Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-11 / 9. szám

A két mester Munkában kopott bakancsok Cipészek a gyárban Túl drága az új filctalpú., Meglepő látvány az LKM- ben: a hűtőtornyok környé­kén. a Kohászati Gyárépítő Vállalat központi épületének földszintjén egy kis műhely­ben, gyáróriás kenős közé­pén . cipészek szorgoskodnak. — ötszáz dolgozónk kö­zül háromszázán jogosultak (Herényi László felvételei) a védőfelszerelések, például a filctalpú bakancs haszná­latára — mondta a két ci­pész, Szádvári János és Ka­tona József. — Mert '»' ko­hók, léghevítök, martinke­mencék világában csak kü­lönleges védőlábbeliben vé­gezhető biztonságosan a munka. A méregdrága (egy pár bakancs ára több mint 2 ezer forint) filctalpú he­lyett próbálkoztunk mással is, például a neoprén talpú lábbelikkel. Nem vált be, s munkavédelmi kifogások is felmerültek. A filctalpú azonban sokkal hamarább elkopik, mint amennyi a ki­hordási ideje. így jött létre a cipeszműhelv. A két cipész javítja a karbantartók bőrtalpú ba­kancsait is. Megbecsülik a munkájukat, hiszen ezzel évente jó pár ezer forintot takarítanak meg vállalatuk­nak. Két kemencekőműves ér­kezik, kezükben egy-egy pár megsínylett állapotú lábbeli. — János bácsi — mondja egyikük — most megyünk szabadnapra —. mire visz- szajövünk, kellene ... — Meglesz, hogyne lenne .„meg — ígéri Szádvári Já­nos. S büszkén jegyzi meg: — Nélkülünk a kohót ne­hezebben tudnák átépíteni, s a kemencét felújítani... H. Gy. Tanácstag Ö fogadóórája Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Uram Zoltán (5. vk.) a Szeles utcai általá­nos iskolában. 18 órától. tóier-p ii Angliában senki sem sajnálkozik amiatt, hogy az idei Párizs—Dakar ral­li versenyzői közül egy hiányzik. Ez az egy ugyanis nem más, mint — Mark Thatcher. — Igen-igen, Thatcher mi­niszterelnök-asszony fia, aki néhány éve még in­dult a versenyen. Am nem kevés angol repülő­gép, helikopter volt kény­telen keresni a sivatag felett, mert Mark — el­tűnt. — Aztán előkerült, ám nem tudni hol volt — de ez már a múlté. % Mint a bécsi Bunte most írja — Mark úrfi már- csak azért sem vehet részt a raliin, mert dolgozik. Noha a közgazdasági tan­folyamot nem fejezte be, üzleti vállalkozásba fo­gott. Mamája örült is eleinte, ám amikor az el­ső év végi mérleget kel­lett elkészítenie fiának — jókedve lelohadt. Kide­rült ugyanis, hogy a vál­lalkozás deficites. Mark azonban nem csügged. — Teheti. — Ö ugyanis te­kintélyes évi jövedelmet húz a deficit ellenére. — Vajon miből? — kérde­zik — .nem alaptalanul — Londonban. (máté) Hegyalján Asszonyok csattogtatják a metszőo A magasba fel-felcsapó lángok és a kékessziirke füst- felhők nemcsak azt jelzik, hogy a hajdan téli tüzelőül használt venyige Tokaj-Hegy- alján manapság már senki­nek sem kell, hanem azt is, hogy a történeim1 borvidéken a téli hónapókban sem szü­netel a munka. A hosszú, száraz őszön jól beérett, megerősödött a tő­kéken a venyige. így egész télen folyik a szőlők metszé­se. Ez a munka nem könnyű, regen sajátosan fert'imunká- nak számított, amely nagy szakértelmei és gyakorlatot kíván. Manapság azonban sok lány és asszony kezében is fürgén, szakszerűen csattog az olló Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaúj- szántóig. vagyis a borkombi­nát egész területén. Általában brigádokban dolgoznak, de az utóbbi évek­ben mind többen vannak, akik egyénileg két-három hektárt vagy a családtagok számától függően még ennél is nagyobb szőlőterület ösz- szes ..zöldmunkáját” elvállal­ják, tehát a metszést, kötö­zést, a hajtásoknak a kor­donhuzalok közé való igazí­tását, a hajtásválogatást, kacsolást, s végül októberben a legkedvesebb szőlőmunkát a szüretet. Ügyesek, szorgalmasak a hegyaljai lányok, asszonyok. Sokan dolgoznak a termelő- szövetkezetek és a szakcso­portok földjein is. Mindenütt jól haladnak a munkával. Olyan nagy hozzáértéssel ke­zelik a nők is a metszőollót, hogy a férfibrigádokkal is állják a versenyt. Szorgal­muknak, szaktudásuknak kö­szönhető, hogy .amikor régen még csak kezdeni szoktak, ez idén a tél végére már be is fejezik a metszést. Vásározik az üveggyár Visszanéző. plőrppillantá bpszélgpiés az igazgatóval A kis gyár. az óriás kohá­szát szomszédságában és ár­nyékában, törékeny árut ter­mel. Am nemcsak az üveg törékeny, hanem az üvegpi­ac is. Kopcsek Imrével, az Üvegipari Művek miskolci gyárának igazgatójával arról beszélgettünk, hogy milyen volt az előző év, s milyen lesz a mostani esztendő. — Az üveggyár látott már jobb napokat is, rosszabba­kat is. Hogyan minősíti 1983- at a 410 tagú kollektíva ve­zetője? — A pontos gazdasági elemzés meg nem készült el, de azt tiszta lelkiismeretteí kijelenthetem, hogy örö­münk telt az elmúlt évben és ebben a munkában. Töb­bet dolgoztunk, jobban meg kellett küzdeni a sikerért, de a kritikusabb feltételek miatt az örömök mellett ku­darcok Is érték a gyárat. Ha a lehetőségeket jobban ki tudjuk használni, ha na­gyobb bennünk az alkal­mazkodókészség, akkor még szebb lehetne a „menyasz- szony”. — Mit tort sikernek az igaz­gató 1983-ban? — Nyereségesen zártuk az évet, teljesült az eredmény- terv. Az üveggyári dolgozok átlagbér-színvonala hét szá­zalékkal nőtt. A megrende­léseknek időben, s .hiszem, jó minőségben eleget tud­tunk tenni. A szisztematikus technológia-korszerűsítéssel elértük, hogy a fajlagos energiafelhasználás csökkent. Sikernek tartom, hogy a kezdetben fenntartással és gyanakvással fogadott gazda­sági munkaközösségek- bevál­tották a hozzájuk fűzött rei ményeket. Az üvegzuzó GMK például 2,5 millió fo­rint költségmegtakarítást produkált. jSzt a különösen nehéz munkát (az üvegcse­repek összegyűjtését és tisz­títását) azelőtt vagy egyál­talán nem, vagy rosszul vé­gezték el. Ha szennyezett anyag került a kemencébe, akkor potyára dolgozott a sor ... rarnot es a kollektíva kész­ségét. Ez aztán gondot je­lentett a raktározásnál, a ki­szállításnál. a készletgaz­dálkodásnál. így aztán az évet a tervezettnél maga­sabb készlettel zártuk.- A gondok nem ismerik a naptárt, igy azok áthú­zódnak egyik évről a másik­ra. Mit terveznek 1984-re? — Eokozzuk a piaci mun­kát. Elhatároztuk, hogy sa­ját és közvetlen kisfogyasz­tói „vásározó” tevékenység­be is kezdünk. A tavalyi, si­keres miskolci üvegvásár után az idén márciusban Pécsett rendezünk hasonlót. Igyekszünk jobban bevonni az értékesítésbe a Tüzépe- ket és az áfészeket... Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy a hazai piacon üveghiány, illetve választékhiány van, nálunk pedig tele a raktár. A másik gondunk a munka­erő-ellátottság. Az ügyviteli dolgozók és a lakatosok lét­száma nem elégséges. Ezért szerződést kötünk, ösztöndí­jat adunk, továbbképzési le­hetőséget bizlpsítunk.- Az igazgató tehát op­timista? — Realista vagyok. A ta­valyihoz hasonló eredményt: az idén csak több munkával tudjuk elérni. A terv telje­sítésének feltételei adottak. Tavaly egyébként 246 millió forint volt a termelési ér­ték. Igyekszünk jobban a piacra figyelni, s szeret­nénk nagyobb segítséget nyújtani a kislakásépítők­nek. Egy új termék gyártá­sára is berendezkedünk. A második fél évtől már itt készül az' eddig külföldről vásárolt üvégtetőcserép. A teljes hazai igényt szeret­nénk kielégíteni. (brackó)- Mi az, fűlt? ami nem síké­— Azt nem sikerült telje­sen elérni, hogy naprakész, programszerű legyen a gyár, a termelés. A piac válogat. Nem igényli a nagy szériá­kat. Sok az apró, alkalmi rendelés. Nem tudtuk min­dig kellő gyorsasággal eh­hez igazítani a gyári prog­)Iérlek mínusz 88 fokot is Földünk hegyvidékei kö­zül a leghidegebb az An­tarktisz középső övezete. A szovjet Vosztok kutatóállo­máson az évi középhomér- séklet mínusz 55,6 Celsi us- fok, a közelében fekvő Pla­ton állomáson pedig még en­nél is alacsonyabb: mínusz 56,4 Celsius-fok. A legalacso­nyabb hőmérsékletet, mínusz 88,3 Ceisiut-íokot 1960. au­gusztus 24-én mérték a Vosz­tok állomáson. A leghidegebb síkvidék is az Antarktiszon található. A Weddel-tenger partvidékén létesített General Belgrano meteorológiai állomáson az évi középhőmérséklet mí­nusz 22,3 Celsius-fok.-A Föld legalacsonyabb hő­mérsékletű pontjai között különleges hely illet egyes völgyeket Szibéria északke­leti részén. Éghajlatuk vi­lágviszonylatban is a legszél­sőségesebb, ugyanis az ab­szolút hőmérsékleti minimum és maximum közötti különb­ség több, mint 100 Celsius- fok Ez a nagy eltérés a sa­játos domborzati viszonyok­kal magyarázható. Verho- janszkot, ezt az ősi jakut vá­rost. az északi télteke „hi- degpólusának” nevezik. A város főterén emelt oszlop 'S ezt jelöli. Verhojanszk 60 ki­lométeres körzetében a kö- zéphömérséklet: mínusz 50 Celsius-fok. Ez csaknem 10 fokkal kevesebb, mint Grün­land jégtakarójának a kö­zéppontján mért közéohö- mérséklet. A városban ész­lelt legkeményebb fagy mí­nusz 67.8 fok volt. Ugyan­ezen a vidéken viszont a nyár igen meleg, a hőmérő higanyszála olykor plusz 35 Celsius-fokig emelkedik. Földünk „melegpólusának” a líbiai El-Azizát tartják, itt ugyanis a levegő hőmérsék­lete árnyékban olykor az 58 Celsius-fokot is eléri. Vem lesz zárva a nyilvános... Bérbe adott toalettek A vendéglátósok a meg­mondhatói: sokan csak azért térnek be egy kávéra, vagy egy kólára a belvárosi presz- szókba, hogy feltűnés nélkül bemehessenek az illemhelyre. Régi gond. hogy kevés a nyil­vános toalett, és ha találunk is egyet, biztosan zárva van. Most talán megszűnnek az ezzel kapcsolatos panaszok: Miknyócki Gyula, a miskolci Városgondnokság műszaki előadójának véleménye sze­rint megtalálták a végleges, megnyugtató megoldást. — Mas városokhoz képest elegendő utcai illemhely ta­lálható Miskolcon. Korábban ezeknek a többségét a Mis­kolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat üzemel­tette. Jelentős összeget utal­tunk át a vállalatnak, ennek ellenére kezelő hiányában gyakran zárva voltak. Ezért határoztunk úgy. hogy fővá­rosi mintára bérbe adjuk a toaletteket. Tavaly nyár óta szerződéses üzemeltetésű a vásárcsarnok melletti, a Ru­das László utcai, a Szabad­ság téri, a Szemere-kerti és a tapolcai Garas Sámuel utcai föld alatti és a lillafüredi fel­színi illemhelyek. Nem árulok el titkot, ha elmondom: eze­ket ugyanaz a személy vette bérbe, aki a Búza téri Volán autóbusz-pályaudvar illem­helyét üzemeltette. Olyan rendet és tisztaságot tartott, hogy bízunk benne, a mi toa- letteinket is ilyen példásan karbantartja. A Városgond­nokság költségén körülbelül 200 ezer forintért felújítjuk a Rudas László utca sarkán lé-., vő, ^ föld __alatti_ illemhelyét" Jogos a kérdés. Tnögy mi ä“ hasznunk a szerződéses üze­meltetésből? Nos, a bérlő alettenként ezer forintot fi­zet havonta (ugyanakkor a teljes bevétel megilleti). Ko­rábban pedig mi fizettünk a vízmüveknek. Itt említem meg, hogy nem történt jelen­tősebb árváltozás, a szerző­déses toalettekben személyen­ként 2 forintot kérnek. Samí ” lényeges különbség; a jőve- ' delmezőség érdekében — ed- : digi tapasztalataink szerint ” — példás rendet, tisztaságot tartanak. Ugyanezt nem mondhattak el korábban. Láthattuk a televízióban is a közelmúltban, hogy a szer----­ződéses illemhelyek apró szolgáltatásokkal várják ügy­feleiket. Higiéniai, illetve>-?— testápolási szereket is árusí­tanak. Sőt újabban gyors-zu------­hanyozókat is kialakítottak egy-két helyen. A példák ,kö- /**' vetésének semmi sem állja az útját... (szántó) * Most újítják fel a villanyrendőr melletti, föld alatti illem­helyet A járókelők csak azt látják, hogy napok óta gyarap­szik a lejárat mellett a törmelékből összehordott szemétdomb, S ilyenkor eszünkbe jut, hogy Budapesten és más városok­ban nem így csinálják; nyitott, sárga konténereket helyeznek el, ezekbe hányják bele a törmeléket, és még aznap el is szállítják. Nem hagyják, hogy szemétdomb éktelenkedjen a belvárosban. lörékeny a piac is...

Next

/
Thumbnails
Contents