Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-11 / 136. szám

) a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf. 39. — Tel.: 18-225. Tulajdonjegyzékem viszont van! Nem tudom, kinek az ötlete volt, ki gyártotta, csak azt tudom, hogy minőségi próba nélkül a piacra dobták, pedig hasznavehetetlen. És nem azért a 83 forintért háborgók —, bár az is pénz. Sokkal inkább amiatt, hogy lépten-nyomon morgolódunk ilyen vagy olyan áru minősége miatt. Jóllehet, az én esetem bagatell, de sok kiesi sokra megy és, ha sű­rűn érik efféle bosszúságok az embert, felgyülemlik benne a méreg, meg a kérdés: ki fizeii meg a révészt, mármint a gyatra áru termelőjét? A vevő és senki más... De rátérek az ügyemre. Nem szeretem a forgalomban le­vő mini cipőkanalakat. Mert vagy beletaposom a sarkam­mal a cipőmbe, vagy a bütykös újjam szorul a kanál és a kéreg közé — aktuális fohászok kíséretében. Én a nyeles cipőkanálnak vagyok híve. Igen, ám, de hónapok óta hiába caplattam utána. A mi­nap végre rám mosolygott a szerencse. A Centrumban. Ke­zembe vettem, körbenéztem, meglapozgattam, hajlítgáttám. Igen, hajlítgattam, mert ez nem akármilyen cipőkanál volt ám! Rugós! A nyelet és a kanalat fényes-cicomás rugó kö­tötte össze. Ez kell nekem! Kifizettem a 83 forintot, haza­vittem nagy boldogan, s alig vártam a másnap reggelt, hogy kipróbálhassam. A. F. (Miskolc, Hajós I. u.) i Amit levelében leír, nem je­lent újat számunkra. Hiszen más lakótelepen is vannak lelkiisme­retlen, a közösségre fittyet há­nyó emberek. Ezek megfékezé­se, megnevelése azonban első­sorban a környezet, a közvet­len szomszédok feladata. Mi­ként ön is írja, nem elég lét­rehozni valamit, például egy zöldövezetét, meg is kell tudni Őrizni azt. Másik megjegyzését továbbítjuk az MKV-hoz: a Ha­jós István utcában nem jó busz- megállótáblák vannak kitéve. Száguldozó Rendet kellene teremteni a Gizella utcában ★ A Gizella utcaiak szerint a város egyik legcsúnyább része a 11. sz. ház előtti. A „ferde" utcában a fal mellett áll az algás víz, s a konténert hiába rakja le a köztisztasági vállalat, sokan melléöntik a szemetet. A bejárat és az utcára nyíló ablakok tönkrementek. Az tetce- beliek szóltak már lakógyűlésen, tanácstagi beszámolón is emiatt, de nemigen tapasztalnak változást Balogh József Miskolc . Reggel a nejem sürgetésére, hogy „igyekezz már”, azt fe­leltem: azonnal, csak a cipő van hátra. Pillanat az egész ez­zel a csodálatos segédeszközzel. A lábam fejét a papucsci­pő orrába dugtam, s a sarkam mögé tettem — a szinte ha­jolás nélkül! — a kanalat. Sikerült! A lábam a cipőben volt, r kanál a sarkam és a kéreg között, a nyél meg a kezem­ben. Lecibáltam lábamról a cipőt, s illesztgettem volna a kanál végén levő rugót a nyélhez. Nem vagyok szakember, de könnyen megállapítottam: eltört... Visszavittem a Cenrumba. Ott is ugyanezt állapították meg. Most mi lesz? Másik kanál? (Feltehetően ugyanilyen vacak.) Vagy vissza a pénzt? A megoldás: felküldik Pestre a KERMI-hez, minőségvizsgálatra. Majd néhány hét múlva érdeklődjem... Azóta az evőkanál nyelével húzom fel a cipőmet. Viszont Vigasztal az a tudat, hogy a 15 713-as számú, a vásárláso­mat igazoló Tulajdonjegyzék birtokosa vagyok, amelyen tel vagyon tüntetve, hogy a rugós cipőkanál „Egyszeri haszná­lat után eltört”. Ez nem teljesen igaz. Csak félszer használ­tam. Ugyanis két cipő — egy pár, s ennek csak a felével szenvedett csorbát a kísérletem ...- \ a szóban'forgó gyalo- ; gosaluljáró az északi teher­mentesítő úttal együtt ké­szült el. Akkor a lakótelep­nek csak a közművei voltak kész. A közművesítés során sérült meg a lejáró oldalfa­lának díszburkolata. Az aluljárót 1984 áprilisában üzembe helyeztük. A kivi­telező Űt- és Vasútépítő Vál­lalat ígéretet tett, hogy jú­niusban a hiányzó kőburko­latot pótoltatja. Azóta isme­retlen személyek újabb na­gyobb mennyiséget távolítot­tak el a mellvédről. Nem valószínű, hogy a kivitele­zőket kényszeríthetjük a to­vábbi hiányzó burkolat pót­lására, ugyanis ilyen anyag csak a Budapesti Kőfaragó Vállalattól szerezhető be ... A fentiektől függetlenül in­tézkedtünk a pótlásról.” (A Pátoszt a Hiányzó aluljáró címmel megjelent észrevétel­re kaptuk a Miskolci Be­ruházási Vállalattól.) „Kiss Lászlóné és Gergely István kifogásolta: a Jókai lakótelepen lakók minden- 'napos közlekedését nagyon megnehezíti, hogy a lakóte­lepet csak nyugati és keleti irányból lehet megközelíte­ni, Rendkívül balesetveszé­lyesnek ítélik meg az észa­ki' tehermentesítő úton való gyalogos átjárást, és . java­solják, hogy az út északi ol­dalán járda épüljön, amely a Borsodi Szénbányák Igaz­gatóságának épületével szem­ben levő buszmegállóhoz csatlakozna. Szóvá tették to­vábbá a tereprendezés elhú­zódását. Tájékoztatásul kö­zöljük. hogy a lakótelepen keresztülhaladó főgyalogút — amely a buszmegálló bur­kolatához Is kapcsolódik — B Miskolci Beruházási Vál- feuat illetékes műszaki el­lenőrének információja sze­rint, legkésőbb 1984. június 30-ig elkészül. Az északi te­hermentesítő út északi ol­dalán, közvetlenül az út mellett, nem tervezünk jár­daépítést. itt ideiglenes par­koló épül. A lakótelep Tár- kányi utca irányából bal­esetveszély nélkül megköze­líthető gyalogosan is, a nem­rég megnyitott aluljárón ke­resztül. j.A Miskolci Kerté­szeti Vállalat az óvoda és a volt malom épülete közötti területet finomtereprende­zési munkáit július 15-ig be kívánja fejezni.” (A Jókai lakóteleppel kapcsolatos ész­revételekre Pável János, a városi tanács osztályvezető főmérnöke válaszolt.) autók az Avason A ..Sebességkorlátozást kérhetnek” című cikkükhöz szeretnék hozzászólni, illet­ve azzal kiegészíteni a leír­takat, hogy ahol van sebes­ségkorlátozás (Középszer ut­ca), ott, tapasztalatom sze­rint, az autósok nem tartják azt be. Nem vonom kétség­be, hogy gyakori itt az el­lenőrzés az illetékesek ré­széről, de sok a szabályta­lanság is. Tény, hogy a korlátozás lassítaná a forgalmat, azzal viszont nem értek egyet, hogy a mellékutakon lassan közlekednek az autók. Igen­is száguldoznak, és a félel­metes nagyságú teherautók elképesztő dolgokat' hajtanak végre. Való igaz, hogy a szülők kötelessége a gyermekek vé­delme. de ha minden volán­nál ülő ember az út szélén tétován álló gyermekben a sajátját látná, talán még a tiltó táblákra sem- lenne Szükség. A balesetek látvá­nya, úgy érzem, nemcsak bennem hagy mély nyomo­kat, ezért remélhető, hogy a szünidő közeledtéyel talál­nak valamilyen megoldást. Jordán Jstvánné Miskolc, Engels u. 69. III/4. Rendbe feszik-e? Többször foglalkoztunk a Dessewffy utcai élelmiszerbolt környékével. Történtek változások, de nem minden úgy. aho­gyan a lakók, a bolt vásárlói szerették volna. Tanúbizony­ság erre felvételünk, amely a legutóbbi helyzetről tudósít bennünket. Lesz jobb? A vásárlók, a környék lakói csak remélik .., Sz. G.-né Miskolc PIHENŐIDŐ ÉS PÓTLÉKOK Ha a boltos érti a dolgát... Milyen a laikus, ha kell egy zár? Megkér­dez egy szakértőt, hogy milyet vegyen. Laikus elmegy a boltba (Vas- vill-depó, Vörösmarty utca), megveszi a zá­rat, s viszi haza. Ott­hon felvilágosítja a másik szakértő: nem jó, mert ez balos, s jobbos kell... Nosza (közben eltelt a hét­vége), vissza a Vasvill- depóba. Nem jó a zár, mert balos, s jobbos kell!... A bajuszos fiatalember (Pista) mo­solyog: csak ennyi a baj? Átfordítjuk! S aztán három perc alatt átfordítja a nyelvet. Otthon a másik szak­értő vitatkozik: ezt nem lehet csak igy át­fordítani. Biztos, hogy nem lesz jó! S csodák csodája jó lett meg­fordított nyelvvel is ... Azóta a Vasvill-depó tekintélye (és a Pista nevű alkalmazotté) na­gyot nőtt szemünkben. S emígyen fohászko­dunk: vajha a keres­kedelem minden terü­letén ilyen szakembe­rek, azaz kereskedők dolgoznának!... • —ny—s— A Magyar Közlöny május 5-i számában található az ipari miniszter rendelete a Munka Törvénykönyvének az ipari ágazatban történő vég­rehajtásáról. Néhány fonto­sabb, közérdekű rendelkezést ismertetünk az új, megválto­zott szabályok közüL Ezentúl az egészségre azo­nosan ártalmas munkakö­rülmények között foglalkoz­tatott dolgozó napi munká­jának befejezése és a más­napi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihe­nőidőt kell biztosítani. Az éjszakai pótlék mértéke hu­zamosabb időn át végzett éjszakai munka esetén húsz százaléknál kisebb nem le­het. A túlmunka idejére a pótlék mértékét a kollektív szerződés a túlórák számá­tól függetlenül száz száza­lékig terjedően is megálla­píthatja. Lényeges új rendelkezés, hogy a föld alatti pótlék 25 —30 százalékig terjedően a bányászati alágazatban dol­gozót valamennyi, föld alatt végzett munkája után meg­illeti. A kollektív szerződés­ben meghatározott nem fi­zikai, állandó föld alatti be­osztású dolgozó havonta tel­jesített munkaideje egészére föld alatti pótlékra akkor jo­gosult, ha a munkaidejének legalább háromnegyed ré­szében föld alatt dolgozott. Lehetőség van arra is, hogy az esetenként föld alatti munkát végző dolgozók szá­mára a vállalatok a kollek­tív szerződésben fold alatti pótlék átalányt állapítsanak meg. Ez az átalányösszeg azonban maxirrtum csak egy évre szólhat, azt tehát éven­te újra meg kell állapítani, mégpedig természetesen az előző évi ténylegesen telje­sített és bizonylatolt föld alatti műszakok alapján. Fontos tudnivaló az is, hogy az új rendelet szerint a pót­lék számítási alapja mindig a törzsbér. A geológiai kutatásnál, fó­rásnál a terepen munkában töltött időre a fizikai és a nem fizikai állományú dol­gozók részére egyaránt • kollektív szerződésben meg­határozott, 5—30 százalékig terjedő úgynevezett tereppót­lék jár. Ennek számítási alapja ugyancsak a törzsbér. A bányamentési tanfolya­mot végzett és bányamentő­ként alkalmazott dolgozónak a vizsga sikeres letétele után a kollektív szerződésben meghatározott és az egyéb bérjellegű költségek között elszámolható díj fizethető ki. A szaktnányos (bényász- darabbéres) dolgozónak ju­bileumi jutalomként a fők! alatti pótlékkal növelt egy­havi személyi alapbért kell folyósítani. Az ipari miniszter rende­letének kiadásával egyidejű­leg hatályát vesztette a té­mában a kohó- és gépipari, a könnyűipari és a nehéz­ipari miniszter 1980-ban ho­zott rendelete. HOGYAN VÁLTOZOTT A KÜLFÖLDRE UTAZOK BIZTOSÍTÁSA? Akik külföldi tórsasútra in­dulnak, mindenképpen része­sülnek biztosításban, hiszen az Állami Biztositó és az utazási irodák szerződése értelmében annak diját beépítik a rész­vételi költségekbe. Sokan vi­szont maguk, illetve szűk csa­ládi, esetleg baráti körben sze­retik felfedezni az idegen tá­jakat. Az Állami Biztosító va­jon nekik is partnerük, „kísé­rőjük”? — kérdezi Cs. I. mis­kolci olvasónk. A kérdésre Szabó István, az ÁB megyei főelőadója válaszol. — A szocialista országok­ba utazókat sok tekintetben védik az érvényes államközi szerződések, például ha sür­gős orvosi, illetve kórházi kezelésre szorulnak. De ne­kik sem árt megkötni az úgynevezett külföldre utazók baleset- és poggyászbiztosí­tását. E biztosítás díjtételei az idén január elsejétől né­mileg módosultak. Megszűnt az is, hogy minimálisan csak 10 napra köthető. Kivétel ez alól a repülőútra szóló biz­tosítás. Az ismert „tasakos” tarifák tehát most így ala­kulnak: 15 forintért 1—3 napra; 30 forintért 4—9 nap­ra; 60 forintért 10—15 nap­ra; 100 forintért pedig 16— 30 napra érvényes a bizto­sítás. A harmincadik naptól kezdve naponta mindössze 5 forint többletköltséget jelent a biztonság. Ezzel együtt bő­vül is az ÁB szolgáltatása: az eddigi 100 ezer forintos balesetbiztosítási összeg 150 ezerre növekszik, és 12 ezer forintig térülnek meg a poggyászkárok. Tény, hogy napjainkban már igen sokan ennél jóval értékesebb úti- holmival indulnak a nagy­világba. Ezért a szerződés egy személyre kétszeresen is megköthető, s így már 24 ezer forintig fizet a bizto­sító a poggyászkárért, s ter­mészetesen a baleseti térítés is megduplázódik. A tőkés országokba utazók — tekintette] arra, hogy ezeknek az államoknak a többségével hazánknak nin­csenek szociálpolitikai, illet­ve egészségügyi egyezményei — a betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást, röviden: BBP-t vehetik igénybe. Ez a szerződés minimálisan 10 napra és maximum egyéves időtartamra köthető. A BBP díja az első 30 napra napi 10 forint, a folyamatos kül­földi tartózkodás 31. napjá­tól pedig 20 forint. Az ÁB ennek alapján vállalja, hogy az orvosi ellátásra vagy kór­házi kezelésre szoruló honfi­társunk helyett az ország pénznemében megtéríti a gyógykezelés költségeit az orvosnak, illetve a gyógyin­tézetnek. A biztosító készfi­zető kezessége akkor is fenn­áll, ha a váratlan, előre nem látható betegséggel, vagy hirtelen balesettel kapcsola­tos költségeket kint élő ro­kon, barát, ismerős fizette ki. Természetesen a saját valutából fedezett, számlával Igazolt kiadásokat is meg­téríti a biztosító.

Next

/
Thumbnails
Contents