osztályának ta­nácsosától. — Nálunk nincs szükség ilyen vizsgáló bizottságra. Mindössze két játéktermünk van. s az ilyen jellegű, fo­lyamatban levő iparenge­dély-kérelmeket felfüggesz­tettük. A szülők, a lakosság bejelentése alapján is tud­juk, hogy a miskolci játék­termek automatái — sajnos — az úgynevezett „öldöklő" kategóriába tartoznak. Mind­két játékterem hangos a vi- deöpuskák, a harckocsik, a bombázóik, a párbajozó cow- boyok fegyvereinek durro­gásától. Egyik gép sem fej­leszti a tizenévesek logikai készségét. Nem alkalmasak a fiatalok szórakoztatására. Ráadásul az iskolások több­sége az automatákba szórt pénzt a reggelin, az uzson­nán takarítja meg. Többen pedig a lopástól sem riadnak vissza, ha nincs pénzük a gépek etetésere, — Többször foglalkoztunk a Széchenyi úti nagy Csemege- üzlet sorsával. Megírtuk, hogy a környéken lakók sajnálnák, ha a korszerűsített üzletben megváltozna az áruválaszték. — Ígéretünkhöz híven, fi­gyelemmel kísérjük a Cse­mege-bolt ataiakilásat. A FIGYELEM! Elveszett a „Petőfi Mgtsz Taktaharkány Kereskedel­mi és Építőipari Ágazat, Miskolc MNB 270-35 225 4. sí. bélyegző” 1984. MÁRCIUS 31. NAPJAVAL ÉRVÉNYTELEN! napokban tárgyaltunk a Cse­mege Vállalat vezérigazgató-' helyettesével, aki elmondot­ta: októbertől új formában tovább, üzemeltetik a boltot. A vegyi árucikkek választé­kát kissé szűkítik, hogy az élelmiszerkínálat gazdagabb legyen. Közben időnként azt is ellenőrizzük, hogy az át- ‘ alakítás idején, a környező ABC-k mennyire képesek ki­elégíteni a vásárlók igénye­it. Eddig még nem érkezett panasz az ellátásra. S ez an­nak köszönhető, hogy a Cse­mege bezárása előtt a kör­nyező boltokat személyzettel, s árukészlettel egyaránt meg­erősítettük. Kinek van régi fényképe? Miskolc, archív totón L Miskolc ■ archív fotókon címmel kiállítás rendezésen munkálkodik városunk Fo­tógalériája. A kiállítás ren­dezői kérik azoknak az ama­tőr fotósoknak, képtulajdo­nosoknak a segítségét, akik­nek a birtokában helytörté­neti. városképi dokumentáci­ós. vagy fotóesztétikai szertí- pontbol értékes fénykép van. A fotókat a Városi Műve­lődési Központ címére kérik eljuttatni a szervezők, akik minden * átadott anyagot szakszerűen kezelnek. azo­kért teljes felelősseget vál­lalnak. A képeket a jövő hét végéig várják a Széche­nyi út 30. szám alá. a VMK titkárságára. A kiállítás jú­liusban és augusztusban te­kinthető meg a Fotógalériá­ban (az Ifjúsági Ház elő­terében), majd Budapesten,' a Miskolc bemutatkozik ese­ménysorozat keretében lát­hatják az érdeklődők. esetleg az esemény helyszí­néről. Az információ már kétirányú lehet, az előfizető is küldhet jelet a központ­ba. . A lehetőségek korlátla­nok. hiszen ez a kábelháló­zat nemcsak a tévéműsor szétosztásara alkalmas, de megvalósítható például a hi­vatalok közötti kétirányú adatforgalom, összekapcsolhat számítógépeket, elvégezhet tavszabáivozást. Kecskemé­ten például a távfűtés optimalizálására használják fel a kábelté­vé hálózatát. Ezért a jövőben a kiépülő rendszereket kábeles tévé he­lyett szélessávú kommuniká­ciós rendszereknek kell hív­nunk. Míg az előzőkben említett két újdonság a tévé csator­náit használja, addig a köz­lekedési rádió és a szelek­tív személyi hívó az URH műsorszóró adók hullámhosz- szain dolgozik. A közlekedé­si rádió olyan információs rendszer, amely tulajdon­képpen úgy működik, hogy automatikusan felhangosít­ja a rádiót, vagy a mag­nóról átkapcsol, ha a műsorban az autósok számára fóntos közleménye­ket mondanak be. A hírek végén természetesen minden visszaáll az eredeti állapot­ba. Jelenleg Budapesten és környékén folynak a kísér­leti adások: az Ütinform hí­reinél az erre alkalmas ve­vők már működésbe lépnek. A posta a Telefunken cég ARI-rendszerét honosítot­ta. ezért az NSZK-ban vásá­rolt autórádiókkal már hall­gathatjuk az adásokat. A (szántó) Jogdíj A Balaton-parti antikvárius divatos, csu­paszegecs. csupacipzár bórdzsekit hordott, es teljes átéléssel kemény rockot hallgatott táskamagnojárol. Jelenlétünk bizonyara za­varta kissé, ae azért kegyesen eltűrte, hogy nézelődjünk. A társaságunkban levő kis­gyereknek szemet szúrt egy furcsa, óriás­pumpához hasonló szerszám. Oaaszolt az antikvárius bácsinak: — Mi ez, locsoló? (Nyilván egy vastagra hízott viragpermetezöt vélt felismerni a fa­dugattyús vastag bádogcsoben.) • — Olyasmi — bökte ki a dzsekis. Kénytelen voltam közbeszólni: — Hurka- töltő az, gyermekem! Egy füst alatt azt is el kellett magyaráznom, ki is az a böllér. ho­gyan töltötték a hurkába vagy kolbászba valót a csőbe, s hogyan nyomták bele a tisz­tára mosott bélbe. (Ügy tűnt, hogy fél fül­lel figyel azért a dzsekis is.) Hogy hosszas ott-tartózkodásunkat legali­záljam. vásároltam egy régi könyvet (most lényegtelen, hogy mit) és egy újságot 1934-es keltezéssel. Száz forintot 'adtam a kettőért: Azért mondom, hogy adtam, s nem azt, hogy kért, mert a tűzetést (talán, hogy hely­rebiccentse a szakmai tekintélyén esett csor­bát) így intézte el: — Dobja be abba a má­zas köcsögbe, amit szánt érte! Ügyes fordulat lenne, ha úgy folytatnám, hogy az antikváriumban lejátszódott dolgo­kat felejtsék is el mindjárt mert semmi kö­zük sincs a továbbiakhoz. Ezt azonban nem mondhatom, mert én érzek valami távoli kapcsolatot. A már említett 1934-es újság a Társadal­munk címet viselte. Az egyik sargas-barná- ra érett, szakadozott oldalon érdekes cikkre, vagy inkább kimutatásra bukkantam. Meny­nyit keresnek az „ünnepelt” színpadi szer­zők? — címmel arról számoltak be. mekko­ra szerzői jogúi lakat fizettek ki az előző év­ben. A listát. Komjáthy Károly vezeti, aki operettjeire 8880 pengő előleget kapott. Be­, 1934 vallom utána kellett néznem az életrajzi lexikonban, ki is volt Komjáthy Károly. (Ott ugyan így szerepel: Komjáti) Nos, ze­neszerző és karmester, aki többek között 19 egesz estet betöltő operettet írt. Nem lenne tisztességes minősítenem — a számomra telje­sen ismeretlen — operettszerzö munkássá­gát, de annyit talán megkockáztathatok, hogy ezek a darabok nem sorolhatok a mű­faj legjobb. legmaradandóbb alkotásai közé. Pedig a szerzőt — az előleg összege után ítélve — igen nagyra becsülték. Hisz' példá­ul Fényes Szabolcs a Csipetkére es a Mavára 4036 pengőt kapott ugyanabban az érben. Móricz Zsigmonö ■>ogdíj-elölegezés címén 500-at. Mikszáth Kálmán Vén gazembere és A Noszty fiúja 404 pengőt jövedelmezett. Karinthy Frigyes Flörtjét 200 pengőre tak­sálták. Huszka Jenő operettjei 112 pengő jogdíjat hoztak, Kodály Zoltán Háry Jáno­sa pedig 59.40-et. A sori (Erdélyi Mihály kupiéi mögé sorolva) Tersánszky Józsi Jenő zárja 10 pengő 55 fillér jogdijjal. Egyetlen év szerzői jogdijairól van szó. mégis furcsa ez a pengőben kifejezett rang­sor. Úgy tűnik, az akkori értékítéletet nem egészen igazolta az idő. Nem tudom, mennyit keres ma egy színpa­di szerző, s milyen rangsor alakulna ki a jövedelmek alapján. Még kevésbé azt. hogy a kimutatást — ha lesz — milyen szemmel nézi az utókor. Ha viszont a társadalom más területeiről is készülnének ilyen jövedelem- kimutatások — ráadásul a szakmák össze­hasonlításának igényével —. akkor csaknem biztosra mehetnék a jóslattal: fejcsóválva szemlélik majd az utánunk következő nem­zedékek. Mert. ha mondjuk, a hurkatöltőt sem ismerő Ifjú antikvárius havi jövedelmét összevetnénk egy régészével, muzeológusé­val, történészével.., (békés)

Next

/
Thumbnails
Contents