Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-23 / 120. szám
Füstköd: alig Szennyezik ti levegőt A OH várospolitikai fóruma Hogy épít parkot a kertészet? ♦ Miért folyik ti rézsű az úttestre az Avason? ♦ 1 izen^ny forintos órabérért lazsálni lehel? ♦ Hányán zajlik a műszaki irányítás? A Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi, tudományos és oktatási albizottsága tegnap ülést tartott az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében. A bizottság tagjai első ízben vitatták meg önálló témaként a hazai légkör minőségének, a levegőszennyezés mértékének helyzetét, ami a kérdéskör növekvő fontosságára, s korábbi elhanyagoltságára is utal. A levegő minősége a nagyvárosokban az utóbbi években jelentősen javult, nagymértékben csökkent a füstködök kialakulásának veszélye. ami elsősorban a levegőtisztaság-védelmi intézkedéseknek köszönhető — mondotta Kozák Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese, szervezetük mérési adataira hivatkozva. Előadásában kifejtette, hogy a levegőt hazánkban elsősorban a fűtésből, a korszerűtlen gyártási folyamatokból, s az egyre növekvő mértékű gépjárműforgalomból eredő anyagok szennyezik. Elmondotta, hogy a levegőt szennyező anyagok elsősorban hazai forrásokból erednek, de nagyobb távolságokról is bekerülnek a hazai légkörbe, de innen is jut külföldre. A levegő tisztasaNem úgy sikerült a Porán ralli autóverseny a 33-as ra.itszámú kocsi legénységének, ahogyan eltervezték. A Martin László—Ziegner Tamás páros kisodródott a murván a Garadna és Varba közötti gyorsasági szakaszon szombaton reggel 4 óra tájban, s szakadékba zuhantak. Szerencséjükre, egy fán kötöttek ki — mesélte Ziegner Tamás, a kecskeméti Volán versenyzője. — Sajnos, számunkra nagyon szerencsétlenül végződött ez a verseny. Ki tudja, mi okból, de nem vették észre, hogy elvesztünk a gyorsasági szakaszon. Egymás ulán robogtak el mellettünk a versenyzők, miközben mi nagy nehezen lekászálódtunk a fáról, az összeroncsolódott autóból. Társam, a kocsi vezetője nagyon rosszul volt. ennek ellenére is csak kétórás késéssel került kórházba. Ennél nagyobb baj, hogy az őrizetlenül hagyott karambogának e védelme éghajlatunk megőrzése szempontjából is rendkívül fontos, hiszen a szennyezőanyagok hatására a hazai átlaghőmérséklet megváltozhat, és ez súlyos következményekkel járhat. A széntüzeléshez való visz- szatérés ronthatja a levegő tisztaságának helyzetét — mondották többen a felszólalók közül. hangoztatva, hogy e tekintetben ésszerű kompromisszumokra és előrelátó intézkedésekre van szükség. A piacokon és a zöldségboltokban egyre kevesebb óburgonyát látni. Van már üjkrumpli, de ez nem minden főzési célra alkalmas, s az ára is jóval borsosabb, mint a régié. Mi a helyzet most burgonyaügyben? — kérdeztük Ábrahám Istvánt, a Zöldért kiskereskedelmi osztályvezetőjét. — Modern halmos tárolóinkban sokkal tovább tart a krumpli, mint a régi raktározási módszerekkel, mivel szellőztetni lehet; csírázás el los 1300-as Ladánkat teljesen kifosztották. Nem akadt, aki vigyázzon rá, amíg minket kórházba szállítottak. Ellopták a bukósisakjainkat, s meg a helyszínen lekaparták róluk a matricát. Hátha valaki tud valamit róla, elmondjuk: a két sildes, fehér sisakban beépített fülhallgató van. Eltűnt a kocsi tűzoltókészüléke, s a pénztárcánknak is nyoma veszett, nyolcezer forinttal együtt. Tudomásunk van arról, hogy nemcsak a mi kocsinkat fosztották ki; az egyik versenyzőtársunk Ladájából például még az üléseket is kiszerelték a karambol után. Bízunk abban, hogy az újság olvasói között akad szemtanú, aki valamit látott vagy tud a karambolos autók kifosztásáról. S jó lenne, ha a segítségünkre lennének, hogy mielőbb visszakapjuk a további versenyzéshez nélkülözhetetlen speciális ralliAz életmentő vér Május 28-án és 29-én a SZOT balatonfüredi Oktatási Intézetében tartják a VI. országos véradó konferenciát. Országunkban a véradómozgalom társadalmi üggyé vált. Mintegy félmillió véradó — a lakosság csaknem 6 százaléka — tavaly 245 ezer liter vért adott díjtalanul a sérültek, a betegek gyógykezeléséhez. A donorok zöme évente egyszer, egy része — főleg a ritka vércsoportnak — évente többször vállalja ezt az áldozatot. önzetlenül, térítés nélkül Ma már kielégítik a gyógyászat vérigényeit. Ezen a konferencián tehát már nem a véradók számának és a vér mennyiségének gyarapítását. hanem a véradás jobb megszervezését, a vér megfelelő hasznosítását és elosztását szorgalmazzák. len is kezeljük, s így nem fonnyad. Téli készletünk ezért kitart az újig, sőt tovább. Annak, hogy a piacokon és a boltokban kevesebbet találhatnak belőle a vásárlók, az az oka, hogy más megyékből, de még a fővárosból is viszonteladók fel akarják vásárolni az óburgonyát, s tetemes felárral kívánják továbbadni. Ezért az üzleteknek napi kereten belül kell gazdálkodni. A szerződésben előre megrendelt mennyiséget továbbra is szállítjuk, de a zavartalan ellátás érdekében meg kell akadályoznunk, hogy az áru más megyékbe kerüljön. A piacokon csak két- kilós csomagolásban árusítjuk, hf>gy a visszaéléseknek elejéi’ tudjuk venni. Biztonsági tartaléknak az ÁGKER- től magyar gyártmányú bur- gonyapelvhet szereztünk be. ezt 25 kilogrammos és negyedkilogrammos csomagolásban tároljuk, de amíg nincs rá szükség, nem szállítjuk ki a boltokba. Az újburgonya 2—3 hetes késésben van ugyan, de a kedvezőre fordult időjárás miatt az ára elég gyorsan csökken. Tudomásunk szerint országszerte gondok vannak az ókrumpli mennyiségével, de reméljük, hogy a mi megyénkben nem fog gondot okozni a lakosság ellátása. Az avasi III-as ütemben lakók türelme elfogyott. Mind többen és mind többfelé kopogtatnak jelzésükkel: felháborító és tarthatatlan, amit a Miskolei Kertészeti Vallalat parképítői munka ürügyén müveinek a Hajós István utca térségében. Egész műszakokat ülnek végig tizen-tizenöten — némelyek szerint volt rá eset. hogy huszonnégyen is! —, s nincs senki sem, aki munkára buzdítaná őket a fizetésükért. A környék hazaiból az ablakokon at szemlelheti a lakosság a ' „tempót”, s nyelheti mérgét, hogy a nagyszámú gyermeksereg harmadik éve kénytelen porban, sárban csetleni- botlani a játszótérnek, parknak szánt területen. — Az ablakból nézni könv- nyű! — ítélte meg a „kibic- pozíciót” Kézdy András, a kertészeti vállalat parképítési ágazatvezetője. S nyilván nehéz lenne • meggyőzni róla, hogy bizony semmivel sem könnyebb, mint a lapátot támasztva diskurálni a rendezetlen terep fölött. Ráadásul a „nézőket” nem fizetik a „semmittevésért” műszakszám, órabérben. Á Hazafias Népfront körzeti bizottsága invitálta ez alkalommal helyszíni szemlére a kertészeti vállalat vezető szakembereit. Hullák István, a bizottság titkára vállalta a narrát.or szerepét, magyarázatot fűzve az épületek közötti panoráma vigasztalanságához. — Ügy tudjuk, 1000—1500 díszcserjét ültettek ki másfél éve itt, darabját 48 forintért. Meg kell nézni, mi maradt belőle. A parképítők munkagépéi s a földet szállító teherautók tiporták ki jórészt őket. A rézsűt volt ahol legyalulták, aztán újra feltöltötték, még merede- kebbre. Volt ahová hordták a földet, s masnap-harmadnap elszállították onnan va- I lamerre. A legkisebb eső az úttestre mossa a rézsűkről a laza földet, vastag sárréteg marasztalja a lépcsőn s járdákon közlekedőket. Az iskola mögött szakadóban a part. hogy az ember rágondolni sem mer, mi következhet egy felhőszakadás útán. Nyilván újabb főcsőtörés. amire volt is példa már a közelmúltban, amikor a vékony talajtakarót lemosta az eső a 100-as nyomócsőről . .. Van-e garancia, hogy megszűnik a parképítőknél ez a gazdátlanság és esetlegesség ? Rudolf László, a kertészeti vállalat megbízott igazgatója s a "kíséretében levő vállalati szakemberek mindenekelőtt azt magyarázták el, " hogy Magyarországon sincs olyan lakótelep, ahol ennyire lehetetlen terep tenné próbára a parképítőket. Tulajdonképpen sok-sok kilométernyi támfal kellene, hogy megfogják az Avast a rézsűk aljában. De hát ki fizetné meg? — Mi csak azt csináljuk, amit tőlünk a város beruházója megrendel. A támfal drága, folyómétere 1500— 2000 forintba kerülne, hol van a városnak erre pénze? Persze szerintük is lehetne jobban, ésszerűbben, csak hát nem az a dolguk, hogy a beruházók megrendelését kifogásolják minduntalan. Van ugyan jó néhány javaslatuk — például a rézsűkbe épített víznyomó- vezetékek védelmére — s ígéret, hogy visszatérnek rá alkalomadtán a döntésre illetékesek. Rosszak a tervek, hisz’ sík „terepre”, a rajzasztalon készülnek. Minduntalan módosítgatják. mint az építési ütemet: mikor hol szorít a cipő a városnak, oda irányítják az embereket. ■ ■ Hogy mindettől még lehetne gj'orsabb tempóban haladni a parképítéssel, ha már éppen oda irányítják az emberek tucatjait? Készséggel elismerik. De gondoljunk bele- 124 ember helyett jós ha 88-cal rendelkeznek, túlnyomó többségük lumpen vándormadár. akik csak azért vállalják el ideig-óráig a parképítő munkát, hogy családi pótlékot kapjanak. — Fizetni sem nagyon tudjuk őket. s mit várjunk tőlük tizenegy forintos órabérért? — kérdezte megértést remélve az ágazat vezető. Hát például azt — hangzott a válasz —. hogy legalább ennyiért dolgozzanak meg. ezt se kaphassa meg senki ingyen. Igen ám, de ki ellenőrizze, hogy mit teljesítettek? Kevés a művezető; Lillafüredtől Tapolcáig lehetetlenség eljutniuk mindennap. minden munkahelyre. Hogy akkor mégis hogyan végzik a műszaki irányítást — elvégre építőmunkáról volna szó —. az végül is nyitott kérdés maradt. A felek kölcsönösen biztosították egymást együttérzésükről, s megegyeztek abban: a HNF körzeti bizottsága a tanács illetékeseihez nyújtja be az Avason élők javaslatait a parképítés ésszerűsítésére, netán gyorsítására is, a kertészetiek meg a maguk portáján tesznek valamelyest nagyobb rendet. Am az emberekben mindezek után sem csitul a kétely: ilyen körülmények között elegendő-e a jó szándék arra, hogy megfeleljenek annak a követelménynek, ami új létesítmények kivitelezéséhez elengedhetetlen? Gondolunk itta szakértelemre. Ügy tűnik, hogy a vállalat vezetői által felsorolt „objektív nehézségek” már-már a szervezet alkalmasságát kérdőjelezik meg a parképítésre... sisakokat. (szántó) Hínár fo»ja az evezőt A tapolcai csónakázótó, szombat délelőtt. Több jármű van már a vízen, csobbannak az evezők. Középkorú férfi izzad: húzza, de nem megy. Minduntalan hínárt emel a lapát. Bosz- szúsan kifakad, hogy hát akkor miért csónakázó a tó. ha a „ragaszkodó” növényzettől nem tud haladni? A vízen gyorsan száll a hang. többen csatlakoznak hozzá véleményükkel. Kidőlt fa lóg a vízbe a kis sziget ágában. Régebben errefelé is lehetett menni, most épp ez zavarja az evezőket. Jobb lett volna az idegenforgalmi .idény előtt elkészülni az ilyen munkákkal, de talán még most sincs későn. Nem mindegy, miként tölthetik szabad idejüket az amúgy kicsinosított Tapolcán a miskolciak vagy az ide látogató üdülöven- Aégek! (b. a.) * A kovácsok az anyag színéről is látják, hány fokon izzik ... (Kerényi felv.) kifosztották a kocsijukat Szakadékba zuhantak a raliin Gálát veinek a spekulációnak Van iné a burgonya (radványi) + Sok-sok kilométer támfal kellene, de — ki fizetné megT
