Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)
1984-04-24 / 96. szám
Szakorvosok — részállásban A szállító „hivatkozik* Komámasszony, hol a cipzár? Mit tud csinálni „lányos” vagy „fiús” zavarában, akinek hirtelen tönkremegy a szoknyájában vagy a nadrágjában a cipzár? Legjobb esetben takargatva valamivel vagy összetűzve a nyílást, hazaszalad átváltani a ruhát. No de a szoknya, a nadrág azért még jó, csak ki kellene benne cserélni a húzózárat. A cipzár azonban gyakran hiánycikk az áruházakban és a rövidáruboltokban. Hovatovább ott tartunk, hogy van varrógép, már a géptü sem hibádzik, van cérna és anyag, csak a cipzár után kell kálváriát járnunk. A Rövid és '■ Kötöttáru Kereskedelmi Vállalat nagy tételben rendeli a Lemezáru- gyártól a húzózárakat, de a készítők ennek csak egy töredékét tudják szállítani. Nézzük az idei statisztikát! Az első negyedévre 80 ezer 12—20 centiméteres húzózárakat rendeltek, egy részét fémből, másik részét műanyagból. Ezek valók a szoknyákba, ruhákba es nadrágokba. A férfiak a pantallójukhoz jobban szerelik a fém húzózárat. hiszen azt megbízhatóbbnak tartják. Egyszóval, a nagytételű, rendelésnek mindössze negyedet teljesítette a Lemezárugyár. A 30—70 centiméteres kabátba és táskákba való cip- pek nem hiányoznak jelenleg, pedig évekkel ezelőtt ezek jelentették a nagyobb ellátási problémát. A gyár kapacitáshiányra és a cipzár pam útszegélyének hiányára hivatkozva nem tudja teljesíteni a megnövekedett igényt. A RÖVIKÖT ugyanis a második negyedévre is hasonló mennyiségű ruhacipzárt rendelt, de nem reménykednek abban, hogy megkapják a teljes tételt. Import áruval valamit enyhíthetnek a gondokon, de a külföldiek ára lényegesen magasabb a hazaiakénál. Az árubeszerzők viszont nem hagyják ennyiben a dolgot, és kutatnak új „lelőhelyek” után. Rá is bukkantak kis gazdasági munkaközösségekre, téesz melléküzemágakra, amelyek foglalkoznak cipzárgyártással. A kereslet- kínálat törvénye alapján viszont csaknem olyan áron adják, mint a külföldi portékát. De ezt a különbözeiét a RÖVIKÖT magára vállalja, hogy minél kevesebbszer kelljen azt mondaniuk az eladóknak, hogy cipzár nincs. jjc Már évek óta bővítésre vár a vasgyári rendelőintézet. (Kiss József felvétele) Az úgynevezett ..zárt” szakrendelőkbe csak körzeti orvosi beutalóval juthat a beteg. A „nyilt” rendelők forgalmát tervezni nehezebb, hiszen a nőgyógyászatra, a fogászatra, a sebészetre, valamint a fül—orr—gége szakrendelőkbe bárki kérhet sorszámot. A szakorvosi ellátás hiányosságai és a jelenlegi tárgyi feltételek között tehát csak szervezési intézkedésekkel, a betegirányítás továbbfejlesztésével s a páciensekkel való jobb együttműködéssel csökkenthető a szakrendelőkben a várakozási idő. O. E. Sokat várakozik a beteg Két lábbal a földön jártak *# •• I 001 • r* • borom boly a tervlapokon Takarékos, ésszerű és humánus rendezési tervet szerettek volna készíteni Gö- römbölyre az ÉSZAKTERV építészei. Hogy kitűzött céljukat sikerült elérni, azt a nemrégiben kapott elismerések bizonyítják: Görötnböly részletes rendezési terve a vállalaton belül elnyerte „Az év legjobb terve” címet, a városi tanács végrehajtó bizottsága dicsérettel fogadta el a dokumentációt, s végül a leglényegesebb, hogy a göröm- bölyiek körében általános tetszést aratott mindaz, amit a tervlapokra vetettek. A korábbi rendezési terv húsz éve készült, s az akkori elképzelések fölött már régen eljárt az Idő. Az eddiginél lényegesen több, magánlakásépítésre alkalmas területet kell például kialakítani. A tervezők tiszteletben tartották a meglevő épület- állományt, telep üiésszerke zetet, a kialakult építési formákat, ezért új lakóterületeket a nagy tömbbelsők, kertvégek felszabadításával teremtenek Görömbölyön. Több mint félezer új lakást terveznek elhelyezni az elkövetkezendő években úgy, hogy a jelenlegi ezernél is több családi ház közül mindössze 14-et kell lebontani, vagy építési tilalom alá helyezni. A terv sok fölösleges letiltást feloldott azzal, hogy a majdani közösségi intézmények területeit a meglevőkhöz kapcsolta. Ugyancsak igyekeztek megtartani az eredeti utcavonalakat, a telekhatárokat is. A tervezett új intézmények között találhatunk bölcsődét, orvosi rendelőt, óvodát. Az általános iskolát s a művelődési házat a mostani telkeken kívánják továbbfejleszteni. Valaha Görömböly önálló község volt, most a város része, ám közlekedési kapcsolatai a többi városrésszel kívánnivalót hagynak maguk után. A terv Tapolca felé is teremt új összeköttetést. A műemlék- és a környezetvédelem is helyet kapott a tervlapokon: a volt téglagyár területét erdősítik, s előírják azt is, hogy védettként kell kezelni a Dallos Ida, a Hamburger Jenő s a Szabó Ervin utcák jó néhány szakaszát. A terv legnagyobb értékeként azt emelték ki a tanácsi szakemberek, hogy a tervezők két lábbal a földön járva munkálkodtak, és — az anyagiak függvényében — jól ütemezhető programot alkottak. Talán ez esélyt teremt arra is, hogy a legégetőbb gondot, a csatornázás ügyét is előrébb vigyék. A tervet a görömbölyiek is megvitatták, kiegészítették, és segített a munkában jó néhány társadalmi szerv; az MTESZ, az ÉTÉ és a városszépítő egyesület is. (k—ó) A kistermelőktől a környezetvédelemig Holnap ülést tart a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Megtárgyalják a kistermelők és kistenyésztők termelési biztonsága növelésének időszerű feladatait, s értékelik az 1983. évi környezetvédelmi társadalmi program végrehajtását. Selmeczi György a hortárs zenéről A Pedagógus Továbbképzési Intézet és a TIT B.-A.-Z. megyei Szervezetének zenei szakcsoportja holnap délután 3 órakor tartja soron következő továbbképzését. Selmeczi György tart előadást A kortárs zene kifejezőeszközei Petrovics, Durkó és Sugár vokális műveiben címmel. A TIT Kazinczy klubjába minden érdeklődőt várnak. Bontják a kohó páncélját 0 Az utolsó elemeket szerelik le a Lenin Kohászati Művek 2-es számú kohójáról. A kohó — mint ahogy már beszámoltunk róla — megérett a felújításra, a teljes átépítésre. A munkát április 16-án kezdte el tizenkilenc kivitelező, s az ütemterv szerint ma bontják le az utolsó páncéllemezeket. A nyolcvankét napra tervezett kohóújjászületés 65 millió forintba kerül, az első csapolást július 11-re tervezik. Az innen lekerülő elhasználódott vas- ariyagokat aprítás után a Martin-kemencékben ismételten feldolgozzák, s így a már elhasználódott kohó is hasznot hoz a kohászatnak. (Kerényi László felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) A Vasgyári Kórház rendelőintézetében naponta 2000— 2200 beteg fordul meg, s itt még inkább jellemző, hogy muszakkezdéskor, illetve a gyári munkaidő befejezése után várakoznak tömegesen. Nagy gondot okoz, hogv részállásban dolgoznak a reuma-, illetve az ortopédiai rendelőben a szakorvosok, mert az állást jelentkezők hiányában nem tudják betölteni. így fordulhat elő, hogy az ilyen panaszokkal jelentkező betegek csak három—négy nap múlva kerülnek sorra. Már több éve minden terv- készítés során megfogalmazódott a vasgyári rendelőintézet bővítése, de más, fontosabb beruhá7.ások miatt rendre háttérbe szorult. Szükségmegoldásként a folyosói várókból rekesztettek el területeket, s alakították át öltözővé vagy rendelővé. A tüdőszűrésre is 70—100 ember érkezik, akár egy órán belül, a kritikus napszakokban. Hasonló a helyzet a munkaalkalmassági szakrendelőben, a bőr- és belgyógyászaton is. Szervezési intézkedésekkel bizonyos mértékben csökkentették a zsúfoltságot. Ilyen például többek között, hogy a két rendelőintézet laboratóriumi munkáját és a betegek várakozási idejét csökkentik azzal, hogy egyes körzeti rendelőkben helyben veszik le a vizsgálandó laboratóriumi anyagot. A további javulásnak gátat szab, hogy a szakorvosi órák száma nem nőtt olyan arányban, mint az ellátandó terület, hiszen Miskolcon és környékén is nőtt a lakosság száma. De az orvosi óraszámot is csak úgy lehetne növelni, ha lenne elég jelentkező a hiányszakmákra. A visszafejieszlés dilemmái Majd egy évtizeddel ezelőtt a DIGÉP-ben venaegesicedő neves pénzügyi szakember azt javasolta, hogy a gépgyár hagyjon fel a vasúti szerelvények alá való kerékpárok gyártásával. Igaz. hagyományos és híres termékről volt szó, de a rendelés mennyisége nem érte el, a már hasznot hozó széria-küszöböt, s így a gyártmány veszteséges volt. Ám Diósgyőrben — talán hagyománytiszteletből, talán jó üzleti érzékkel a jövőre spekulálva — nem zárták be a kerékpárgyártó műhelyt. Időközben ugyanis az energiahordozók árának robbanása miatt felértékelődött a vasút szerepe. Kerék kell, hogy menjen a vonat, s most a diósgyőri kerék jól fut; biztos piaca van, s jó pénzt hoz. Ez a példa az ipari miniszter egyik érdekes megállapító-* sa kapcsán jutott eszembe. A tárcához tartozó vállalatok igazgatóinak szokásos, évenkénti értekezletén mondotta dr. Kapoly László: „Az ipari fejlődés feltételez egyes területeken dinamikus növekedést, de ezzel szoros összefüggésben feltételezi, hogy más területeken visszafejlesztés következik be. Eddigi iparfejlesztési gyakorlatunk egyik legnagyobb kritikája, hogy annak nem volt szerves része a visszafejlesztés, holott ennek szükségességét elvben már elismerjük.” Az agyonreklámozott, s oly sokat emlegetett gyármányfej- Iesztés és termékváltás egyaránt jelenti az újdonságok megjelenését, és a régiek elhagyását. Csakhogy — s éppen ez a legnagyobb vezetői bravúr — időben kell felismerni a lépéskényszer szükségességét. Vannak cégek, ahol ennek a joggal elvárt termék-rotációnak hagyományai vannak. A Medicor miskolci gyárában például egy év alatt a gyártott orvosi műszertípusok egyharmada cserélődött ki. Némelyik azért, Tanácstagok fogadóórái mert már elavult, de akadt olyan is, amelynek nyugdíjazását a piac érdektelensége tette szükségessé. Természetesen a gyors termelői reakció mit sem ér, ha nincs a talonban gyorsan megvalósítható ötlet, gyorsan átgondolható gyártói apparátus. Az ipari miniszter fentebb idézett szemrehányása jogos. Ma tartja tanácstagi fogadóóráját: Márkusz Dezső, II 1. párta) anszervezet. Csaba vezér u. 93. sz., 16 órakor. Holnap tartja tanácstagi jogadóóráját: Lőrincz Zoltán, Mátyás király utcai általános 1 iskola, 18 órakor. De az is tény, hogy visszafejleszteni (akár termékgyártást, akár technológiát), csak az a vállalat tud, amely a fejlődésié is képes. fbrackó) Szocialista brigádvezetők tanácskoztak a Borsod megyei Húsipari Vállalatnál. Értékelték az elmúlt évet, s szó volt az ide« vállalásokról is. A tanácskozás után kitüntetéseket adtak át. Négy brigád lett a Vállalat Kivá. lója, kettő a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja. Többen vehették át az arany-, ezüstös bronzkoszorút.
