Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-14 / 38. szám
Kulissza A színháznak megbocsátható, ha a díszletként szolgáló háznak csak homlokzata van. A fó az. hogy elhiggyiik: a festett vászon mögött szobák, bútorok vannak.. Az a kulissza viszont, ami a forgalmas déli tehermentesítő út mentén található, nem nyerte meg a tetszésünket. Az egyik oldalról nézve még csak-csak kinéz valahogy a műanyag kerítés, ám ha néhány méterrel arrább megy az ember, és betekint mögé, akkor a mellékelt kép fogadja. Korábban a Szinva- meder húzódott erre, de már akkor Is dicstelen képet mutatott egyik-másik, a patakpartra nyíló udvar. Időközben befedték a medret, elkészült a tehermentesítő út, és a kocsival vagy gyalogszerrel erre járók karnyújtásnyi közelségbe kerültek a sok limlommal. Ezeknek a házaknak egyébkent a Széchenyi útra néz az első traktusa. Csakhogy — az említett okok miatt — ma már az is szem előtt van, ami eddig hátsó udvarnak számított. IMI Az ilyen megoldás nem válik a „díszlettervezők” díszére! B. D. A VasvVl brisádcezetői Miskolcért vállalták Tanácskoztak a Vasvili Kereskedelmi Vállalat Borsod megyei Kirendeltségéhez tartozó 15 szocialista brigád vezetői. A megbeszélés középpontjában — amint azt Szalai. Péter kirendeltségi igazgatótól megtudtuk — az állt. hogyan segíthetnék a vállalat gazdasági törekvéseit. illetve hogyan tudnak hozzájárulni — a brigádmozgalom hármas jelszavának égisze alatt — városunk, megyénk gyarapodásához. Tavaly több mint 6- milliárd forint értékű'forgalommal járul* hozzá a Vasvill Kereskedelmi. Vállalat Borsod. és. a köinyéző további három, megye lakosságának ellátásához Ebből a vállalat megvei kirendeltsége 1 milliárd 588 'millió, forinttal' részesült — ' Nagy eredményként könyvélhetjük el — mondotta Szálai Péter —. hogy ennek az árutömegnek ~a 73 százaléka Borsod megyében maradt, a helyi ellátást javította. Az áruforgalmi, feladatokból kivette részét a lő szocialista brigád is. A tanácskozáson megszavazták, hogy legjobbjuk á Petőfi nevet viselő kollektíva lett. őket a tanácskozás „A vállalat kiváló brigádja” cím elnyerésére javasolta. A címet majd a vállalati brigádvezetők tanácskozásán ítélik oda. Négy brigád megújította az arany fokozatú cím viselésének „jogosítványát”, míg három -brigád most először nyerte -el ezt a címet. Az idén a vállalat 6 milliárd 260 millió forintos tervéhez több mint 1.8 milliárdos forgalommal járul hozzá a Vasvill Borsod megyei Ki- rendeltsége. Azt szeretnék, ha ennek az árutömegnek még nagyobb része maradna helyben, mint tavaly .. A szocialista brigádok nem feledkeznek meg környezetük segítéséről sem. Tavaly 623 óra társadalmi munkáival. s több mint tízezer fo- rinttal — ezt a vértranszíú- -ziós állomás megéoítésének segítésére fizették be — járultak hozzá a megye, illetve a város társadalmi feladatainak megvalósulásához. Az idén is számos elképzelésük van Így például a Petőfi brigád a 8 sz. iskola kerítésének festésében segédkezik az idén. A Május 1. brigád a Mátyás király utcai óvodát festi és takarítja, míg a Kossuth brigád a Vadaspark fejlesztésében működik közre — hogy csak néhány példát említsünk ... Ny. I. Mindenki hirdetőtáblái , Jelenleg öt „Mindenki hirdetőtáblája” található Miskolcon, a forgalmasabb közlekedési csomópontokban. Az ötlet hamar megértésre talált a lakosság körében, hiszen a táblák gyorsan télé lettek cetlikkel, ki- sebb-nagyobb falragaszokkal. s a környező fák törzséről az épületek lábazatairól jórészt eltűntek a foszladozó magánhirdetmények. Reméljük, hogy a jövőben egy- , egy új városnegyed, közlekedési csomópont átadásakor ugyanolyan természetes tartozéka lesz a beruházásnak a Mindenki hirdetőtáblája. mint a közúti jelzőlámpák vagy a KRESZ-táblák ... K. L. Beszélni a bajban kötelező Kiből lesz a bányamérnök? Goromba nyomaték a néhány nappal ezelőtti komlói bányaszerencsétlenség a beszélgetéshez; ha előre tudom, nem kerestem volna most meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karának dékánhelyettesét, dr. Bohus Gézát. Vidámabb dolog, a nemrég véget ért vizsgaidőszak foglalkoztatott, de értelme is lehet, ha a mindennapok nincsenek tekintettel egy újságcikk átfutási idejére. Az óvatos kérdésre határozott válasz érkezett. — Tekintettel * szerencsétlenségre nem lenne jobb, ba máskor, kicsit később beszélgetnénk? — Nem. Gyászolunk és tovább kell élni, beszélni pedig nem, hogy nem illik, de kötelező a történtekről. Az egyetemen az a gyakorlat, hogy ha egy megrendítő baleset történik, akkor megvárjuk a baleset okának és körülményeinek kivizsgálását végző bizottság szakmai jelentését, és utána — merthogy nem szentségtörés ez, hanem éppen a jövő, és az emberéletek megóvása érdekében történik — nagyon részletesen megbeszéljük. Mi megtudjuk azt is, ami a közvéleményt már nem érdekli annyira, mert szakmá. Minket nemcsak az foglalkoztat, hogy ki vétett és menynyiben, hanem az is, hogy miért történt. Tavaly nyáron én is részt vet'em a szintén Komlón történt baleset kivizsgálásában, és azonnal elmondtam a hallgatóknak a legapróbb részletekig. így vagyunk ezzel mindnyájan, mert ebben a házban többről van szó, mint kötelező tiszteletadásról és őszinte gyászról A ma még iskolapadban ülő fiatal holnap a föld alatt dolgozik, de az élete akkor sem könnyebb, és a felelőssége akkor sem kevesebb. hogyha olyan szakmérnök, aki a föld felett teljesít szolgálatot. A bányászösszetartozásnak sokféle eredője, de egyetlen értelme van. Áz életre vigyázni kell, a munkát el kell végezni. — Mit tud a fiatal a szakmáról, amikor erre az egyetemre, és bányásznak kéri a felvételét? — Fogalmuk sincs róla, hogy milyen pályát választanak, hogy milyen embert kíván a bánya, és hogy mi vár ott rá. Nem történik több bányaszerencsétlenség, mint közúti baleset, de nem erre gondolok. Arra például, hogy a felvételiző 18 éves lehetne egy kicsit tájékozottabb. A matematika és a fizika mellett a technika viszonylagos ismeretén kívül szeretnie kellene a természettudományokat, a geológiát, talán ) olyan fogalmák ismerete sem ártana már gyerekkorban, hogy felelősségtudat, döntési képesség. De. hogy alig érett gyerekeinkből ezek a képességek hiányoznak, nem biztos, hogy az ő rovásukra írandók. Az egyetem elé állítanak egészen sajátos feladatot: öt Méhek az influenza ellen A méhek segítőtársai az embernek az influenza elleni harcban. Erre a megfigyelésre jutottak a tudósok Észtországban, tanulmányozván a méhészek életét, akiken, úgy tűnik, nem fognak a megfázásos betegségek. A jelenség a kaptár ragasztóanyagának, a méhszuroknak, más nevén a propolisznak és a virágpornak köszönhető, melyek elnyomják a vírusos fertőzések kifejlődését. A szakemberek most olyan műszert készítettek, melynek segítségével a beteg a kaptár levegőjével inhalálhat. esztendő alatt arra is meg kell őket tanítani, hogy a legbonyolultabb helyzetben is helyén legyen az eszük. A többi között ezért jó, hogy a karon dolgozók nagy része gyakorlati tapasztalattal oktat. — Az állampolgár ma már azért tudja: a bánya nem azonos a szénkitermeléssel. Milyen szakképzés folyik az egyetemen? — A klasszikus bányászati szak mellett bányagépészeti és villamossági, olaj- és földgázipari, műszaki és földtudományi szakképzés van. Négyfajta lehetőség, de ezt még a hozzánk kerülő gyerekek is úgy értelmezik, hogy a jelentkezők több mint fele geológusnak, geofizikusnak indul. Később szakosodnak, egy jóval későbbi fokozat a tudás, és még később a szakma által megkövetelt sajátos helytállás. A bányászatban ugyanis az a különleges, hogy a munkahely nem civilizált terület. Nemcsak azért, mert a föld alatt van, hanem — például az olajbányászat esetében — azért is, .mert messze van. Egyszerűen nincs közel a lakott területhez, és ez fár tasztó a mindennapok során, esetleges kritikus helyzetekben pedig hatalmasra növeli az ott dolgozók felelősségét. A kritikus helyzeteket talán a baleseti sebészet ügyeletéhez lehetne hasonlítani: azonnal kell dönteni, és még abban is azonnal kell dönteni, hogy behívjuk-e a főorvost. — Tíz évvel ezelőtt fontosabbnak tűnt a szénhidrogén, mint a szén. Bányákat zártak be, családok ezreinek az élete változott meg, hatalmas traumát élt át a szakma. Meny- ityir# -éfzi epi -ä; mérnökképzés? : OSS-::'J. /ff — A‘műszaki pálya presztízsének a csökkenése erősebb, mint amekkora kárt a bányamérnökképzésben a gazdasági szemlélet alakulása okozott, de a kettő felerősíti azért egymást. Az állam nem volt mindig előrelátó gazdája az ásványi nyersanyagok kitermelésének, de nem igaz az sem, hogy a szénhidrogén nem kell. A kitermelőipar mindenütt deficites, ezt fel kell vállalni, és ezzel együtt az elhamarkodottnak bizonyult döntések következményeit / is. A bányák bezárása, a munkaerő átcsoportosítása nem használt, de pontosabb ha azt mondjuk, hogy sok mindent markánsan átfogalmazott. Bebizonyosodott, hogy mélyépítéseknél, máshol a bányászok ugyanúgy megállják a helyüket, a felsőfokú oktatásban pedig megerősödött a mindenkor igaz tétel: a fiatal vállalkozó szellemének kérdése, hogy lesz-e belőle bányamérnök. Az elmúlt goromba évtized is azt bizonyította, hogy az itt végzett szakembereknek kenyérgondjuk nincs, a mesterséggel együtt járó tragédiák a < felelősségtudatot erősítik a fiatalokban is. A bánya veszélyes üzem. De a bánya egy nagyon sajátos üzem is: itt akkor telik a legjobban az idő, ha dolgozik az ember. A bányásztársadalom összetartozásának ez az egyik . titka. — Mit tud ebből az össze- ' tartozásból a harmad-, negyed-, ötödéves? — A gyakorlaton, a mindennapi munkán kívül szinte mindent. A téli vizsga- időszak mindig jobb, mint a,; nyári, mert a diák ilyenkor , fázik, és kevesebbet 'sétái,' tehát nem ennek az oktatási évnek a tapasztalatai alap-' ján mondom. Sok éves tapasztalata ezen az egyetemen belül ennek a karnak - is, hogy aki az első két évet kibírja, abból- lesz mérnöke- A hozzánk járó hallgatokból - - lesz - báayamérnök. Ha - tét*, szik megható, de inkább fel* j nőtt bizonyíték: az Egyetem*-' város 5-ös kollégiuma előtt" nemsokára emlékmű áll, amelyen meggyül az örök- ■ mécses, ha baj van. Ez a hallgatók figyelmessége. Nemárt, ha egy dicséretes államvizsga járul hozzá. M— A technika történetéből Guericke félgömbjei űr 330 évvel ezelőtt. 1654-ben szerkesztette meg Otto von Guericke (1602— 1686) iégszivaty- tyúját és a légnyomás bemutatására szolgáló félgömbjeit. Guericke a légritka tér előállítására alkalmas lég- szivattyút szerkesztett azzal a céllal, hogy ezzel kiszivattyúzza a külön erre a célra rézből kalapált és egymással légmentesen összeillesztett két félgömbből. A légnyomás hatalmas erejéről Guericke. Magdeburg polgármestere a regensburgi birodalmi gyűlés tagjainak bemutatott világhírű látványossággal győzte meg a világot. Az Üj maedeburgj kísérletek című könyve egy metszetet tartalmaz, ami szerint a két félgömböt 8—8 ló nem tudta széthúzni. A légnyomás hatásának és törvényszerűségeinek megismerése a technikában hamarosan felhasználásra került: az első gőzgépeket tulajdonképpen nem is nem a hajtotta melynek méréséhez gőz. ha- vákuum meg, megis- Guericke fenti kísérlete az egyik láncszemet alkotta. (Képünkön: Guericke légszivattyúja és félgömbje a müncheni Deutsches Museumban.) K. A.
