Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-12 / 137. szám
A technika történetéből Az írógép őse Peter Mitterhofer (1822—1893) partschins) (Meran, Dél-Tirol) osztrák asztalos és ács az ipara mellett, mint feltaláló munkálkodott terve mégvalós'í- tasán: mechanikusan működő, billentyűs írógép előállításán. 120 évvel ezelőtt, 1864-ben sikerült egy olyan, fából készült írógépet szerkesztenie, melynek szerkezete,- működése ugyanazon elveken nyugodott, mint a későbbi, gyárilag előállított, iőt ma is- használatosaké: íróhengerrel és három sorban’ elhelyezett billentyűzettel (23 nagybetű, 3 mondatjel és 2 funkcionális billentyű) volt', ellátva, és- a • billentyűk alulról a központ felé csapódó betűkarokkal' működtek. Mitterhofer 1884— 1869-es évekből származó írógépéiből négy modell maradt fenn, melyből kettőt a bécsi Műszaki Múzeumban őriznek. Érdekes, hogy ezeket alkotójuk versformában írt önéletrajzában „rosszul sikerültek”-nek minősítette. Képünkön: Mitterhofer írógépe. K. A. Nem sokkal azután, hogy megvált a kül- ügyérségtől, üzleti vállalkozásba fogott Kissinger. Mégpedig — eredménnyel! Legalábbis ezt bizonyítja a Spiegel legutóbbi híradása, amely szerint ■ Eagelburger, az ötvenhárom éves volt külügyi államtitkár a Kissinger Társaság nevű. vállalat elnöke lett, nagyobb jövedelemmel, mint amennyit államtitkár korában keresett. — A Kissinger Társaság feladata jó pénzért politikai és gazdasági tanácsokat adni politikusoknak és vállalatoknak. Hogy az üzlet virágzik, -annak ékes bizonyítéka Eagelburger esete. Kissinger egykori munkatársa kormány- tisztviselő korában „csak” évi hetvenezer dollárt keresett, új munkahelyén egynegyed milliót vág zsebre minden esztendőben. (máté) Számítógépek a tanácson A .Miskolc városi ..Tanács hat, Commodore típusú szemelni számítógépet vasáról az idén. A miníkomputereket- adatfeldolgozásra és -kezelésre kívánják- használni az osztályokon. A hasznosítási listán szerepel többek között az út-, és hídkataszter, az épület- és gyámügyi igazgatási nyilvántartás is. Gyógyszer a fáraók korából Kairói kutatók egy 3500 ■ éves repeet - -szerint • gyógyszert vontak ki az Ammi vis- naga nevű nílusi növényből, . (ef-nyös virágú fűszernövény.) A fáraók idejében a kivona- - tot megbetegedett bőrrészekre kenték, és a beteget kifektették a Nílus homokjára a napra. E kenőcsformára feldolgozott kivonatot. —, amelyet az egyiptomiak Methoxsalennek neveznek — -most is a bőrbetegségek gyógyítására használják. Osztrák-, amerikai bőrgyógyászok sikerrel alkalmazták a gyógyíthatatlannak tartott pikkelysömör elten is. A kenőcsöt a piros foltokra és a pörkszélekre kenik, es azután .fél órán át ultraibolya fénnyel besugározzák a bekent festfelületet. As Állami Pénzverőben jártunk 3• A kétfiiléres becsülete Most éppen Etiópiának készítenek váltópénzt. >Jc Teljesítménybérben foglalkoztatják- az ötvösöket — Próbaképpen Bartók fém ötszázforintossal akartam fizetni az egyik buda-. pesti ÁBC-áruházban. • A pénztáros hosszasan.'roüátráh gáttá a pénzt, majd közölte: nem fogadhatja el. Óvatosságból azonban $zólt.. az üzlet vezető jen ék, aki végül is átvette a kefék ötszázast, s egy kis türelmet kérve, bevitte a .raktárba. Bizonyara elővette a Magyar. Közlönyt. amelyben’ felsoroljak .«z; újonnan -kiadott-' emlék - pénzeket, visszáján»- »aigyatri». már • örömmel eltogadt^iíoi- na fizefőeszközülv Sgjnáiat-, tál közöltem, hogy ez csupán próba volt. nem válók meg ettől az értékes eéüst ötszázforintostól — mesélte Gazáig Tibor, az '"'Állami Pénzverő kereskedelmi főKETTŐS HUROK 14. A titokzatos levél Máté százados faggatni kezdte a forgatókönyvírót. Vajon mit tud Mohai, amit ő nem tud? — Érdekel;, hogy miért találkozott Pesten Halas Violával? Ha egyszer semmi szándéka nem volt vele ... — Egész váratlanul ért a telefon. Viola hangja Budapestről —- és meg hozzá milyen vidám hang. Itt van Pesten — újságolta —, szeretne találkozni velem. Meglepetésre készül, azt mondta. — Őszintén beszél? Mohai elképedten nézett Mátéra. S azonnal átvillant benne a magyarázat: ő is gyanúsított. Látták Violával. A portás biztosan emlékszik. Halkan mondta: — Szerette, ha hallgattam, amikor szaval. Együtt választoltunk verseket. Meglepődtem, amikor felhívott... nem olyan lány, aki csak úgy nekivág ... Hányszor hallotta már Máté. hogy nem olyan lány. És ő maga is úgy hitte. De a titok — titok. A telefonálásra nincs bizonyíték. De azért hagyja, hogy Mohai mondja, mesél e. Koré. délután hívta fel öt Viola, izgatott volt a hangja, egy érdekes dolog van készülőben, egész délutánja szabad. Mondtam, hogy csak estefelé érek rá. Nevetgélt, hogy az is jó lesz, arra kért, menjek érte a Póker szállóba. Csodálkoztam, hogy kerül oda. A filmgyárból mentem érte, azonnal lejött. Sétáltunk a Duna-parton. Szép idő volt leültünk egy teraszra, csak limonádét ittam, Viola kávét. Elmesélte, hogy próbafeVvételre jött Pestre, ha sikerül a dolog, főszerepet játszhat egy új filmben. Arra gondoltam, hogy őt is megfertőzték. Ismerem a filmeseket. Valahogy nem tetszett a dolog, mert Viola Bükkiéket emlegette, ők pedig most nem forgatnak semmiféle filmet. A híres rendező. Bükki Imre asz- tzisztense nagy nocsa óász, gondoltam, Violára is szemet vetett. Ilyen trükköt eddig tudtommal nem hasznait, de sohase lehet tudni. Mindenesetre dőltek hozzá p lányok. Mohai arcán gúnyos fintor jelent meg, úgy látszik, hozzá nem dőltek a nők, nem számított igazi filmesnek. Kotorászni kezdett a zsebében, aztán egy cédulát vett elő. — Ezt a levelet kapta Viola . . . Se boríték, se bélyeg, se feladó. Akárki írhatta. Mohai is, ma este, vagy bármikor. — Kedves Viola! — így kezdődött a levél. — Ha szándékai nem változtak, próbafelvételt ajánlunk fel magának. A forgatás szeptember 21-én kezdődik, kérem. utazzon fel húszadikán, foglaltam szobai a Pókerban. Minden rendben lesz. Levelemet akár szerződésnek is tekintheti. A részletekben biztosan megegyezünk. Húszadikán felkeresem a szállodában, addig is üdvözlöm. Vida Lajos, segédrendező. A levelet géppel írták. A kézzel írt szignó olvashatatlan volt. — Hogy került magához a levél? — Máté legszívesebben elrohant volna megkeresni Vida segédrendezőt. — Nézze, én ismerem Bükkit és Vidát is. Mondom, nem tetszett a dolog. Vida külföldön volt. azt hiszem, ma jön haza. Bolondította azt a lányt. — De a lefoglalt szoba tény ... — Beszéltem Bükkivel, kizártnak tartja, hogy Vida ilyesmit ígér. Semmi oka rá Új filmről szó sincs. — Véletlenül maradt magánál a levél? — Nem. Kíváncsi voltam. Meg akartam mutatni Bükkinek. — Haragszik Vidára? — Nem haragszom jobban, mint a többi hozzá hasonlóra. Mohai ingerültnek látszott. — Lehet, hogy mégsem volt közömbös magának Viola? Mohai keserűen nevetett. — Hogy féltékeny lennek? Erre céloz? Bende Ibolya bűnügyi regénye Higgye el. szó sincs róla. Egyszerűen bosszant. Bosszant, hogy nemelyek filmes jelszóval mindent megtesznek. Hogy ez a lány is . . . Máté mondata röviden és hatásosan koppa nt. — Halas Violát megölték. Mohai arca sápadt volt. — Megfojtották ... — Azt hiszem, Vida erre megsem képes ... — Lehet, hogy más volt.. . önt látták utoljára Violával. . . Érti, miről van szó? Mohai bólintott. Máté meg egyszer megnézte a levelet. Jellegtelen levél. — Szóval azt mondja, hogy a levelet nem Vida irta? — Ezt biztosan nem állíthatom. Csak feltételezhetem, hogy nem ó. — És más? — Ha rám gondol, biztosíthatom ... Mohai kapkodott, összevissza mesélt. Violával Budán vacsoráztak egy kisvendéglőben. Kilenc orakor hazamtte. A lány még mindig vidám volt. Tálán a kaland izgalmától. Elbúcsúztak azzal, hogy majd találkoznak a próbafelvétel után. Viola megígérte, hogy hívja. A lány kesztyűje és salja a kocsiban maradt. Telefonált a szállodába, üzenetet hagyott. . . Máté elnyomta ki tudja hányadik cigarettáját. Felállt. — Köszönöm Egyelőre ennyi elég. A levél nálunk marad. Es arra kérem, maradjon Pesten. Ha valami eszébe jut. telefonáljon ... Mohai arcán látszott a csodálkozás. Elengedik csak így? Mintha még mondani akart volna valamit. Aztán kezet fogtak. (Folytatjuk) osztályvezetője. — De ellenőriznünk kell, hogy valóban elfogadják-e fizetőeszközként. • Ezeknek az emlékpen- zeknek az értéke ugyanis ebben rejlik. Minimális mennyiségben ugyan, de forgalomba kerülnek. • FONTOS EXPORTCIKKÜNK ' A fémpénz előállításakor a ' mégfendelő' mindenkor a Ma- égyferaTteWízéS Bank-emissziós' főosztálya, a pénaverc csupán a gyártó, a megrendelés , teljesítője. Annyi megrendelést azonban »-egyetlen állam pénzverője sem kap, amennyi egész évre elegendő lenne a kapacitás kihasználására. Ezért szabályos üzleti tevékenységet is folytatnak, a szakembergárda, a termelőgépek ésszerű logiaikoztatása érdekében. . — 1946 óta gyártunk ezüst- pénzt, különböző,, .névértékben. -A legismertebb az 1947-es Kossuth-ötforintos. Emlékezetes az 1961-es Liszt- ötvenforintqs is. 1973-ban kinyomattuk a Petőfi-százast és -ötveníorintost. A Bartók Béla fém ötszázforintos külföldi ára is jelentős dollárban. Ha valaki hozzájut egy űrhajós-százforintoshoz, vagy egy Bethlen-kétszázashoz, valószínűleg magánál tartja. Sok embert ígv kap el a gyüjtöszepvedély. S elárulhatom. hogy az egyik leg- dragaDb pénzünk a lyuaas kéuutéres. Néhány esztehdo- vel ezelőtt meg zsakszamra ’ gyüjthettük be Ma mar csak eiveUe találkozunk vele; ez annak a következinenye, hogy a külföldi gyújtók körében nagyon keresett, s kuriózumnak számit; íontos.ex- portcikkünk. Az egesz világon ma már csak nálunk tartanak nyilván hivatalos, pénzeszközként lyukas érmét. Mindenki tudja, hogy a hazai fémpénz az Állami Pénzverőben készül. Azt viszont nem szoktSk nagydobra verni, hogy a forin- £ ton kívül hivatalos megrendelésre más államok fémpénzéit is kinyomják. Most például Etiópiának gyártanak váltópénzt... Az államfői ajándékok mellett a ritka és a sorozatban készülő kitüntetések egyaránt innen, az Állami m Pénzverőből kerülnek ki. A kiváló munkáért járó érme- ^ két ugyanazok a szakembe-. rek állítják elő, akik a gyé- ff mántokkal ékesített zászló- .7^. rendet készítik. • KONZERVATÍV a. A HAZAI ÍZLÉS — Világhírűek a magyar' «V emlékérmek, amelyek azon- jajban nem fizetőeszközök — mondja Gazdig Tibor. — -T Sokan közülük, s nem „,.is i,,«. olyan régieket. 1000—20Ó0, sőt 3000 dollárért cserélget- éye nek a külföldi gyűjtök. Ezért ,■> határoztunk úgy, hogy a vi- . déki bolthálózatunk kerete- ben 'dollárüzletet nyitunk , - Sopronban. Ott a nyugati >. turisták valutáért megvása- ' Tolhatják az Állami Pénzve- . rő különleges emlékérmeid.,^ ékszereit és. dísztárgyait. Ez . az üzlet tabh. szempontból, js hasznos: bemutathatjuk pel-’ cédául a saját tervezésű öt- * vösékszer-remekműveinket. Ezek a hazai vásárlók köré- ben még viszonylagos olcsóságuk ellenére sem nagyon találnak gazdára. Ékszerkul- túránkban bizonyos konzervativizmus uralkodik: a jegygyűrűk mellett a bébi- rv fülbevalók a legkéresetteb- so bek. S hiába újítottunk fa- zont, a vevők többsége a ré- gi formájút keresi. Minden- '7 ki ugyanolyan ékszert sze- retne, amilyet a szülei, nagy- r~i szülei viseltek valamikor. i Csupán nagyobb városokban szokás a régi ékszereket újabbakra cserélni. Sokan a ^ család féltve őrzött régi Ián- cait, gyűrűit, medáljait újabb fazonúakra cserélik a kincsesboltokban. Ezt az akciót ... előnyös fazonárral támogatjuk. SZÁNTÓ ISTVÁN (Vége) fje Egy pompás kancsó t
