Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-09 / 7. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Ny ikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pt 39. — Tel.: 18-225 Van már üveg a kitört ablakokhoz Szilveszteri aarázdák w* Ki tehette? — kérdezzük sokszor. S most ezt teszem én is, meri valósággal megíogalmazhatatlan az a megdöbbenés, ami az új év első napjának reggelén ért. Házunk első emeleti első fordulójában a nagyméretű, leg­alább húszleveics íilodendron összetépve, megcsonkítva me- rcdezeít. Az örökzöld növény tövében alig négy-öt lévél ár­válkodott, a többit szétszórták a lépcsőkön __ Még ma sem tudok napirendre térni e pusztítás láttán, s gondolom. így vannak ezzel lakótársaim is. Felháborító az al­jas. sunyi kezek ,,munkáját” látni. Ami a legszomorúbb: lépcsőházunkban, ahol sok az idős ember, szolid szilveszter volt. a rádión és a tévén kívül nem­igen hallhattunk mulatságra utaló hangokat. Legalábbis nem felnőttmulatságét, s nem éjfélig. Mer! az évforduló után ti­zenévesek vették birtokukba a lépeseházakat, a parkolót, a homokozót. Nem lialalemberek, hanem inkább gyerekek. Éne­küket, hangoskodásukat, örömüket most is azzal a beletörő­déssel — talán még mosolygással is — vettük tudomásul, mint más alkalommal is, hiszen a fiatalok levonulása afféle visz- szatérő hagyomány már szilveszter éjszakáján. S mivel a iépcsöházban felnőtt „forgalom” nemigén volt, esak arra gondolhatok, hogy számlájukra írható a szép nö­vény elpusztulása. , Hogy ki. mit és mennyit enged meg gyermekének, az ma­gánügy. De az már nem, hogy — még ha százszor szilveszter és újév van is — hajnal 4 óráig korukhoz méltatlan módon viselkedjenek, akár a lépcsőházban, akár az utcán összeverőd­ve, s mert némelyiküknél, vagy talán legtöbbjüknél az ital(!> sem hiányzik, rendkívül erősnek érezzék magukat, s ennek a vandalizmus formájában bizonyítékát is adják. Biztos vagyok benne, hogy a tettes neve nem tudódik ki. Mert aki — bármi okból is — képes elpusztítani egy ártatlan növényt, nyilván ügyel arra, hogy „árnyékban” maradjon. De talán nem is ő hibáztatható érte. hanem elsősorban az, vagy azok. akik felelősséggel tartoznak, vagy legalábbis kellene, hogy tartozzanak viselkedéséért. F. É. Miskolc, Tízes honvéd u. 13. Megértőbbek lettek a dohányzók Nem kibékíthetetlen az el­lentét a dohányzók és a nem­dohányzók között. Arra is vannak jelek, hogy az az el­lentét, ami itt-ott van, csök­ken. A napokban Budapestre utaztam, és csak dohányzó­fülkébe kaptam helyjegyet. Előre féltem, mennyit kell szenvednem Budapestig a dohányfüsttől. De kellemesen csalódtam. Bár a fülke meg­telt. bent senki sem dohány­zott. A dohányosok önként, kérés nélkül kimentek dohá­nyozni a folyosóra. Ez iga­zolja azt, hogy a MÁV indo­koltan csökkentette a nem­dohányzó fülkék számát, mert az eddig eltelt idő be­bizonyította, hogy a dohányo­sok is tudnak kulturáltan, a nemdohányzók tiszta levegő iránti igényét figyelembe vé­ve hódolni szenvedélyüknek. A. I. Miskolc Nem szolgállak ki bennünket December 31-én, Ómassá- tól Bánkúira kirándultunk a családdal. A másfél órai gya­loglás miatt nagyon meg­szomjaztunk, ezért betértünk a bánkúti turistaházba, egy üdítőre. Legnagyobb megdöb­benésünkre- azonban nem szolgáltak ki bennünket. A vezetőtől azt a választ kap­tuk. hogy zártkörű rendezvé­nyük lesz, s emiatt bennün­ket. a hivatalos üzemelési idő alatt sem szolgálhatnak ki. Csakis a luristaházban lakó­kat. Véleményünk szerint az ilyesmi megengedhetetlen. Almás’ Zoltán és családja Miskolc, Bálint u. 8. Ml TÖRTÉNIK A KIDOBOTT FENYŐFÁKKAL? 1 Bérhúzunk ablakai 'alatt már gyülekeznek a kidobóit karácsonyfák - telefonált be szeikesztőségünkbe egyik ol­vasónk a Tanácsköztársaság városrészből. — Korábban a köztisztasági vállalat ezeket összeszedte, 'elszállította. Szá­míthatunk erre az idén is? Olvasónk kérdésére a Mis­kolci Köztisztasági Vállalat­nál kértünk választ. — Annyira számíthatnak a karácsonyfák összegyűjté­sére a városlakók, hogy- azt már az óévben, karácsony után el is kezdtük. A vá­rosban levő hét körzetünk vezetőit megbíztuk, hogy egy megadott helyre gyuj- lessek össze a lakásokból kidobott karácsonyfákat. Két gépjárművünk járja a vá­rost. s állandóan hordja a fákat a központi. szemétte­lepi-e. Hadd , szóljunk azon­ban arról is, hogy munkánk sokkal könnyebb lehetne, ha a lakók nem egyszerűen ki­dobnák az ablakokon a fá­kat, ahogyan ezt a legtöbb helyen teszik, hanem egy kupacban gyűjtenék _ össze. Igazán nem jelentene nagy fáradságot a halomhoz vin­ni a fát, nekünk viszont nem kis gondot jelent az össze­gyűjtésük. ■ p Miskolcon is egyre többen döntenek úgy, hogy önerőből oldják meg lakásgondjukat. Ehhez megfelelő támogatást kap­nak az államtól, elsősorban kölcsön vagy éppen telekjuttatás formájában. A magánerőből építkezők jelentős része mégis tele van panasszal. Elsősorban a nem éppen rózsás anyagellá­tási helyzet miatt. Nemegyszer szinte késhegyig menő harc fo­lyik a tégla, cserép, betongerenda megszerzéséért. Igaz, hogy aki például a TÜZÉP-pel anyagbiztosítási szerződést köt gondjai egy részét megoldhatja ezáltal, falán 1984-ben több segítséget kapnak a magánépítkezők. S akkor befejeződnek a képen látható miskolci, magánerőből épülő háznak a munká­latai is. M. I. Miskolc Indulás a zöld jelzés felvillanásakor. Aki a vibráló zöld jelzésig a zebrán legalább 3 fehér csíkon átjutott, az már ko­moly jutalomra számíthat. Aki viszont a piros jelzés megjele­nése előtt a túloldalra átjutott, az már dobogósnak érezheti magát. Külön versenyre hívom ki azt az ismeretlen valakit, aki a lámpáknak ilyen időközönkénti váltását kitervezte. Mivel gon­dolom. hogy ő a 60 éves korhatár alatt van, részére egy kis ne­hezítést írok elő: egyik lábát térdben gipszeltesse be (eltörni azért nem kívánom) és két mankóval kísérelje meg velük a versenyt felvenni. Még annyit teszek hozzá, hogy a gyalogosok legtöbbje a pi­ros jelzésen megy át, mert nincs türelme a váltást kivárni, a gombot pedig hiába nyomogatja. Csoda, hogy eddig végzetes karambol nem történt. Az az érzésem, hogy cikkemet több ha­sonló idős korú személy nevében írtam. Tárnoky Tibor (30 éves) . D. G. (Ózd): ölömmel vettük, milyen jó ha­tással volt gyermekükre, hogy egy iátogatás alkalmával megis­merkedhetett az Ózdi Ruhagyár életével. az ottani munkával. Készséggel adunk helyet vélemé­nyének- jó lenne, ha a pályavá­lasztás előtt álló gyermekek mi­nél több ü2em életét ismerhetnék meg. hiszen így több elképzelé­sük lehetne egy-egy szakma sa­játosságairól. Nagy Imre (Miskolc): Tudomásunk szerint narancs városszerte kapható. Abban vi­szont igaza van. hogy banán csak időszakonként. önnek is azt aiánljuk. hogy ha pult alól tör­ténő árusítást tanaszta1, ina be a Vásárlók könyvébe, vagy értesít­se a Kereskedelmi Felügyelősé­get. >|c Kiss László és Szilágyi Józsefné gyorsan, pontosan és kedv­vel végzik az üvegezést Korábban két alkalomma! is foglalkoztunk, olvasóink panaszai" nyomán az üveg­hiánnyal. Mi a helyzet most? — kérdeztük Kiss Lászlót, a Miskolci Építőipari Vállalat 2. sz., Győri kapui üvegező­részlegének vezetőjét. — Javult a helyzet, van már üvegünk — mondja nem kis örömmel. — Az el­múlt ősz (s talán minden ősz ...) valóban nehéz volt... Szeptemberben. október' i veszik észre a legtöbben, hogy megrepedt, kitört az ablak­üvegük... Ráadásul az üveg­gyárban is ilyenkor van fel­újítás. Most már ezen túl vagyunk, a legtöbb ügyfe­lünket ki tudjuk szolgálni. A Győri kapui szolgáltató­házban működő üvegesrész­leg az elmúlt évben havonta 130—150 ezer forint forgal­mat bonyolított le. Pedig nem sokan vannak ... — Bizony, olykor megiz­zadtunk — árui.ia el Kiss László. — Korábban dolgoz­tam Diósgyőrben is, * meg ma is megkeresnek a volt ügyfeleim Szerencsére Szi­lágyi Józsefné helyettes és Máté Lászlóne pénztáros személyében jó segítőtársaim vannak. Igv azután nyugod­tan iárhatok beszerzési utakra is. — Az üvegvagc asztal alatt hatalmas ládában gyű­lik az üveghulladék. Mi lesz ennek a sorsa? — Kivisszük a Sajó-part- ra. a szeméttelepre. Negyed­évenként 20 mázsányit. Le­hetne jobban is hasznosíta­ni, ha a vállalat és a MÉH megállapodna erről. Ehhez viszont tiszta tárolóedény kellene, meg a szállítási költ­ségekben valami megegyezés. Ügyfél érkezik. Üres ab- • lakkeretet tart a kezében. — Szeretném megcsinál­tatni -c- mondja. — Szil­veszter éjszaka nem jól tar­tottam a pezsgősüveget, s a dugó kivitte az ablakot.., Máté Lászlóné máris átve­szi a munkát, s közli a ha­táridőt. Szerencsére most már van üveg is a munka­kedvhez. Ny. I. Könyvszerető járműjavítósok Az elmüjt év végén Ma­gyar Józsefné, miskolci ol­vasónk kifogásolta, hogy miért nem kapható a bol­tokban a Fabulon Tini-Tonik és szappan. Panaszára a ■ Mátra kereskedelmi vállalat­tól kértünk és kaptunk vá­laszt. Ezt egészíti ki most dr. Veres Gáborné, a Kőbányai Gyógyszerárugyár reklám- és tájékoztatási osztályának ve­zetője: „A Fabulon Tini-To­nik a' flakonhiány miatt lett hiánycikk. Semmilyen recep- túra-problémánk nem volt, csupán a flakon alakján és méretén változtattunk, hogy formája azonos legyen a múlt évi BNV-n forgalomba hozott Fabulon folyékony Tini szappanéval. Tehát a szappan gyártása sem terv, hiszen csaknem fél éve már megjelent, s .olyan sikerrel, hogy már a BNV-n elfo­Több segítséget kérnek a magánépítkezők Javaslat az MKV-nek Negyedszázada terjesztik a Kossuth Könyvkiadó újdon­ságait a MÁV Miskolci Jár­műjavító Üzemében. Tanyi Ferencné 15 éve végzi ezt a munkát, s már elnyerte a Kiváló Könyvterjesztő kitün­tetést is. Nem érdemtelenül, hiszen évi forgalma eléri a 75 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy a járműjavító üzem minden dolgozója évente 50 forint értékű eladott könyv jut. A Kossuth-kiadványok igen nagy segítséget adnak a különböző vetélkedőkre’ való felkészüléshez. Tanyi Ferencnének rem’k segítőtársai vannak a jármű­javítóban. Zsebeházi Ferenc pártbizottsági titkár, a politi­kai irodalom népszerűsítésé­ért a legutóbbi politikai könyvnapokon ezüstpiakettet, Németh István lakatos pedig • a tízéves könyvterjesztő munkájáért kitüntetést és ju­talmat kapott. Róla külön is érdemes szólni, hiszen neki köszönhető, hogy a központi szerszámjavító műhely dol­gozói éveijte mintegy tízezer forint értékű könyvet, folyó­iratot. ismeretterjesztő kiad­ványt vásárolnak. Pá1 István Miskolc Verseny-kihívás Versenyre hívom mindazon 60—80 év közötti nőket és fér­fiakat. akik Miskolcon, az új terelő úton, a Szemere, Szamu­ely utcánál, a Sötétkapunál vagy az Erzsébet téren a zebrán gyalog szeretnének átjutni. gyott- a IV. negyedévre szánt mennyiség. Az időközben feladott hirdetéseket viszont már nem tudtuk visszavon­ni. Ezért fogyasztóinktól el­nézést kérünk. Most mind­két cikkünk kapható Mis­kolcon is, a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat Fabulon illatszerboltjá­ban.” „ ... a magán tüzelőanyag­kereskedők ellátását a velük érvényben levő szerződések alapján teljesítjük. Az áraik kialakításába mi nem szól­hatunk bele, áraik ellenőr­zése más szervekre, így pél­dául a kereskedelmi felügye­lőségre, fogyasztók tanácsá­ra stb. tartozik.” (A választ a „Megy az áru vándorútra ... és oz ára felfele” cím­mel megjelent olvasói észre­vételre kaptuk Cservák Fe- renctől, a Tüzép Észak-ma­gyarországi Vállalatának igazgatójától.) Ugyanerre az olvasói észrevételre válaszolt Kuremszky László, a városi tanács Piac- és Vásárcsarno­ki Felügyelőség ének gazda­sági vezetője is: ,,A •> Megy az áru vándorútra ... és az ára felfelé« című cikküket illetékességből megküldtük a Miskolci Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalatnak.” Az „Űj útvonalon az autó­buszok” című cikkükben kö- zöltekhez szeretnél: néhány megjegyzést fűzni. Városunkban a szolgálta­tások között a közlekedés ve­zet. E széttagolt város min­den pontjára el lehet jutni. A Széchenyi utat kikerülő buszközlekedés a kívánato­sabb utasmegoszlást fogja szolgálni a villamos és az autóbusz között Két csatla­kozó csomópont kialakítása elismerésre méltó: ez a ma­jális-parki és az avasi csomó­pont. A Marx téri csomópont nem tölti be hivatását. A meglevő körforgalom kihasz­nálásával jelenleg is lehetne csatlakoztatni az 1-es sorszá­mú autóbuszokat az ide ér­kező többi járatokéhoz. Itt csatlakozást kellene biztosí­tani a gyorsjáratokhoz is, esetleg a diósgyőri tanácsházi megálló megszüntetésével. A Búza téri csomópontot úgy kellene kialakítani, hogy a majd itt közlekedő 1-es já­ratok megállóval átszállást biztosítsanak. Javaslom, hogy az itt leír­takat az illetékesek fejleszté­si irányelvként vegyék figye­lembe. Cseh Gyula Bacsó B. u. 9. Ritka előzékeny ember Rovatukban voltak szívesek leközölni az Otthon kávékeverék hiányával foglalkozó levelemet.. amelyben kifogásoltam, miért reklámozzák, ha nincs. Alig jelent meg lap­juk. amikor ismeret­len férfi kopogott aj­tónkon. Közölte, hogy a Déli Hírlapban ol­vasta levelemet, s mi­vel a fővárosban járt, s ott kapott, hozott ne­künk Otthon kávéke­veréket. Érthető, hogy a meglepetéstől alig tudtunk szóhoz jutni; szinte jiem hittünk a szemünknek, hogy ilyen emberek is vannak. Amint megtudtuk, az illetőt Brugós Ferenc­nek hívják, s a Tiszai pályaudvaron dolgozik vonatvezetöként. Kö­szönjük kedves gesz­tusát. S őszintén re­méljük, hogy hamaro­san a miskolci boltok­ban is mindenütt kap­ható lesz az Otthon kávékeverék/ Horváth András Miskolc, Augusztus 20. u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents