Déli Hírlap, 1984. március (16. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-24 / 72. szám
Május 10-töl 16 is, Tévéfesztivál Miskolcon Ismét a Rónaiban ♦ A 7-ps csatornán látható Majális a sportcsarnok etőtt Kövér Árpádnak, e megyei pártbizottság osztályvezetöjé. nek, Gápelné Táth Rózsa városi tanácselnökhelyettesnek és Sziics Ferencné SZMT-titkár nak az elnökletével utoljára ülésezett a 24. miskolci tévé- fesztivál előkészítő bizottsága. Balogh Mária, a fesztivál igazgatója arról számolt be, hogy a májusi nagy rendezvény, a televízió politikai adásainak kétévenkénti miskolci szemléje, versenye az események egymásutániságának precizitását, a lényeget tekintve útra kész. Az elözsürik hetekkel korábban megvoltak, az elmúlt két esztendő legjobb terméséből 27 órás műsor kerül a versenyprogramba. A vetítéseket a szokás szerint már az első napon, május 10-én este, a megnyitót követően elkezdik, és május 15-ére, keddre fejezik be. A versenyprogram sugárzásának színhelye éppenúgy, mint a korábbi esztendőkben, az idén is a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ lesz, de a tévés technika lehetővé teszi, hogy a miskolciak otthon is nézhessék a műsort. Ügy, mint két éve, az OIRT 7-es csatornán sugároznak a nagyváros lakóinak. A fesztivál elsősorban ték, értékbizonytalanság című előadást Ferge Zsuzsa tartja, Széky János az előadója annak a témának, amely a televízió politikai és információs adásainak hatását, illetve befogadását elemzi. A harmadik szakmai tanácskozás a politikai műsorok megjelenítésének hatás- elemzéséről szól; Szinetár Miklós lesz az előadója. A beszélgetés fontos fórumai a mindenkori közönségtalálkozók is. A májusi hét napon 34 lesz belőlük Miskolcon és a megyében. Nyílván nagy számú érdeklődő közönséggel. mert A Héttől a Deltán, a Stúdió ’84-ben, a külpolitikai műsorokon keresztül a Hírháttérig minden helyszínre azok az adások és népszerű szerkesztőriportereik, műsorvezetőik mennek, akiket meghívtak. A televízió hangsúlyozottan nagy figyelmet fordít a gyerekekre, a Kaláka együttes és népszerű gyermekműsorok vezetőinek a részvételével több gyermekprogram lesz. tMájus 13-án, vasárnap délelőtt 10-től este 6-ig majálist tartanak a sportcsarnok előtti téren. Az úgynevezett járulékos rendezvényekkel sem marad adós a nöke Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója. A zsűri tagjai: Máriássy Judit, Fü- leki József kritikusok, Baráti Géza újságíró. Réz András, a Filmfőigazgatóság főmunkatársa, dr. Vasváry Artúr, a Föld és Ég főszerkesztője, Feledj/ Gyula grafikusművész, Horváth Ádám, tévérendező. Kövér Árpád, a Borsod megyei Pártbizottság osztályvezetője, Gápelné Tóth Rózsa, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettese, Simon László, a Művészeti Szak- i szervezetek Szövetségének titkára. Bajor Hagy Ernő újságíró, dr. Szecska Tamás, a Tömegkommunikációs Kutató Központ igazgatója, dr. Hanga Mária területi pb-tit- kár, és Ragályi Elemér filmoperatőr. Képeslap (Feledj/ Gyula rajza) Nem héííón lesz az Ágacska Tévesen jelent meg a Miskolci Műsorban a debreceni Csokonai Színház miskolci vendégjátékának időpontja. Nem most hétfőn, hanem április 30-án adják elő a Molnár Béla Ifjúsági és Űt- törőházban az Ágacska című, mesejátékot. Az előadások délelőtt 10 órakor és délután fél 3-kor kezdődnek. E>v matyó asszony emlékei A közelmúltban jelent meg a francia könyvpiacon a párizsi Plon kiadó és a budapesti Corvina közös kiadásában Ecet és epe címmel az Emberi föld című néprajzi tanulmánysorozat keretében az a munka, amely egy mezőkövesdi szegényparaszt- esalád életén keresztül a Matyóföld hajdani summásai- nak életmódját, szokásait mutatja be. A könyvben Gari Margit mezőkövesdi parasztasszony mondja el — Fél Edit néprajztudós magnetofonos feljegyzései alapján —, hogy a felszabadulás előtt miképpen éltek a szegényparasztok Mezőkövesd környékén. Mivel a könyvben ma is élő szakmai verseny és szemle, nagyon fontosnak tartják az érdemi beszélgetéseket. Három szakmai tanácskozást szerveztek. A szocialista érRégi adósságát törleszti könyvkiadásunk, amikor immár negyedik kötetét jelenteti meg Nagy Lajos müveinek. Annak az írónak A menekülő ember című önéletrajzi kötete került nemrégiben a könyvesboltokba. aki a két világháború között valóban „menekülő” volt, azaz magányos, úgy, ahogy József Attila írta valaha, hasonlóan magányosan: „ne hódolj és ne hódíts / ne csatlakozz a hadhoz”. Sokat elnéztem annak idején, milyen egyedül ült Nagy Lajos a Japán kávéházban, melynek helyén ma már könyvesbolt van a Népköztársaság útja és a Liszt Ferenc tér sarkán, és hallgattam nemegyszer, ha betértem hozzá szarkasztikusán találó, mindig okosan sziporkázó megjegyzéseit, kortársairól. A menekülő ember az író önéletrajzának második kötete. Az elsőt, A lázadó ember címűt (amely tavaly jelent meg az életműsorozat harmadik köteteként), még 1948-ban írta, a másodikat éppen hogy befejezte 1954- ben, kevéssel halála előtt. Mire megjelent, az író már nem élt. 1919 és 1934 között játszódik le a könyv története, és tipikusan „nagylajosian”, a főszereplő nem annyira ő. hanem a kor, amelyben élt, úgy persze, ahogy ő látta És ez a látásmód alkotja a lényegét Nagy Lajos írói tévéfesztivál. A látványos eseménysorozatban azonban végül is a műsorok megméretése a lényeg. A bíráló bizottság elmódszerének, mondhatnánk — nagyságának. A társadalmi valóságban vergődő, szenvedő és a szenvedés elől „menekülő ember” látásmódját a valóság kíméletlen ábrázolása jellemzi. Nagy Lajos ezzel a módszerrel volt tulajdonképpen a szociológiai irodalom úttörője, Kiskunhalom és Budapest nagykávéház című művei (amelyek a sorozat első két kötetében jelentek meg még 1981-ben) kíméletlen tárgyi lagossággai adnak pontos helyzetelemzést Horthy Magyarországáról. A falukutatók parasztromantikájától és az urbánusok polgárt lakkozó módszerétől mentesen vetkezteti meztelenre a társadalmat, tényeket közöl, de ezek a tények minden retorika nélkül lázítanak — igazságosságra. Ez a kíméletlen tárgyilagosság jellemzi saját történetét is. Ezért tekinthetjük a húszas-harmincas évek fordulóján volt magyar világ hiteles ábrázolójának ezt a kiváló írót. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) Nemrég ért véget a rádióban az a sorozat, amelyet Kállai Ferenc rádiójáték- és színpadi szerepeiből állítottak ősz- sze. Bizonyára eljön egyszer az idő, hogy bemutatják a nagy tévészerepeit-alakitásait is, s azok közt előkelő helye lesz a csütörtök éjszaka látott Vereség című tévéfiimnek. Emlékeztetőül csupán két epizódot emelek ki Kapás Dezső tévéfilmjéből. Az egyik, amikor a nagy hatalmú megyei titkár játszik. Nem túl elmés játékot, ám a beosztottai számára csaknem életveszélyeset. (Sehol máshol nem láttam, hallottam hasonlót.) Valaki lebukik a víz alá, a talpára ütnek, s a többieknek ki kell találniuk, hogy ki volt az. Ám ami a főembernek természetes — víz felett és víz alatt is —, az a beosztottak számára maga a dilemma. Mert illik-e kitalálni, hogy ő ütött mindig a Szacsvay László alakította beosztott talpára? Ez ugyanis nem mást jelent, mint azt, hogy Szu- nyogh elvtársnak kell a víz alá buknia, az ő talpát kell a többieknek megütnie. Kállai alakításában ez a figura egyáltalán nem félelmetes. Félelmetessé a beosztottjai pánikja és önfeladó szerviliz- musa teszi, amellyel minden áron meg akarnak felelni. A másik jelenet a lábmosásé. Miután nyilvánvalóvá vélt, hogy elvesztettük „ama, nagy” meccset az1 NSZK csapatával szemben, s míg a többiek ör- jöngenek és gyászolnak, ő a legtermészetesebb mozdulattal leballag a folyóhoz, és megmossa a lábát. Van ebben a cselekedetében, ebben a képben valami valóban vér- forralóan abszurd, ami érthetően váltja ki az addig la- kájengedelmességű beosztottak haragját. Kállai azonban rendíthetetlenül áll a bokáig érő vízben, és nem ért mindebből semmit. Meccs ide vagy oda, az élet megy tovább, lábat kell mosnia, mielőtt ismét cipőt húz az ember. Mindez azonban csak így, prózaira lefordítva ilyen körülményes és banális. Kapás Dezsőnek éppen az sikerült, ami az ötvenes éveket bemutató filmeknek, tévéjátékoknak csak ritkán; a hétköznapokban, a mindennapiságban érte tetten a korszak jellemzőit. A szerző, aki ekkor még gyermek volt, észlelte, de nem értette a felnőttek túlfűtöttségét, őszinte, és mímelt szerepjátszásait. Mindenki egy fél hanggal magasabbat üt meg a természetesnél, miközben a mélyben lefojtatott, robbanásig feszülő indulatok munkálnak. Az egyik pólus a Kállai alakította főember, a másik a gyermekek jóhiszeműen naiv rácsodálkozása erre a furcsa világra. Kik ezek a bácsik, nénik? A svájci-világbajnokság idején még az is a rádió mellett ült, aki utálta a futballt. Nem is tudom, mit vártak az emberek PusA TISZAI VEGYI KOMBINAT felvételre keres építőmérnököt statikust Jelentkezés: a személyzeti főosztályon írásban, vagy személyesen Cím: 3581 Len in város, Tel.: 11-222 MÁTÉ IVÁN MÁRCIUS 23—31-ig ^í^rBORSOPf. m ^elmi vállalat ZALA bútorkiállilás és vásár a Borsod Domus Lakberendezési Áruházban, Miskolc, Nagyváthy u. 2. sz. alatt <3á Nagy Lajos műveinek új kötete A menekülő ember kás Öcsiéktől. Valami csodát, amitől megváltozik minden? Nos, — mint tudjuk —, a nemzeti gyásznapja lett 1954. július 14-e. Kikaptak a fiúk... Kapás Dezső tévéfilmje azonban sokkal többről, másról is szól. Ne sirassuk vissza azt á „futball-aranykort”, ha annak az volt az ára. Várkonyi Gábor rendezésében a mértékletesség a legnagyobb erénye. (horpácsi) személyek is szerepelnek, Gari Margit kikötötte, hogy azt csak a halála után lehet kiadni Magyarországon. Jean Malaurie francia néprajztudós, az Emberi föld című sorozat szerkesztője Magyar- országon járva megismerkedett Gari Margittal, 'aki 'hőz- zájárult ahhoz, hogy Franciaországban még életében kiadhatják könyvét. Sztárok a A Nagy színészek filmvásznon című sorozatban hétfőn a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban a sztárok egész csapatát látvásznon hatjuk. A műsoron a Manhattan című film szerepel Woody Allennel. Diane Kea- tonnal s Mariéi Hemingwáy- vel. At A Budapesti Tavaszi Fesztiválra készítette legújabb műm veit Pólyák Ferenc fafaragó. Kecskemét melletti tanyáján. (E. Várkonyi Péter felvétele) Vereség o
