Déli Hírlap, 1984. február (16. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-02 / 28. szám

a miskolciaké a szó Halott karácsonyfák i Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap Miskolc. 35tl. Pt M. - Tel.: 1S-225 Elzárt szemhatár Évtizedek óta ugyanoda hord az ablakom. Nem túlzás azt állítanom, hogy a szemem láttára ment végbe városom e ki­csi területének metamorfózisa, azaz átváltozása. A Vándor Sándor utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarokszögletéről van szó. Egykor a Pece-patak határolta, mely most beton alá búj­tatva csörgedez, és itt, kődobásnyira se, csurgott bele a Szin- vába. Az idők során a két utca szöglete sivár, majdhogynem hold­béli tájra kezdett emlékeztetni. Kitekintve ablakomon, göd­röt. szemetet kellett látnom. A lebontott épületek „jóvoltából” a tekintet immár elhordott a Katalin utcáig, de a közbülső tér üres. Csak akkor akadt rajta látnivaló, ha a cirkuszosok ver­tek fel sátraikat. Nemcsak én, lakótársaim is örültek neki. Végre valami „mozgás”. Amikor elmentek a cirkuszosok, mutatványos bódék tűntek fel. Céllövöldések jöttek, aztán megjelent egy óriáskerék, majd egy körhinta. Ismét volt mit látnom. A „holdbéli táj” benépesült. Egy szép, vagy inkább csúf napon mindennek vége szakadt. Azt láttam az egyik reggel, hogy oszlopokat betonoztak be a földbe. Beláttattam magammal, hogy ez a fejlődés „törvénye”, valami nagy-nagy nem tudom micsodát építenek itt. Mint mondani szokás: „vajúdtak a hegyek és egeret szül­tek!” De milyent?! Alig akartam hinni a szememnek. A vas­oszlopokra nem építkezésre utaló kerítésanyagok kerültek, hanem — hirdetéstáblák. A mintegy 2 méter magas felületekre cégek reklámszöve­gei kerültek. Az Unió Afész azt hirdeti kb. 10 méter hosszan, hogy a Búza téren levő Árucsarnoka bő áruválasztékkal és díjtalan parkolással várja kedves vásárlóit. Én nem vagyok autós, de az itt elhaladó temérdek gépkocsisnak a kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a szöveget, tehát az in­formációt „szemrevételezze”. A közlekedési lámpát figyeli, mikor vált zöldre — A „Vasvill-depó” mintaterem esetében előbb fel kell ütni az idegen szavak szótárát, hogy mi az a „depó”? Hát raktár! S ha az, miért nem magyarul?! A Szé­chenyi utcáról nézelődőnek szemet szúrhat a róla elnevezett Lánchíd utánzata, az „Interág”. Az „inter” még csak emészt­hető számomra, az „ág” a torkomon akad. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda reklámja egyenesen lehangoló — ennyi cuccal, ilyen nehéz turistabakanccsal nem ajánlatos nekivág­ni a nagyvilágnak. A következő hosszú hirdetmény rajza ijesztő kék hullámokat ver a vérvörös ég alatt — a miskolci fürdők „hullámtalan” medencéit kínálja. Még van ott — többi között — néhány méternyi üres tér. Aggódom, arra is valami lehetetlen rajz és szöveg kerül. Lezárták a szemhatáromat. Már nem érdemes kinézni az ablakon sem. Nosztalgiát érzek a cirkuszosok és mutatványosok iránt G. Kovács Mihály Vándor Sándor u. 92. MILYEN ELŐNNYEL JÁR SZERVEZETT TURISTÁNAK LENNI? Lapjukban olvastam, hogy megyénkben hatezer körül van a szervezett természetjárok száma. Családommal együtt kedveljük £*z erdőt, a hegye­ket, nemegyszer kirándulunk hétvégeken. Szeretném tudni, van-e előnye számomra, ha be­lépek valamelyik szakosztály­ba? — kérdezi V. M. miskolci olvasónk. A megyei természet- járó szövetségtől az alábbi vá­laszt kaptuk: Kezdjük az elején: a Ma­gyar Természetbarát Szövet­ségnek minden magyar ál­lampolgár tagja lehet, ha tagja valamelyik sportkör­nek, s fényképpel ellátott, folyó évre érvényes igazol­vánnyal rendelkezik. Az iga­zolvány ára 6 forint, az ér­vényesítés díja egész évre 12 forint, a 18 éven aluliaknál 6 forint. Ami az előnyöket illeti... Minden olyan távolsági tú­rán. ahol a létszám legalább 6 fö, 50°„-os, ahol a létszám 3 fő. 33°'n-os vasúti kedvez­mény illeti meg a turistákat. Már 1 fő után is járó 50 szá­zalékos kedvezménv az ösz- szes erdei vasúton, ha a ked­„...a Déli Hírlap 1983. december 7-i szamában megjelent egy újságcikk »Csak a kristálycukor kivé­tel* címmel, amely Káró Sándor kazincbarcikai lakos panaszát tartalmazza. A cikkben érintett kazincbar­cikai 174. sz. ABC-áruhá- zunkban vizsgálatot rendel­tem el, melynek során meg­állapítottuk, hogy a panasz helytálló. A lejárt szavatos­ságú árut a forgalomból ki­vonattam. és a bolt vezető­jét, valamint a műszakve- *ető boltvezető-helyettest fe­lelősségre vontam.” (A vá­üzenetek Szepesi Károly (Miskolc, Szent- peteri kapu 7*7.): A tűzkő áremelése önmagában aligha meglepetés, minden bi­zonnyal szabadáras termék. Kér­dés. mit ért ön „régen” alatt?.. . Hogy felemelt áron sem lehet kapni? Utánané­zünk ... özv. Bauer Ferencné (Mis­kolc) : Cikkünkben az ön által idéző­jelbe tett „Miskolc” szó nem sze­repel. Nem véletlenül, hiszen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola vonósműhelye a főváros­ban van. Az ottani Vörösmarty utcában ... vezményre jogosító betétlap ki van váltva. (Énnek ára 1 évre 6 forint.) A MAHART-hajókon 33%- os kedvezményt kapnak a szervezett természetjárók. A turistaházakban, kem­pingekben. a fizetővendég­látó szolgálaton belül a tu­risták 50°0-os visszatérítést igényelhetnek a szállásdíjak­ból. S végül, de nem utolsósor­ban: az érvényesített igazol­vánnyal rendelkező termé­szetjárók a bejelentett hiva­talos túrákon — múlékony sérülés, állandó rokkantság, vagy halál esetére — bizto­sítva vannak. A biztosítás mértéke állandó teljes rok­kantság, illetve halál esetén 30 ezer forint, állandó, de részleges rokkantság esetén a rokkantság százalékos mér­téke szerint a 30 ezer forint megfelelő százaléka: ha a baleset olyan természetű, hogy szállítóeszköz igénvbe- vétele szükséges, az ÁB a költségeket 1500 forintig meg­téríti. Faültetés — park­rongálással Miskolc-szerte nagy érdeklődés kíséri a fa­ültetési akciót, amely­ről már lapunkban is beszámoltunk. Tegnap a diósgyőri városköz­pontból hívtak ben­nünket telefonon. Az illető elmondta: a Ku­ruc utca 7—31. szám alatt lakók és beteg tanácstagjuk nevében szólal fel. Egyik sze­mük nevet, mert örül­nek a földlabdás fák­nak. A másik szemük azonban sír. Mert a fák egy részét szerin­tük nem jó helyre te­lepítették, s a faülte­tés olyan mérvű park- rongálással jár együtt, hogy megkérdő jelezi az akció hasznát. Amikór ezt a helyszínen szóvá tették, nem bírván nézni, hogy a lánctal­pas traktor legázolja a parkot, egyszerűen „melegebb éghajlatra” küldték őket. Így — mondják az ott lakók — inkább ne ültesse­nek fát ... jje Január végi „csendélet” a belvárosban, a Tanácsköztársaság városrészben Vizsolyi ismerősöm taglalta; mennyivel rendszeretőbb embe­rek élnek vidéken, mint a vá­rosokban, és ellenpéldának hoz­ta fel a Miskolc közterületein rendetlenül szétdobált, több tíz­ezer kiszolgált karácsonyfát. Vá­lóban csúnya és elszomorító lát­vány. Olyasmi érzést kelt az em­berben, mint a kukában látott menyasszonyi csokor. Védel­münkre kelve olyasmit mond­tam, hogy ebben nem egészen a városi ember a vétkes. Nem tud mit kezdeni a fenyővel. Felap­rítani nem tudjá a lakásban, ta­lán eszköze sincs hozzá, egyben nem fér a kukába. Eltüzelni sem tudja, így hát mint a levelét pergető, immáron nem szüksé­ges kegytárgy kerül az utcára. Pár éve én is kidobtam a fe­nyőmet, az erkélyről. Kidob­tam, mert ha viszem, a pergő levéllel nagyobb szemetet oko­zok a lakásban, lépcsőházban, a liftről nem is beszélve. I°:en ám, de utánamentem és elve­tem ahhoz a táblához, melyen ez a felirat állt: „FENYÖGYÜJ- TÖHELY’% Pár nap múlva meg­jelent egy tehergépkocsi, és el­vitték a fákat. így mégis más. Most a kopasz fenyők csúfol­ják a tiszta várost, azok a fe­nyők, amelyek pár h^.te még a szeretet, a családi békesség jel­képei voltak. Éz a látvány .jó. érzést romboló és bizony min­denkinek bántja a szemét. Ha már nem jut senkinek semmi megoldás az eszébe, ta­lán ötletpályázatot kellene ki­írni .. . ' P. I. Miskolc A panasszal megkerestük a Miskolci Köztisztasági Vál­lalatot. ahol elmondották: to­vábbra is díjmentesen el­szállítják (egészen márciusig) a lakásokból kidobott kará­csonyfákat. Mivel azonban most már csak szórványo­san találhatók ilyen fák, a korábban e feladatra kijelölt két járművük már nem járja a várost. A lakók tennivaló­ja ezzel kapcsolatban az len­ne, hogy telefonon jelentsék a vállalatnak (36-390, 35-161) hol találhatók halomba gyűj­tött karácsonyfák. Ez eset­ben azokat a legrövidebb időn belül elszállítják. VÁLTOZÁSOK A GYÁMÜGYEK INTÉZÉSÉBEN Rudabányán is készül bányász- türelemüveg A járások január 1-i meg­szűnésével változik, egyszerű, södik a gyámügyek intézése. A városkörnyéki (vagy más elnevezéssel vonzáskörzeti) igazgatásra való áttérés során — néhány kivétellel — vala­mennyi gyámügyet a közsé­gekben intézhetnek. Ezek a kivételek az árva gyermek gyámjáYiak'; és TT cselekvésben valamilyen • módon korláto­zott felnőtt gondnokának ki­jelölése; az állami gondozás­ba vétel és annak megszün­tetése, valamint., az örökbe­fogadás engedélyezése és fel­bontása. Ilyen ügyekben ez évtől a városkörnyéki szék­helyek tanácsaihoz kell for­dulniuk az állampolgároknak. A községek hatáskörébe került egyebek között az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek családi jogállásának rendezése, a családjogi perek indítása: a kiskorúak örökö­södési, ajándékozási és pénz­ügyei, valamint házasságkö­tésük engedélyezése; a rend­szeres nevelési segélykérelem intézése; az ifjúságvédő, és -óvó intézkedések, a pártfo­gói felügyelet megszervezése, az elváltak gyermekiéthatár- sának szabályozása; a kül*.- földi állampolgárokkal szem?" bem.-- g tartásdíj-. megállapítási., perek: kezdeményezése-, s aa- iíyen ügyekben hozott birwo1 sági ítéletek végrehajtása. Az újonnan létrejött város-' környék-székhelynek má­sodfokú jogkörük is vari, azaz: ha az állampolgár nein ért egyet a helyi tanácsban hozott döntéssel, a városkor- , nyék-székhelyekliez . fellegi« bezhet. Ha elégedetlen a 'feíató. lebbezési eljárás során szü*^ letett határozattal, akkor'pa-.-,- naszl tehet a megyei tanács­nál, ahol a vitatott kérdés- ben vizsgálatot indítanak és,r döntenek. Telefonra várva taszt Abuczki Józseftől, a Borsodi Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatójá­tól kaptuk.) „... a »Járhatatlan a Dessewffy utca« című cikk­re vonatkozóan közöljük, hogy a vízfolyás és az átfa- gyások egy ivóvízvezeték meghibásodásából adódtak. A miskolci vízművek a hi­bát elhárította, ezt követően a bontás helyreállítására so- ronkívül intézkedni fog.” (A választ Varga Zoltántól a miskolci Városgondnokság igazgatójától kaptuk.) Érdeklődve olvastam a „Bányászélet, üvegben” cí­mű írást, amely január 17-i számukban jelent meg. Már csak azért is, mivel magam is bányatelepen, Rudabányán elek gyermekkorom óta. A cikk nagyon tetszett, külö­nösen az, hogy egy idős asz- szony még napjainkban is foglalkozik a bányászhagyo­mányok ápolásával. Szeret­ném azonban a cikket kiegé­szíteni. Ahhoz, hogy bányász-türe- lemüveget láthasson valaki, nem kell elutaznia a Selmec­bányái bányamúzeumba! Elég sok van belőlük a miskolci Herman Ottó Múzeumban is, de a rudabányai OÉÁ Mú­zeumban is megtalálhatók... Ezen felül Rudabányán is él egy ember, aki bányász- türelemüvegeket készít, még­hozzá igen szépeket. Viktor Gyula Istvánffy Gyula-díjas amatőr helytörténész és nép­rajzkutató nemcsak írásai­val, hanem fafaragásaival s a bányász-türelemüvegek ké­szítésével is ápolja a bá­nyászhagyományokat. Az el­múlt évben öt türelemüve­get vásárolt tőle a múzeum, amelynek tárlóiban láthatók Talán még essék néhány szó arról Is, hogy mi közöm nekem mindehhez. Tizenkét éve vagyok Viktor Gyula munkatársa, beosztott könyv­tárosa, s így szinte minden munkáját elsőként szemlél­hettem meg. Lovász Aladárnc Rudabánya Hazánk Európa egyik leg­elmaradottabb távbeszélő-há­lózatával rendelkezik — hal­lottam nemrég a rádióban — és ezt több telefonközpont építésével, korszerűsítésével Itt valaha pad állt + Pad-romok a földön. A~ Ady-híd délkeleti oldalán. Azaz a város szívében, egy igen forgalmas helyen. Ha nem állítják fel. legalább el kellene vinni szem elől. .. Persze jobb volna, ha néhány ülőalkalmatosságot ismét elhelyeznének itt. F. L. Miskolc igyekszik pótolni a posta. Ta­valy átadták az avas-deli telefonközpontot, de egyelő­re kevesen kaphatnak vona­lat, mivel a távhívó központ vele együtt nem készült el. Nagy csalódás volt ez a te­lefonra váró miskolciaknak. Nem értem, hogy miért nem lehet átadni újabb vonala­kat olyanoknak, akik nem igénylik addig, hogy vonalai­kon távhívni is lehessen? Később, a már megépülő távhívó központra rákapcsol­hatják ezeket is. Hat éve lakom az avas­déli városrészen és 1979 jú­liusában kértem telefont a lakásomba. Akkor azt a vá­laszt kaptam levélben a táv­közlési üzem miskolci for­galmi csoportjától, hogy ké­relmemet előjegyezték, de azt csak a hálózat kiépítése után fogják ismét tárgyalni. Harmincöt éves vagyok. 30 'éve súlyosan cukorbeteg, na­ponta kétszer-kapok inzulin­injekciót. és gyakran kell sürgősen orvost hívni. Emel­lett látásomat 14 éve 98 szá­zalékban elvesztettem, tehát számomra életszükséglet a telefon 1983 december 7-én ismét levélber kérterr a vá­rosi távközlési üzemei aogv adianak telefont de r mai nanig sem kaptam Nem len­ne mégis valamilyen megol­dás? F. L. Miskolc

Next

/
Thumbnails
Contents