Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1984-05-17 / 115. szám

Bele a közepébe a miskolciaké a szó - ——— Rovatvezető' Nyfkes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. *5*1. Pt 39. — Tel.: 18-225 Ha én, holnap te!... Vagyon elszaporodott a tolvajlás. A tolvajok mindenütt lop­nak. ahol alkalom kínálkozik rá. És mindent lopnak, ami a kezük ügyébe esik. Mostanság azonban az autó- és motortulajdonosok panasz­kodnak sokat. A tolvajok ugyanis rákaptak a ..motorizációra". A sokból csak néhány példát, a legutóbbiak közül. Egy kis­iparos Wartburgja mintegy fél órát állt a ház előtt, ahová szerelni hívták. Ez alatt — fényes nappal! — felfeszítette va­laki vagy felfeszítették valakik a motorháztetőt, kiszerelték az akkumulátort és ellopták ... Egy férfi — a bolt üzletvezetője mesélte — két héttel ezelőtt vett egy 250 köbcentis MZ-mo- tort. Garázsa nincs. A bérház földszintjén lakik. Éjszakára az erkélyhez láncolta a motort. Ellopták. Azóta sincs nyoma... Egy másik motoros vadonatúj motorjáról, a Szabó Lajos utca 39. szám előtt levő parkolóból szerelték le a két első irányjel­zőt .,. (Sejti, hogy ki lehetett, de hát bizonyíték nincs.) Egy postai dolgozónak az 1500 köbcentis Polski Fiatját a Hoff­mann Ottó utcai lakása elöl lopták el. Csak tíz percre szaladt fel az otthonába. Két—három hét múlva a város határában megtalálták a kocsit, de — ahogy mondani szokás — telje­sen „kiberheltck". még az üléseket is kiszerelték a kocsiból. A tolvajok nyilván nem pillanat alatt támadt ötlet hatásá­ra lopnak. Tolvajlásuk tárgyát előre kiszemelik, s a lopásra felkészülnek. Nyilván nem bicskával a zsebükben mennek a tettszinhelyre,. hanem ha nem is komplett szerszámkészlet­tel. de a mahinációhoz alkalmas felszereléssel. Töltött helyett székely­káposzta Hétfőn este az Arany- csillag étterem önki- szolgálójában töltöttká­posztát akartam vacso­rázni. Nem azt kaptam (elfogyott), hanem székelykáposztát. Ezt viszont töltöttkáposzta áron, ami lényegesen drágább. Jómagam, ba­rátaim is jártak már igy. S ilyenkor hiába rekla­mál az ember, — sőt, még restelli is. Viszont nem lehetne jobban vi­gyázni az étterem amúgy nagyon jó hírne­vére? ... A. J. Miskolc y)c A Búza téri áfész Árucsarnok melletti kis parkot fenyők, díszcserjék teszik tetszetőssé. Közöttük nem mutat valami jól az itt levő tehertaxi-állomas reklámtáblája. Arról már nem is beszélve, hogy magáról az útról alig látszik a felirata. F. L. Miskolc Mire kell nekik a lopott autó. motor és alkatrész? Tolvaja válogatja... Az egyik „csak” furikázni akar: jól meghajszol­ja a lopott gépet, aztan otthagyja. A másik így „enyhíti” az alkatrészhiányt: vagy megtartja magának vagy eladja (vajh, kinek?), esetleg a piacon kínálja. (Jó lenne, ha az ellenőrzé­sek során a hivatalos szervek rákérdeznének az árusra: hon- non a portéka?) A károsult elsápad a tehetetlenség dühétől? Hát ilyen a ma­gántulajdon biztonsága? — mérgelődik. Sokszor elmondtuk már: senki sem kívánhatja, hogy minden bűnöző, minden lopni szándékozó ember (ember?!) háta mögött rendőr álljon. Ez képtelenség! Segíteni csak a joerzésuek tudnak. Az esetek többsége ugyanis nem tanúk nélkül történik. Biztosan szemet kell, hogy szúrjon valakinek, ha fényes nappal, gyanús körül­mények között, gyanús alak fogóval és esavarhúzóval az autó motorházát feszegeti... Valljuk be, kicsit úgy vagyunk vele: nem az enyém, hát mi közöm hozzá. Csakhogy! Senki sem tudhatja, mikor kerül ő ■orra! A tolvaj — közös ellenség! "" ' " ~ ' Dicséret a grafikusnak is A Déli Hírlap megírta; el­készült Miskolc első raktár- áruháza. Magam, is megnéz­tem. remek, dologról van szó. S ismét rájöttem arra is, hogy a Zöldért kitűnő reklámgrafikussal rendelke­zik Geller Tivadar személyé­ben. (jj színt vitt a vállalat ez irányú tevékenységébe. Ahogy hallottam, éjt-nappal- lá téve dolgozott azon, hogy az új kereskedelmi egység minél szebb köntösben várja a vevőket. Az ő ötlete volt a Zöldért-gépjárművek Iz­. léses felirat, ozása is. _________ S. Gy. Miskolc SllMIM fcogy III Meg- Hl kérdeztük Hei Kutyakaland írre tar a 14-es busz? Ügy tudjuk, hogy Hejőcsa- bán elkészült a 14-es járat meghosszabbított útvonalán az új végállomás. Csak még nincs használatban, a buszok továbbra is a 3-as út melletti régi végállomásig közleked­nek. Vajon meddig? — kér­dezi sok hejőcsabai lakos ne­vében Lévai Sándor, Miskolc, Krausz Róbert u. 23. sz. alatt lakó olvasónk. Kérdésére a városi tanács közlekedési osz­tályánál, valamint a Miskol­ci Közlekedési Vállalatnál kértünk és kaptunk választ: Az új buszvégállomás mű­szaki átadása egy héttel ez­előtt megtörtént. Mivel azon­ban a 14-es menetideje így maidnem 9 perccel meghosz- szabbodik. jelentős menet­rendmódosításra van szük­ség. Érthető, hogy ez nem megy könnyen. Mivel az új menetrend június 1-én lép életbe, az MKV-nál úgy dön­töttek, hogy akkortól közle­kedik a meghosszabbított út­vonalon a 14-es. Megtudtuk azt is, hogy vita folyt, az új végállomáson hol álljon meg a 14-es busz? Akadtak ugya­nis olyan lakók, akik kifogá­solták, hogy az ablakuk alá kerüljön a végállomás. A né­zeteltérések is tisztázódtak már, így körülbelül két hét múlva már'az új végállo­másig közlekedik a 14-es busz. Mielőtt mondókámat el­kezdeném, kijelentem: szere­tem az állatokat. Még az oroszlánt, a tigrist, sőt, a krokodilt is ... Persze csak az ajánlatos, tisztes távolság be­tartása mellett... Hovato­vább ez a „szabály”, vagy intés érvényes a város külön­böző részein, a külső perifé­riákon ödöngő ebekre vonat­koztatva is. Sokszor és sokan írtak már az utóbbi időben ijesztően el­szaporodott. az utcákon csel­lengő kutyák viselt dolgairól. Magam is szemtanúja voltam, amikor egy bor’ú nagyságú komondor elsöprő rohammal feldöntött egy pityergő kis­gyereket. A csoportosan gyülekező, kószáló állatok láttán már- már hitchcock-i víziója tá­mad az embernek — mi len­ne, ha madarak helyett a kó­bor kutyák készülnének ál­talános támadásra? Amikor mé- a „sintérség*’ sok állatbarátot megbotrán­koztató intézménye működött, a legritkább esetben fordult elő ilyen. Sőt, a kutyák gaz­dái is gondosabban vigyáztak ebeikre, étellel, fedéllel lát­ták el őket. A megoldás kul­csát talán ma is itt kellene keresni. Mert igaz ugyan, hogy a kóbor kutyákat be le­het jelenteni, dehát hol van­nak már azok, mire az illeté­kesek kiszállnak a helyszín­re?... — Bozsik — Miskolc „öt évvel ezelőttre nyúlik vissza a kékpapír gyártásá­nak megszüntetése, de V. L következtetése nem volt he­lyes. mivel nem az egységes­ség és az olcso ár miatt kellett beszüntetni a gyártását, ha­nem azért, mért a kékpapír gyártástechnológiája környe­zetszennyező volt. és ezt a környezetszennyezést semmi más gyártási technológiával nem lehetett kiküszöbölni. Nevezetesen arról van szó, hogy a papír festésére szol­gáló alapanyag a Dunát cikk korábban a Csepeli Pa­pírgyár terméke volt. — Mindezeket több fórumon el­mondtuk a cikk megszünte­tése idején, és helyette a szintén olcsó és egységes fi- nomcsomagolót ajánlottuk, melyből azóta is folyamato­san beszerezzük az iskolakék csomagólóban kiesett meny- nyiséget. Az árukínálat és a választék bővítésével, ha­sonlóan a környező országok­hoz, hazánkban is megjelent azóta a díszcsomagoló. Ta­pasztalatunk az, hogy ezeket a rendkívül színes, de vegyes összetételű díszcsomagolókat nagy előszeretettel használ­ják a szülők a füzetek és könyvek burkolására. Nem arról van tehát szó. hogy a kereskedelem a drága dísz­csomagolót erőlteti a vevők­re, hanem arról, hogy az egyéb célokra szolgáló dísz­csomagolót a vásárlók füzet csomagolására használják fel. Ugyanez a cikk kifogásolja még a polietilén füzet- és könyvborító minőségét is, melyhez csupán annyit sze­Betűrejtvény netnénk hozzáfűzni, hogy ilyen vékony anyagtól, mint a 0,06 mm-es polietilén, nem is lehet elvárni, hogy egy egész évre kitartson a füzete­ken. könyveken. Véleményünk szerint a használhatóság összhangban van a fogyasztói árával, és amennyiben valaki hosszabb időre kívánja megvédeni gyermeke füzeteit és köny­veit, úgy természetesen árban is magasabb, de anyagában is más. tartósabb borítót vasa- ro'hat. (>_ «összegezve tehát - vélemé­nyünk az, hogy a barnas-le­■W.K-W.-W.y.y hér színű finomcsomagoló ö egységes alkalmazásával ol­csó és esztétikus burkolást * kaphatnak a könyvek és fü- 3 zetek, ezzel a kereskedelem folyamatosan a vásárlók ren- '£> delkezéséne tud állni, csupán ..? a pedagógusokat kell meg­nyerni annak érdekében, hogy ezt a csomagolást kér­jék a gyerekektől”. (A választ Kérjük vissza a kékpapírt” címmel megjelent olvasói észrevételünkre kap­tuk Aranyosi Józseftől, a PJERT- -Eszak-magyarországi ■ Ki-sndellségenekigazgatója­V.V.V.V.V.V• »vX*V.V.y.*.,<*.V.V.\\ Sz. J. (Miskolc): Azt .szokás mondani: a téve­dés joga mindenkit megillet. (Olykor minket is«...) Ne bán­kódjék a kis baki miatt, írjon máskor is, mindig szívesen ol­vassuk sorait. Kiss Pál (Miskolc, Elek T. u.): Köszönjük észrevételeit. Vala­mennyi témának utánajárunk, s feldolgozzuk. Vágjuk további észrevételeit, javaslatait is. özv. Szűcsné (Miskolc) : Bármennyire is sajnáljuk, la­kásügyekkel nem foglalkozha­tunk. Minden ilyen ügyben a lakásügyi osztályhoz, vagy a ta­nács vezetőihez kell fordulniuk. Nem a mi dolgunk ellenőrizni azt sem. hogy mkjrt áll üresen egy, vagy több lakás. Jelentse ezt is a tanácson! Minden bi­zonnyal kivizsgálják, s választ is adnak. Ami levelének másik részét illeti, visszatérünk rá, csak kis türelmet kérünk! Szobolai József (Miskolc, Avas­dél) : Kérésének eleget tettünk, le­velét továbbítottuk az illetéke­sekhez, azaz a Miskolci Közle­kedési Vállalathoz. ★ Manapság divat a tévében a különböző rejtvény, fejtörő. A Tanácsköztársaság lakótelepen a Munkásvédelmi cikkek bolt­ja helyettesíti a rejtvényt. Hogy jól, vagy rosszul, döntse el az olvasó... L. J. Miskolc Szögekkel sebzett fák ,,Nincsen védett fa, védett fü; minden védett, ami bennünket körül­vesz, a termeszét közegeben ...” — mondotta a közelmúltban me­gyénk egyik vezetője. Szavait érdemes megszívlelni, mert végtelenül siralmas látvány — senki ne vegye túlzásnak! — a Zrínyi Gimnázium előtt a két, valóban legendás fa vergődése. Köröttük minden pusztul: növények, virágok. Ebben az áldatlan környezetben, éppen Herman Ottó szobra előtt, számos szög pusztítja az egyik szerencsétlen fiatal fát, élő halálra kárhoztatva azt. Az ott dolgozók „díszítették” ki így, a „szokott* módon eldöntve a fa későbbi sorsát. Tábla hirdette a múzeum közeliétől; a tábla eltűnt, de a szögek továbbra is a fában maradtak, kitermelve a gyilkos rovarokat. Sajnos, Herman Ottó zaj­ártalomtól süllyedő szobra nem csípheti fülön azokat a torzszülött „kezdeményezőket”, akik az „Edda” nevét mázolták mellvértjére. Döbbenten állok és csodálkozom: évek óta mindenki tudja, hogy az Olcsó Aruk Boltja elköltözött, de a fába vert tábla továbbra is ezt hirdeti, töretlen lendülettel. Hogy ország-világ lássa: a jó üzlet cégé­re mindenkihez kiált, s főképpen tartósan. A kiszemelt fa esetében, már nem sokáig, mert az őrséget megunva, elmúlásba ejti panaszát. Evek óta felháborít, ha különböző rendeltetésű táblákat látok, fák­ba verve. Mindig volna ésszerű megoldás, hogy a fákat megkíméljék, mint ahogyan az előbb említett, az Ady gyógyszertár előtt álló fa hir­detőtábláját is vasoóznára lehetett volna erősíteni. Vannak, akik be­látják ezt. és így is cselekszenek. De az emberek többsége fütyül az egészre, és marad minden a régiben. Mert a kényelmesség és a hety­ke rátartiság leinti a lélek mélyén mocorgó jobb indulatot. Ide értő figyelem szükséges, s ha kell: szigor. Mert sokan hiába igyekeznek szót emelni a fák védelmében, mint ama tölgyfák esetében is. melyek a régi általános iskola előtt álltak, az első kerületi tanács mellett — mind kiölték ezeket a valóban véu dett, értékes fákat is. Szerencsére, néhánvan még élnek a régi fák­ból, mert ők inkább dacolnak — nem az idővel — az emberekkel, aki irtja őket. A pusztító szándékot erősebb akarattal kivédi a viharcser­zett, öreg fa, ha nem is „nemes”: az ecetfa avagy a vadgesztenye. Most azért adok szót felháborodásomnak, mert az egyik hatalmas, még épen maradt gesztenyefába vertek szögeket, imigyen „tudósít­va” a napközi otthonos óvoda jelenlétéről, a Vörösmarty utca 24. szám alatt, mert a szögekkel oda rögzített tábla nemcsak az óvoda ottlétét» az utca számát is tudtunkra adja; „természetesen” szögekkel erősít­ve. Mit lehet itt mondani? „Füstölgéseim” lángba csapnak, mert a legelemibb dolognak kellene lennie, hogy arra alkalmas táblán jelöl­jék az óvoda küldtetését és annak helyét. Jobban kellene védenünk Miskolcon a természetet! Hogy a józan belátás győzedelmeskedjen, s ne a torz ösztönüek győzzenek — szé­gyenünkre. Akác István Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents