Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-15 / 113. szám
Tanácsot ad a tanácsnak Elektronikus munkatárs (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg Videoton és TPA komputerekkel dolgoznak a tanácsiak, s rendelkezésükre áll a Yideoplex adatrögzítő rendszer. Szeptemberben újabb berendezéssel bővül a technikai bázis. A tervek között szerepel, hogy új számítógépes központot építenek ki a nemrég berendezett hivatali épület mellett, egy régi tornateremből. SzeUemi munkával is lehet építeni, fejleszteni, különösen, ha számítástechnikáról van szó. A hivatal szakemberei elkészítették a szükséges programokat ahhoz, hogy ne kelljen bérmunkát igénybe venniük a számítógépes feldolgozáshoz. így ki tudják használni gépeik teljesítő- képességét, s gyorsulhat a tanácsi munka, ezzel együtt az ügyintézés is. Olyan legyen a tanácsi számítástechnika. hogy az ügyintézők s a döntéshozók kezébe célszerűen csoportosított, precíz információk kerüljenek — ez a cél. Kerezsi Lóránt, a TAKEH vezetője: — Tartós ér jó koncepciónak látszik, hogy a kisgépekre közvetlenül az ügyintézőknél van szükség, a tanácsi hivataloknál, osztályoknál, elektronikus segédeszközként, munkatársként. De kell a nagy gép is, a nagv tömegű adatot megkívánó döntésekhez, elemzésekhez. Épületünk itt a megyei bíróság háta mögött úgy helyezkedik el, hogy ha ide települnek a komputerek is, meg lehet teremteni a közvetlen adatátviteli összeköttetést a megyei és a városi tanáccsal. így közvetlenül hozzáférhetők lesznek a nagy komputerek, memóriák a döntéshozatal közvetlen segédeszközeivé válhatnak. Lesznek-e, s mikor minikomputerek a tanácsi osztályokon. községi hivataloknál, s tudunk-e majd élni a nagygépek adta lehetőségekkel — ez nemcsak technikai és anyagi kérdés. A most iskolapadot koptató legifjabb nemzedék már barátja és ismerője a gépagyaknak, ám aligha várhatunk addig, amíg ők ülnek az íróasztalok mögé. A számítástechnika csak akkor jó segítőtárs, ha a felhasználók pontosan meg tudják fogalmazni igényeiket és ismerik, hogy mire A nagyközönség többnyire kiállításokon találkozik a Videoton komputereivel. Azt már kevesebben tudják, hogy sokan fizetésüket is a gép közreműködésével kapják kézhez a hó végén. képes a gép. Ezért a TAKEH igyekszik saját szakállára terjeszteni a számítógépes ismereteket — még egy személyi komputert is hozzáférhetővé tettek az érdeklődők számára. Persze a sikeres munkához nemcsak ismeret- terjesztők, hanem az ismeretekre szomjazok is kellenek. (k—ó) Építés kicsiben és nagyban Tégla és panel A miniszter helyett es Miskolcon Tanulmányi kirándulásuk Sok az egynapos út Minden év tavaszán tanulmányi kiránduláson vesznek részt az általános iskolások. Hogy hova menjenek, arról év elején a tantestületek határoznak. Általában a tananyaghoz valami módon kötődő területet választanak, s ide látogatnak, ismereteiket ezzel is bővítve. Az utazási irodák tájékoztatásából tudtuk meg: eddig meglehetősen sokan jelentkeztek náluk. Az IBUSZ 209 csoportot szervezett 1—3 napos belföldi utakra. A Volán Tourist- nál 120, az Expressnél 83. a Cooptouristnál 13 csoport jelentkezett eddig. A legtöbben egynapos, megyén belüli utakat választanak. Sokan látogatnak például Sárospatakra vagy a Zemplénbe. A megyén kívüli egynapos utak közül az egri a keresett. A két. illetve három napra elutazók a Dunakanyarba és a Dunántúlra látogatnak. A szervezett utak nem kerülnek sokba: 100—190 forint körül mozog az egynaposoknak az ára. Ebben benne foglaltatik a szállítás, eev étkezés, múzeumbelépő s a városnézés is. 2ibetben: sóval, vajjal Tea, angol módra Épül a s7al)adidők()2poot Kiemelkedően sok társadalmi munkát végzett már eddig is az Eszak-magyar- országi Vízügyi Igazgatóság a Herman Ottó szabadidő- központ építésénél. Elkészítették a vízi világot bemutató tórendszert, felépítették a szükséges gátakat, és segítettek a humuszt elhordani a fogadóépület helyéről. Hasonlóképpen sokat tett a jó ütemű kezdésért a miskolci vízművek és a MI- IfcR is. Az angolok azt állítják, hogy csak náluk lehet igazán jó teát inni. és nem a nyilvános helyeken, hanem otthon. Az átlag-angol egy nap 20 csésze teát is megiszik. A teájuk sötét, mini á kávé. Pedig 250 évvel ezelőtt Angliában még ismeretlen volt a. tea. Abban az időben a londoniak több kávét ittak, mint a törökök. Ügy tartották, hogy a kávé a bölcsesség forrása. Hamarosan megváltozott azonban a vélemény a kávéról, miután megindult a teakereskedelem Indiával és Kínával. Ezután a kávét mint a boldogtalanság forrását kezdték említeni, s azt állították, hog” a nőket terméketlenné, a férfiakat férfiatlanná teszi. A teafogyasztók meglepődve tapasztalták, hogy a tealevelekből készített ital ötször több koffeint és teint-t, azonkívül csersavat, és éter- olajat is tartalmaz, mint az azonos mennyiségű kávé. A frissen leszedett tealevélnek nincsen sem íze, sem aromája. Különböző eljárásoknak vetik alá a zöld leveleket, mielőtt teaitalt főznek belőle. A kétezerféle tea íze és aromája a származási helyétől, a feldolgozás módjától, valamint az aratás idejétől függ. A legértékesebb és egyben a legdrágább a virágillatú első szedés, mert a zsenge tealevekből első alkalommal viszonylag keveset tudnak leszedni. A másodszedés aromája már ka- rakterebb, íze, aromája és minősége igen kiváló. Egy évben harmincszor szüretelnek, s mindig csak a két legfelső levelet és egy levélrügyet szednek le egy-egy cserjéről. A teafajták keverése külön tudomány. Ügy keverik, mint a dohányt, vagy a kávét, vigyázva az aroma-, az illat- és ízanyagok helyes párosítására. Az indiai és a ceyloni teakeverék erős és frissítő hatású tea készítésére alkalmas. A tibetiek, akik az angoloknál is nagyobb teafogyasztók, a teát nem italnak. hanem élelmiszernek tekintik. A préselt teából letört darabot teszik a forrásban levő vízbe, 20 percig főzik. Majd sóval, nátronnal1 ;’é§ ;,Vajjálv’í/ésirik a 'fő-' zetet. A teát még forró állapotban habosra keverik. A jómódú tibetiek naponta 60 csésze teát is fogyasztanak. Az angolok hideg vizet tesznek fel forralni a teáskannában. Egy porcelán teásedénybe fejenként egy kávéskanálnyi és egy plusz kávéskanál teát szórnak, majd a forróvizet ráöntik a levelekre. Egyszer megkeverik, majd 2—4 percig állni hagyják. Cukorral és tejjel ízesítik. Sok" izgalmas téma merült fel az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint Borsod és Miskolc vezetőinek tegnapi, évenként szokásos tervegyeztelő tárgyalásán. Csak néhány kérdés, mutatóban: Mi lesz a házgyárakkal? Meddig lesz még árfelhajtó szerepe a versenytárgyalásoknak? Miért Miskolcon a legmagasabb a száz lakosra jutó lakásigénylők száma? Mikor szűnik meg néhány alapvető építőanyag hiánya? Az eszmecseiét dr. Majoros László, a megyei tanács általános elnökhelyettese irányította. Az ÉVM-ét dr. Szűcs Endre miniszterhelyettes és dr. Dalányi László főosztály- vezető képviselte. A tanácskozáson részt vettek: dr. Havasi Béla, a megyei, dr. Kovács László, a városi pártbizottság titkárai s Rózsa Kálmán, Miskolc tanácselnöke. Induljunk el a kályhától, azaz a házgyáraktól. Sorsuk, hasznosításuk a miniszterhelyettes szerint a tárca legnagyobb gondja. Az új helyzetben újítania kell az építőiparnak, s kár lenne veszni hagyni ezeket a korszerű gyárakat. Belátható időn belül a korábbi évek dinamikus panel-korszaka nem tér vissza, s azon kell munkálkodni, hogy a házgyárak az építés háttériparává váljanak. Lehet, hogy névváltoztatásra is szükség lesz, de az egy helyen felhalmozódott, magasan kvalid- fikált szellemi és technológiai készséget nem szabad szétforgácsolni. Más kérdés, hogy az otthonteremtési struktúra átszerveződött. Fölértékelődött a családi ház rangja, s a társadalom, az anyagi szűkösség miatt, a magánerős lakásépítést szorgalmazza. Az elmúLt évben Borsodban valamivel több. mint ötezer otthon került tető alá. Ebből majd négyezer magánerőből épült. Az idei terv 5300 lakással számol, s az állami eszközökből építendő lakások aránya a húsz százalékot sem éri el. A számokból nyilvánvaló, hogy hihetetlen nyomás nehezedik az építőanyag-iparra és a Tüzépekre. Lehet, hogv a hiány-pszichózis is srófol a keresleten, de tény az, hogy tartós hiány mutatkozik falazóanyagból, tetőcserépből, ajtóból és ablakból, vasbetongerendából. Így a kereskedeA technika történetéből Elektromos készülék Az elektromosság előállításának egyik legrégibb módszere a dörzsölés révén fejlesztett villamos áram (dörzselek- tromosság). Az angol Cuthbert- son 195 évvel ezelőtt, 1789-ben készített ilyen, elektromosság fejlesztésére szolgáló készüléket, amelyen a dörzsölés létrehozására kézi meghajtású üvegkereket alkalmazott. Az elektromosságot jelző szikra a két félgömb között pattant ki. Az ilyen megoldású berendezés ma már csupán a fizika oktatásának egyszerű és szemléletes eszköze, a maga korában azonban korszakalkotó volt. Képünkön: Cuth- bertson elektromos gépe, a leide- ni Természettudo mány-történeti Múzeumban. K. A. lem csak eloszt, s a becslések szerint az igényeknek mintegy háromnegyedét tudja kielégíteni. Látványos javulás nem várható, de a feszültség mérsékelhető lenne a helyet- pedig az építőanyagipar — tesítő anyagok nagyobb arányú felhasználásával, vagy kissé megkésett — rekonstrukciójának gyorsításával. Jó hír, hogy az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat putnoki gyárának fejlesztő beruházása talán már az idén megkezdődhet. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy a Solymáron már bevált recept szerint Cseh- ' Szlovákia vállal részt az építésben. Zöld utat kapott a mályi gyár korszerűsítése is. Az anyaghiány megítélésénél azonban — s erre Oszlá- j nyi Miklós, a megye főépítésze figyelmezt etett — nem hagyható figyelmen kívül az, ^ hogy a családi házak alapterülete, anyagszükségleté (a tetőfedőt leszámítva) általában kétszerese egy állami la-^; kásának. Ez persze vonatkozik az árra is. de méginkább^ a tulajdonos teherviselesere. (brackó) i Kirándulók Fehérkőlápán A hűvösebb időjárás főleg a turistáknak kedvez. A miskolciak közkedvelt kirándulóhelye Fehérkőlápa, ahová hétvégeken több százán is ellátogatnak. Egy rövid séta a hegyekben minden városlakónak jót tesz. 'a (Temesi felt.) ló rum a miskolci rádióban A Magyar Rádió Miskolc Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége május 28-án, hétfőn délután 17 óra 10 perctől Fórum-műsort sugároz „Mindnyájan vásárlók vagyunk” címmel. Az 50 perces élő adásban szó lesz a vásárlók érdekvédelméről, a hiánycikkek kapcsán tapasztalható csúszópénzről. ' áruvisszatartásról, pult alóli elosztásról és más, kifejezetten a vásárlók megkárosítására irányuló manipulációkról. Miután meglehetősen sok kérdés hangzik el az építőanyagellátással kapcsolatban, így ezzel összefüggő kérdésekre is választ kapnak hallgatóink. Kérdezhetnek továbbá a súlycsonkítással, a garanciával, a megvásárolt áruk cserelehetőségével, a szavatossági időkkel, és egyáltalán a kereskedelem sokrétű tevékenységével kapcsolatosan. Az imént felsorolt témákkal összefüggésben várjuk hallgatóink kérdéseit, illetve leveleit, május 25-ig (címünk: Magyar Rádió Miskolci Stúdiója, Miskolc, Baj- csiy-Zs. út 15. 3527) A adás ideje alatt ezúttal is telefonügyeletet tartunk: Miskolcon a 35-510, Egerben a 12-946, Salgótarjánban pedig a 15-115-ös telefonon várjuk hallgatóink hívásait. Mind a levélben, mind pedig a telefonon érkezett kérdésekre Borsod, Heves és Nógrád megye kereskedelmi szakemberei válaszolnak. Azokra a kérdésekre, amelyekre az adásidőben nem kapnak választ á hallgatók, az Észak-Magyaronszágban, a Déli Hírlapban, a Nógrád- ban és a Heves megyei Népújságban válaszolnak vendégeink. Kérdezzen! Az illetékesek válaszolnak. A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója
