Déli Hírlap, 1984. április (16. évfolyam, 79-101. szám)

1984-04-03 / 80. szám

A OH várospolitikai fóruma ★ A nyékládházi középüzem, a Mezöpanel tipikus példája az annyit emlegetett termékszer­kezet-váltásnak. Annak, hogyan lehet a piac igényeit viszonylag időben felismerni. A gyár nevében is benne levő profilt, a mezőgazdasági épületekhez szükséges elemek gyártását a kívánt mértékben a kislakásokhoz szükséges elemek gyártásával váltották fel. Most a piac­kutatásnál tartanak, és a munkaerőgondoknál. Az üzemben, nehéz munkán ma több nő dol­gozik ... (Kiss József felvétele) Április 4-e alkalmából Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Ne legyenek magányos harcosé • Városszépílők számvetése • Partneri kapcsaiul • A döntések társadalmi hátországa (Folytatás az 1. oldalról) Kitüntetésátadással egybe­kötött ünnepséget rendeztek tegnap, hazánk felszabadu­lásának 39. évfordulója al­kalmából a Borsod megyei Tanács dísztermében. Az ün­nepségen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP KB tag­ja. a megyei pártbizottság első titkára. Tóth József, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának vezető tit­kára és Rózsa Kálmán. Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak elnöke. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után Porkoláb Albert, a Bor­sod megyei Tanács elnökhe­lyettese szólt felszabadulá­sunk történelemformáló je­lentőségéről, az elmúlt csak­nem négy évtized eredmé­nyeiről, majd dr. Ladányi József, a Borsod megyei Ta­nács elnöke adott át kitün­tetéseket az arra érdemesek­nek. A Munka Érdemrend arany fokozatát vehette át dr. Gyimesl Béla. Miskolc megyei város Ta­nácsi Hivatalának elnökhelyette­se. Mura Péter, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgató karnagya és Ribárszki Pál, a saióoüspöki termelőszövetkezet elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Abuczki Mátyás, az Autóvillamossági Felszerelé­sek Gyára. Mezőkövesdi 3. sz. Gyáregységének .főmérnöke, Dohány Gáspár, a Kazincbarci­kai Sütőipari Vállalat szakmun­kása, Egeli József, a Szerencsi Állami Gazdaság igazgatóhelyet­tese, Gál József, az Izsófalvi termelőszövetkezet elnöke, dr. Harsági István, a megyei tanács csoportvezetője, Hőnigh Mihály, a Borsod megyei Távhöszolgal- tató Vállalat igazgatója, Kiss Bertalan, a leninvárosi terme­lőszövetkezet elnöke, dr. Kőrakó Ágnes, a Miskolc megyei vá­rosi Tanács Semmelweis Kórház- Rendelőintézetének csoportveze­tő gyermekgyógyász főorvosa, dr. Lengyel Zoltán, a megyei tanács csoportvezetője. Marton Szilárd, a Borsod megyei Nyom­daipari Vállalat nyugalmazott főkönyvelője Németh István, a Kenézlöi községi közös Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Péter András, a Sajószempéteri nagy­községi Tanacs elnöke, dr. Tardi István, a miskolci Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Szakmun­kásképző Iskola igazgatója, Teleki Zoltán, a Borsodi Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat nyu­galmazott igazgatóhelyettese és újhelyi János, a volt Encs já­rási Hivatal nyugalmazott főta­nácsosa. A Munka Érdemrend bronz fokozatát vehette át Csintalan János, a Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár villanyszerelője, Csu­haj Janosné, a Borsod megyei Allatíorgalmi és Húsipari Válla­lat betanított munkása, Dányi Béla, a Miskolci Köztisztasági Vállalat segédmunkása. Derekas Gábor, a bükkábrányi termelő- szövetkezet raktárosa. Fodor Béla, a Kazincbarcikai Város­gazdálkodási Vallaiat festő bri- gádvezetöje, Horváth Istvánná, a Borsodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat boltvezetője, Jászai Jáuosne, az ózdi közgaz­dasági szakközépiskola igazga­tója, Kapczár Antal, a tiszapal- konyai termelőszövetkezet trak­torvezetője. Kelemen István, a Borsod megyei Településtiszta­sági Szolgáltató Vállalat gépko­csivezetője. dr. Kiska József, a Sajószögedi községi közös Ta­nács körzeti orvosa, Lorentz György né, a kazincbarcikai 1. sz. Általános Iskola igazgatóhe­lyettese. Lukács Lajos, a mező­keresztesi termelőszövetkezet termelésirányítója, dr. Mezőközy András, a megyei tanács cso­portvezetője és Zs. Nagy Sán­dor, a mücsonyi termelőszövet­kezet elnökhelyettese. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben 70-en, a megyei tanács elnöke által adományo­zott A tanács kiváló dolgozója kitüntetésben 26-an részesültek, többben vettek át államtitkári és miniszteri dicséretet és ju­talmat, ketten pedig — nyugál­lományba vonulásuk alkalmából — a Pedagógus Szolgálati Em­lékérmet kapták meg. Százhúszan jelentek meg a százötven tag közül a Mis­kolci Városszépitö Egyesület számvetésén. Köztük olya­nok, akik érdeklődőként ér­keztek, de a vitában teljes jogú tagként vettek részt, mert kérésükre az ajtóban villámgyorsan elintézték a felvételt. Az. érdeklődés nem csökkent tehát a mült év áprilisi alakuló ülés óta, bár a beszámolót követő vitában néhányan arról beszéltek, hogy többet vártak az egye­sülettől eredményben is és a tagok mozgósításában is. Dr. Kozák Imre, az egye­sület elnöke egy, még gye­rekkorát élő egyesület veze­tőjéhez ülő szerénységgel számolt be arról, hogy még mindig nem kiforrottak a módszerek, és a szakosztá­lyok munkájába nem sike­rült bevonni az egész tagsá­got. Szóvá tette továbbá, hogy az egyesület javaslata­inak hasznosulásáról, vagy elutasításáról nem mindig értesítették a vezetőséget az illetékesek. Mindemellett a megalakulás gondjain túl­jutva, működött, hallatta a hangját az egyesület. Meg­vitatott az egész várost érin­tő nagy tervkoncepciókat csakúgy, mint egy-egv terü­letre érvényes fejlesztési el­képzeléseket. Az utóbbiak között említette az elnök például Bánkút fejlesztési tervének véleményezését, a belváros rekonstrukcióját, ezen belül a sétálóutca ki­alakítását célzó lervanyagot, és annak az elképzelésnek a vitáját, hogy épüljön-e to­ronyház a Győri kapuban, vagy sem. Számos kezdeményezés is fűződik az egyesület nevé­hez. Ilyen például annak a díszkútnak a felállítása, melynek munkáit Tarcsi La­jos kisiparos vállalta magá­ra. Már megszületett a dön­tés: a Tanácsház téren ál­lítják fel a kutat, a szép park árnyas fái alatt. Az egyesület javaslatára vásá­rolják meg a város különbö­ző pontjain fellelhető ková­csoltvas kapuk, erkélyrá­csok, lépcsőkorlátok pontos rajzait, hogy ily módon is megkönnyítsék felújításukat, megőrzésüket. És a legfris­sebb ötlet: a város egyik becses közlekedéstörténeti emlékét, a postakocsit állít­sák fel egy arra alkalmas helyen, és árusítsanak benne belyeget, hírlapot! Tímár Vilmos, a városi pártbizottság titkára így fo­galmazott: — Érdemes volt életre hívni a városszépítő egyesületet, mert amit ed­dig tett és tenni szándéko­zik, azzal biztat, hogy érté­kes társat nyertek benne a város vezetői. Könnyű hely­zetben van a városépítés társadalmi munkása — szőt­te tovább gondolatait —, hi­szen hivatali kötöttség nél­kül javasolhat, kritizálhat. Ugyanakor nehéz is a hely­zete, hiszen a hasznosulás reményében formál véle­ményt, a döntésre, végrehaj­Az idén tizenötödik alkalom­mal gyülekeztek Leninvárosban azok az úttöröleányok és -fiúk, akik ismerik a morse-abc min­den fortélyát, és ügyességüket e nemes vetélkedőn bizonyítani akarják. Dóka Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára nyitot­ta meg vasárnap a „Lenin ifjú távírúsza” országos úttö­rő távírászversenyt. A há­romnapos rendezvényt az MHSZ. a Magyar Űttörőszö- vetség és a munkásőrség szervezi a fiatalok számára, ezzel is emlékezvén Lenin születésének évfordulójára és hazánk felszabadulására. Szerte az országból 52 ál­talános iskolás leány és fiú iött el versengeni. (Három negye küldöttei hiányoznak.) Valamennyiük haladó fokon ismeri a morse-abc adásvétel- ’echnikáját. Mindenkinek tudnia kell hibátlanul venni az adást, és hibátlanul adni az eléjük tett szöveget. A gyengébbek 40—50 betűt tud­nak percenként lejegyezni, illetve továbbítani, de győze­lemre csak azok számíthat­nak, akik ezt az ütemet száz fölé tudják fokozni. sultak. Partneri együttmű­ködésre van tehát szükség a döntéshozók és az egyesület között. Ne érezze magát ma­gányos harcosnak a város­építő akkor sem, ha ese­tenként kudarcok érik, in­dokolt vagy indokolatlan visszautasításra talál egy- egy javaslata. A már említett Tarcsi La­jos kisiparos — mint „hiva­tásos társadalmi munkás’’ — két ügyes kezét, szorgalmát ajánlotta fel az egyesület­nek. Dr. Horváth Béla sze­rint nem minden olyan té­mában hallatta hangját az egyesület, ami a hatáskörébe tartozik. Ö is azok közé tar­tozik, akik többet vártak az egyesület megalakulása­kor tapasztalt lelkesedés, lendület alapján. Az idősebb testvér jó kí­vánságait tolmácsolta a Ka­zincbarcikai Városszépitö Egyesület küldötte. Javasol­ta, hogy építsen nagyobb mértékben a szocialista bri­gádokra a vezetőség egy-egy feladat végrehajtásakor. Dr. Kamody Miklós arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy ha nem is tudnak azonnal intézkedni, legalább nyugtázzák az észrevétele­ket, javaslatokat. Ezzel együtt kérte, hogy mielőbb állítsák helyre az Arany Já­nos utca páratlan oldalán a gyalogjárdát. Nemcsak szóban lehetett hasonló ügyekben javaslatot tenni a közgyűlésen, hanem írásban is, az erre a célra felállított urnába dobva a papírra vetett véleményt. Ezeket az észrevételeket is hasznosítja az egyesület, csakúgy, mint a vitában megfogalmazottakat, hogy egy év elteltével még gazda­gabb legyen a számvetés. * .4 szigorú zsűri — ha lehet — az izgalmat is bekalkulál­ja a versenyzők teljesítmé­nyének értékelésébe A verseny tegnap délután árt véget, az eredményhirde­tés és a díjak átadása ma délelőtt volt Leninvárosban. az MHSZ-székházban. (Kerényi felv.) A HUNGÁRIA MÜANYAGFELDOLGOZÓ VÁLLALAT ÉS A BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MA MEGNYITJA ÚJ Hungária nkaHiál MISKOLC, ADY ENDRE UTCA 18. SZÁM ALATT. jamonsopi. °SLM, o I VÁLLALAT A balatoni Margit-vonalnól még dúltak a harcok, amikor Ma. gyarország keleti és középső részein mar megkezdődött - a deb­receni ideiglenes kormány rendeletére, a kommunista párt sür­gető kezdeményezésére - az évszázados nagybirtokok felosztása a nincstelen s törpebirtokos parasztság között, sejtetve, hogy nemcsak a háború és a fasizmus ért véget, hanem a felszaba­dulással valami mélyebb fordulat is kezdődött. Még éhezni, ro­mokon bukdácsolni kellett, még szovjet katonai teherautókról osz­tották a krumplit, a fekete kenyeret, de a munkások a gyárakot, bányákat már mint jövendő sajátjukat kezdték helyreállítani. A vá. rosok és falvak sebtiben létrehozott hatalmi szerveiben egy nép a történelme során első ízben kezdte ízlelni-kóstolgatni az addig nem ismert szót: demokrácia. S máig nem felejtheti: a szovjet nép - míg fiai a breszti erődtől Moszkváig, Sztálingrádig vonul- tak vissza, majd onnan Varsón, Bukaresten, Budapesten át Ber­linig, az Elbáig, Prágáig űzték a gyilkosokat - húszmillió halottat veszített, más népek szabadságáért is áldozva legjobbjai életét... Éles politikai küzdelmek jellemezték az 1945. április 4-ét követő jó hároméves utunkat. Ám történelmünkben (leszámítva a tanács­hatalom 133 napját, de annál messzebbre visszatekintve is) ez volt az első olyan politikai küzdelem, amelyben a munkásosztály és a parasztság eséllyel vehetett részt, s végül győzött. Hogy a korábbi örök esélytelenségből április negyediké szabadította fel. Oly sok szó - gyakran túlzó, téves, hamis szó - esik az 1949 és 56 közötti utunkról, az ötvenes évek árnyoldalairól, Hogy aki a fasizmus és a háború iszonyatának megélt élményei híján te­kint vissza, hajlamos olykor szinte amannak bugyraival azonos mélységben látni ez utóbbit is. Pedig a szocialista útnak ez a ki­térője - jóllehet tévedésekkel és bűnökkel, őszintétlenséggel és tragédiákkal teli, mégis országépítő, óriási tömegeket a proletár­sorból, a hárommillió koldus állapotából anyagilag és kultúrádon felemelő néhány év - nem horttályosíthatta el április 4. felszaba­dító jelentőségét. Ezeréves történelmünkben is alig-alig lehet találni olyan hu­szonnyolc évet, olyan negyedszázadot, mint ez a mostani. Ilyen békés, nyugodt, országépítő, sebeket gyógyító; a népet anyagilag és szellemileg felemelő; a nemzet alkotó energiáit akkumuláló; a sok évszázados gazdasági és társadalmi elmaradásból, ha nem is mindent, de sokat behozó; gyökeres és visszafordíthatatlan át­alakulást hozó korszakot, amelyet szívós és okos munkával foly­tatni föltett szándékunk. Úgy tűnik ezekben az években, a statisztikai adatok tükrében, hogy egy tapodtat sem tudunk előbbre jutni például gazdasági növekedésben, nemzeti jövedelemben, életszínvonalban, sőt egy- egy ponton korábbi évek mutatóinak szintjére csúszunk vissza Valójában ez a veszteglés csalóka látszat. Roppant energiák fe­szülnek a mélyben, a felszín alatt alapvető átrendeződés, kor- szerúsödés zajlik a gazdasági , szerkezetben, s vele együtt gon­dolkodásmódunkban, a munkával, teljesítménnyel, minőséggel, * érdekeltséggel, s a világban elfoglalt helyünkkel, szerény, de nem lekicsinylendő szerepünkkel kapcsolatos felfogásunkban. Sokar elbizonytalanodnak, illúziókat veszítve a reális perspektívát sem látják. Pedig ezekben a nehéz években sem kevesebb dől el, mint felszabadulásunk óta megannyi kritikus időszakban, Hazánk, társadalmunk megerősödve, a szocialista fejlődés magasabb lép­csőfokára lépve fog kikerülni a jelen körülményeinek szorításából. tasra azonban mások jogo­(bckes) íávíra«zok találkoztak Percenként betű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents