Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-11 / 86. szám

Irta: Dudéa József, az MSZMP Miskoic városi Bizottságának etsö titkára oldalúvá nézőpontunkat. In­tézkedéseinket hosszabb tá­vú életszínvonal-, város- es gazdaságfejlesztési céljaink­hoz kell illeszteni. A lakás- politika és településpolitika, a lakásépítés és városterve­zés, az új es a regi laká­sok problémája nem kezel­hető egymástól elválasztva. Nagy segítséget jelent mindezek ősszenangolásá- ban, hogy a lakásépítés és -gazdálkodás új feltételrend­szere a tanácsok kezébe na­gyobb önállóságot ad a te­rületen belül kívánatos la­kossági mozgásokat elősegítő formák kibontakoztatásában, támogatásában, és az egyé­nek számára is lényegesen kedvezőbb. Az új rendszer működésének viszont az a feltétele, hogy a lakossági erőforrást a korábbi évtize­dektől eltérően kezeljük, és számottevően növeljük ará­nyát a lakásellátás javításá­ban. A hazai lakásellátási rend­szer fejlődése mindig is két megközelites, az áruviszony es a szociálpolitikai meg­fontolás kompromisszuma volt. Az elmúlt évtizedek­ben, amikor városunkban a lakások több mint 80%-a ál­lami erőből épült, megszok­tuk — és szinte elvártuk—, hogy a terheket döntően a társadalom viseli. Kétségte­len, az időközben megvál­tozott gazdasági helyzet is hozzájárult annak felisme­réséhez, hogy a szocialista viszonyok között sem lehet az igények kielégítését tel­jes egészében állami feladat­ként felvállalni, de a város­építés egyéb feszültségei is alátámasztják ezt. Tömeges, nagy arányú, államilag szer­vezett lakásépítésben termé­szetszerűleg másként soro­lódnak a költségek, a gyor­saság, az esztétikum, a csa­ládi szükségletekhez való igazítás érdekei, mint más formában. Ezért is történhe­tett meg. hogy jelentős gaz­dasági erők befektetésével, nagy számú lakás megépí­tésével sem javult lényege­sen a társadalom, az állam­polgárok elégedettsége a la­kásviszonyokkal. A lakáshoz fűződő társadalmi és egyéni érdekek, célok, elképzeléseik, Igények olyan sokszínűek, hogy ezek optimális kombi­nációját ma — az építési feltételrendszer állami biz­tosítása mellett — csak az egyéni érdekeltség hajtó­erőinek fokozott bekapcsolá­sával, a családi alapon szer­vezett erők. eszközök moz­gásban tartásával érhetjük el. A népesség indokolatlan növekedésétől és ennek ter­heitől mentesíteni akarjuk a várost, ezért a lakásépítés- b' i nagyobb szerepet szá­nunk a városkörnyéknek. Ennek feltételeit a telekel­látás. közművesítés, közleke­dés. alapellátás oldaláról, a megyei tanács segítségével es a helyi tanácsokkal kar­öltve ievekiszünk megterem­teni. Területfeltárással, te­lekalakítással és *-lőközmű- vesítéssel a magánerős épí­tés növekedését tervezzük a továbbiakban a városban is. Annak érdekében, hoav a kisebb jövedelmű rétegek is be tudjanak kapcsolódni eb­be. már eddig is számos in­tézkedést tettünk (kedvez­ményes telekár, ifjúsági la­kásépítési akció, 10 millió Ft-os tanácsi támogatási alap). Jelentős segítséget je­lenthet a munkahelyek tá­mogatása. amelynek az új lakásgazdálkodási koncepció is számottevő szerepet szán. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a termelő­üzem nem szűkítheti le te­vékenységét csupán a kerí­tésen belülre. Saját érdeké­ben is cselekszik, ha dolgo­zóiról sokoldalúan gondos­kodik. Ennek szép példáit tapasztaljuk többek között a BÁÉV. az LKM. az ÉÁÉV, a MÁV gyakorlatában, ame­lyek lakásépítéssel, átmene­ti elhelyezéssel, támogatás­sal segítenek. A mai nehezebb gazdasá­gi helyzetben is van prog­ramunk a lakáshelyzet ja­vítására. Az elosztás bírál­ható gyakorlata ellenére a gondok igazi okának a hiányt tartjuk, es ezert a megol­dást is elsősorban az épí­tésben keressük. A feszült­ségek bizonyos része a meg­levő lakásalap jobb kihasz­nálásával is csökkenthető, ezért ebben az irányban is erőteljesebben ösztönzünk, mert az eddig történteket elégtelennek tartjuk. Ahhoz azonbán. hogy a cserékben, a lépcsőzetes lakáshoz ju­tásban reálisan számolhas­sunk a korábban épült' la­kásokkal. elengedhetetlen az elavult, leromlott otthonok, korszerűsítése. A házgyári lakások felújítására is fel kell készülnünk, mert ez a közeljövőben egyidöben. tö­megesen jelentkező feladat­tá válik. Sajnos, minden erőfeszí­tésünk ellenére sem ígérhe­tünk a lakásellátottság szín­vonalában a korábbiaknál lényegesen gyorsabb, látvá­nyosabb előrehaladást. Ter­mészetesen, ahogy ma is van, továbbra is lesz egy népesedési. szociálpolitikai meggondolásokból kedvez­ményezett réteg, amelynek igényéit előbbre fogjuk so­rolni. Megkülönböztetett mó­don kezeljük a többgyerme­keseket, az ebbe a kategó­riába tartozó, 35 éven aluli házasokat, a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket: helyzetük javítására rövid távú — három évre szóló — külön program készül. Jó­zan számítások szerint, a mainál nem rosszabb anya­gi helyzetet feltételezve, a kiemelt rétegek esetében 3 —5 évre szeretnénk csök­kenteni a várakozási időt, de ennek az az ára. hogy a többieké meghosszabbodik. Szembe kell tehát néz­nünk a lakáshiány okozta nyugtalansággal, feszültsé­gekkel. Itt is elengedhetet­len, hogy nyíltak legyünk, őszintén beszéljünk, és a helyzet javítása érdekében keményen dolgozzunk. Ezért kérjük, ösztönözzük és köve­teljük meg mindenkitől, aki ebben az ügyben tehet va­lamit. hogy minden lehetsé­ges utat, módszert, eszközt tárjanak fel, amelv meg­gyorsíthatja a lakásállo­mány gyarapodását, illetve segít a lakásállomány és az igények összehangolásában. Reális számvetés és követ­kezetes munka alapján bi­zakodóan tekintünk előre, mert a lakáskérdésben ér­dekelt szervek, intézmények és az állampolgárok össze­fogásával enyhíthetünk ezen az évtizedek óta nyomasztó gondon. Ezek a számok önmagu­kért beszélnek, es mégis, a város legsúlyosabb problé­mája továbbra is a lakás- helyzet; a lakáshiány ránk nehezedő terhe nem csök­kent. A 100 lakosra jutó igény­lések száma az országban itt a legmagasabb, csaknem kétszerese például a buda­pestinek. Az év eiejen az igénylők száma meghaladta a 11 ezret, akiknek több mint 90%-a nem rendelke­zik önálló lakással. Az igé­nyek több mint fele — 5270 — fiatal házasoké, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülőké. A tanácson keresz­tül történő lakáshoz jutás hosszú időt. 6—10 évet igé­nyel, az ellátási formától függően. A lakáshelyzet megoldatlansága legalább 50 ezer ember mindennap­jait keseríti meg. Mindez annak ellenére alakult így, hogy a tanácsi pénzeszközök jelentős részét — pl. a IV. és az V. ötéves tervben csaknem 90%-át — a lakásépítésre, illetve eh­hez kapcsolódó célokra for­dították, új városnegyedek épültek, ezerszámra készül­tek az új otthonok. A város gazdaságának gyors ütemű fejlődésén, a városiasodást szorgalmazó országos telepü­léspolitikai koncepción ala­puló felfelé ívelés azonban egyúttal gvötrelmes terheket is jelentett, és még sokáig ható kiegyensúlyozatlanságo­kat okozott. A gazdaság, a termelőüzemek szívóhatása a természetes szaporodást is meghaladó ütemű bevándor­lást váltott ki, amelyet nem Villámkezű lányok Életviszonyaink alakulásában, formálásában kiemelkedő sze­repe van a lakáskörülményeknek. Több, mint két évtizede ez a felismerés hatja át a párt életszinvonalpolitikáját is; a vúi.o.ú gazdasági feltételekhez igazodó nagyszabású vagy szerényebb programok lankadatlan figyelmet, kitartó, szívós és elszánt törek­vést tükröznek, hogy ezt a súlyos problémát a társadalom min­den rétege, intézménye — a magára szabott terhek vállalásával — összefogva oldja meg. Miskolc lakásellatottsága 1945 előtt el­maradt az ország városaiban átlagostól. A második világháború során a lakások csaknem fele elpusztult, vagy használhatatlanná vált, így a felszabaduláskor a 109 ezer lakos mindössze 12 590 lakásban szorongott. Az azóta eltelt időszak történelmi jelentő­ségű előrelépés volt a lakásviszonyok javításában. Miskolcon a népesség megduplázódott, a lakásállomány több, mint ötszörö­sére emelkedett, és ma már meghaladja a 69 ezret. A 100 la­kásra jutók száma a hajdani 870-tól 305-re csökkent. Különösen lendületes volt a fejlődés az utóbbi húszegynéhány évben, hiszen a mai otthonok közül 60 százalék ez idő alatt épült. Óriási a változás a lakásállomány összetételében is. Az egyszobás laká­sok aránya az 1960-as 42%-ról 23%-ra csökkent, a lakások átla. gos alapterülete ma 53 négyzetméter. Az otthonok csaknem há­romnegyede komfortos, a villamosítás teljes körű, a vízvezetékre kapcsolt lakások aránya eléri a 95%-ot, a csatornába bekötői­teké meghaladja a 80%-ot. tudtunk lakással, infrastruk­túrával követni. A nagy üte­mű építés ellenére ebben az időszakban nem csökkent, hanem évente mintegy ezer­rel nőtt á lakásigényeik szá­ma. A múlt öröksége tetézte gondjainkat. 1970 és 1980 kö­zött mintegy 5000, túlnyo­mórészt elavult, szociális cé­lokra alkalmatlan lakást kel­lett felszámolnunk, gondol­junk csak a Gordonra, mely­nek helyén ma a Tanács- köztársaság városrész all. Ma is terhel bennünket — és még hosszú ideig fog — a belvárosi lakóépületek tol- dalékaiban lakok sorsa, a Szondi-telep és a Béke-szál­ló, hogy csak a legsúlyosab­bakat említsem. Mégse kárhoztassuk ezeket az éveket! Ne tegyünk szem­rehányást, amiért a gazda­sági fejlődés színvonalán és azzal egyidöben nem sike­rült mindenkinek biztosíta­ni a munkalehetőségen, a becsületes megélhetésén túli szükségletek teljes körű és magas színvonalú kielégíté­sét. A gazdaság és a rá épü­lő fejlődés szigorú logikája, hogy először dolgozni, ter­melni kell, és ezáltal terem­tődnek meg a jobb életkö­rülmények. Ügy gondoljuk, hogy történelmi és gazdasá­gi okokból is elkerülhetet­len volt a város nagyon gyors növekedése, és arra he­lyezzük a hangsúlyt, hogy ellentmondásos hatásaival együtt is ez" alapozta meg minden eddiginél gazdagabb, igényesebb jövőjét. A lehetőségek valóra vál­tásához azonban elengedhe­tetlen, hogy minden erőnk­kel a ma gondjainak meg­oldásán munkálkodjunk. Közismert, hogy a ’80-as év­tizedre olyan városfejleszté­si irányokat dolgoztunk ki, amelyek az indokolatlan nö­vekedés megállítását, a fe­szültségek feloldását, a ki­egyensúlyozottságot — a meglevő és létrehozandó anyagi—tárgyi feltételekre alapozva —. a tartalmi, mi­nőségi elemek erősítését cé­lozzák. Ezzel összhangban módosult a korábbiakhoz, képest több ponton a lakás­ellátás javítására vonatkozó elképzelésünk, melyet meg­erősítettek a lakásépítés és -gazdálkodás korszerűsítésé­re hozott rendelkezések is. Lakáspolitikánk ma is em­berközpontú, a jelentkező igények mögött meghúzódó életkörülmények. sorsok minél gyorsabb javítása a célunk, de a szociális fe­szültségek nem tehetik egy­Anikó, Éva, Mária és A aléria a Fáy-ból A lányok Bécsben, az UNESCO nemzetközi ifjúsági gépiróversenyén valósággal ta­roltak, hiszen Csiszár Mária, Lo- sonczi Valéria, Pavlánszky Éva és Takács Anikó elhozták a hibátlansági másolás első csa- patdlját. A sebességi máso­lásban harmadik lett a csa­pat, és Pavlánszky Éva első a hibátlansági versenyben. Bár szakmai berkekben jól tudják, hogy a Fáy András Szakaö- zépiskola országos és európai hírű versenyzőket nevel, ilyen jó eredményre azért mégsem számítottak . .. A lányok oktatója, Szabó Istvánná: — Többszörös hátránnyal indultunk, hiszen egy kate­góriában versenyeztek az elektromos és mechanikus gépek, s mi mechanikus gé­pekkel indultunk, ami jókora gyorsasági különbséget jelent az elektromos gépek javára. Az sem elhanyagolható, hogy húsz év volt a felső korha­tár. s a magyarok voltak a legfiatalabb versenyzők. Rá­adásul a hazai gyakorlattól eltérően, más országokban hosszabb ideig tanulják a gépírás mesterségét, az oszt­rákoknál például hét évig, míg nálunk négy év a tanul­mányi idő. Ennek ellenére bebizonyosodott a magyar is­kolarendszer fölénye, a jól szervezett gépirásoktatás, a jó tankönyvek és segédeszkö­zök, a szigorúbb követel­ményrendszer eredményessé­ge. Már a Bécsbe való kiju­tásért is meg kellett küzdeni a miskolci gépírólányoknak, hiszen az országos versenyen 60 iikola msjd 3000 tanulójá­val kellett megmérkőzniük. Hogy nem voltak érdemtele­nek a szereplésre, nemcsak az érmek bizonyítják, hanem az egvéni teljesítmények is. A hibátlansági másolásban a magyar versenyzők mindösz- sze egyetlen hibát vétettek, s Ívhosszal előzték mea a holland, cseh, szlovák, oszt­0 * II A jövő év tavaszára feje­ződik be a Miskolci Köztisz­tasági Vállalatnál az új gép­műhely építése. A fejlesztés célja elsősorban az, hogy ne kelljen pihenőre kényszerül­niük a drága célgépeknek, arra várva, hogy felvállal­ják javításukat a szakválla­latok. A saját géppark rend- bentartása mellett talán ar­ra is juthat kapacitás, hogy más cégeknek is vállalhas­sanak bérben javítómunkát. Városi lanácstaojk foo adóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Katona Piroska, 14. sz. párlalapszer vezet, Korvin O. u. 11. sz., 17 óra­kor; dr. Nagyné Tóth Margit és dr. Boda Klára, I 4. sz. pártalapszervezet. Korvin O. u. 11. sz., 17 órakor; Uram Zoltán, Szeles utcai általá­nos iskola, 18 órakor. rák, nyugatnémet csapatokat. A versenyen kívül sok él­ménnyel szolgált a bécsi út, hiszen az UNESCO gavallé- rosan szervezte a programo­kat: jártak táncversenyen, színházban, megnézték, mi­lyen az esti Bécs. Még tol­mácsot sem kellett melléjük adni, hiszen nemcsak gép­írás, hanem német szakosok is egyben. A négy lány most negye­dik osztályos, így hamarosan kamatoztathatják rendkívüli tehetségüket. A jó gépírók­nak egyébként sem nehéz el­helyezkedniük, hisz sok az ál­lás, s kevés a szakképzett munkaerő. Ök azonban kü­lönösen megválogathatják, milyen ajánlatot fogadnak el, hiszen teljesítményüknek na­gyon gyorsan híre megy a szakmában. (k—ó) * Az elmúlt évben új forgalmi telepet építettek Leninváros- ban (képünk ott készült), s 1984-ben 71 új autóbusz érkezik a Volán 3-as számú vállalatához. (Kerényi felv.) * A csapatelsőségért iáró kuva, s akik kiérdemelték, a Fáy András Szakközépiskola diákjai. A OH várospolitikai fóruma Lakáspolitika Miskolcon yfc Építkezés a Jókai utca környékén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents