Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-26 / 149. szám

Izzó Unnák mestere % Huszár, a hengerkormányos Föld a lovasiskolához Elkészült a városba veze­tő 3-as fő közlekedési út hejőcs'abai' szakasza mellett felépülő miskolci lovasisko­la engedélyezési tervdoku­mentációja az ÉSZAKTERV- nél. Mint ismeretes, a lovas- iskola szerepel a város idei társadalmi múnká-piogram- jábaft. .Várhatóan ■ őszig a létesítmények első szakaszát építenék meg: a lelátót, a zsüritornyot, a versenypá­lyát es az autóparkolót’. A Miskolci ’Mélyépítő Vállalat mar megkezdte a helyszínre szállítani a lelátóhoz szüksé­ges földet. Vajkrémek Különböző típusú, alacsony zsírtartalmú vajkrémek gyár­tását kezdték meg a Györ- Sopron Megyei Tejipari Vál­lalat soproni gyárában a Magyar Tejgazdasági Kísér­leti Intézet szabadalma alap­ján. A fehérjével dúsított, s mindössze 40 százalékos zsír- tartalmú .krém három vál­tozatban készül. Az egyik kissé savanykás ízű, sózott natúr*, vajkrém, a másikat felaprított zellerlevéllel és főzött zellergumóval ízesí­tették, a harmadikat pedig hagymával,. pirospaprika-szá- rítmánnyal, mustárral és da­rált köménnyel fűszerezték. A hengerkormányos műszer- háza valóságos harcálláspont. Úgy magasodik az üzemcsar­nok legelején a hengerek fö­lé, mint hatalmas hajó pa­rancsnoki hídja. S a parancs­noki hídon, a kormányputt műszereinél egy 29 éves fia­talember: Huszár István. Ö indítja az izzó kemencéből ki- pergő bugát, s szabja meg az egész hengersor munkájának ritmusát. Az előnyújtó henger­állvány négy nyílásába (üre- gezésébe) „beszúrja” a töm­zsi bugát, s karcsú acélgeren­daként vezeti tovább, hogy finomabb és kisebb hengere­ken átfuttatva, elvékonyított acelszálakká alakítsák. Szinte pillanatok alatt indul újára az újabb és újabb, vörösen izzó buga. Az időt pontosan tar­tani kell, mert ha az anyag ezer fok alá dermed, már* nem kezes, s csak kárt tenne a berendezésekben. Egy bugára 55 másodperc jut, ennyi idő alatt kell végigfuttatni a hen­gersoron. Valóban szó szerint pillanatokon múlik, hogy a termék hibátlan vagy selejtes lesz-e. — Tizenegy éve, 1973 óta dolgozom az LKM középhen- gerdéjében. Az utam nem vezetett ide egyenesen. Tele­fonszerelésből szereztem szak­munkás-bizonyítványt, és a postánál kezdtem el dolgoz­ni. Kevés volt a kereset, s megmondom őszintén, a na­gyobb pénz miatt jöttem a kohászatba. Vagy két hétig dolgoztam a hengersoron, s azután rögtön tanulni küld­tek az LKM testvérüzemébe, az NDK-beli Freitall nemes­acél-üzembe. Jólesett, hogy ilyen rövid idő után megbíz­tak bennem, és számítottak rám. Freitalíban három évig tartott a tanulóidő, itt let­tem valójában hengerész es hengerkormányos is. A kemence torkából ki­bukkan a fehéren izzó töm­zsi buga. Az automata gép­sor előretessékeli. Szinte lé­legzik a hevült acél. Huszár István megtanulta, s tudja, hogy az anyag csak akkor hajlik kezességre, ha együtt­érez vele. Amikor a buga ki­jön az izzító kemence tüzé- ből. még ma is olyan neki, mintha eleven lenne. Nem lehet sem siettetni, sem ma­gára hagyni. A legjobb pil-’ lanatokban kell elkapni, ami­kor kileheli a fölös hőt. Hogy melyik az a pillanat, azt a természetessé érő színéről látni. S akkor jön a „beszú­rás”. Gyakorlat dolga. Olyan ez a hengerkormányosnak, mint a fagyialtosnak a fagy­lalt színe. — A hengerde kemény vi­lág, könnyű sikerekre itt nem számíthat 6enki. A ke­reset minden forintja mögött fárasztó, nehéz, kimerítő munka van. Megszámoltuk például, hogy a hengerkor­lapolcdtól a Sajó-partis; repigépiől Felhívták rá a méhészek figyelmét, hogy repülőgépes szúnyogirtás lesz június 28- án Miskolcon. A légi perme­tezést hajnalban, reggel vagy késő délután végzik el. Bepermetezik Tapolcát, a Hejő-patak medrét Tapolcá­tól a déli terelőútig, az Egyetemvárost, az Avast, a Nádas-rétet, a Népkertet és a Semmelweis Kórházat, a Ládi-telepet, a Vasgyári Kórházat, a diósgyőri vár és strand környékét, a Csanyik- ban á KISZ-tábort és a sé­tányokat, Perecesen az isko­lai nyári tábor területét, a Csorba-tavat és a Sajopartot. valamint a Megyei Kórházat és környezetét. Mennyire súlyos a szúnyogul vázio Miskolcon? — kérdeztük dr. Bársonyos Jenőtől, a Városi Közegészségügyi Szolgálat vezető főorvosától. — A melegebb idő bekö­szön tével már elviselhetetle­nek a szúnyogok a város­ban. Különösen a zöldterü­leteken sok a „szúnyogta­nya’; az üdülőhelyeken s a város egyes részein nem hagyják pihenni az embert ezek az élősködők. Ezért, mint minden évben, most is javasoltuk a városi tanács­nak a szervezett repülőgé­pes szúnyogirtást. A kivite­lezésben közreműködik a Miskolci Köztisztasági Vál­lalat. Sokba kerül a légi szúnyogirtás a városnak, ezért. a költségek csökkenté­sére ezen a naoon Sárospa­tak, Mályi és Kistokaj terü­letét is bepermetezik.* Ked­vezőtlen, szeles, csapadékos időjárás esetén június 29-én, vagy 30-án újból megkísér­lik a légi permetezést. Itt említem meg, hogy minden ellenkező híreszteléssel szem­ben, a hazai szúnyogok csú- pán kellemetlenek, de ma­láriát nem terjesztenek. Egv esle a Qomhásskluhhnn Tábor Fónagyságon Elsősegélynyújtóknak, a nyárra $ A Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület gom- bászklubjónak minden hónap első hétfőjének délután­ján, az Ady Endre Művelődési Ház nyújt otthont. A terem közepén nők és férfiak, idősek és fiatalok ülnek egy hosszú asztal körül. Rajta szakkönyvek, kiadványok és egy rakás gomba. Szikár, bajuszos fiatalember metsz ketté egy termőtestet, és felmutatja. A friss vá­gásfelület szemmel láthatóan gyorsan kékül. — Ez a változékony tinóru — vonják le többen a következtetést. >fc ízletes vargánya r • r r színéről, illatáról Két, csaknem egyforma küllemű pereszkeiaj megkü­lönböztetéséhez már nem elég a szem. Óvatosan én is megszaglászom mindkét fél­be vágott darabot. Az egyik kellemes,', de -a másik szú­rós, erős szagú. Megízlelésé­re már senki sem vállalko-. zik, így a bajszos fiatalem­ber vesz szájába egy pi­cinyke darabot, és kellő ko­molysággal összelapítja. A fintort, amit vág, kommen­tálni sem kell. Ez a fehér, kesernyés peres z ke bizony nem ehető, szemben a má­sikkal, a májusi pereszkével. A keserű iz még akikor is grimaszokat csal a klub ve- zetőjé. Répást Gábor arcára,_ amikor arról 'érdeklődöm, mi hozta ösSze a tagoltat, — Kifejezetten .heterogén társaságunkat á gombák iránti érdeklődés fűzi össze.5 Néiiányan köztünk s-zakte- ’ kintélyek. többen vizsgázott szakértők, sokan pedig ép­pen itt szeretnének minél többet tanulni. Noha ez nem gombaismerő tanfolyam.’ er-’ re is van lehetőség. A kötet­len közős gyakorlás feltét le-’ nül bővíti ismereteinket. A tél végi, tavasz eleji klub­napokon szines.. _ fi 1 rrtekét, ‘ diákat vetítettünk^ ikönyyék, herbáriumi lápok forogtak kézen. Biztos tudást azonban csak élő példányokról sze­rezhet ünk. A mostani csapa­té Tizenöten tanulták a szak­mát az NDK-ban, s ma már csak ketten dolgoznak itt... mányosnak egy óra alatt 5500-szor kell a kapcsolókhoz nyúlni. Szinte zongorázik az ember a kormánypult kap­csológombjain. A roppant fi­gyelem. az intenzív koncent­rálás miatt elfárad az em­ber. nagy feszültség halmo­zódik fel benne, s pihennie kell. Ezért ketten vagyunk, parban dolgozunk, s órán­ként váltjuk egymást. Hojdák Juzset. sori főmű­vezető, alapszervezeti párt­titkár. mikor arról kértem véleményt, hogy milyen em­bernek. milyen munkásnak tartja Huszár István henger­kormányost. egyetlen mon­datban válaszolt: — Még ilyen ember kel­lene ide legalább húsz, és nagyon boldogok lennénk ...! FATAKY DEZSŐ ry Felvételünk még az egyik versenyen készült. Remél- hető.'hógy a kié sérült-ápolóknak kevésszer kell a tudásukat a gyakorlatban is kipróbálni... (Temesi felv.) A technika történetéből Vulka Spanyol hódítók' vették észre, hogy a mexikói indiá­nok olyan labdá­val játszanak, ami, a falról visszapat­tan, es hogy ugyancsak a lab­da anyagából ké­szült harisnyát hordanak. A be­száradt növényi nedvből készült, később I.aucsafc- nak elnevezett anyag iránt a 19. * ' I ' izalas századig semmi érdeklődést nem mutattak. A múlt század közepe tá­ján azonban Charles Goodyear amerikai kémikus kísérle tezni kez­dett a kaucsukkal. azt mindenfele anyaggal keverte, így forró, olvasz­tott kénnel is, amitől a gumi szi­lárdabb lett. így találta fel 145 ev­vel ezelőtt, 18-39- .it ben a vulkanizálás eljárását, niajd öt evvel - később, 1844-ben gumifel- dolgozo gépet ké­szített. Goodyear egyébként a gumi­ról könyvet is írt. amelyben a gumi 500-léle alkalma­zási lehetőségét sorolta fel.' Ké­pünkön : Goodyear gumi feldolgozó ge- pe. K, A. Az egészséges életre neve­lést nein lejiet elég korán kezdeni. Már az óvodák, ál­talános iskolák tanterveiben is egyre több olyan feladat található, ami ehhez ad alapokat. Különösen nagy- gondot tordítanak a kis el­sősegélynyújtók képzésére. De hol. s hogyan próbálhat­ják ki tudásukat a gyere­kek? — kérdeztük Szászfái Lajosnét a Vöröskereszt vá­rosi vezetőségének titkárát. — A tanévben összesen 61 elsősegélynyújtó verseny zajlott le Miskolc általarro*- iSKOláiban. Ezeken 1665 gyerek-,vett részt. Természe­tesen a megszerzett tudást a gyakorlatban is kamatoz­tatni léhet. Számos iskolás megy. .nyáron . úttörő- vagy egyéb táborba, ahol bármi­kor szükség lehet sebellá- tasra. kötözésre, egyáltalán olyan 'ismeretekre, amit a tanév* álatt játszva tanultak meg a pajtások. Mi is szer­vezünk a .nyárra táborokat az általános iskolásoknak: Fónagyságon 65 gyerekkel találkoznak majd a szak­dékos időjárás kedvezett ne­künk — ezért is lehet most annyi gomba az asztalon. Ha valaki olyan gombát ta­lál, anút nem ismer, behozza és közösen meghatározzuk. De az is jó megoldás, ha diafelvételt készít róla. mert a termőhely is alapvető fon­tosságú a faj meghatározás szempont j ából. — Bizonyára érdekes tör­ténetek is elhangzanak itt... — Sok ember sokfelé meg­fordul — negyven tagunk­nak több mint a fele rend­szeresen összejön, s látunk, hallunk különös dolgokat. A legnagyobb meglepetés most éppen az, hogy — ta­lán a nyár eleji hűvösebb idő hatására — már talál­koztunk a kimondottan őszi gombának számító lila pe­reszkével. De a szakirodalom szerint augusztusban megje­lenő nagy őzlábgomba is többször került már a sze­münk ele az elmúlt napok­ban? Isrrierüink olyan legé­L Jóf, .ahol .a. szegfűgombá.t ka­szálni lehet. A jó gombázó­helyekről természetesen köl­csönösen kicseréljük infor­mációinkat. — Ügy látom, azt a vé­kony könyvecskét egymás kezéből kapkodják ki ... — lin hoztam be, a Mező­gazdasági Könyvkiadónak a • napokban megjelent 88 szi­emberek. Július 9-én nyílik az első, s július 16-án a má­sodik. Előadást tartanak a pajtásoknak a család-, a környezetvédelemről, ■ megis­merhetik a Vöröskereszt fej­lődésének történetét, s meg­beszélik, mit tehetnek pél­dául az idős emberek gon­dozásáért. az egészségneve­lésért. Mindez persze játé­kos formában, a kicsik élet­korának megfelelő módsze­rekkel történik. S nem ma­radhat el az elsősegélynyúj­tó verseny sem. A nyári vakációban a gye­rekek gyakran meggondolat­lanul viselkednek. Az ilyen ,,bátrakat” gyakorta éri bal­eset. Öröm tehát tudni, hogy az ő korosztályukból is van­nak már kis szakemberek, akik az orvos megérkeztéig el tudják látni a sérültet. A szerény kívánság azért nyár elején mégis így hangzik: le­hetőleg ne legyen szükség a diák-elsősegélynyújtók mun­kájára. • B. A. .;.:Ä nes oldal a gombákról című újdonságát. Laikusok^ számá­ra is érthetően, a hangsúlyt a mérgező és ehető gombák megkülönböztetésére helye­zd. A telázott talajon bizony a mérgező fajok is elszapo- * rodfcfk'. "töIgyeséRbeil Ráé^*^- tyános-tölgyeseköén rpég.';".á,.d„ gyilkos . galóca sem ritka, .j::. Klubunk abban is jelentős"*1 szerepet játszik, hogy propa­gálja: ne hagyjuk ott ezt a természet áltál ajándékba, kapott ízletes táplálékot, de j»' ne nyúljunk a mérgezőkhöz! Jő? K. A. G. l'L. ry Nyári vargánya

Next

/
Thumbnails
Contents