Déli Hírlap, 1984. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1984-05-21 / 118. szám
A vasutasok egészségéért Valamennyi vasúti szolgálati helyre eljutnak azok a kérdőívek, amelyekkel a közeljövőben szinte minden részletre kiterjedően feltérképezik a munkakörülményeket. Ahhoz, hogy a kérdőívet kitölthessék, a munkahelyeken műszeres vizsgálatokat kell végezni. Egyebek között pontos mérésekkel minősítik a gépek és az épületek állapotát, azok biztonságtechnikai helyzetét. Panasz a kertészekre Azonnal ellenőrzik Részegen dolgoznak a kertészek a Szabó Lajos utcában. Most pakolnak fél teherautóra való földet egy magántelekre a vállalat kocsijáról, a Bors vezér utcában. Egé6z nap csak lődörögnek a Hajós utcában a vállalatuk dolgozói. Gyakran csörgött a telefon a Miskolci Kertészeti Vállalat titkárságán, és sűrűn jePont az a méret nincs... Kezdem azt hinni, hogy nem felnevelni nehéz a gyereket, hanem megfelelő mérető ruhát találni a számára. Van ugyan választék színben, formában a kicsiknek, csak éppen azt a méretet nem találjuk, amit éppen keresünk. A gyerekcipőkkel ugyanez a helyzet. Talán ez ügyben mégis igazuk van az elődöknek: örököljön a kicsi a nagyobb testvérektől. De a sok mosás megviseli a ruhaneműt, elvégre nem örökéletű. Ha pedig már szétszakadt, kezdődhet elölről az egész. Már-már arra gondolok: az volna a jó. ha az ipar kevesebb fajtájút gyártana, de azt minden méretben, s elegendő meny- nyiségben. A gyereknek mindegy volna, hogy sárga vagy kék színű inget kap. a szülő sem bosszankodna: volna mit ráadni! B. A. ídülőteriilet Mezőkövesd halárában Mesteéjes tó épül Megyénk legnagyobb mesterséges tavát építik Mezőkövesd határában, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói. A vállalkozás hátteréről, a tó jövőbeni hasznosításáról bővebb információt kértünk az illetékesektől. A mesterséges tavat a Hór-patak völgyében alakítják ki. több mint egy kilométer hosszú gát mögött. Több mint nyolcmillió köbméter víz fér el itt, két-, illetve hárommillió köbméterrel több. mint a rakacai és a lázbérci víztározókban. A tó létesítésének elsődleges oka Mezőkövesd ármentesítése, de a terveket úgy állították össze, hogy a víztömeget sokoldalúan lehessen hasznosítani. Például 4000 hektárnyi területet lehet öntözni innen. Ez természetesen csak lehetőség; sok múlik a termelőszövetkezeteken is, hogy milyen mértékben rendezkednek be az öntözéses gazdálkodásra. A miskolciak számára jó hír! hogy a tó környéke üdülőterület lesz, s erre részletes terv készül. A hasznosítási célkitűzések között szerepel a halászat is. A mesterséges tó nemcsak a természetbe vágyó környékbeli városlakóknak jó, hanem növeli Mezőkövesd váEpítőany ag összességében érezhetően javult az idén építők anyagellátása, bár a legkeresettebb cikkek iránti igények kielégítése még nem zavartalan. A magánépítkezők számára fontos termékek hazai árualapját importszállítások egészítik ki, elsősorban a szomszédos országokkal kötött árucsereforgalmi és termékcsere-megállapodások alapján. Ily módon egyebek között 32 millió tetőcserép. több mint 300 ezer ajtó és ablak, valamint 50 millió tégla behozatalát kötötték le eddig a külföldi partnerekkel, s biztató tárgyalásokat folytatnak további tetelek szállításáról is. rosa, s országrészünk idegen- forgalmi vonzerejét is. A beruházás költségei elérik a százmillió forintot: ennyibe kerül a 180 hektáros tó létrehozása, amelynek legmélyebb pontja tíz méter. A gát Vasbeton szerkezete már készen áll, s most szerelik a különféle vizszabályozó berendezéseket. Hamarosan megkezdik a Mezőkövesden átvezető Hór-patak medrének rendezését is. (k—■») lentettek ehhez hasonló eseteket. Minden bejelentést köszönettel vettek, s azonnal intézkedtek. Kiszálltak valamennyi helyszínre, és örömmel tapasztalták, hogy tévedtek a telefonálók. Á vállalat ellenőrei és rendészei szondáztatták a dolgozókat, és számba vették az aznapi munkateljesítményt. Szerencsére mindent rendben találtak, s a szonda senkinél sem színeződött el. A Miskolci Kertészeti Vállalatnál nem kampányszerű a szabad téren dolgozók ellenőrzése. Az építés- és ágazatvezetők rendszeresen járják a munkaterületet. Jelenleg a parképítésben és -fenntartásban nyolcvan-nyolcvan kertész tevékenykedik. Munkájukat nap mint nap módszeresen ellenőrzik.' Mivel a vállalat vezetői is magukénak érzik a várost, szívesen veszik a munkájukat ért jó szándékú bírálatokat, kritikákat. Tudják, hogy a kertészek olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol mindenki láthatja őket, s ugyanúgv le is mérhetik tevékenységük eredményét. A felelősség azonban kölcsönös. Ezért úgy határoztak, hogy ezentúl nem veszik figyelembe a névtelen telefon- bejelentéseket. Ám ha valaki bemutatkozik, s úgy teszi meg észrevételét a kertészeti vállalat dolgozóival kapcsolatban, megszívlelik a segítő szándékú bírálatokat. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Márkusz Dezső, a Csaba vezér u. 95. sz. alatti II 1. sz. pártalapszervezetben 16 órától; Fekete Attila, a Tanácsház tér 2. sz. alatti 14. sz. pártalapszervezetben, 16- tól 18 óráig. A város kornyékén jártunk Pénzforrás kellene a körömi melegvíz-forráshoz Miért van a közel is messze Sajók id végről? jc Granulátummosást vállaltak a BVK-ból. s persze ezt is a melegvíz-forrásra alapozzák. — Nagyot akartak elődeink! Amikor kiderült, hogy íW-lo- kos, jódban és ásványi sókban gazdag vizet rejt a körömi határ, szép álmot kezdtek dédelgetni: valaha gyógyfürdő vonzza majd ide messze földiöl is az embereket. Csak hát egy fürdő megépítése nem megy egyik napról a másikra, s ráadásul pénz nélkül . . . Kilincseltek érte, s amikor már országos biztatást kaptak a víz jövőjéről, kijelölték a fürdőnek még a helyét Is. Tízholdas díszcserjés erdőt telepítettek oda. ahova majd a medence kerül . . . De mert mindig volt ennél fontosabb, a pénzhiánv határozta meg a forrás sorsát Nem véletlen, hogy Sajó- hidvég. Körömmel közös tanácsú község tanácselnöke, Kerékgyártó János a hőforrásról mint a fejlődés >dei háborúk Általában egyet szoktam érteni kedves levelezőpartneremmel, Sára asszonnyal, hiszen éles szemmel figyel fel mindennapi dolgaink fonákságaira. Tulajdonképpen most is szívemből szólt levelében, csupán a fejtegetését indító példáját nem tartom szerencsésnek. Azzal kezdi, hogy ilyenkor tavasszal, elkövetkezik az iskolai kirándulások ideje. Az általánosba járó kisdiákok kedvenc kirándulóhelye a Csanyik, és a kiruccanások visszatérő programja az őrsök között rendezett számháború. Az ádáz harcosok nagy igyekezetükben árkon-bokron át csatáznak, és nekihevülve legázolnak cserjét, virágot. Ellenpéldát gyerekkorából idéz Sára asszony, amikor a jó tanító bácsi vezérletével kirándult a vidám gyereksereg a falujukhoz közel eső erdőbe, és ott rendezték meg a madarak és fák napját. Tanító mesterük felhívta a figyelmüket az erdő szépségére, a fák, bokrok változatos formáira, színeire, beszélt az erdő szárnyas kis munkásainak hasznáról. Volt szavalat, és persze játékra, nótázásra. közös felfedező utakra is jutott bőven idő. Bizony, kedves Sára asz- szony, szépek voltak azok a régi kirándulások, akárminek nevezték is őket: majálisnak, vagy madarak és fák naojának. Szépek voltak többek között azért is, mert — ugye nem haragszik meg érte? — akikoriban még köny- nvebben ment nekünk a túrázás árkon át, bokron át. Most már csak a magam nevében „nosztalgiázva'’: szépek voltak a régi majálisok, még valami másért is, amiről csak annyit, hogy lányok és fiúk vegyesen vették ki a részüket az erdő nyújtotta örömökből. (Huncut, aki rosszra gondol!) De ismét komolyra fordítom a szót: elismerve a kultúráltan megrendezett, tanulságokkal is szolgáló madarak és fák napjának szépségét. mégse legyen ellenpélda a mai gyerekek számháborúja! Lehetséges, hogy karámból szabadult csikócsapatként rohangásznak, és ennek áldozatul esik cserje is, virág is. ám ennyit az erdő kibír. Kibírja még azt is, ha ágat metszenek, hogy nagy ravaszul bokornak álcázzák magukat az „ellenség” megtévesztésére. Nagyobb baj, ha kirándulás után tejestasak, flakon, papír és más szemét borítja az erdei tisztást, s ha a pedagógus, az úttörővezető nem figyelmezteti a lurkókat: a természetet piszkítani éppolyan illetlenség. mint ha mondjuk vendégségben ravaszul a szőnyegbe passzírozzuk talpunkkal az asztal alá ejtett kré- mes süteményt. Bár, ha jobban belegondolunk, nemcsak, sőt, nem is elsősorban a pedagógusok feladata lenne az erdei illemtan oktatása. Mert, nehezen boldogulnak azzal a gyerekkel, akit apu kocsival szokott kivinni a Bükk legszebb — és védett — tájaira, négy kerékkel gázolva, kipufogógázba borítva mindent, ami az útjába esik. Ráadásul felhasználja a kirándulást a motorizált szülő arra is, hogy a bokor alá lökje a használt gumiabroncsot, s patakban csutakolja fényesre a járgányt. Anyu közben virágot szed — kazalra valót —, azzal a fekiáltással. hogy milyen szépen mutat maid a kristály vázában. Csakhogy az erdő virágai nem kívánkoznak oda. és még be sem érnek a városba. máris kiröpülnek a kocsiablakon. Tessék megfigyelni : hét végi napokon ilyen halottra bágyadt csokrok szegélyezik a Bükktől a város felé vezető utakat. És a manapság oly divatos — tiltott, vagy nem tiltott? — légnuskák. mint a családi kirándulások fontos kellékei, még szóba sem kerültekI... Szóval, én inkább ilyen példákkal indítottam volna, kedves Sára asszony. az egyébként okos és szép levelét. És annak reményében zárom soraimat, hogy a szép tájakért vívott „számháborúban” azért továbbra is egy csapatban harcolunk. (bekes) „arany tartalékáról” szívesen beszélt Miskolc párt- és állami vezetőinek, a közeli napokban tett látogatásuk alkalmával. Harminc éve foglalkoztatja ez a könyékbelie- ket. Az ötvenes évek elején olajat kerestek Köröm határában, s gyógysókban gazdag, forró víz fakadt fel. Valami mást, valami többet ígért lehetőségeiben, mint amit e táj valaha is adott népének, A Hernád alsó folyásánál levő sík terület századokon át meghatározta az emberek foglalkozását, sorsát. Ez a víz lenne hivatott rá, hogy új Irányba lendítse lehetőségeiket. A két községnek alig több mint 2300 lakosa van. Többségük ingázó: Miskolcra, Le- ninvárosba és Bőcsre — a Borsodi Sörgyárba — járnak dolgozni. A közös termelő- szövetkezetben — amely 1535 hektáros területen gazdálkodik — nem egészen félezren rk A rakamazi és az egri szövetkezetnek cipőfelsőrészt készítenek a körömi varrodában. keresik a kenyérre valót. S noha vannak dicsekvésre méltó eredményeik, nehezen tudják ellensúlyozni az ipar vonzerejét. Jóllehet vállalkoztak már arra is. hogy a maguk földjére telepítsék az ipart — legalább az asszonyoknak ne kelljen utazgatni. otthonuk közelében hasznosíthassák munkaerejüket, gyarapítva persze ezzel is a közös vagyont. Csak hát másfelé is nyitni kellene. Szögeczki Endre községi pártalapszervezeti titkár ezt olyasformán fogalmazta meg: innen messze van a közel is Arra utalt ■ ezzel, hogy Sajóhidvég határa maid, csak érintkezik Le- ninvároséval, mégis órát utazhat. aki oda akar jutni. A „hídvég” hiányzik: nincs átjáró a folyó felől. S messze van Miskolc is — nem térben. de időben —, minthogy a buszmenetrend hagy kívánni valót. Reggel és dél között se té. se tova nem juthat el az, aki kocsival nem rendelkezik. Hogy az ellátása olyan, amilyen a két községnek, az nem az itt élőkön múlik. Napjainkban már kicsi a „nagybolt” is. Roppant szükség volna — különösen Körömben — tisztesebb területű üzletre, csakhát mint minden. ez is pénz kérdése. Felajánlották az Unió Áfésznek — amejv kereskedelmi vonalon gesztora lenne a két községnek —, hc)gy fél millióért1, vesznek célrészjegyét. ,há,í oda invesztálják az összeget. 435 ezer forint már együtt is van erre — nem szólva a Rákóczi Tsz felajánlott segítségéről —, ám az áfész csak azzal kecsegtet: „talán” jövőre... Hiányzik a jó ivóvíz, a jó telefonvonal, s az URH-s kocsi a hétvégi orvosi ügyeletén. amely ugyancsak „mesz- szi-közeli”: Taktaharkánvból kell kihívni az orvost, minthogy ott a központi ügyelet. — Persze mindezen lehetne segíteni — egy kis segítséggel ... Ha pénzt nem is, de tippet tud adni Miskolc város a környékbelieknek. Ha pénzforrás kell a melegvíz- forráshoz, oda kell fordulni, ahol „pénz fakad”. Az OTP vállalkozási irodája minden hasznot ígérő befektetéshez partner. Ha okos és alapos gazdasági számlásokkal munkálják l<i a pályázatot, a körömi melegvízhez is „csordulhat” onnan bankó. Elsőként persze nem világhírű fürdőhelyre, hanem mondjuk termálvizes üvegházi no vénytermesztésre: Fantázia mindenkÁrjpen volna benne! Az pedig csak természetes, hogy a tinnek mellett a „segítség segítését’’ is garantálják Miskolc vezetői Már csak hivatalból is támogatják a hivatalos helveken a két község lakosságának io- £os és indokolt kérelmét-jgé- nvét. S a rokonszenv is sarkall. hogy gondjaik kisebbed íenek a környékbelieknek. R. É. Barátsági nagygyűlés A magyar—csehszlovák barátsági napok rendezvénysorozatában ma délután 2 órakor barátsági nagygyűlést tartanak a Diósgyőri Papírgyár Hegyalja úti kultúrtermében. Az előadó: Jaroslav Musilek tanácsos, a Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója. Az ülés után ünnepi műsor következik a nó- ditimon: a cseh könnyűzenei kvintett.
