Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-06 / 31. szám
Városi tanácstagok íooadóórái tgy buszvezető melleit, végig a városon X •• • • •• i Jöjjön el egy fordulóra! Ssúmol a vendég és a lulaj Árhullám a vendéglőkben ★ Manapság nemcsak az a fontos, hopp mi kerül az asztalra. hanem az is. hogy mennyiért. . . Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Cservényük Gábor, pártalapszervezet. Győri u. 17. sz., 17 órakor; Csetne- ki József né. Győri kapu 123. sz. pártalaDszervezet. 17 órakor; Homolya Gizella. I 6. sz. pártalapszervezet. Tanácsház tér 2. sz.. 17 órakor; Simkó Istvánnál Madách u. 22. sz.. 17 órakor; Pásztohyné dr. Tamás Elvira, orvosi rendelő. Martos Flóra u. 13. sz. 17-től 19 óráig. Költözik a labor A vasgyári kórházban a központi laboratórium jelenleg a belgyógyászati pavilon alagsorában található. Már rég kinőtte a szűkös helyiségeket. ezért felújítják a Sztahanov utca 6—8. számú épületeket, s ide költözik át. A felszabaduló alagsori helyiségekkel a röntgenosztály bővítését oldhatják meg. A munkálatokat a hosszú távú kórházi rekonstrukciós program keretében végzik el 1986-ig. Továbbra is árusítják Alig három hete, hogy közzétették az új KRESZ fontosabb rendelkezéseit. Ezek sorában szerepel, hogy megtiltják az ablakokban elhelyezett pótféklámpák használatát. Vitatkozhatnánk, hogy ésszerű voli-e ez a döntés, vagy sem. Most már viszont nincs sok értelme, a lényeg az, a meglevőket szereljük le, és egyben tiltsuk meg a további árusításukat. Érdeklődésünkig ugyanis ott láttuk a kirakatban a 316 forintos európai szabványnak megfelelő pótféklámpát szombaton reggelig a Széchenyi út 90. szám alatti műszaki boltban. Az üzlet vezetőnője elmondotta, érHáziassfonvok J örömere Korunkban nélkülözhet,; - lenek a műanyagból készült tárgyak a háztartásokban. A BVK miskolci műanyagíel- dolgozó gyárrészlegében 150- féle terméket gyártanak. Elsősorban a háziasszonyok örömére, hiszen itt készülnek többek között a köny- nyen tisztán tartható edények, poharak, tálcák, kempingvödrök, fürdőszobabe- rendezési tárgyak, mosdótálak. A Sajó-parti telepen pedig a vendéglátóhelyeken, főleg büfékben egyszeri használatra 'forgalomba hozott poharakat és tálkákat készítik. Perecesen is van telephelyük, ahol a BVK- ban gyártott kemény pvc- fóliát vágják méretre. Ezeket többnyire a hazai gyógyszergyárak és az élelmiszer- ipar használják fel, de jut belőle külföldi megrendelőknek is. A mezőgazdaság száAz invitálást örömmel elfogadtam. Tisza László buszvezető, akivel a minap ismerkedtem meg. meghívott egy fordulóra. — A vezetőfülkéből mégiscsak másnak tűnik a mi munkánk, mint az ülésekről — mondta. A hét utolsó munkanapján szálltam fel az 1 D-s buszra. a délutáni órákban... Az indulásig volt még néhány percünk, ezalatt kényelmesen elhelyezkedtünk. A váltótárs közölte kollégájával. hogy semmi rendkívüli nem történt a délelőtti műszakban, és a „gép’’ is üzemképes, majd jó utat kívánt. A Tiszáin sokan felszálltak. az ajtók becsukódtak. Elindultunk. — Az új útvonalat már kezdjük megszokni — szólalt meg Tisza László. — Az elején becsúsztak kisebb-na- gyobb hibák, de azt hiszem, több már nem lesz. Az első napon a délutános kollégák munkába jövet végigutazták az útvonalat, hogy amikor ők ülnek majd a volánhoz, ismerős legyen. Közben rutinosan járt a keze. nezett a visszapillantó tükrökbe is, ha kellett, s természetesen figyelte az utat. Délutáni csúcsforgalom volt, rengeteg járművel és utassal. Meg is kérdeztem: — Nem zavarok? — Nézze, harminckét éve vezetek, s csaknem negyed- százada autóbuszt, ismerem tesült az új rendelkezésről, de hivatalos utasítást nem kapott a lámpák árusításának betiltásáról. S ezzel nincs egyedül, a város más járműszaküzleteiben és magánkereskedőinél még mindig' kínálják a pótféklámpákat és az ugyancsak betiltásra kerülő autófüggönyöket. Vajon mennyire erkölcsös olyan terméket kínálni, több száz forintért, amely néhány hónap múlva fabatkát sem ér? Érdemesebb lenne azt fontolgatni, miképpen exportálhatnánk azt a több ezer hazai gyártású póti'ék- lámpát, azokba az országokba. ahol engedélyezik a használatukat. Sz. I. jft Csomagolásra várnak az 500 milliméteres mosdótálak (Kerényi felv.) mára elsősorban baromfi- önitatókat gyárt az üzemrész. a várost, mint a tenyeremet, és már becsukott szemmel is tudnék vezetni. Csak az új útvonalra kell még egy kicsit figyelnem ... Csodálom a nyugodtságát, de ő csak nevet: — A kapkodás, az idegeskedés végzetes lehet a mi szakmánkban. Szerencsés alkat vagyok, mert sohasem idegeskedem apróságok miatt. Még a rossz szándék, a forgalomban elkövetett erőszakosság sem hoz ki a sodromból. Mindig megvárom, míg az utasok felszállnak, és csak utána jelzek. És így is sikerül betartani a menetidőt. A Nagyváthy utcában jártunk, amikor így szólt; — Aszfaltoznak. Rá is fér sok útra, mert nem győzzük kerülgetni a kátyúkat. De örülök, hogy a főutcát végleg kikerültük. Nagyon zsúfolt volt már. A Marx téren egy leszállót üdvözölt: — Itt iakik a környéken. Gyakran találkozunk, mindig köszöntj ük egymást. Már ismernek az utasok, igaz, én is sokat közülük. — Hány kilométert vezet havonta? — Körülbelül négyezret. Két évvel ezelőtt már túlhaladtam az egymillió kilométeren is, méghozzá baleset nélkül! Remélem, ezt a kis időt is letudom minden nagyobb baj nélkül. Hat év van a nyugdíjig... — Család? — Két fiú. Az egyik villanyszerelő, a másik gépszerelő. Megérkeztünk a végállomásra. Itt csak néhány perc pihenőt engedélyez a menetrend. Mikor újra indított, megkért, hogy húzódjak arrébb, mert szeretné látni, nem fut-e valaki a buszhoz? — Mindig bevárom az igyekvő utasokat — fűzte hozzá. * Tisza Lászlóval még néhány megállót együtt utaztunk, majd elbúcsúztunk. Szeretnék vele máskor is találkozni — mint utas! (temesi) Gyönyörű időnk volt a múlt év októberében. Ugye, emlékeznek rá. hogy vígan lehetett napozni, strandolni, hisz’ nyarat idézően sütött a nap, megpróbálta elhitetni velünk, hogy sohasem lész ősz. Lehet-e csodálni, hogy sajnálták szürke, egyhangú munkával tölteni a hosz- szan elhúzódó „indián nyarat" a Miskolci Mélyépítő Vállalat dolgozói? Inkább játszódtak, mint a pajkos gyermekek, s ha beleizzadtak a mulatságba, sörrel hűsítették magukat. Tették mindezt az északi domboldalon, ahol kis utcák kapaszkodnak felfelé a családi házak között. Romantikus utcácskák ezek — napos időben. De ha esik, vagy olvad a hó, patakmederré változnak, mivel nélkülözik a közműveket és a szilárd burkolatot. Nem véletlen, hogy az egyiket Árok utcának nevezik. A körzet tanácstagjának tehát jó oka volt rá, hogy a kommunális alapból kérjen egy bizonyos összeget útépítésre. Meg is kapta. A kedvező döntéstől azonban hosz- szé- hónapok teltek el októAz áremelések uián más szemmel böngésszük a vendéglői étlapokat: szemünk az ételek listája helyett elsőként az árak sűrű oszlopán fut végig. Nem pusztán az a kérdés, hogy mit együnk, hanem az is, hogy mennyiért. De nemcsak a vendég számol, hanem a vendéglős is ... Alaposan megváltozott a vendéglátóipar az elmúlt néhány évben. s a szervezeti korszerűsítés, a szerződéses es a jövedelemérdekeltségi rendszerben működő üzletek szaporodása az étlapon, pontosabban az árakon is lemérhető. Bonyhádi Ernő, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese: — A jövedelemérdekeltségi vagy a szerződéses rendszerben dolgozó üzletek vezetőinek ármegállapítási jogkörük, is van. Az árakat persze csak bizonyos határok között lehet mozgatni: tisztességtelen haszonnal, árdrágítással nem lehet üzleti bérig. De mielőtt neki és választóinak a türelme végképp elfogyott volna, megjelent — ahogy mondani szokták: felvonult — a már említett vállalat hat-nyolc főt számláló útépítő brigádja. Mivel azonban az időjárás — mint tudjuk — mindenre csábítón, csak kemény munkára nem, ugyancsak lassan haladt az építés. Két-három hét alatt körülbelül ötven négyzetméter aszfaltot terítettek le — a földre és a fűre. Mintegy kikapcsolódásképpen a majálist idéző játékok, sörözések közben. „Fáradozásukat” nem méltányolta a környék lakossága, még kevésbé a tanácstag, aki panasszal fordult a mélyépítő vállalat vezetőségéhez. Nem eredménytelenül: a brigád úgy eltűnt, mintha ott sem lett volna. Eltelt néhány hét, tovatűntek a napfényes, szép napok. Amikor az újabb kivitelező, a Közúti Építő Vállalat emberei megjelentek, már hó- val-faggyal rohamozta a domboldalt a december. A történetet azzal zárta a tanácstag, hogy fél tőle: a fagyban terített aszfalt nem tart túl «okáig. Erre Hitó példást eredményt elérni, ezt meggátolják az év végi elszámoltatások, évközi ellenőrzések. Azt azonban az üzletvezetők dönthetik el, miként érvényesítik az alapanyagok, a hús, a konzer- vek árának emelkedését a készételek áraiban. A vállalat üzletei közül 76 működik szerződéses vagy jövedelemérdekeltségi rendszerben Az Egyetem étterem jövedelemérdekeltségi rendszerben dolgozó üzlet. Ügy próbálják megtartani régi áraikat, hogy az étlapot olcsóbb alapanyagokból — baromfi, hal — készülő egytálételekkel gazdagítják, s a hűtőházi termékek helyett igyekeznek friss portékát felhasználni. Az ételek árai átlagosan 7—8 százalékkal emelkedtek, de van, ami változatlanul maradt. A Tokaj vendéglátóház is ebbe a kategóriába ' tartozik, így árpolitikájuk sem különbözik lényegesen. A drágább húsokból készült ételeknél 5—10 forint a változás, de az’ étlapon több az olyan étel, ami olcsó húsrészekből, húspótlókból készül. A vasárnapi, hétvégi kedvezményeket változatlanul megtartották. A Hungarhotels Avasszállója és étterme még csak most tart az önálló szárnypróbálgatásoknál. s március elején vizsgálják felül az árakat, a jövedelemérdekeltség első lépéseként. A Vörösrák étterem szerződéses üzemeltetésű bolt, s jelentős ételforgalmáról ismert. Itt úgy találták, hogy az a legelőnyösebb, ha az egyébként is népszerű májas ételek arányát növelik, hiszen it csekély az árváltozás. Átlagosan 10 százalékig! emelkedtek az árak, ezt a változást azonban ellensúlyozza a konyha jó híre. Miskolcon már működik néhány magánvendéglő, penzió is. A Pálosban például nem változtak az árak az emelés után. Itt arra számítanak, hogy az egy-egy ételen csökkent nyereség busásan bejön a forgalom növekedésével. Nem véletlen, hogy a komputertechnika betört a hazai vendéglátóiparba is, hiszen nemcsak vendégül látni, hanem önállóan gazdálkodni is tudni kell ma a vendéglősnek. De úgy látszik, elektromos agyak nélkül is tudják már. hogy az étlapok csak olyan árakat tartalmazhatnak, amit a piac elismer, azaz mi. a vendégek hajlandók vagyunk megfizetni. <k—ó) Udvarias Javul a posta és a közönség kapcsolata. Kedvező hatással volt — így tartják a postai dolgozók —, hogy a szolgáltatást végzők úgynevezett udvarias- sági tanfolyamon vettek részt. Nem is kevesen. hozzávetőleg tízezren; legtöbbjük az ablakoknál a klasszikus postai munkával foglalkozik. A hivatal- vezetőktől már nemcsak azt váriák. hoott Gyönyörű október is tudnak többen. Egy másik tanácstag a felújításoknál, javításoknál tapasztalható pazarlásokat kifogásolta, ismét más azért háborgott, hogy az avasi lakótelepen derei; vastagságúra hízott a jégcsap, mire kijavították a «vízvezeték hibáját. Pedig az ivóvíz drága kincs. De drága az építőanyag, az útburkolat is. és sokba kerül nekünk a munkaidőben játszott lábtenisz, az órabéres napozás, sörözés. Kirívó példákról van szó. Hál’ istennek, nem ez jellemzi sem a kommunális jellegű munkákat, sem a felújításokat. Ám még mindig több az ilyen eset, mint ameny- nyit megengedhetünk magunknak. Hogy mennyit engedhetünk meg? Ha jól megszámítom: semennyit. A közpénz minden forintját hasznosan kell elkölteni, hiszen így sem futja mindarra, amire égető szükségünk lenne Kérjék végre számon a pazarlást. lustálkodást, mert különben borús marad a kedvünk októberben és az összes többi hónapban akkor is, ha hétágra süt a nap. .^«ekesf a postai ügyekkel foglalkozzanak; arról is gondoskodniuk kell. hogy az ügyfelek ügyes-bajos dolgait lehetőség szerint gyor- ■ san intézzék. A postai dolgozók eddig is sokat tettek a hivatalok Csinosításáért, s erre továbbra is nagy gondot fordítanak. Téli munkák a kertben A természet téli álmát alussza, ám a jó kertész már a tavaszra gondol. Lassan itt a faültetés, szőlő nyitás, az ásás ideje. Hogy most mi a teendő, arra is kaphatunk tanácsokat. Téli munkák a kertben címmel Munkácsy Gyula tart előadást ma este hattól a Budai Nagy An» *-4aí Méwetódési Házba*. Pótfeklámpa, de minek?
