Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-18 / 15. szám
Lei ki egészségvédelem Krízis-osztályokon: gyorssegély A hasmáit is megfelel A Belkereskedelmi Minisztérium az idén szélesíteni kívánja az iparcikk-kölcsönzési tevékenységet, hiszen — főkent a maganépit kezéseknél és a kiskertekben — sok olyan eszközre van szükség, amelyet nem feltétlenül szükséges megvásárolni, elég hosszabb-rövidebb időre kölcsönvenni. Szorgalmazzák a használt cikkek forgalmazásának bővítését is. ebbe az eddiginél több vállalatot akarnak bekapcsolni. A nyaralótulajdonosok például szívesen vásárolnak olyan hűtőszekrényeket, amelyet a háztartások már „kinőttek”. Merre tart a munkaerő? Az utóbbi három évben százezerrel csökkent az iparban foglalkoztatottak létszáma. Ennek örülhetnénk is, hiszen az ipar nem produkált kevesebbet, s nőtt a munka hatékonysága A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szolgáltatóiroda óriási forgalmat bonyolít le. Az üveggyárban viszont kevés a lakatos, s a Lenin Kohászati Müvekben alig jelentkeznek az úgynevezett melegüzemi munkahelyekre. A betöltetlen miskolci munkahelyek számát korábban 3—4 ezerre becsültük. Vajon valos-e ez a szám? A Tiszai a legnagyobb forgalmú vidéki pályaudvar, a miskolci ingázók szama meghaladja a harmincezret. A kohászat es a gépgyár foglalkoztatottjainak létszáma csökken, a pamutfonó lányainak es asszonyainak nyolcvan százaléka vidéki. Merre tart a munkaerő? Az általános iskolákban tapasztalható demográfiai hullám meg nem ért el a műhelyekig. De közelít. A leendő munkavállalók többsége fehér köpenyre áhítozik. Jut-e mindenkinek fehér köpeny? Lesz-e annyi üres íróasztal? Választ nem igénylő kérdések ezek. De még mindig nem ez a legfőbb probléma. Egy. külföldön is felkapott, közhelye« megállapítás szerint: Magyarország az egymillió anyagmozgató országa. A Népszabadság írta január 11-én: „Még a nagy iparági rekonstrukciókra is az volt a jellemző, hogy elsősorban többletkapacitások létrehozására irányulták. Olyan improduktívnak tűnő beruházásokra. mint a gyáron belüli infrastruktúra fejlesztése vagy a nehez testi munkák kiváltása, nem jutott elegendő figyelem.” Nagyüzemeinkben termelőszövetkezeti alkalmazottak, külföldi vendégmunkások, katonák is dolgoznak. Bérük, illetve vállalati költségük többszöröse a legjobban fizetett szakmunkás javadalmazásának. Mégis, szükség van rájuk. A gyár nem állhat. B. I. jjc A Felszabadítók útja és a Mikes Kelemen utca sarkán áll Kos Károly háza Okos javaslat • Kiállítást a falak kosé Legyen műemlék ui i mm iih.hhum DP- IMR.E*Z*S IGMOND-iÄLAkO HAZA- MLSKOLrCZf-MIKLS'KUZMEN-UTCAr jjr Az Erdélyi Helikonban jelent meg Kos Károly eredeti raj- za. A jellegzetes stilus mellett ez is bizonyítja, ki volt a tervező. (Folytatás az 1. oldalról) A családok, a munkatársak. a szőkébb és tágabb környezet feladata, ha úgy tetszik kötelessége. bogy megfelelő emberi magatartással segítsék a lelki sérültek gyógyulását. Eredménytelen marad a lelki betegek, az összeférhetetlenek, a beilleszkedni nem tudók, az alkoholisták kezelése. ha őket bárki izolálja, megbé- l.ve,zi, éppen betegségük miatt. A programtervezet készítői szerint a körzeti orvosoknak különösen jelentős szerepük van a lelki egészség- védelemben, mivel ők találkoznak a leggyakrabban a környékükön élő emberekkel, ők hivatottak arra, hogy időben felismerjék egy-egy pszichés válság tüneteit, az öngyilkosság veszélyét. A programkészítők ezért azt ajánlják: a körzeti orvosokat készítsék fel e feladatok teljesítésére is. Javasolták, hogy a fővárosban, a regionális centrumokban, a nagyobb városokban szervezzenek úgynevezett krízis-osztályokat és ambulanciákat, amelyek bármikor gyorssegélyt, intenzív pszichoterápiát adhatnak, és kérhetik a szociális támogatást is. Az ilyen centrumok vagy a hasonló jellegű egészségügyi intézmények mellett kialakíthatnának megelőző szolgálatokat, az ezekben tevékenykedő társadalmi aktivisták a körzeti orvos, az ideggondozó irányításával vállalnak a pszichés betegek gondozását, patronálását. Ajánlották azt is, hogy a lelki elsősegély-telefonszolgálat az eddigieknél hatékonyabban igyekezzék megoldani a válságba kerültek problémáit, és például a művelődési intézményekkel együtt — szervezzenek pszichológiai tanácsadást. A szakemberek szorgal- mázzák a gyermekek lelki egészségének fokozottabb védelmét a kicsik életének első éveiben — vagyis személyiségük fejlődésének döntő szakaszában — csakúgy, mint serdülőkorukban. Indokolt, hogy a gyermekek „beszok- tatasa” idején az anya addig maradhasson a bölcsődékben és az óvodákban gyermekével, amíg az apróság biztonságban érzi magát. Hasznos, ha kisebb csoportokban foglalkoznak azokkal a gyermekekkel, akik nehezebben .szokjak meg a közösséget, több figyelmet igényelnek. Nem utolsósorban: a társadalom szemléletének hatékonyabb formálása szükséges A szülők, a nevelők körében, a közvéleményben egyaránt tudatosítani kellene: a lelki konfliktusok az élet velejárói, s feloldhatók. Senki sem bélyegezhető meg azért, mert személyisege nem fejlődött zavartalanul; az elmarasztalás azt az embert illeti, aki nem segít társának átjutni ezeken a zökkenőkön. ■ Liget a szeméttelep hehén r Tavaly végezték el a városüzemeltetők a József Attila s a Boldva utcák sarkánál levő illegális szeméttelep felszámolását, a terep rendezését. Már termőföldet is terítettek a területre. Az idén fásítással fejezik be a környezet csinosítását. Megyei ankétot rendeztek ma délelőtt a pedagóguspártbizottság tanácstermében, melynek témája: a káros szenvedélyek megelőzése a tanulóifjúság körében. A kerekasztal-beszélgetésen egészségügyi szakemberek szóltak ezek kialakulásáról, okaikról és megelőzésük leA Herman Ottó Múzeum melletti villát (Felszabadítók útja 32. sz.) látásból sokan ismerik, hiszen a húszas években épült, forgalmas helyen áll, és sajátos architektúrája kiválik a környezetéből. Azt viszont bizonyára kevesen tudják, hogy ezt a szép épületet Kós Károly, az erdélyi polihisztor — eredeti szakmáját tekintve építész — tervezte. A szakma természetesen számontartja, sőt a Magyar Építőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Csoportja Kós Károly születésének 100. évfordulója alkalhetőségeiről. Ezután dr. Tóth Judit, a megyei egészségnevelési osztály vezető főorvosa adott tájékoztatót a kiemelt egészségnevelési feladatokról. Az ankét résztvevői ezt követően a Magyar Vöröskereszt Borsod megyei vezetőségének helyiségében módszertani bemutatón, illetve kiállításon vettek részt. mából azzal a gondolattal rukkolt elő, hogy érdemes lenne a város számára megvásárolni és kulturális célra használni a házat. Az ötletet felkarolta a Miskolci Városszépitő Egyesület is. A városszépítők vezetőségének legutóbbi ülésén sok szó esett erről a kezdeményezésről, az épület — egyelőre még csak tervezett — jövőjéről. Kelemen István városi főépítész — az egyesület titkára — közölte, hogy a városi tanács vezetősége nem zárkózott el a javaslat elől. sőt bizonyos lépések is történtek azóta, mióta a MÉSZ csoportja, a városszépítő egyesület támogatásával elmondta javaslatát Rózsa Kálmán tanácselnöknek. Egyelőre még csak szóban ugyan, de kérték az ÉVM támogatását, és megkeresik az Országos Műemlék Felügyelőséget is indítványukkal : nyilvánítsák műemlékké az épületet. Ez garanciát jelenthetne arra, hogy szakszerűen állítsák helyre, és az sem elhanyagolható szempont, hogy műemlék épületeknél nem terheli a várost a lakáspótlási kötelezettség. • • Az első lépés természetesen az lenne — miután a tanács áldását adná az akcióra. s egyetértenének a döntessél a felügyeleti hatóságok —, hogy megvásár roiják a házat jelenlegi tulajdonosától, Hajós Mihály- tól. Aztán következhetne a helyreállítás, s a lakásbelső új funkciónak megfelelő kialakítása, berendezése. • De mire is lenne jó ez az épület? Idézem a MÉSZ Eszak-magyarországi Csoportjának levelét: „Ez a szép. műemléknek tekintendő épület — a megyei könyvtár, múzeum. Rónai Sándor Művelődési Központ és a sportcsarnok közelében — jól fogadna magába valamilyen kulturális funkciót. A rendeltetés megválasztásánál — véleményünk szerint — gondolni lehetne építészi, illetve városépítési kiállításra, csakúgy, mint időszakos képzőművészeti kiállításokra.” • • Végleges helyet kaphatnának itt Miskolcnak és környékének építészeti emlékei, például a múzeum raktárában tárolt régi várostérkép pék és egyéb várostörténeti anyagok. Milyen jó lenne mindezt bémutatni gyermekeinknek, a város múltja iránt érdeklődő felnőtteknek és a hozzánk látogató hazai vagy külföldi vendégeknek! A városszépítő egyesület vezetőségének ülésén az is megfogalmazódott, hogy jól szolgálná egy ilyen, múltat,- jelent s jövőt is bemutató kiállítás például a tanácstagok munkáját. Segítene továbbfejleszteni azt is, amit nyílt várospolitika címmel szoktunk jelölni. A kezdeményezés tehát dicséretes, ám ahhoz, hogy valóra váljon, nem elég a jó szándék. A városi tanácsnak nagyon meg kell fontolnia manapság, mire költhet, és bizony a helyreállítás akkor sem lenne olcsó mulatság, ha a miskolci építészek — mint ígérik — mindennemű tervezést társadalmi munkában elvégeznének. (békés) Fölösleges hirdetés A mértéket nem ismerjük. Van amikor keveselljük a plakátot, hirdetőtáblát az utcákon, máskor meg sokalljuk. Most az utóbbiról van szó. Miskolc központjában, a Tanácsház téren díszeleg immár tíz napja fölöslegesen három egymásnak támasztott tábla. A XII. grafikai biennálet hirdetik. Ez nem is volna baj, de a feltüntetett dátum szerint már 8-án bezárt... Hogy azóta miért nem volt idő elvinni az össze-vissza rakott és lakóit táblákat? Csak találgatni tudjuk: lehet, hogy már •sak a dátumot festik át?... 4 diákok káros szen vedélyei
