Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-24 / 96. szám

Toliból tollasodnak Visszatért egy régi panaszos Puha pihe, hewnény valuta A természetes anyagok iránt világszerte nagy az érdeklődés. Ezek közé tartozik a baromfitoll is, melyet műanyaggal egyen­értékűen helyettesíteni nem lehet. Emiatt a toll kiváló üzlet, s nemcsak azoknak, akik ezzel foglalkoznak, hanem a népgazdaságnak is. 1981-ben például míg pvc-porból 1,24 milliárd forint értékű tőkés valuta folyt be. kohó- és tömbalumínium-exportunk 1,71 milliárd forint volt, addig a feldolgozott tol­iunkért 1.21 milliárd forintnak megfelelő kemény valutát kapott az ország. A közelmúltban tollfel- dolgozásra Hungarofeder Kft néven közös vállalatot alapított Makón a helyi Le­nin Tsz, a Hungarotex Kül­kereskedelmi Vállalat és egy osztrák cég, a Bettfederfab- rik Victor Bauer. A gépek és a gyártási eljárás az osztrákoktól származik, a toll természetesen magyar, melyet osztályozás, tisztítás után ágyneműnek, szabad­időruházatnak fel is dolgoz­zák. Miskolc hajdan nagy toll­kereskedő központ volt, most mégis az Alföldre kell men­nünk, hogy megnézzük, ho­gyan lesz a hízott liba „ru­hájából” méregdrága pehely­paplan. Makó-Rákoson a Le­nin Tsz régen hagymaszá­rítóként üzemeltetett telepén ez év elejétől dolgozik a tollfeldolgozó. Az ügyvezető igazgató, dr. Gellért Ákos örömmel fo­af: Szabiár Károly és dr. Gellért Ákos büszkén vizsgálja a centrifugából kiemelt gyönyörű tollat. Városkörnyéki lelkek Az idén a városkörnyéken összesen 182 telket osztanak ki a magánerőből otthont te­remtőknek. A legtöbb telket továbbra is Nyékládháza mondhatja magáénak, ezután következik a rangsorban Sa- jókeresztúr és Felsőzsolca. Építkezési lehetőség nyílik még a miskolciak számára Harsányban, Varbón, Pa- rasznyán, Ongán, Sajóbá- bonyban és Alsózsolcán is. Takarékosabb papírgvárlás A Papíripari Vállalat ál­lami támogatási szerződést kötött a papírgyártási tech­nológiák korszerűsítésére a diósgyőri várban, A beruhá­zás várható költségei megha­ladják a 11 millió forintot, ám a változtatások eredmé­nyeként évente 5,3 millió forintnyi értékű rostot, töl­tőanyagot és vegyszert taka­ríthatnak majd meg. Négyórás munkaidőre takarítónőt felveszünk a Érdeklődni: Járművezetői Vizsgabizottság, Miskolc, József A. u. 20. sz. alatt. Telefon: 37-915. gadta a miskolciak érdeklő­dését, hiszen városunkból származik, Gellért Károly- nak, a sokszögeszterga felta­lálójának' a fia. A telep mű­szaki vezetőjével, Szabiár Károllyal építették az üze­met, s irányítják most a ter­melést. A világon a legjobb minőségű toll a magyar — hallottuk az igazgatótól. Ezt mindjárt bizonyította is a Monte Carlóban nemrégiben megtartott tollas konferenci­án felállított sorrenddel. Ott úgy vélekedtek, hogy a leg­jobb a magyar A. majd ezt követi a magyar B. a len­gyel A és a magyar C toll. Ezf a jó hírnevet az is bi­zonyítja, hogy a tőkés pia­con mi; mondhatjuk meg, mennyi az ára, s ezt meg is kapjuk érte. A nagyon fi­nomnak mondható 9Ó száza­lékos libapehelyért most 220 nyugatnémet márkát kérnek. Ehhez az egy kilogramm pe- helyhez körülbelül 3 és fél kilogramm toll szükséges, ebből válogatják. Három és 'fel kilogramm 'Tortát' pedig körülbelül tíz liba tépéséből kapnak. A makóiak egy kon­fekcióüzemet is létrehoztak, egyelőre paplan és párna ké­szül, bennük az általuk fel­dolgozott tollal. (kerényi) az igazsági Van talán évtizede is, hogy egy asszony munkahelyi pa­naszával szerkesztőségünkhöz fordult. Lényege az volt, hogy sokféle visszaélést tapasztalt környezetében, ezt ismételten jelentette munkahelyi veze­tőinek, akik ugyan minden esetben megköszönték a jel­zést, ám de — mint mondta — semmit sem tettek a visz- szaélések leleplezéséért, meg­szüntetéséért. Ezzel szem­ben az asszony észrevette, hogy mind többen néznek rá sanda szemmel, s mind gyak­rabban kerül ő maga méltat­lan helyzetbe. Úgy vélte: köz­érdekű bejelentéseiért vala­miféle megtorló hadjárat pergőtüzebe került. Miután sok minden szólt igaza mellett, hosszasan fog­lalkoztunk panaszával, s en­nek nyomán vállalatának fe­lettesei csaknem két hónapig tartó, mindenre kiterjedő vizsgálatot rendeltek el az ügyben. A vizsgálat csak­nem negyedmillióba ke­rült — ami akkoriban még tetemes összegnek számított —, s hatvan- vagy nyolcvan­oldalas jegyzőkönyvben rög­zítették az eredményt. Így a többi között azt. hogy a dol­gozónak sok tekintetben iga­za volt, s jóllehet korántsem minden bizonyosodott be, az általa feltártakért köszönetét mondtak. • • Éveken át nem hallottam az. asszonyról. Hanem néhány hónappal ezelőtt újra felke­resett. Rendkívül zaklatottan mesélte el, hogy lám csak. a tíz évvel ezelőtti' dolgokért most ütnek vissza rajta. Őszintén szólva nem értet­tem, hogy lehet ez. hiszen azóta az. illető vállalattól sökan elkerültek azok közül',' akiket bejelentése érintett! Aztán kiderült: panaszosunk az utóbbi időben munkaköri kötelezettségének nem tett úgy eleget, ahogyan kellett volna, s ezért átminősítették takarítónőnek. Munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, majd a Munkaügyi Bíróság­hoz is, panaszát—keresetét mindkét helyen elutasították, jóváhagyva a vállalati dön­tést. Az asszony esküdözött: márpedig ő nem lesz taka­rítónő, majd megmutatja ... És nem is lett. Egyszerűen nem vette fel a munkát, nem kért szabadságot, csak éppen nem jelentkezett a műszak­jaira. A vállalat természete­sen várt a törvényes határ­időig, majd annak rendje- módja szerint megszüntette a munkaviszonyt, minthogy panaszosunk semmivel sem tudta indokolni távollétét. Levelet intéztek hozzá: je­lentkezzen a munkaügyi osz­tályon, vegye át a munka­könyvét • • Az asszony ismét munka­ügyi döntőbizottsághoz, majd bírósághoz fordult vélt iga­záért. Elutasították. Követke­zett a Legfelsőbb Bíróság, s minthogy ott sem dönthettek a javára, következett a NEB. a pártszervek vezetői, rendőrség, egyáltalán a me­gyei szervek, majd azok fe­lettesei, s a felettesek felet­tesei is. Panasza közben kü­lönös metamorfózison ment át. Mindenki összefogott el­lene — írta és mondta a kü­lönböző fórumokon —, s ko­nok elvakultságában — sen­kit sem kímélve — eljutott a becsületsértésig, hovato­vább a rágalmazásokig. — Senki sem szolgáltat nekem igazságot! — hajto­gatja megszállottan, „munka- nélküliségéért” okolva min­denkit, aki — kérésére! — ügyével foglalkozott. — Miért nem helyezkedik el valahol? — Csak nem képzelik, hogy volt munkahelyemre elme­gyek a munkakönyvemért? És már nem érti a legegy­szerűbb alaptételt: az igaz­ságot sem lehet kivívni igaz­ságtalanul. Hogy jóllehet tíz évvel ezelőtt igaza volt, le­het hogy egyben-másban igaza van ma is. De réges- régen átlépte a határt, amely javára billenthette volna a mérleget. Az oktalan vádas­kodás mind lejjebb húzza a serpenyőt. Az asszony mér­cét és mértéket vesztett.... R. É. Egy tolcsvai pincében Muzeális tokaji borok Pince pincét ér Tokaj-Hegy- alja 70 kilométer hosszúságú történelmi borvidékén Sátor­aljaújhelytől Szerencsig, To­kajtól Abaújszántóig. Csupán magának a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi­nátnak kétszáz kisebb-na- gyobb pincéje van, s ezek­ben egyszerre mintegy «00 ezer hektoliter jóféle tokajit tudnak érlelni. Különösen nagy befogadóképességű pin­cék találhatók Bodrogszegi- beu és Tolcsván. Ez utóbbi helyen az egyik mély pince arról nevezetes, hogy néhány ágában úgyne­vezett muzeális borokat tar­tanak. Több évtizede, hogy elkezdték ezek gyűjtését. A különlegesen jó évjárat min­den fajtájából eltesznek ide Az összetétele: titok A lan ár-feltaláló és reumazseléje Hónapok óta sláger a Gyu- rán-íéle reumazselé. Sokáig hiánycikk is volt, de az utób­bi időben már nincs gond az utánpótlással. A miskolci Her­baria gyógynövényszaküzletbe folyamatosan szállítják. Napról napra nagy forgalmat bonyo­lítanak le: havonta háromezer dobozzal is elfogy. A feltalá­lóval, Gyurán Jánossal mezö- zombori otthonában beszélget­tünk. — Mit szól ehhez a nagy sikerhez? — Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ez várha­tó volt, hiszen a forgalom­ba kerülése előtt sok em­bert meggyógyítottam vele. Neves professzorok is di­csérték. — Mikor kezdett el fogal- kozni a zselével? — Világéletemben újító tí­pus voltam, és mindig érde­kelt a természet. Különösen a biológia foglalkoztatott — bár földrajz-rajz szakos ta­nár vagyok —, azon belül is a növényi hatóanyagok- ku­tatása. Rengeteg könyvet, ta­nulmányt olvastam el. Nyolc évvel ezelőtt rajzolódtak ki a reuma elleni gyógyszer körvonalai. A Herbáriának először olajszerű folyadék formájában mutattam be ké­szítményemet. — Mit, illetve miket tar­talmaz? ★ Gyurán János és talál­mánya ... — Növényi kivonatokat, természetes és növényi anya­gokat. Csak ennyit mondha­tok róla. — Hol próbálta ki a gyógyszert? — 1980-ban ötven minta- példány készült, amelyeket az ORFI-ban alkalmaztak betegeken. Sok időt vett igénybe a klinikai vizsgálat, de jól sikerült a bemutatko­zás. Többen gyógyultan tá­voztak az intézetből. A pró­bagyártás tavaly szeptem­berben kezdődött és egy héttel később már a Herbá- ria-üzletekbe került a ké­szítmény. — Mit javasol: hogyan használják szerét a betegek? — öninjekciós, a póruso­kon keresztül jut a kívánt helyre a zselé. Nagyon egy­szerű a kezelés, és főleg fáj­dalommentes. Vékony réteg­ben kell bekenni a bőrt, és általában már néhány perc múlva érezhető hatása. Sú­lyosabb esetben nem árt többször is megismételni a kúrát. Akinek pedig hóna­pok múlva újra előjönne a reumája — bár jóval eny­hébben —, ismételje meg a kezelést. — önnek nem volt szük­sége rá soha? — Szerencsére — moso­lyogta el magát a 46 éves tanár-feltaláló. — Sok leve­let kapok, amelyben köszö­netét mondanak a gyógyu­lásért. A legnagyobb öröm azonban az volt számomra, amikor a 73 éves édesanyá­mat és a húgát kigyógyítot­tam. A nagynéném tíz évig volt fekvőbeteg, s most újra tud menni. TEMESI LÁSZLÓ sok-sak ezer palackot, s. így! már több százezer jellegze­tes tokaji félliteres fehér és hétdecis zöld rajnai' üveg sorakozik az egymás fölött kerengő, falba vésett szikla-: polcokon. A riolittufába vájt pince falait és magukat a borral töltött, üvegeket is nemes, pe­nész borítja. Ez a sugaras: szálakból _ álló,, tengeri szi­vacsra emlékeztető'' lekéiésJ zöldes színű réteg több cen­timéter vastagra nő és bár­sonyos tapintású. Összefüg­gő, rojtos szőnyegként ta­karja a pince falait. A nemes penész mindenütt megjelenik a hegyaljai pin­cékben, ahol igazi tokajit érlelnek. Ha frissen töltött palackok kerülnek a régebbi muzeális borok közé, fél év múlva már ezeken is meg­jelennek a szövevényes raj­zolatok. Aztán a penész év­ről évre vastagabb lesz. A pincében kezelt borokból ugyanis alkoholgőzök és illő aromaanyagok szabadulnak fel, s hatásukra nemsokára mutatkozni kezd a nemes penész, amely valósággal „eleszi” a tápanyagot a más­fajta, rossz szagú, kártékony penészek elől, így nem en­gedi azokat élni. Ezért a pince levegője tiszta, egész­séges, falain és a borospa­lackokon csakis ez a penész telepedik meg. A nemes pe­nész tehát egy környezetben él a nemes itallal, a tokaji­val. A kettő egymást szinte kívánja, egymást élteti. A borkombinát a muzeá­lis borokat minden kedvező évben jelentős mennyiséggel növeli, s mindig a legkivá­lóbb minőségű termésből, amelyet olyan dűlőkben szüreteltek, ahol a legtöbb napsütés fürdeti a furmint- és hárslevelű-venyigéket. A muzeális borók értéke — a minőségtől és az évek szá­mától függően — sokszorosa, nem ritkán százszorosa a forgalomban levő „rendes” borokénak. A vállalat eddig sem ide­haza, sem külföldön nem reklámozta híres muzeális borait. Csak ritkán és kü­lön kérésre küldtek belőlük mintát egy-egy nemzetközi borkiállításra. Az utóbbi évek kiváló minőségű ter­méseivel azonban már több százezerre növelhették a ne­mes penészei borított, toka­ji nektárral töltött muzeális palackok számát, ezért meg­kezdhették ebben az évben az árusításukat is. HEGYI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents