Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-12 / 87. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postarím: OéH Hírlap Miskolc, S50L Pt S9. — Tel.: 18-225 Védjük meg parkjainkat! Nehezményeztem, amikor a miskolci tanácsi szervek pár évvel ezelőtt felszámolták a miskolci parkok őrzését, olyan vitatható indítékkal, hogy a parkőröket inzultálják. Elfogad­hatatlan indok, s gyengeséget takar; ezzel átengedtük parkjain­kat, közterületeinket a garázdáknak. Ennek következésekép­pen már akkor előrevetette árnyékát a ma kialakult tartha­tatlan állapot, amikor is ablakon kidobott pénznek tűnik a parkokra szánt fenntartási összeg. Mert garázda elemek tönk­reteszik a virágágyakat, a padokat. S ma már gyermekek, fel­nőttek egyaránt leikiismeretfurdalás nélkül gázolnak át a fü­ves részeken. Véleményem, és minden városát szerető polgár véleménye szerint mihamarabb meg kell szervezni a miskolci parkok felügyeletét, méghozzá más városok mintájára, kutyás jár­őrök beállításával. A kutya megvédi a parkőrt az inzultálás- tól, az őr felügyel a közterület rendjére. Üdvös lenne, ha a szolgálatos rendőrök is — az önkéntes rendőrökkel együtt — segítenék munkájukat. A miskolci szülők is sokat tehetnének azzal, ha csemetéiket a parkok tiszteletére, megkímélésére intenék. Ugyanez elvárható a pedagógusoktól is. Hatásos mód­szer lenne, ha egy-egy óvoda, általános iskola védnökséget vállalna egy-egy park felett, s tisztán tartaná. Az a gyermek, aki iskolai foglalkozás keretében részt vesz a parkok takarí­tásában. meggondolja, hogy szemeteljen-e ott, letapossa-e a gyepet. Számtalan megoldás lehetséges, csak tenni kell végre valamit! K. B. Miskolc „...a március 12-í szá­mukban szóvá tett, képekkel illusztrált Palócz.v utcai ál­lapotokat megvizsgáltuk. Be­járásunk alkalmával azt ta­pasztaltuk. hogy a szemetet eltakarították. Megállapítót- tuk, hogv a kollégium étter­mét üzemeltető Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalatnak elegendő mennyiségű, és megfelelő helyen tárolt sze­méttároló edénye van- A Pa- lóczy " utcai kollégiumnak csak egy darab 1,1 m;i-es konténere van 400 fő részé­re, ajnelv a felgyülemlett szemét tárolására nem ele­gendő. Jelen levelünkkel egyidőben felszólítottuk az illetékeseket, gondoskodja­nak újabb konténer beszer­zéséről.” ,,... márciusban a lap több alkalommal foglalkozott, köz­érdekű bejelentés alapján, a Miskolc város ' területén el­szaporodott kóbor kutyákkal. A problémát megvizsgáltuk, és az Állategészségügyi Te­lep helyszíni bejárásait sű­rítettük. Ennek eredménye­ként március 20-tól 236 kó­bor ebet fogtunk be.” (Mindkét választ Varga Zoltántól, a Városgondnok­ság igazgatójától kaptuk.) Tortúra a moziban Nem túl ■ gyakran járok moziba, de nem is fogok sű­rűbben menni, ha megma­rad az a különös újítás, amit legutóbb a Béke filmszínház­ban tapasztaltam. Mint valaha állandó láto­gató, akkoriban gyorsan és hamar rátaláltam a helyem­re. hiszen a sorok-székek- páholyok olvasható számok­kal voltak ellátva. Nos, a páholyokon most sehol sincs szám! Először próbál­tam a közepétől „betájolni” magam, de sehogy sem si­került. Percekig toporogtam, amikor végre feltűnt egy kö­penyes dolgozó. Azt nem ál­lítom, hogy túlzásba vitte volna az udvariasságot, csak „rábökött” az egyik páholy­ra: „Az a bal kettes!”. Nagyon restelltem, hogy szám nélkül nem találtam egyenesen a helyemre, de amikor láttam sorstársaim bolyongását, a csereberét, a felállítást, az újból leülte­tést, akkor már derültem e műsoron kívüli társasjátékon. Nem lenne egyszerűbb az „önkiszolgálás” elve alapján visszatenni a régi számokat? Kinek jó ez így? Se a nézők­nek, se a mozi dolgozóinak! F. É. Miskolc Örülünk a székeknek A DH-ban nemrég fotó is megjelent arról, hogy a Sza­badság térnél milyen vandal módon megrongálták a pa­dokat ismeretlen tettesek. Jómagam is felháborodva nézegettem „művüket” és el­gondolkoztam azon. hogy mennyi más hasznosabb ki­adásra lehetne költeni azt a N. B.-nc (Felsözsolca) : Utánanézünk a dolognak, s hamarosan foglalkozunk vele ol­dalunkon. „DIGEP-es dolgozó” (Miskolc): Telefonügyben (ugyanez mond­ható el a lakásról is) vajmi ke­véssel bíztathatjuk. ..Csak arra vállalkozhatunk, hogy a kérést továbbítjuk. Dalra fakadtunk a barlangban A minap Lillafüred­re kirándultam isme­rőseim társaságában. A záróprogram az István cseppköbarlang megte­kintése volt. A túrát egy fiatal, kedves hölgy vezette. Ismertette a barlang keletkezését, felfedezését, a cseppkő- képződmények nevét stb. A barlang végébe érve, a túravezető így szólt: Önök most egy színház színpadán áll­nak. Ott látható a füg­göny, amely fel is van húzva. Kérem, énekel­jünk el együtt egy dalt., A résztvevők először kissé meglepődtek e furcsa kérésen, azon­ban az újabb kedves invitálásra felcsendült egy közismert dal. Az idegenek szinte egy­szerre ismerősökké, ba­rátokká váltak. Min­denki vidáman, moso­lyogva távozott. Most is szívesen em­lékszem vissza erre a kellemes kirándulásra. Köszönöm! Kerékgyártó Mihály Ózd Katonák társadalmi munkája ■M 1 ■a • 'SáéS?­A miskolci helyőrségpa­rancsnokság katonái társa­dalmi munkát végeztek a múlt hét végén a Tanács- köztársaság városrészben. Kora reggel kezdték, és 14 óráig dolgoztak. A munkát csak azért kellett abbahagy­ni, mivel az elmúlt hét vé­gén a rossz idő nem tette le­hetővé a terület megfelelő előkészítését. Felújították a játszótéri hintákat, mászóká- kat és a népkerti játszótéri eszközöket. Parkot létesítet­tek; több mint 200 facseme­tét ültettek el, amit szintén ők termeltek ki. Zúzalékot és földet egyengettek, s a fel­vonulási épület helyén most már szép a környezet. Jár­dát is építettek; ne kelljen bokáig érő sárban járni az ott lakóknak. Szinte megál­lás nélkül dolgoztak. A vá­ros katonái, a hivatásosok is, magukénak érzik Miskolcot és peremterületeit, hiszen több helyen is tevékenyked­tek. Az esti órákban elgyönyör­ködtem kezük munkájában, az elkészült létesítményben, az új autóparkolóban. Szer­vezünk meg itt társadalmi munkát — mondotta Nagy László ezredes. S bizonyára így is lesz, hiszen szép ha­gyománya ez a katonáknak. Módis Ödön Miskolc A VOLT HÁZASTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATA Hás útra kérik az 1 D-s buszt Az 1/D jelzésű autóbuszon naponta több ezer ember utazik a DIGÉP-től a Tiszai pályaudvarig. Közöttük pe­dig több százan nem azegesz útvonal végéig mennek. So­kan például a Vologda vá­rosrész megállójánál szeret­nének leszállni. Nem helye­seljük, hogy a 21-es, a 121- es, illetve a 33-as, 133-as vonalán sokkal több az autó- buszjárat, mint az l-esén és a 101-esén. Rendelőintéze­tünkben nagyon sok bete­günktől is hallottuk ezt a panaszt. Hallottuk azonban azt is, hogy a járatok meg­változtatását nem az MKV- tól, hanem a tanács építési és közlekedési osztályától kell kérni. Mi tehát az ille­tékesektől kérnénk a felmé­rést, illetve az intézkedést. A diósgyőri SZTK-rendelőintézet több dolgozója Válóperes bírák., a tanúi annak, milyen elszánt Küz­delmet folytatnak a válni készülő házastársak a laká­sért, Egyikük-másikuk a gyerekéhez is főleg azért ra­gaszkodik tíz körömmel, mert a családvédelmi szem­pontokat szem előtt tartó bírói döntés természetesen azt szorgalmazza, hogy a gyermek maradjoi) a meg­szokott környezetében. Ame­lyik házastárs alkalmasabb­nak látszik a nevelésére, az osztozzék vele a lalié^'Nww»»- nálatában. I gazságui Igno«. lennénk a gyerekeikhez őszintén és tényleg elkese­redetten ragaszkodó szülők­höz, ha az ő esetükben is az előbbiekét feltételeznénk. De tagadhatatlan előkelő helyet foglal el náluk is a kérdés: kié legyen a lakás a válás után? egymás jogait. Mert ugye, akik egy négyszobás családi házban laknak, könnyen megszüntethe- ÜK a „késdobálást” azzal, hogy hívnak egy mérnököt, néhány mesterembert, és a műszaki elő­írásoknak megfelelően felhúzott falakkal már el is különítet ték magukat egymástól. De ahol a lakás nem alkalmas műszaki megosztásra, a/, adott falak kö­zött kényszerülnek továbbra is élni. Ha a volt házastársak között nagyon súlyos ellentétek van­nak, például tettlegességre is sor került, vagy a nagyon fe­szült viszony a kiskorú gyere­kek fejlődését veszélyezteti, ak- Kyr még 3 nagyméretű lakás ke el ' A lakás' használatának meg­osztása a lakás jogi helyzetét nem érinti. Ez azt jelenti, hogy például, ha a volt házastársak tanácsi bérlakás vagy vállalati bérlakás bérlői (bérlőtársai) vol­tak, akkor a használat megosz­tása után is bérlőtársak • ma­radnak. A használat megosztása nem érinti a lakás tulajdoni vi­szonyait sem. A volt házastár­sak kötelessége a bérbeadóval szemben is változatlan marad. A bérbeadó az egész lakás bérét há~ követelheti bármelyik volt zastárstól. Gyakori, hogy a továbbra is. együtt lakók közül az egyik fi­zet minden költséget, lakbért, közüzemi díjat stb. Természete­sen ezeknek a Kiadásoknak a felét igényelheti a másiktól. Hu­zamosabb nem teljesítés esetén bírósághoz is fordulhat a kiadá­sok megtérítéséért. A másik volt házastársnak nem érdemes so­káig kibújnia a kötelezettsége alól, mert elveszítheti bérlőtársi jogát. A lakásmegosztás után a volt házastársak a bíróság által ki­jelöli helyiséget kizárólagosan használhatják. Ebbe a helyiség­be — a saját kiskorú gyerme- “kük kivételével — más sze­mélyt befogadniuk csak a volt házastársuk engedélyével sza­bad. (Ha a bérlőtárs hozzájárul, lakrészüket el is cserélhetik.) Ha az egyik házastárs, illetve a volt házastárs újra házasságot köt, csak akkor viheti a régi lakásba életének új párját, ha az elvált házastársa ehhez hoz­zájárul. Ezt a . szabályt sokan megsértik, pedig ennek komoly következményei lehetnek. Bér­lőtársi jogviszonyukat is elve­szíthetik. A leghelyesebb, ha a volt há­zastársak mindketten töreked­nek a megoldásra. Esetleg köl­csönösen engedményt tesznek egymásnak. Akik nem tudnak megegyezni, csodát a bíróságtól sem várhatnak. Milyen döntést hozhat á bí­róság? Közreműködik a cseré­nél; a volt közös lakást meg­osztja; az egyik házastársat a volt közös lakás kizárólagos használatára feljogosítja, és ez­zel egyidejűleg a másik házas­társat távozásra kötelezi. Mikor lehet megosztani a volt közös lakást? Ehhez mindenek­előtt tárgyi feltétel, vagyis olyan lakás kell, ami erre a célra egy­általán alkalmas. Másrészt két olyan ember, akik a műszakilag nem teljesen leválasztott lakré­szekben is tiszteletben tartják AZ ÖZVEGYI JOG Á cég anlireklámja pénzt, amit ilyen javíttatá­sokra kell fordítani. Ugyan­akkor ölömmel tapasztaltam, hogy a megrongált padok szomszédságában szép, új sárga rácsos széksort helyez­tek el. Ezek a masszív szé­kek vaskeretben vannak ugyan, de lábazatukat még nem csavarozták le a beton­ba. Félő tehát hogy hamaro­san lábuk kél... Pedig itt az Avas aljában, a buszmeg­állóban nemcsak a várakozó utasok üldögélnek szívesen, hanem jó időben a nyugdí­jasok, kismamák is. Annál is inkább, mert a Szabadság téren még nincsenek ülőal­kalmatosságok. És még egy észrevétel; ugyanitt sok sze­métkosár van már. de éppen a sárga székek mellé kellene még vagy kettő, mert itt do­bálják el a legtöbb buszje­gyet, cigarettacsikket és nap­raforgóké jat ... R. P. Miskolc Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyon­nak a haszonélvezetét, ame­lyet egyébként nem ő örö­köl. Ezt nevezik más szóval özvegyi jognak. Haszonélve­zeti jog a -túlélő házastársat két esetben illeti meg. Ha az örökhagyónak leszármazói maradtak, akik a hagyaték állagát öröklik, valamennyi hagyatéki vagyon haszonél­vezete a házastársé. A másik eset az, amikor az örökha­gyó úgynevezett ági vagyont hagy maga után, amelyet a felmenőitől; szülőktől, nagy­szülőktől, testvéreitől ka­pott. Ezt elméletben vissza kellene adni nekik, de a túl­élő házastársnak a jogsza­bály élete végéig biztosítja a haszonélvezeti jogot. Az özvegyi jog törvényen alapuló jog. Ha az örökhagyó végrendeletben úgy intézke­dik, hogy ne a törvényes öröklési rétid érvényesüljön, azt a haszonélvezeti jog te­kintetében is tiszteletben tartja a jogszabály. Ha tehát az örökhagyó az egész va­gyonáról rendelkezik, és azt szétosztotta a rokonai között, de a házastársáról semmiféle formában nem emlékezett meg, a túlélő házastárs csak az özvegyi jog köteles részét kérheti. A kötelesrész annak a felét jelenti mennyiségileg, amit az örökös akkor örököl, ha a törvényes öröklési rend érvényesül, mert nem ma­radt hátra végrendelet. Dr. Kertész Éva Mii Mi 'VI Ne takarjuk el az avasi templomot! % Már egy esztendeje, hogy a hejöcsabai szerviz előtt pihe ri­get ez a lerobbant járgány. Lehet, hogy az egyébként jó hírű Miskolci Autójavító Kisvállalatnak semmi köze hozzá, ám antireklámnak nem utolsó. Óhatatlanul arra gondol az em­ber: ennyi időn át nem tudták megjavítani? (Kácsor Gábor felvétele) Városunk nem bővelkedik műemlékekben, éppen ezért a meglevőket fokozottan még kell becsülnünk. Miskolc leg­régibb és legpatinásabb mű­emléke kétségtelenül az avasi templom, a hozzá tartozó harangtoronnyal. Az alatta kialakított déli tehermente­sítő úton elsuhanó országjá­ró autóbuszok idegenvezetői rendszerint fel is hívják a figyelmet rá, a turisták szemügyre is vennék, csak az a baj, hogy nem látják, mert a hatalmasra nőtt fák a lombkoronájukkal edtakar­ják. Szennyezett levegőjű vá­rosunkban nagy szerepe van a zöldövezetnek, ennek ér­dekében a miskolci polgár ellenez — jómagámmal együtt — minden köztéri fakivágást. De úgy érzem, ezúttal nemcsak az én véle­ményem, hogy az avasi templom alatt a műemléket takaró lombos fákat, a nyír­fák kivételével,'üdvös lenne kivágni, s mint ahogy ko­rábban tervezték, pár fenyő­vel betelepíteni a füves ré­zsűt, hogy teljes szépségé­ben előtáruljon legszebb műemléki attrakciónk. K. B. Miskolc S3

Next

/
Thumbnails
Contents