Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-14 / 38. szám

* Hol lehet a várúr, így ostrom, után? a várúr? Talán számítottak rá a vil­la egykori építői, hogy a kis ház majd nagy ostromot fog kiállni, s ezért tért eztek ilyen várakra, kastélyokra emlé­keztető falakat, teraszokat. Jól számítolták, ha így gon­dolkoztak. hiszen az avasi ki­látó tőszomszédságában levő épület ma úgy fest, mint egy végvár a törökök dúlása után. Az ablakokat bezúzták, a belső berendezést céltudato­san elpusztították ismeretlen tettesek. Különös örömük tel­hetett a rombolásban, hiszen a házat néhány éve újították fel; frissen festve, kicsinosít­va komfortositva várta ost­romlóit. De hol volt, s hol van most a várúr, azaz az épület tulajdonosa, kezelője? Ezt, megváltjuk őszintén, mi sem tudtuk kideríteni. Hosz- szas telefonálgatás után any- nyit sikerült tisztázni, hogy hova nem tartozik az épület: nem tulajdonosa a Városgond­nokság, s a sportcsarnok sem. Több tippet nem kaptunk, az azonban kiderült, hogy itt a tulajdonosság s az illetékes­ség története meglehetősen bonyolult, homályba vesző ügy. Az azonban a napnál is világosabb, hogy mit érezhet­nek majd a képek láttán azok a munkások, akik .jórészt társadalmi összefogásban po­fozták ki a villát, amikor az avasi sportpályákat is építet­ték. Nemcsak forintban mér­Ehhez a képhez nem szükséges kommentárt fűzni hető a kár, bár aligha örül­nének az ügyben mulasztó il­letékesek. ha zsebből kellene kifizetniük mindazt, ami a villában tönkrement. Tudjuk, hogy tolvaj ellen nincs zár. s a vandálok ellen sokszor még a vasrács sem nyújt védel­met. De ha a pusztító szán­dék s a vétkes hanyagság együttműködik, akkor aztán tényleg nincs legyőzhetetlen akadály... (k—ó) • • e* Épül az úi KÖJÁL Az orvosok készülnek az új feladótokra Borsod egyik legnagyobb egészségügyi beruházása, a Megyei KÖJÁL építése a megfelelő ütemben halad. Ezzel egy időben új felada­taik ellátására készülnek azok a szakemberek, akik jelenleg a Szentpéteri kapui kórházban dolgoznak. Dt. Takács Sándor igazga­tó elmondta, hogy megkezd­ték a laboratóriumban dol­gozó orvosok továbbképzé­sét. De a nagyobb feladatok ellátására — a létesítmény átadásának közeledtével — új állásokat is meghirdet­nek. A szakember-utánpót­lásra pedig már most gon­dolni kell, hiszen az egyete­meken általános mikrobioló­giai képzés folyik, s az úgy­nevezett virológus hiány­szakmának számít orvosber­kekben. De szükség lesz ve­gyészmérnökökre és labor- asszisztensekre is. Szakmailag és területileg is nagyobb feladatok ellátására vállalkozik majd az új egész­ségügyi intézmény: Borsodon kívül Heves és Nógrád me­gye laboratóriumi anyagai kerülnek ide. Üj vírus-diag­nosztikai laboratórium ké­szül, ezáltal gyorsabbá vá­lik a vizsgálati anyagok kór­megállapítása, hiszen ezeket az anyagokat jelenleg Buda­pestre küldik. Másik osztá­lya lesz az új KÖJÁL-nak a FÁG-laboratórium, amely­ben a különböző baktériu­mok diagnosztikai munkáit végzik el. Harmadik nagy szakterületükbe pedig a kör­nyezetben és az emberi szer­vezetben fellelhető gombák vizsgálatainak köre tartozik majd. A levegőben, a víz­ben, a talajban, olykor élel­miszerekben. s az emberi szervezetben is előfordulnak ezek a kellemetlenkedők, s a gyógyításhoz, a megszün­tetésükhöz a típusok megha­tározása elengedhetetlen fel­adat. A jobb és korszerűbb kö­rülmények, a modern gének tehát nemcsak a mikrobio­lógiai vizsgálatokat teszik majd lehetővé, hanem alkal­massá válnak a környezet­ben fellelhető — károssá válható — kémiai anyagok felderítésére is. Mindenkép­pen nagyobb, és kvalifikál­tabb munkára készül tehát a Megyei KÖJÁL szervezete. 4 kistermelőktől vásárolták Jó évet zártak a Magyar Hűtőipari Vállalat miskolci gyárának kistermelőkkel fog­lalkozó átvevői: tavaly több mint 250 tonna gyümölcsöt vásároltak fel a gazdáktól. A listán előkelő helyen van a íeketeribizli, de lekörözi a meggy. Húsz tonnán felül érkezett egresből s bodzá­ból is. A városkörnyéken jártunk Falukép és megtartó erő Nemcsak a városképet, a faluképet is lehet, s kell is védeni! Legalábbis így vélik a sajóvámosiak. hisz' több fó­rumon szóvá tették már. hogy bántja a szemüket a falu köz­pontjában levő áfész-tulajdo- nú üzletek, vend^giaLó egysé­gek épületeinek állapota. A vámosiak nemcsak jól szeret­nének élni, gazdálkodva a fa­lu adottságaival, hanem szé­pen is. gondozott környezetet kialakítva. Talán erre most az eddiginél több esélyük lesz, hiszen a közigazgaiás változása, a nagyobb önálló­ság új lehetőségeket rejt ma­gában. • MIÉRT GYARAPODIK? Sajóvámoson és társközsé­gében, Sajósenyén több mint két és fél ezren élnek. Köz­helyszerűen tehetnénk hozzá, hogy a „nagyváros vonzásá­ban”. ám ez így nem fedi az igazságot. Legutóbb, amikor városunk párt- és' tanácsi vezetői Vá­moson jártak, az Aranykalász Tsz elnöke, Pócza István ar­ról beszélt, hogy most, ami­kor nehezebb gazdasági hely­zetbe kerültek, érzik csak igazán, mennyien s mennyire kötődnek a helyben megte­remtett munkahelyekhez, fő­leg a falusi asszonyok közül. De nemcsak ebben keresendő Sajóvámos és Sajósenye vonz­erejének, a népesség gyara­podásának egyedüli oka. Ke­lemen Józsefné tanácselnök igazán nem szégyenkezhetett, amikor rövid faluleltárt ké­szített. Hattantermes iskola működik Vámoson, s napkö­Keresúk és eltartottak A Központi Statisz­tikai Hivatal legújabb adatai szerint az 1976. évi 59-ről napjainkig 57 százalékra esett vissza a munkaválla­lási korúak — a 15— 55 éves nők, illetve a 15—60 éves férfiak — részaránya. Számuk mintegy 6,1 millió, s közülük 4 millió 970 ezer az aktív kereső, 123 ezerrel kevesebb, mint 8 évvel ezelőtt. A változások követ­keztében 100 dolgozó­ra 115 eltartott jut, nyolccal több. mint az elmúlt évtized köze­pén. A KSH felmérésé­ből az is kitűnik, hogy az aktív keresők ne­menkénti összetétele fokozatosan a nők ja­vára tolódik el. ará­nyuk 45,1 százalék, szemben a 8 évvel ko­rábbi 43.7 százalékkal. Kiállít '-is és utastohorzó A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban ma déltől kiállítással egybekö­tött inforraációs napot tart a Magyar Légiközlekedési Vállalat, a MALÉV. Áz ér­deklődők este 7 óráig keres­hetik fel a kiállítást, ahol a MALÉV munkatársai adnak felvilágdsítást és információt bármilyen utazási ügyben. A MALÉV utazási irodá>ja, az AÍR TOURS 1984. évi útjai­ra ugyancsak a kiállítás hely­színén lehet jelentkezni. zibe is várják a gyerekeket. Az óvodában 95 gyereket fo­gadhatnak. az óvodáskorúak 80 százalékét. • EGYÜTTMŰKÖDNEK A NAGYÜZEMEKKEL Jo az egészségügyi éllátás, s megoldották a szociális gon­doskodást is. házhoz járó megbízottakkal. Nemreg épült fel társadalmi összefogással két ravatalozó s ugyancsak társadalmi munkában építet­tek parkot Vámoson. A falu intézményhálózatából legin­kább egy művelődési ház hi- ánvzik. Alkalmas éoület már lenne, ám pénz egyelőre nincs, az építésre benyújtott pályá­zat sorsa pedig meg nem dőlt el. A vámosiak realisták, ígv véleményük szerint a jövőben is azon munkálkodnak, hegy a meglevő lehetőségeket job­ban kihasználva szervezzeneK tanfolyamokat, irodalmi este­ket. klubdélutánokat. Sajóvámos termékeivel ott van a miskolci boltok pol­cain, hiszen a teesz üzemei­ből kerül ki a palackozott hipó s a Sajó súrolópor. Sok­oldalú kooperációs hálózatot épített ki a szövetkezet a kör­nyező nagyüzemekkel. Ezt a fejlesztési irányt szeretnék tovább erősíteni most is. an­nak ellenere, hogy néhány vállalkozásuk az utóbbi idő­ben nem bizonyult sikeres­nek. Meg kell huzni az elkö. vetkező években a nadrág­szíjat, s itt helyben, a város- környékén kell jövedemező vállalkozásba fogni — ezt vallják a téesz vezetői. • NEM IGAZ A PAPÍRFORMA Sajóvámos es Sajósenye sem kivétel a városkörnyék­re. s Borsodra általában jel­lemző gondok alól. Hiányzik az egészséges ivóvíz, a víz- műtcfrsulásra leghamarabb 1936-ban számíthatnak itt, Kinőtték a gázpalack-csere, telepet, s az is jó lenne, ha sűrítenék a Volán-járatokat a műszakváltáskor. A várok es a falu azonban számos problémát már megoldott kö­zösen: Sajóvámos is bekap­csolódhatott az intézményes szemétszállításba, eltűnt á környezetet szennyező sze­méttelep. Sajóvámos és Sajósenye a nagyváros tőszomszédságában rendelkezik a legfontosabbak a sokat emlegetett megtartó erővel: szeretnek itt lakni az emberek. Senye papírforma szerint kihaló kisközség len­ne. ám lassan már ott tarta­nak, hogy óvodát kell nyitni, s fogynak a telkek is. Jól lát­ják az itt lakók: az önálló­ság növekedése, a város part­nersége csak használhat en­nek az egészséges fejlődés­nek. (k—ó) Uj rendelet Csend a lelke... Vitaest a környezetvédelemről Üj jogszabály lépett életbe 1984. január elsején. A Mi­nisztertanács 12 1983. számú rendelete (a zaj- és rezgés­védelemről) egy régóta meg­oldásra váró probléma szabá­lyozásának lehetőségét és fel­tételeit teremtette meg. A zaj és a rezgés a jelleg­zetes környezeti ártalmak kö­zé tartozik. A termelés, a szolgáltatások bővülése, az életszínvonal magasabb szin­ten történő kielégítése újabb és újabb zajforrásokat ered­ményezett. Ugyanakkor az életszínvonal emelkedésével fokozódott az emberek zajér­zékenysége, nagyobb lett a zaj elleni védettség igénye. A környezetünkben észlelhető zajok növekedési üteme az utolsó két évtizedben felgyor­sult. A közúti közlekedés ál­tal okozott zaj nagyobb váro­sainkban tízévenként átlago­san 3—6 decibellel emelke­dett. Ennek következtében nagyobb területek 'kerültek veszélyes mértékű zajterhelés alá. és növekedett e káros hatásnak kitett lakosok szá­ma is. Az új rendelet figvelembe veszi az eddigi szabályozás eredményeit, azokat kiegészí­ti. továbbfejleszti. A legna­gyobb hangsúlyt a megelő­zésre helyezi, hiszen jobb eredményt lehet elérni, ha mar a tervezésnél érvényesí­tik a zajvédelmi szemponto­kat. A rendelet által előírt követelmények többsége csak új létesítményekre vonatko­zik. Ennek megfelelően a sza­bályozás eredményei csak hosszabb idő után jelentkez­nek. A rendelet zajvédelmi kö­vetelményeket állapít meg már meglevő üzemi létesít­mények, a közlekedés, az építkezések által okozott zaj­ra. A közlekedésre vonatkozó előírásokat csak új utak épí­tésénél lehet érvényesíteni, -de ez nem jelenti azt, hogy meg­levő utak esetén ne lehetne csökkenteni a zajt forgalom­szervezési és egyéb intézke­désekkel. A rendelet betartása az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal területi­leg illetékes felügyelősége, a tanácss és a KÖJÁL őrködik- Ha lakóépületen belül kelet­kezik a zaj, akkor a tanács illetékes intézkedni. Az épü­leten kívüli zajokkal kapcso­latban a lakók az OKTH fel­ügyelőségéhez fordulhatnak. A tanácsoknak lehetőségük nyílik fokozottan védett te­rületek, csendes övezetek és zajgátló védőterületek kijelö­lésére lakó- és üdülőterüle­tek, illetve kórházak környé­kén. A rendelet alapján meg­lehetősen szigorú büntetések alkalmazhatók azokkal a ma­gánszemélyekkel és üzemek­kel szemben, akik a határidő letelte után sem intézkednek a zajártalom csökkentés« iránt. P. Zs. Más környezetvédelmi kér dések mellett a zajártalomrc és az új törvényről is szó les a TIT Kazinczy-klubjábat rendezendő klubesten, csütör tökön délután 5 órakor. IIÉ inform» napolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents