Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1984-05-10 / 109. szám

Bemutató a Kamaraszínházban Május 12»én 4 Búsképű A lovag és csatlósa: Don Quijote és Sancho Pauza, azaz Gáspár Tibor és Szirtes Gábor. (Jármay György felvétele) Ügy sejtem, hogy Don Quijote itguraja elsősorban olvasmányaink emlékeként, esetleg a regény nyomán ké­szült világhírű musical hőse­ként él bennünk, nem pedig Miguel Cervantes de Saavedra csöppet sem gyerekeknek szánt kétrészes „regénytiirte- neti” regénye nyomán. (Szerb Antal állapítja még, hogy a Don Quijotéval kezdődik a pszichoiogia szerepe a regény­ben, addig a csodavilág úgy viselkedett, mintha objektiv valóság lenne, míg itt szub­jektív valóság, a hős tévesz­méje. Mit tudunk Don Quijo- téról? Hogy a lovagregények paródiáját írta meg benne Cervantes, hogy a józan pa­raszti ész és a valóságot a költői világba emelő fanlazia, a realizmus és az idealizmus két örök arculata jelenik meg benne a hős, és hűséges csat­lósa, Sancho Panza által. Ket­tejük legismertebb kalandja a lovag harca az óriásoknak né­zett szélmalmok ellen: magam reagálásai alapján úgy vélem: ez az átformálás nem. sikerül. Vannak ugyan az előadásnak fényesen fel­ragyogó pillanatai — leg­inkább akkor, amikor Don Quijote egy-egy vesztett csata után megmagyarázza vereségének okait, és a \bu- kás máris győzelemmé ma­gasztosul —, de ezek a rit­kábbak. Sokkal inkább az unalom zsibbasztó szövedé­ke üli meg a Kossuth utcai színháztermet. És ez semmi­képpen nem a rendező, vagy a játszók hibájából fakad. A példázatok példázatok ma­radnak, a sok bába (elide­genítési effektus) között el­vész a gyerek (a szórakoz­tató. léleknemesítő SZÍNDA­RAB). Sok, nagyon sok a szájbarágós magyarázat, a szerző nem bízza a nézőre a tanulságok leszűrését, ha­nem únos-untalan közli ve­lünk, miért is szereti ő Don Quijote-t. Talán ha bízna benne, hogy mi éneikül is meg tudnánk szeretni... Persze lehet, hogy így volt ez a vásári komédiák korá­ban, a sokadalom együtt élt a hősökkel — mint teszi azt a Lovag, amikor bábjá­tékosok szinte egy az egy­ben az ő történetét jelenítik meg —, hálás volt a magya­rázatokéi'#, de míg a Búské­pű figurája halhatatlan ma­radt, ez a forma —- úgy tű­nik — mára érvényét vesz­tette. (Igaz, ellenpéldaként rögtön említhető az elmúlt évek egyik legnagyobb mis­kolci sikere, a Csapodár ma­dárka, ami hasonló keretbe ágyazódik, de míg ott a mindent elsöprő komédia győzedelmeskedni tudott, itt hiányoznak a poénpatronok.) Gáspár Tibor, színházunk fiatal művésze először ka­pott főszerepet, és Szűcs Já­nos rendező irányításával maximálisan jól oldotta meg feladatát. Alakítása hibát­lan, tökéletesen ráérzett a figurára. De elmondható ez Szirtes Gáborról is (Sancho), aki a szerep kínálta csábító „túljátszás” csapdáit messze elkerülte. Gruiz Anikó a lantos, mellette M. Szilágyi Lajos, Somló István, Varga Tamás, Máhr Ági kapott fontosabb szerepet, kifogás egyikük játéka ellen sem merül fel. A jelenetek moz­galmasságát éppúgy segíti a színpadkép — a sok ötletes kellékkel —, mint a koreog­ráfia, maga a rendezés. (Díszlettervező Gergely Ist­ván. koreográfus Krivjánszky István, jelmeztervező a ven­dég Vágvölgyi Ilona.) Sebő Ferenc zenéiét fiatal muzsi­kusokból álló kamarazene- kar szólaltatja meg. a da­lok szövege — bár mily fon­tosnak titulálta azokat a Lantos — aligha rendíti meg a nézőt. Mint ahogy maga a darab sem hagy ben­nünk maradandó nyomokat. SZABADOS GÁBOR Miskolcon is sokesztendős szokás, hogy időről időre meg­hívja a muzeum a gyerekeket: ismerkedjenek régi korok mes­terségeivel, művészetével. Ha­sonló programokat szervez a Magyar Nemzeti Múzeum is: már harmadik éve hivja ját­szónapjaira a gyerekeket és szüleiket. Mivel a Nemzeti Mú­zeum sok, vidéken élő család részére jelenti a budapesti ki­rándulás egyik programját, bi­zonyára sokakat érdekel, hogy május második szombatján, 12- én ismét várják a gyerekeket. A játszónapon délelőtt 10 órától és délután 3 órától egy időben hat-nyolc foglal­kozást tartanak a különböző kiállítások termeiben; kiseb­bek és nagyobbak, játéko­sabbak és elmélyülni szere­tők egyaránt találhatnak maguknak megfelelő progra­mot. A különböző foglalko­Az öreg hölgy látogatása ü A nálunk is népszerű Friedrich Dürrenmatt, hatvanhárom éves szín­műíró, aki Az öreg hölgy látogatása című művével lett világhírűvé, újn* éled. Harminchat évi boldog házasság után tavaly el­hunyt felesége, és ez tel­jes búskomorságba dön­tötte. Üjabban azonban is­mét visszanyerte életked­vét. Hogy miért? — Nos — bármilyen furcsán hangzik az ő korában — szerelmes lett. — Charlotte Kerr egykori színésznő, aki most tévéproducer, felkereste svájci magányá­ban, és kilencvenperces portrét készített róla* Kerr asszony ugyancsak öz­vegy, korban is megfelel­nek egymásnak, így sem­mi sem állt útjában an­nak, hogy a felvétel — szerelemmel végződött. Dürrenmattot azóta mintha kicserélték volna — írja a Bunte. Tegyük hozzá: Dürren­matt magánéletében job­ban végződött „Az öreg hölgy látogatása” — mint darabjában. (mate) Emlékszel Dolly Belire? Gyurkó László vásári ko­médiaformát választott két­részes zenés játéka — A Búsképű Lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála — előadásmódjául. A regény ismert motívumait emelte át a színpadra, egy­értelműén elkötelezve magát — és minket, nézőket — Don Quijote mellett. („Sze­retem a Búsképű Lovagot, példaképnek vallom, igen­len megszállott igazságkere­sését, a mindhalálig való hűséget elveihez, nem tar­tom reménytelennek a har­cát, bízom halhatatlanságá­ban. A Don Quijoték elbuk­hatnak, elpusztíthatják őket, de jaj nekünk, ha a maga­tartás, amit képviselnek, ki­hal korunkban...” — írja többek között.) Narrátor — a Lantos — mutatja be nekünk a sze­replőket, exponálja a cse­lekményt, négyen érezzük át a hős harcainak világjobbító szándékát (tudniillik a Lan­tos, a címszereplő, Sancho és a közönség). A darab szerint hangsúlyozottan Spanyolor­szágban játszódnak a kalan­dok, de több utalás történik arra, hogy ez a színpadi Spanyolhon valójában bár­hol lehet széles e világon, még leginkább Magyarorszá­gon. Soha nemesebb szándékot drámaírótól, mint Gyurkó Lászlóé. („A színház, amit szeretnék: világnézet. Szá­momra itt kezdődik és vég­ződik minden, mert ebben összegeződik cél, szándék és eszköz. A színház célja a közönség. Szándéka a közön­ség átformálása... A szín­ház, amit szeretnék, a világ­nézeti mondanivaló és elkö­telezettség abszolút primátu­sára épülne ...”) Szándék és megvalósulás nem egészen találkozik a darabban. A közönség és a Az olasz neorealizmus a há­ború után térképezte fel Itá­lia társadalmát. Akkoriban, a 40-es, SO-es években divat­hullámként terjedt el ez az ábrázolásmód Európa filmmű­vészetében. Ügy tűnik, hogy most, a 80-as évek középén ismét hasznosithatónuk találja néhány rendező. Az Emlékszel Dolly Beli­re? című film rendezője, Emir Kusturica a 60-as évek bosnyák kisvárosát és saját ifjúkorát mutatja be ezzel a stílussal. Emlékeztet kicsit a mi néhány éve vetített, Cha- cha-cha című filmünkre. Mindkét filmnek a főhőse egy fiatalember, aki szép­nek éppen nem mondható körülmények között találko­zik az első szerelemmel, a Nővel és természetesen a szexualitással. A jugoszláv film főhőse Dino, aki még nem tud dönteni a galambok és a zenekar között. A film leg­líraibb jelenetei az apa és a fiú párbeszédei. A derék ét­teremvezető halálos beteg (meg is hal a film végén). S tudja, hogy a cigaretta- dózniján, öngyújtóján és szipkáján kívül csak a jó tanácsait hagyhatja a fiára. Féltő szeretettel figyeli a kamasz csetlését-botlását, ta­lálkozását az első nagy ku­darccal és sikerrel, vala­mint a szerelemmel. Ö már tudja, hogy hamarosan meg fog halni, s azt tanácsolja a fiának, hogy mindig le­gyenek körülötte nők, sose legyen magányos. A szerelmi szál mellett megismerhetjük a Szarajevó melletti bosnyák kisváros néhány jellegzetes figuráját: a Marxon vitatkozó mun­kásokat, a kiskamaszokat terrorizáló vagányt, a pros­titúcióba kényszerített vi­déki lányt — ő Dolly Bell —, a kis művelődési ház igazgatóját; a „nagyokat” utánozó suhancokat. A film néhány jelenete kitűnően karikírozza is ezt a világot, ám a legszebbek a már em­lített képek, amelyekben Di­no a maga kárán ismeri fel a világ szépségeit és ke­gyetlenségeit.' Apja halálá­val, első sikeres zenekari fellépésével, valamint a tes­ti szerelem megismerésével hirtelen érik felnőtté. A film utolsó képei azt mutatják, amint a család teherautóra pakol, és elhagyják a kis­várost, képletesen szólva a gyermekkort. A háttérben hatalmas panelházakat lá­tunk, amelyek már egy más korszakot és életmódot je­lentenek. A film a kitűnő részlet- megoldások ellenére kissé széteső, naiv és bőbeszédű. A nézőnek az az érzése, hogy a rendező nem tud kellő távolságot tartani sa­ját élménye és az ábrázolás között. H. S. jjc Ha elmúlik az ifjúság, messze tűnik a múlt is. Miért ezek a hangulatok maradandók? a Nemzeti Múzeumban zások során megismerkedhet­nek egy-egy történelmi kor­ral, a kor emberének életé­vel, mindennapi eszközeivel, szokásaival. Május 12-én az őskortól az újkorig ível a foglalkozások tematikája. Az őskori mes­terségekkel agyagedény-ké- szítés, gyurmázás, a bronz­korral ékszerkészítés közben találkoznak a gyerekek. Hon­foglaló őseink hitvilága a harmadik program, a közép­korral három formában is ismerkedhetnek. Várat épít, akit a végvárak szerepe és sorsa érdekel, papírbábot ké­szít a páncélos lovagok es udvarhölgyek híve, basat, agát, janicsárt formázhat az a kisgyerek, ^aki többet akar tudni a magyarországi török­világról. A céhmesterek, a céhjelvenyek. a cégerek he­lye, szerepe, jelentősége az újkori iparosodás világába vezet. A játszónapon már játsza­ni is öröm, de az elkészült alkotások többségét hazahoz­hatják a gyerekek, hogy job­ban emlékezzenek a Nemze­ti Múzeumban eltöltött dél­előttre vagy dé'utánra. Műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30; Ki nyer ma/ — 12.45: Weöres Sándor: Posta messziről. — 12.55: Klasszikus kamarazene. — 13.21: Handel: Izrael Egyiptomban. — 14.42: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. — 15.00: Hírek. — 15.12: A Rá­diózenekar fúvósötöse játszik. — 15.38: Mindenki — másként. — 15.58: Marcella Pobbe opera­áriákat énekel. — 16.15: Václav Neumann vezényli a Cseh Fil­harmonikus Zenekart és a Prá­gai Szimfonikus Zenekart. — 17.00: Hírek. — 17.05: Olvasókör. — 17.35: Kórusainknak ajánl­juk. — 11.15: Hol volt, hol nem volt... — i8.3ú: Esti Magazin. — 19.15: A varazshegy. — 20.23: Népdalest. — 21.30: Külpolitikai klub. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Csehszlovák előadóművészek felvételeiből. — 23.10: Két szim­fónia. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.35: „Énekeltem en: Ambrus Sandorne Marton Kata”. — 12.50: Donáth Jenó: Old Harlem. — 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót. — 13.20: Éneklő ifjúság. — 13.33: Lúdanyó me­séi. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Kapcsol­juk a 22-es stúdiót. — 14.15: filmzene. — 14.30: Hírek. — 14.35: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban. — 15.06: A textiltől a tűzzománcig. — 15.26: Simándy József operett­felvételeiből. — 16.00: Neked sem mindegy! — 16.30: Hírek.— 16.35: Idősebbek hullámhosszán. — 17.30: Kézfogások. — 18.30: Hírek. — 18.35: Hétvégi panorá­ma. — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.35: Hívja a 33-43-22- es telefonszámot! — 22.03: Nosz­talgiahullám. — 23.00: Hírek. — 23.20: A csavargók* — 24.00: Hírek. 3. műsor: 18.00: Hírek. —13.07: Magyar dzsesszarchivum. — 14.00: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. Radnóti Miklós. — 14.20: Kamarazene. — 15.18: Év­századok mesterművei. — 16.00: Zenei lexikon. — 16.20: Szere­ted az operát? — 16.50: Pilla­natkép. — 16.55: A Poptarisz­nya dalaiból. — 18.00: Rádió- hangversenyekről. — 18.30: In ümba materna. — 19.00: Hírek. — 19.05: Mendelssohn: a-moll vonósnégyes. — 19.35: Kapcsol­juk a Zeneakadémia nagyter­mét. A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangversenye. 21.35: Operáénak. — 22.00: Nap­jaink zenéje. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyaroiszági képeslap. Szerkesztő: Antal Magda. (A tartalomból: Taktaközi képeslap — A komlóskai tanító — Búcsú az iskolától. Hegyi József jegy­zete.) — 18.00: Eszak-magyaror- szági Krónika. (A miskolci film- fesztiválról jelentjük — Szak- szervezeti üdültetés Apcon.) — 18.25: Lap- és müsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.20: Hí­rek. — 16.25: A rővidíilmstúdi- ók műhelyéből. — 17.25: Be­szédmüvelés. — 17.50: Perpetuum mobile. — 18.35: Telesport. — 19.10: Idősebbek is elkezdhe­tik... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.40: Pop-show. — 21.15: Hírhattér. — 22.05: Kis ember nagy élete. — 22.40: Tv- híradó. Televízió, 2. műsor: 18.10: Párbeszéd a párviadalról. — 18.40: Mi van itt születőben? — 19.10: Nas Ekran. — 19.30: Cho- pin-művek. — 20.00: Színházat játszunk. — 21.00: Tv-híradó. — 21.25: A 24. miskolci filmfesz­tivál filmjeiből. — 22.50: Képúj­ság. Szlovák televízió: 15.55: Peda­gógusok műsora. — 16.20: Ri- portmüsor. — 17.25: Einstein ta­nítója és barátja. — 17.50: Gyü­mölcsfák- — 18.00: Sportrevü.— 18.40: Tévémagazin. — 19.80: Tv- híradó. — 20.00: Mi, iskolaköte­lesek, valamennyien. — 21.00: Hova tűnnek el az első szerel­mek? — 21.20: Gazdasági maga­zin. — 22.ou: Viiagmrado. • — 22.15: Musica viva. Kiállítások: Miskolci Galéria (lu—íö): Kárpáti Tamás festő­művész, puspöky István grafi­kusművész es Tornay Endre szobrászművész kiállítása. — fczönyi István-terem (9—19) : Tenx LásziO festményei. — Va­sas Galéria (14—19) : Ranai Kinga es Gal Agnes textilkial- lítása. — József Attila Könyv­tár (11—19): Demeter lstvan-em- lekkiállítás. — Herman uttó Mu­zeum (iu—18): Emoer es mun­ka. — A Herman Ottó Múzeum numizmatikai gyűjteménye. — A termeszei három országa. — Ásványok, növények, auatok LszaK-jviagyarorszagrói. — Rutt- kay Gyórgy-emieKKiallitás. — Miskolci Kcptar (iü—-lö) : Két évszázad magyar lesteszete. — .tiorsüu—rniskoici Muzeum (iü— 18): Kondor Beia-emlekkiallitas. — Az eszak-ina^yarüi‘a^.ctsii lus­ták története. — Herman Otiu- emlékuaz (lu—18) : Herman ut- to eiete és munaassaga. — A Búkx élővilága. — Diósgyőri var (9—17) : a diósgyőri var története. — Pénzek Diósgyőr éieteool. — Deryne-naz (s—xi): Deryne-emlékszooa. — Üveg­művészen emieaex a XVI—Kije. szazauool. Miskolci Nemzeti Színház (7): Aki a pofonokat kapja. (Egye­temi beriet.) — Kamaiaszinnaz (0: A buskepü lovag. Filmszínházak: Béke (3, n6); 101 kiskutya (felújítás, mb. szu amerikai rajz-játékfilm, ff. ne^y- ar!) (±8) : Konvoj (mb. szí. ame­rikai k^iandfilm, 14 even felü­lieknek, Hí. helyar!) — Beae kamaramozt (4): az inkák kin­cse (mb. bOigár—olasz kaland- fűm) . (g): káténkért a sikátor­ban (amerikai, lg even felüiiek- netí!) — Kossuth (13, hns): lói kiskutya (iciújiiás, mb. szí. ame­rikai rajz-jatékfilm, IX. helyar!) (?) '■ Kaiiíoi-niai lakosztály (mb. szí. amerikai vígjáték, 14 evco aluliaknak nem ajánlott, Ili. Aeiyarl) — Hevesy ivan Film­klub (iá, fi): Emlékszel Uotly Belire? (szí. jugoszláv, 16 even ielUneknek!) — Táncsics (ÍS, fi): Veronika Voss vágyakozása' (mo. NSihK, lg even felülieknek!) — Táncsics kamatamun (0): A kis Alexander (szí. NDKj. — Szikra (4, 6): Kasapák es nagy­apuk (mo. szí. szovjet vígjáték). — Petőfi (fs, í7): Piedone Afri­kában (szí. olasz kulttncltum, xíl. heiyár!) — l'aklya (4, 6, 3): For­róvérű kísértét (mo. szí. olasz vígjáték, Ul. helyar!) — fáklya kamaramozi («): Leigazoltak bolygója (mb. NDK). — Ady Muve.ouesi Ház (5, 7): Szerelem receptre (mo. szí. szovjet vígjá­ték). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5): A holdlakok titka (nio. szí. francia rajz-mesefilm). — (7): Bizonyítási eijárás (mo. szí. jtjpán krimi, 14 éven alu­liaknak nem ajánlott, II. helyár!) — Hámor (fg): Szerelem receptre (mb. szovjet). — Pereces (g): a Birodalom visszavág (mb. szí. amerikai, III. helyar!) — Avas- déli mozi (g): Osceola (mo. szí. NDK kaiandiilm). PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? — 8.37: Régi muzsika. — 8.51: Jereb Ervin; Inoidens az Ingeborg-bangver- senyen. — 9.33: Szól a nóta halkan. — 9.53: Lottosorsoiás.— 10.00: Hírek. — 10.05: Ugróisko­la. — 10.35: Kettős sötétben. — 10.40: Púvószene táncrltmusban. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Szent­endrei Klára nótákat énekel. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8.30: Hírek. - 8.35: Végvári Rezső: Népdalszvit. — 8.44: Slágermúzeum. — 9.31: Külpolitikai könyvespolc. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Ze- nedélelőtt. — 11.30: Hírek. — 11.35: Tánczenei koktél. 3. műsor: »00: A magyar pe­dagógia évszázadai. — 0.30: Francia muzsika. — 10.15: Ma­gyar művészek operafelvételei­ből. — 11.00: Hírek. — 11.05: Szimfonikus zene.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents