Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)

1984-03-10 / 60. szám

A csikó Nagyszabású folkrendez- vény színhelye lesz március 15-én az egyetemi sportcsar­nok. Reggel 9-kor kezdődik a népművészeti kiállítás és vásár, melyen fazekasok, mé- zeskalácsosok, népviseleti ba­bakészítők, fafaragók, gyer­mekjáték-készítők, bőrdísz­Nem különösebben jó film a csütörtökön éjszaka látott A csikó című produkció, amelyet azért vettek elő a dobozból, hogy ezzel emlékezzen a tévé Solohovra. ígérik, hogy soro­zatban mutatják majd be a valóban méltó (filmes) feldol­gozásokat is. Egy szempontból azonban figyelemre méltó A csikó című film, illetve maga Solohov novellája is. Solohov azt a realista ábrázolásmódot, szemléletet folytatja, amelyet az irodalomtörténet egyszerű­en „az orosz regényként” em­leget mintegy száz éve. A minap vitába kevered­tem valakivel Lev Tolsztoj­ról, aki „unalmasnak” tartja, mivel „oldalakon keresztül nem történik semmi, elvesz a részletekben”. Valójában Tolsztojnál — és követőinél — igen fontosak a részletek. A realizmus igazsága a rész­letek igazsága. (Ezért ütött vissza a sematizmus korsza­kában maga a módszer. A va­lóság nem viseli el a ráeről­tetett koncepciót, mert ha az író — részleteiben is — nem tudja hitelesíteni a figurákat, a cselekményt, akkor az egész konstrukció összeroskad, ko­mikussá válik. (Nagyon is jellemzőnek tartom minapi beszélgetőpartnerem meg­jegyzését. Neurotikus korunk­ban nincs türelmünk a las­san, áradóan hömpölygő epi­kához, amelyben igen nagy teret és szerepet kapnak a természeti képek, az ember és a természet viszonya. Ez teszi poétikusan széppé a csütörtök este látott filmet is. Van-e nagyobb érték magá­nál a létnél? Természetesen a társadalomban, történelem­ben élő ember különböző ér­tékrendeket alkot magának, s engedelmeskedik is ezek­nek. Az élet (azonban) élni akar — írta a mi Adynk, még a század elején. A léte­zés, vagy ha úgy tetszik a természet törvényei erőseb­bek magánál az embernél Tudja, helyesebben érni ezt Trofim, a kozák is, aki­nek a lova szép csikót ellett (és nem fialt, ahogyan azt a filmben többször is mondták). Rettenetesen nagy baj ez. mert polgárháború van, amelyben a lónak, a „sárgá­nak” is ugyanúgy szolgálnia kell a seregben, mint a gar­dájának. Csakhogy a ló mit- sem tud erről. Az ő törvé­nyei úgy vannak megalkotva, hogy az élet folytonosságát, azaz a csikót kell szolgálnia. Tudja, hisz ebben nőtt fel a kozák is. A katonai fegyelem, a háború azt kívánná, hogy iktassák ki a csikót, mint za­varó körülményt. Solohov humánuma itt emelkedik lí­raivá. Hogyan lehet puskát fogni egy kiscsikóra? Sehogy. Még a marcona, sok csatát lá­tott parancsnok szíve is meg­lágyul. A pusztai ember év­századokon át érlelődött böl­csessége ez. A háborúnak egyszer vége lesz, s a földe­ket újra fel kell szántani. Arra kell majd a csikó. Ezért nem lő a fehér tiszt sem a lóra. Ugyanolyan kozák ő Is, mint Trofim. A Csendes Don epikai hitelét is ez adja: So­lohov embernek ábrázolja az ellenfelet is. (horpácsi) A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa még az elmúlt évben hirdette meg leiszaba­dulásunk 40. évfordulója tisz­teletére a Szabadság, tégy gazdaggá minket! című vetél­kedőt a megye szocialista bri­gádjai, illetve azok tagjai ré­szére. A sokrétű, sokszínű ve­télkedő alapvetően történelmi, honismereti, gazdaságpolitikai ismeretekre épül, és ezekhez filmművészeti és irodalmi té­mák csatlakoznak. A versen­gésben való részvétel meg­könnyítésére az intéző szervek, művelődési házak, könyvtárak különféle módozatokat talál­tak, van, ahol szöveggyűjte­ményt adtak ki, másutt elő­adásokat, konzultációkat szer­veznek. Egy ilyen konzultáción vettünk részt. Azok a brigád­tagok jöttek el, akik filmmű­vészeti témában érdekeltek, illetve a feladatok közül ezt választották. Az adott városban két na­gyobb csoportban folyik a vetélkedő. Hatvanhat brigád tartozik abba a csoportba, ahol jártunk. A konzultáci­ón körülbelül huszonötén voltak; mint az egyik fel­szólalásból kitűnt, közülük többen az otthont adó mű­velődési intézmény munka­társai ... A helyi moziüzem vezető­jének tájékoztatása szerint a vetélkedő keretében meghir­detett, és Igen jól válogatott filmbemutató-sorozathoz a bérleteket nagyon sok bri­gád megvette, másfél száz­nál több bérlet kelt el, az előadásokon viszont a bérle­teseknek igen kis töredéke Tanácstagok beszámolói szokott jelen lenni. Ez a tény arra utal, hogy a ve­télkedő keretében a brigád­tagok mintegy „felosztották” maguk között a területet és a teendőket, és egy-egy konk­rét ismereti szálra, vagy kérdésre egy embert állítot­tak a brigád képviseletében. A feladatok „letudása” ez, s nem a vetélkedő ismeret- anyagában való intenzív el­mélyedés. Erre utalt az is, hogy a konzultáción nem egy résztvevő, miután az előre elkészített kérdésére meg­kapta és feljegyezte a vá­laszt, el is távozott, mert egy nagyobb kérdéskörből konkrétan csak az érdekelte, amire a brigádtól megbízást kapott. Ügy tűnik, a brigádvetél­kedők és a brigádkeretekben folyó művelődés néhány ko­rábbi ellentmondása - „átL öröklődött” erre a jubileu­mi vetélkedőre is, amely az egésznek az értékeit nem kérdőjelezi meg, de rész- eredményeit károsan befo­lyásolja. Hiszen a feladat éppen az lenne, hogy bri­gádkeretek között a közös­ség művelődjék, ne pedig valamiféle „vizsgatételekre” készüljön. Ez a vetélkedő brigádok százait mozgatja meg Bor­sodban és kisebb-nagyobb, hihetőleg múló szeplőkkel sokfelé találkozunk. Remél­jük, mégis százak kerülnek ki belőle történelmi, hely- történeti, gazdaságpolitikai és művészeti ismeretekkel gaz­dagodva ... De a hibáktól menetközben kell tanulni. (benedek) + A Muzsikás együttes is ott lesz az egyetemi jolknapon Az egyetemi sportcsarnokban Folknap Gereben, Vujicsics, Kalamajka Hétfőn tartja tanácstagi beszá­molóját Szanyi Péter (15. vk.), II/5. sz. pártalapszervezet, Csabai kapu 8. szám, 17 órakor; Lukács Sándorné dr. (19. vk), 1/3. sz. pártalapszervezet, Tízes honvéd u. 21. szám, 17.30 órakor; dr. Líp- ták Antal és Rózsavölgyi József (33—34. vk.), 1/5. sz. pártalapszer­vezet, Kassai u. 86. szám, 17.30 órakor*; Kamecz István (39. vk)., Építőipari Szakközépiskola Diák­otthona, József Attila u. 53. szám, 17 órakor; Kiss Géza és Szénfy Zoltánná (46—49. vk.), 14. sz. Ál­talános Iskola, Forgács u. 20. szám. 18 órakor; Kertész Márton (68. vk.), n/3. sz. pártalapszerve­zet, Jáhn Ferenc u. 2. szám, 18 órakor; Lehoczky András és Bé­res Pál (72—73. vk.), általános iskola, Miskolci u. 38. szám, 17 órakor; Korponai Jánosné dr. (74. vk.), 2. sz. Általános Iskola, Bársony János u. 27. szám, 17.30 órakor; Vanczák Gyula (83. vk.), III/2. sz. pártalapszervezet, Győri kapu 123. szám, 17 órakor: Fara­gó Erzsébet (90. vk.), Szikra mo­zi tanácsterme, Marx Károly u. 49. szám, 16.30 órakor; Halász András (99. vk.), m/5. sz. párt­alapszervezet, Gorkij-telep 1. sz., 17 órakor; Winkler Józsefné (103. vk.), 38. sz. Általános Iskola, Erenyő, 17 órakor; Bárány Ist­ván (105. vk.), Gábor Áron Ko­hó- és öntőipari Szakközépisko­la kollégiuma, Kiss tábornok u., 17 órakor: Varga József (113. vk.), EÁÉV-munkásszálló, Lorántffy Zs. u., 16.30 órakor: Kerényi Jó­zsef és Budai Barnáné (116—118. vk.), Ady Endre Művelődési Ház, 17.30 órakor: Vári Tamásné (422. vk.), LÁEV-kultúrterem, 18 óra­kor. Iskolai koncert A Zeneművészeti Főiskola hallgatói adnak koncertet holnap délelőtt 10 órától a 7. számú Általános Iskola aulájában (Vörösmarty utca 76.). Vezényel Nemes Ferenc. Egy kis jazL Miskolc város, a megye ál­talános és középiskolai, vala­mint szakmunkástanulói ré­szére koncertet rendeznek, hétfőn délelőtt 10 órától 11- ig és déli 12-től egy óráig. Közreműködik a szekszárdi Big Band, a Benkő-dixieland és Berki Tamás. A műsorve­zető Gonda János. Érdekelheti Önt is! KERESÜNK: LENIN MGTSZ-BE (Felsőzsolca, Kassai út 70.) ♦ lakatost ♦ villanyszerelőt ♦ esztergályost ^ autó-motorszerelőt + BORSODI SÖRGYÁRBA (Bocs, Rákóczi u. 81.) ♦ gyors- és gépírónőt (szerződéssel) + MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATHOZ (Miskolc, József Attila u. 40.) ♦ nehézgépkezelő és kötözőket ♦ gyors- és gépírót B.-A.-Z. MEGYEI BERUHÁZÁSI VÁLLALATHOZ (Miskolc, Fazekas u. 2.) + jogtanácsosi munkakör ellátására gyakorlattal rendelkező jogászt; fizetés megegyezés szerint + ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALATHOZ (Miskolc, Besenyői út) ^ szobafestő-mózolót + csőszerelőt + Jelentkezés: MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA Miskolc, Szemere u. 17. II, emelet le csak pipálj, Ladányi művesek mutatják be mun­káikat. A folkzenei műsor délután 3 órakor kezdődik. Fellépnek: a Gereben, a Vu- jicsics, a Kalamajka, a Zsa- rátnok, a Muzsikás, valamint a holland Jigsaw együttes, Bródy János, Budai Ilona és Sebestyén Márta népdaléne­kesek, Kiss Tamás kobzos, Káka Rozália mesemondó. Este fél 9-től táncházzá ala­kul a sportcsarnok, a zenét a délutáni szereplők szolgál­tatják. A belépő 30 forintba kerül, elővételben az egye­tem közművelődési bizottsá­gán vásárolhatók jegyek. Egészen biztos, hogy leg­inkább a fia örül a gross- handorfi matematikus, bizo­nyos Hans Storch különös hobbijának. Hans Storch ugyanis szabad idejében „do- naldozik”. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy sok ezer da­rabot gyűjtött össze a Walt Disney révén közismert fi­gurából; a matematikus emellett ugyanis tagja az úgynevezett Donald-kutatók egyesületének, s szerkeszté­Az utóbbi időben egyre több, a század első évtizedeiben élt magyar író müve jelenik meg újra; kissé méltatlanul mellőz­te őket könyvkiadásunk. Ha a maga idejében, közvetlenül a felszabadulás után, helyes volt szinte kizárólag azokat meg­szólaltatni, akik a haladás egyértelmű szószólói voltak, ma, a konszolidáció idején, jogosan kaphatnak helyet a könyvkereskedésekben a szí­nesen, hangulatosan és olvas­sében jelenik meg az egye­sület lapja, a „Hamburgi Donaldosok”. Ez az újság egyebek között kimutatta, hogy éppen ötven évvel ez­előtt, 1934. március 13-án nyílt meg az első Donald- kiállítás. Jó tudni. Minden­esetre, aki Hamburg környé­kén jár, kíváncsi rá és ide­je is engedi, bátran felkeres­heti Hans Stroch grosshan- dorfi otthonát a Donald ka­csa-múzeumot»*. mányosan megírt konzervatí­vabb müvek is századunk első négy évtizedéből. Köztük an­nak a Csathó Kálmánnak a munkái, aki a színházi világ­ban is nevet szerzett magá­nak úgy is mint színdarabíró, úgy is mint színházi bennfen­tes, hiszen Aczél Ilona, a Nem­zeti Színház egykor ünnepelt művésznője volt a felesége. Egyben rendező, színigazgató is volt, színháztörténeti vissza­emlékezései szinte hézagpótló- ak. A Te csak pipálj, Ladányi című müve 1916-ban jelent meg, tehát akkoriban, ami­kor Móricz radikalizmusa leplezte le drámai erővel a magyar vidéki úri társada­lom elmaradottságát, anakro­nisztikus korcs-feudalizmu­sát. Csathó regénye szinte ekhózik neki, igaz, mikszáthi utánérzéssel, derűvel, bieder­meier szerelmi történetek­kel, de a reális társadalmi valóságra azért mégiscsak rátapintva. Csathó, aki eb­ből az úri társadalomból származott, az együttérző megbocsátásával ír saját osztályának megérdemelt tönkremenéséről. Ha Móricz támadta, Csathó inkább mentegetni próbálta osztálya betokosodott élhetetlenseget, szűklátókörű úri nemtörő­dömségét, de a tényt magát, Ladányi felelőtlen ’tönkre- menését — nem titkolta. — Hasonló témát dolgoz fel Most kél a nap című másik — ugyanebben a kötetben közölt — regénye is. Egészen más világba va­rázsol bennünket a Földiek­kel játszó égi tünemény, a harmadik mű a könyvben. Ez tiszta, szép regény Cso­konairól, küzdelmeiről a magyar irodalom kibontako­zásáért, amelyet a haladás­tól elzárkózó magyar ur^k akadályoztak meg. Ugyan­azok, akiknek unokái a szá­zadforduló után, a ki,enc- száztízes években tönkre-ne- néssel fizettek korlátoltságu­kért. Ezt a komor történel­mi hátteret azonban feled­tetni igyekszik Csokonai és Lilla bájosan megírt szerel­mi históriája. Szerelmük azonban — végső soron — éppen a társadalmi elmara­dottság, úri szűkkeblűsés áldozata lesz. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) MÁTÉ IVÁN Donald kacsa-múzeum Mennyit ér a készül ődés? Egy vetélkedő eié Csaihó Kálin regényei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents