Déli Hírlap, 1984. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-21 / 145. szám
Bronz vízköpők, krémszínű műkő Készül a Sok miskolci turista nézte már irigykedve Szeged, vagy Pécs köztéri diszkútjait, s fel is sóhajtottak néha: bezzeg Miskolcon nincs ilyen! Hát most lesz. hiszen társadalmi összefogással építenek egyet, s várhatóan ősszel már csoboghat is a víz a medencében. Még emlékezhetnek rá olvasóink, hogy tavaly ősszel már széles nyilvánosságot kapott az ötlet — Tarcsí Lajos kőfaragómester felajánlása, —, hogy a Váci utcaihoz hasonló diszkót létesüljön a miskolci belvárosban. A 'mester tanulmányozta a budapesti eredetit, s ezután kezdődtek meg a tárgyalások. hogy hova is kerüljön a diszkót. Először a Pátria-üz- letház melletti sarokra gondoltak az illetékesek, szóba került a Sötét kapu mögötti terecske is, de végül a Tanácsház téri parkra esett a választás. Ügy tervezik, hogy a parkot átszelő áyalogossé- tány kiöblösödésében áll majd a kút. Amíg megszületett a döntés az elhelyezésről, lassan kialakult a kút végleges formája is. Hatszögletű. több mint két méter átmérőjű medencéből emelkedik majd ki az a kúttest, amelyen a bronz vízköpőket helyezik majd el. A medence körül kő ülőkék is lesznek. Az ülőkék, s a medence körüli lépcsők sötétvörös színárnyalatű műkőből készülnek, a medence, s a kót- test anyaga pedig krémszínű műkő lesz. ‘ A kőfarasómester már javában 'készíti 'a diszkót kőelemeit. a bronz vízköpőket pedig egy budapesti gmk, a „Kandeláber” szakemberei gyártják le. A kút vízellátásának kiépítése a Miskolci Vízművek és Fürdők Vállalatra vár. A vízköpőkből egyébként állandóan folyik majd a tiszta víz, vékony1 sugárban: így szom- junkal is olthatjuk arra járva. fk—ó) Vekni helyett cipó Házi jellegű kenyeret sütnek A hét elejétől új kenyeret gyártanak a Miskolci Sütőipari Vállalat vasgyári üzemében. A kenyér egy kilós, gömbölyű és vágott, a ráragasztott címkén ez olvasható: házi jellegű kenyér. Nem adják olcsón: 12 forintot kérnek érte __ Üj kenyér született tehát, de ennek ára volt: megszűnt egy másik, a miskolciak körében oly közkedvelt 70 de- kás krumplis. Tajthy Gáspár, a vasgyári üzem vezetője: tankönyvek Ujjongva ünnepelte a diáksereg a vakáció eljövetelét. Érthető a kitörő öröm, a lelkesedés, a várva várt szünet ová- ciós éljenzése, hiszen a fárasztó, hosszú tanév, az iskolai kötelezettségek terhe, a követelmények halmaza gátat szabott a játékos kedv szabad kiélésének. A nyári idő közeledtével az órák alatt is mind több tekintet fordult az ablak felé, egyre több nebuló fészkelődön, izgett-mozgott a padokban. A megérdemelt pihenő örömteli köszöntése teljesen természetes tehát. Nem tekinthető azonban elfogadhatónak az a mód, ahogyan néhány tanuló kifejezésre juttatta féktelen jókedvét. Az utolsó tanítási nap délutánján a miskolci 16. számú Általános Iskola környékén széttépett tankönyvek, füzetlapok tucatjait sodorta szanaszét a szél. Egészen jók voltak pedig azok a könyvek, kiszolgáltak volna még egy-két évfolyamot. De ha nem. a MÉH-ben akkor is jobb helyük lett volna, mint az utcán. A gyenge előmenetelűek próbáltak így fátylat borítani az elmúlt tanévre, vagy talán a jobbak is? Ki tudja? A „józan ész” tantárgyából viszont egyértelműen elégtelent érdemelnek De nemcsak ők — szüleik is, ha rum kérik szigorúan számon rajtuk a könyveket. íL A. G. Most falaznak Mikor gyújtják be a kohót? Április közepén kezdődött az LKM nagyolvasztó gyárrészlegében a Il-es kiskohó átépítése. Majkut Alberttól, a gyárrészleg főmérnökétől azt kérdeztük: Hol tartanak jelenleg a kohó átépítésével, s mikorra várható a munkák befejezése? — A kohót kiszolgáló berendezések közül a 6-os lég- hevító páncéltornya kész, s már csak a kupola tűzállóbélésének falazása van hátra. -Elvégezték a kisebb javításokat a 4-es és az 5-ös léghevítő tűzálló-béleletén. s ugyanakkor megtörtént szükség szerint a szeleprendszerek felúiítása is. Eezekre a léghevítökre vár majd a feladat. hogy a Il-es kohónál az olvasztótest belső falazatának kiszárításához a meleg levegőt biztosítsák. Enne!: nincs akadálya, hiszen a 4-es és 5-ös léghevítők kiszárítása megkezdődhet június 22- én, pénteken. A Il-es kiskohó új páncélzata időben kész lett, a belső tűzálló-falazat elkészítését pedig július másodika és nyolcadika között ígérik a kohászati gyárépítők. Jelenleg két helyen, a kohómedence ben és a kohóaknában végzik a talazási munkákat. Kritikus helyszínek ezek. hiszen a kohóban a tűzálló-béléssel ezeken a részeken érintkezik állandóan a folyékony nyersvás és a salak. Nagyon fontos, hogy ió minőségben készüljön a falazat. A talazási munkák befejezését július 9—10. körül tervezik, s ekkor veheti kezdetét a fokozatos kiszárítás gondos és alapos művelete. — Július 15-é'e számítjuk a kohó indítását, begyújtását. A begyűjtési „szertartás" után 16 órával sor kerülhet az első csapolásra is. (pataky) — Helyesbítenem kell. A vállalat nem szüntette meg a hetvendekás kenyér gyártását. Csak éppen már nem mi sütjük, s nem kézi munkával készül, hanem a kiliáni kenyérgyárunkban, ' automata gépsorok gyártják. Mi, itt a vasgyári pékségben képtelenek voltunk már azt a meny- nyiséget elkészíteni,’ ameny- nyire igény volt. Kevés a pék, s azt a kenyeret majdhogynem teljes egészében kézzel csináltuk. Nem kétséges: az automata pékek nem sütnek olyan jó hetvendekásat. Nem tagadja ezt Bodnár György, a vállalat főmérnöke sem: — Tény", hogy az első napokban, hetekben nem a megszokott jó minőségű lesz a miskolci krumplis kenyér. A gépi technológiának csiszolódnia kell még. de az az igazság, hogy a gépi kenyér sohasem lesz olyan mint a kézi ... A gömbölyű kenyérből viszont csak meghatározott mennyiség sülhet. — Naponta 3200 darabot tud-ank ebből a házi jellegű kenyérbőr készíteni — mondja az üzemvezető. — Ennyi a maximum, s így csak a vállalat öt szakboltja forgalmazza. Az első napok tapasztalata: megkedvelték a vevők ... I. S. Épül a vasgyári sebészet Tovább munkálkodnak, a kivitelezők a vasgyári sebészet pavilonjának építésén. Jelenleg végzik a harmadik szint, valamint a porta épületének hő- és hangszigetelését. Munkaterület lett a hőközpont is. ahol a fűtési csöveket szerelik. Keresztár, Báhony és Ecseg Községek a Sajó mentén ★ A sajókeresztűri tornaterem . . . Társadalmi összefogással épült, egy régi malomépületből alakították ki. Sajókeresztúrban potom félezer forintért mérik a telkek négyszögölét, az onnan mindössze néhány kilométerre lévő, háromszor akkora Sajóbábonyban 110 forintot kérnek el egy négyzetméterért. Ez utóbbi, négyszögölben számítva, még a négyszáz forintot sem tesz ki. Meglepő ez a különbség. Drágább a falusiasabb nagyközségben építkezni, mint a városiasabb nagyközségben. Mert hiszen Sajóbábonyban jobb az ellátás, a szolgáltatás, a közművesítés, van ipar (az Eszak-magyarországi Vegyiművek itt székel), van emeletes házakból álló lakótelep. És mégis ... © TELKEK PARLAGON Mind a két község (helyesebben három, mert Sajóke- resztúr társközsége Sajó- ecseg) életében 1984. január elsejével változás állott be: Miskolc városkörnyéki települései lettek. Nem törvény- szerű, de azt hinné az ember, hogy ezért nőtt meg irántuk a városiak érdeklődése . .. Nos, nem így történt: a telkek viszonylagos olcsóságuk ellenére egyik településen sem kelendőek. Sajókeresztúrban 1982-ben nyolcvan agglomerációs telket alakítottak ki, ebből 19 talált vevőre, a sajóbábonyi 78 agglomerációs telekből 30-, at adtak el eddig. A csekély érdeklődés három tényezőnek tudható be. Talán első helyen kell említeni a levegőszennyezést: egyik településen a vegyiművek, a másikon a Borsodi Ércelőkészítő rontja a levegő tisztaságát. A másik tényező: drágultak az építő♦ A kempingekben mindenki a világ: a Hollandiában bérelt kai érkezett az Édenbe. meggyö'.ődhet, milyen kicsi is mikrobusz amerikai turistákanyagok, míg végül: többe kerül az utazás is. No és természetesen a közlekedés milyenségét is meg kell említeni. A keyeztúriak panasza: nem minden vonat áll meg náluk, a buszok a bekötő úttól is jónéhányszáz méterre állnak meg, s legkevesebb 2 kilométert kell gyalogolni a községig. A helységtábla előtt két sorompó „akadályozza” a forgalmat sokszor 20—25 percig. A bá- bonyiak panasza: ne csak műszakváltáskor legyen megfelelő a buszközlekedés .., © AHOL VAN IPAR, S AHOL NINCS Sajókeresztűr—Sajóecsegen valamivel több. mint 2700-an élnek. Bábonyban — az ideiglenesen itt lakókkal együtt — 3700 lelket számlálnak. Sajókeresztúrban nincs megfelelő, minden igényt kielégítő bolt (nagyon sokan Miskolcon dolgoznak, s nekik különösen szembetűnő az áruellátás különbözősége). Sajóbábonyban arról álmodoznak — s vélik, vajóra is válik —, hogy vezetéken jön majd be a gáz a lakásokba. Merthogy az itteni lakótelepen — ötemeletes hazakban 505 család lakik — gázolajjal futenek ... Kereszturból eljárnak dolgozni, Bábonyba bejárnak dolgozni. Keresztúrban nincs bölcsőde és óvoda, Bábonyban 4+1 tantermes iskolát építettek. Ahol a községben ipar van, ott könnyebb a helyzet. Segít — szinte mindenben — a gyár. Sajóbá- bony a vegyiművek nélkül ma már elképzelhetetlen. Ahol nincs ipar — az ércelőkészítő Keresztúr szélén található —, ott nehezebb a helyzet. A BÉM óvodájába nem vesznek fel olyan apróságokat, akiknek szülei nem ott dolgoznak. Annak ellenére sem, hogy nincs kihasználva az óvoda. A keresztúriak panaszkodnak. a bábonyiak szerényen, de dicsekednek. Miskolc párt-, tanácsi, népfront- és KISZ- vezetőinek ottjártakor el is hangzott a kérdés: — Valós a babonyi helyzetkép? — Jól megvagyunk, a látottak, az elmondották a valóságot tükrözik — volt a válasz. • A PÁRBESZÉD FOLYTATÓDIK Miskolc környékéhez 1 fél éve 39 olyan település tartozik, melyet a közvélemény városkörnyékinek nevez. Gondokkal, eredményekkel mondják magukat Miskolc- hoz közvetve tartozóknak. Sajóbábonyban. Sajókeresztúrban is egyaránt megfogalmazódott — ha csak a sorok között is —: szeretnék, ha a megyeszékhely vigyázó szemeit rájuk is vetné. A tanácselnök és a párttitkár ígérte: a párbeszéd folytatódik. Most csak ismerkedtek ... Ha tudnak, segítenek ... I. C. Veszélyeztetett fiatalok A megyei család- és ifjúságvédelmi. szakbizottság péntek délelőtt tartja soron következő ülését a gönci nevelőotthonban. A testület tárgyal majd a hátrányos, helyzetű és veszélyeztetett tanulók pályaválasztásáról és beiskolázásáról is. Indiai festőművész kiállítása Ram Kumar Verma indiai festőművész munkáiból nyílik kiállítás ma az Ady Művelődési Ház Galérájában. A tárlatot Halmai László, a Városi Művelődési Központ igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitó — melyen Slamovits István játszik szitáron — délután 5 órakor lesz. A kiállítás július 4-ig tekinthető meg, naponta 10-tőd 6 óráig. Víz az emeletről Avas-dél, Engels utca. A tízemeletes ház előtt hangosan játszik egy kisebb csoport gyerek. Jókedvük pillanat alatt elpárolog: valamelyik emeletről egy dühödt, türelmetlen lakó egy vödör vizet loccsant a fejükre. Kétségtelen: a pihenni vágyók ígv is távol tarthatják maguktól a zajos gyereksereget. Persze, a lurkók is lehetnének megértöek. hiszen van, aki éjszakai műszak előtt kívánja kialudni magát. De a kevés, s rosszul felszerelt játszótér nem mindegyiknek vonzó, s így marad a házak közötti ro- hangászás. Mindenesetre a felnőttek részéről jó sok vízre lesz szükség a nyáron, ha ilyen módját választják a hangcsillapításnak. Az esetben szereplő gyerekek találékonyaknak bizonyultak. Pár percnyi döbbent csend után felharsant a kórusuk: kérünk még vizet! Bizonnyal örültek este az anyukák, hogy amit a vödör tartalma lemosott a nebulókról, annyival is kevesebbet kellett sikálni őket. (b. a.)
