Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1984-05-04 / 104. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! A felnőttek A gyerekek a közúti köz­lekedést a felnőttekhez ké­pest másképpen látják, más­képpen élik át. Saját akara­tuknak. sajátos logikájuknak megfelelően viselkednek. Fantáziájuk nagy szerepet játszik, impulzivitásuk ve­szélyeket rejt. Biztonságuk a felnőttek felelőssége. Eléré­sének kettős útja van. okta­tásuk és védelmük. Különösen a kisebbekre érvényes, hogy — mint min­denben —, a közlekedésben is a felnőtteket, elsősorban a szülőket, nagyszülőket utá­nozzák. Mivel jó megfigye­lők, fontos, hogy jó példát lássanak. A felnőttek is gyakran ke­rülnek olyan helyzetbe, hogy bár tudják, miként kellene viselkedniük, mégsem azt teszik. Nem mindig az is­meret, hanem olykor a pilla­natnyi hangulat hatása alatt cselekszenek. A gyerekekre' ugyanez vonatkozik — lénye­gesen kevesebb ismerettel, s fokozottabb meggondolatlan­sággal. És esetleg veszélye­sebb következménnyel. Na­gyon fontos tehát, hogy a gyerekekkel megtaníttassuk a szabályos közlekedés leg­alapvetőbb ismérveit; sőt, ennél is fontosabb; gyakorol­„közlekedj szabályosan!” — intések. A konkrét helyzete­ket kell elemezni. Például: közlekedési lámpák esetén, miért csak zöld jelzéskor szabad az úttesre lépni; a zebra nem véd meg a baleset­től, csak akkor, ha azon is a szabályoknak megfelelően haladunk át... és így to-r vább. A szituációkat kell megmagyarázni a gyereknek, s ily módon kifejleszteni ben­nük az alkalmazkodó készsé­get. A gyerekek általában 6—8 éves korukban kezdik az egyedüli közlekedést. Ekkor már „komplikáltabb” felada­tokra is megtaníthatók. Pél­dául a pontos megfigyelésre. Együtt kell velük gyakorol­ni. hogyan lehet látási aka­dályok — mondjuk parkoló járművek — közelében is biztonságosan áthaladni. Tudniuk kell, hogy nem elég, ha ők látják a forgalmat — nekik is látszaniuk kell. Vagyis: látni és látszani — két különböző dolog. S ehhez tartozik még, hogy átkelés közben is „ellenőrző pillan­tásokkal” kell szemmel tar­tani a forgalmat. A 6—8 évesek „súlykolása” út is. Magyarázza, milyen hi­bákat szoktak a gyerekek el­követni: körültekintés nélkül mennek át az úton, játszás közben lelökik egymást a járdáról stb. A pedagógiai helyességén lehet ugyan vi­tatkozni, de nem árt. ha a szülő, amikor először engedi gyermekét a forgalomba, „titokban”, bizonyos távol­ságból követve figyeli, nem követ-e el hibát? Ha vét, ne pirítson rá, csak erre a hibá­ra hívja fel a figyelmét úgy „általánosságban”, de a konk­rét helyzetet elemezve. A tízévesnél nagyobbak már „önállóak”, nem szere­tik a gyámkodást. De a he­lyes közlekedésre nevelésről változatlanul nem mondhat le a szülő. Veszélyesebbé te­szi a helyzetet az a körül­mény. hogy a legtöbb gyerek már nemcsak gyalogosként vesz részt a közlekedésben. Kerékpárt kap, sőt 14 éven túl nemritkán segédmotort. Ez esetben új szituáció ala­kul ki. az eddigi közlekedési ismeret, begyakorlottság, már nem elegendő. Az általános Kati az ikrekkel és a legkisebbel, aki mindőjük között talán a legelevenebb, ö Heni. Családi körben Az anyák himnusza tassuk velük olyként, hogy a szabályos viselkedés termé­szetes mozgáskényszerré vál­jon náluk. Lényegében tehát az úttesten való átkelésről, a közúti jelzőlámpák műkö­désének ismeretéről van szó. Pszichés követelmény, hogy a gyereket a közlekedésben ne félénkségre neveljük. Óvatosságra és körültekintés­re! Az öt-hatéves gyereknek már — kisebbeket ne enged­jünk egyedül a forgalomba! — sok mindent meg lehet magyarázni. Nem sokat hasz­nálnak a „légy óvatos!”, lényeges dolog a gyermek közlekedési moráljának ki­alakítása szempontjából. El­hagyva az óvodát, a szó szo­ros értelmében, elindulnak az életbe. Az első út az iskola­kapuhoz vezet, ahová lassan- lassan szülői felügyelet nél­kül indulnak el naponta. A szülő akkor lehet nyugodt, ha ezt az egyedül történő közlekedést „beleneveli” gye­rekébe. Amíg kíséri — né­hány napig, egy-két hétig —, válassza ki számára a legbiz­tonságosabb ^utat, még akkor ■is ezt, ha éhnél vam>/ráim*e£b BÉLYEGGYŰJTÉS A Magyar Posta késői tájé­koztatása miatt, csak most tud­juk bemutatni olvasóinknak azt a 12 Ft névértékű blokkot, mely április 20-án került forgalomba, az 1984. év folyamán Madrid­ban, Melbourne-ben és Stutt­gartban megrendezésre keruio bélyeg-kiállítások alkalmából. A blokk három különböző rajzu, 4 Ft-os címletű bélyegből és há­rom különböző szelvényből a.i. A bélyegblokk többszínű of- szetnyomassal, 270 300 fogazott és 7800 fogazatlan, sorszámozott példányban, yViderkomm Ervin keretrajza alapján az Állami Nyomdában készült. A bélyegek és a szelvények a bélyegblokk széléig perforáltak. A blokkban a bélyegek egymás mellett he­lyezkednek el, a bélyegek alatt található a hozzájuk tartozó szel­vény, A bal oldali bélyeg és a szelvény a Madridban megren­dezendő ESPANA ’84 bélyegki- állítást köszönti. A bélyegen a Magyar Posta által 1968-ban ki­adott 40 filléres bélyerr látható, mely a Festmények (IV.) soro­zatból Goya: Lány korsóval c. alkotását ábrázolja. A bélyeg alatt arany színnel a kiállítás emblémája látható. A szelvé­nyen is a hivatalos embléma van. A középső bélyegen az 1961-ben megjelent Budapesti Allatkert bélyegsorozat 20 fillé- bélyege látható, mely ken­gurut ábrázol. A bélyeg alatt az Ausztráliában sorra kerülő belyegkiállitás emblémáját áb­rázolták. Ez jelenik meg a szel­vényen is. A jobb oldali bé­lyeggel a stuttgarti bélyegkiál- iításról emlékeznek meg. A bé­lyegen az 1959-ben kiadott J. Haydn és F. Schiller bélyeg- sorbol az 1 Ft névértékű Schil- ler-bélyeg szerepel. A bélyeg alatt és a szelvényen a kiállí­tás emblémája látható. A bé­lyegblokk fogazva vagy foga- zatlanul — a benne levő bélyeg egyenként is, szelvénnyel vagy szelvény nélkül — bérmentesí­tésre felhasználható. A teljes blokkal értékküldeményt bér­mentesíteni nem lehet. * A Miskolci Közúti Igazgatóság Bélyeggyűjtő Köre bélyegbemu­tatót rendez a 24, miskolci té­véfesztivál színhelyén, a Rónai Sándor Megyei Művelődési Köz­pontban (Magyar—Szovjet Ba­rátság tér 1. sz.), 1984. május 10—16. között. A tárlaton carte- maximumokban gyönyörködhet­nek a látogatók, illetve a hely­színen működő alkalmi posta- hivatalban május 10-én 18—20.30 és ll-én 17.30—20.30 óra között szerezhetik meg az eseményre utaló postai bélyegzőt. ^c. András — a huszonegy éves nagyfiú —- már partner az anyai gondokban. intelem — „légy szabályos!” „ne száguldj!” — szintén ke­vés. Konkrét szituációk, konkrét elemzése szükséges. A járműközlekedés szabálya­it nem mindegyik szülő is­meri. De segít az iskolai ok­tatás. a KBT-k ismeretter­jesztő előadásai, kiadványai. A szülő követelje meg. hogy járművel közlekedő gyereke vegyen ezeken részt, s a ki- • adványok tartalmát kérdezze vissza tőle. Alapvető szabály: járművel az úttesten nem ro- hanri%-_y.é£fí«nyezni kell, ha­nem blfctöílságoáan közieked* , mi--------*>■ - "'** ' ' • A technika rohamos fejlő­désének korát éljük a közle­kedésben is. Alkalmazkod­junk hozzá. Már gyermek­korban el kell kezdeni... Ez a felnőttek felelőssége! —a Kitüntetések az MHSZ-ben A fasizmus felett 39 éve aratott győzelemre emlékez­ve, az MHSZ megyei vezető­ségének szakszervezeti bizott­sága ünnepi ülést tartott, amelyen Tóth József, az SZMT vezető titkára is részt vett. Köpfner Lajos szb-tit- kár, a honvédelmi szövetség Miskolc városi titkárhelyet­tese méltatta a győzelem napja jelentőségét, majd Éles Gábor alezredes, megyei tit­kár kitüntetéseket adott át. A honvédelmi szövetség fő­titkára által adományozott MHSZ Kiváló Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát Móré Lajos és Czövek István, az LKM, illetve a DIGÉP szb-titkára kapta meg. A szövetség 29 dolgozója a törzsgárdajelvény különböző fokozatainak birtokosa lett. egyszersmind az ezzel járó pénzjutalomban részesült. Alaváriéknál hetek óta tart a készülődés május első vasár- napjára, az anyák napjára. Nyolc gyerek szokta köszönteni Kata­lin asszonyt, mint az orgonasí­pok sorjáznál; elé. Jóllehet idén hiányos a létszám — a legna­gyobb fiú. Jani, katonaidejét tölti —, a titokzatos sürgés-for­gás aligha csappant. S a kiseb­beket olyannyira feszíti a „meglepetés*’, hogy rendre elő­kerülnek a kézimunkák, rajzok, apró egyebek, mutatni, mit szánnak a gyarapodó családi emléktárba. Az ikrek — Tímea és Noémi — figyelmet kérőn sürgetnek: meg kell hallgatnia dalt, amit direkt az anyjuk kö­szöntésére tanultak meg. „Száll az ének szájról-szájra, S téged köszönt jo anyánk, Szárba szökkent lelked álma. Béke fényé hull ma ránk ” Katalin asszonv előbb jóíesőn mosolyog, büszke leányai tiszta csengésű hangiára, aztán rár.- dúl szája szeglete, s nagyokat nyelve hallgatja a folytatást: „Ahogy évek évre múlnak, / Mindig itt állsz támaszul. / s hogyha hozzánk jó az élet ) Szemed örömkönnye hull . . .** • ÍZE! (TŐ „REGULÁBÓL" IS Persze nemcsak az ünnepi pillanatokból kapok ízelítőt a családi látogatáskor, de a „regulából” is. — Heni. Zsuzsa ne könyö­köljetek az asztalra!... Timi ne szólj közbe, ha beszélge­tünk ... Hányszor mondjam, hogy a nyuszit ne hozzátok be az erkélyről! — Az ap­juktól kapták húsvétra, de hát mit lehet kezdeni egy igazi nyuszival a kilencedik emeleten? — mentegetőzik Alá vári né. Egy pillanatig sem próbál­ja azt a hitet kelteni a lá­togatóban, mintha csak a csendes, kérlelő szó volna di­vat náluk. Ha emeltebb han­got kíván a helyzet, tud fel­csattanni is Katalin asszony. Nyolc gyereket kormányozni ügy, hogy kanál se csörren- jen, ugyan ki hinné el? A fegyelmet olykor erővel is tartani kell. — Hogy jó órában mond­jam: nekem még nem okoz­tak keserű percet a gyere­keim. Igaz — Makarenko ide, Makarenko oda —. ha vala­melyik rászolgál, megkapja a fülest... • MINDEN FORINTNAK HELYE VAN Gyermekeit egyedül nevelő anya Alaoári Jánosné. Igaz, nem túl régen mondhatja magát annak, minthogy hu- szonvalahány évi házasság után elvált férjétől. Indoklá­A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK HEJÖCSABAI GYARA AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ nem rizikói munkakörbe gyors- és gépírót, gépírni tudó adminisztrátorokat, továbbá fizikai munkakörbe kezdő vil. lanyszerelőket, irányítástechnikái műszerészeket, női és férfi­dolgozókat, betanított munkára. sa szűkszavú: italozott az ember. A gyerekek próbál­nak példálózni — „ha sokat ivott apu, akkor menekülni kellett a közeléből” —, de anyjuk rájuk szól: — Mondtam már, hogy ne beszéljetek róla így. Most már elment, nyugalom van, de azért... Apátok ő nek­tek! Aztán kiderül, hogy nem­csak nyugodtabb, de köny; nyebb is az életük azóta. Igaz, minden forintnak jó előre helye van — mint a legtöbb családban —, éppen ezért szigorú „tervgazdálko­dást” folytatnak. Katalin el­ső házasságából szármázó két nagyfia — a huszonhárom éves János és a huszonegy éves András — igyekszik enyhíteni az anyagi gondo­kon. A két fiú fizetésének meghatározott hányadát ha. zaadja. Már amikor nem ka­tona. Mondhatni, jó szeren­cse, hogy váltják egymást a katonasorban. Jani augusz­tusban szerel le, Andris ak­kor vonul ... — S hogy el ne felejtse.ro; borzásztó sokat segít a ‘mun­kahelyem.'' Mint minden nagycsaládos dolgozójának... Alaváriné a hejő,csabai ce­mentgyárban dolgozik — ta­karítónő —. a HCM-ről meg köztudott, hogy minden lehe­tőséget felhasznál sokgyer­mekes munkásai támogatásá­ra. Már akik érdemesek rá.­© JÓ „HÍRSZOLGÁLAT" IS KELL A háztartásszervezés forté­lyaira persze minden segít­ség mellett szükség van. Mindenekelőtt jó „hírszolgá­lattal” kell rendelkezni hoz­zá, hogy időben tudja az ember: mikor és hol lehet olcsóVi és jót kapni ruhából, cipőből, elvégre hat pár láb­beli — ha csak a kicsiket számoljuk — kész vagyon. — Azért idén is minden gyerekem megkapta az öltö­zet ruhát, az új topánt hús­vétra. Katinak még egy bu­tikból való divatos „cuccra” is futotta. Kati a nagylány, aki tu­lajdonképpen Andrea, csak hát elbecézték az anyjuk után az idősebb nővért. S vé­lem, valahol előkelő helve van a családban, hiszen a ki­sebbek versengve nyúltak a szekrénybe, mutatni, milyen csini holmijai vannak a ser­dülőkor küszöbén levő, ko­moly kislánynak. Ne tessék semmiféle^ flancra gondolni, Kati egyéni ízlését tisztelik testvérei. Ricsiről tudtam meg a leg­kevesebbet. Ö a legkisebb fiú, de születésük sorrendjé­ben a harmadik gyermek. Tizennégy éves, s a kama­szodók szemérmességével osont el a bemutatkozás után. De azért a testvérszeretetére jellemző példát ilyenformán citált Katalin asszony: képes ötven-száz forintot összespó­rolni katonabátyjának. „De írd meg neki, hogy ezt én küldöm!” (radvanyi)

Next

/
Thumbnails
Contents