Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-27 / 23. szám

Nem késik, nem siet... lakarékosan, gondosan rangsorolva Az avasi harangt-rony évek éta hallat magáról. De nem a messze tóidén híres dallamjátéka miatt, hanem épp ellenkezőleg — néma­sága kelti fel szinte menet­rendszerűen az érdeklődést. Szerencsére a szakemberekét is. akik hosszú ideje pró­bálják megszólaltatni a ha­rangjátékot. Eddig sajnos néni sok sikerrel. Pedig a harangtórony rekonstrukció­ját alig eg.v évtizede fejezték be. . Talán majd most. A pró­ba sikeresnek bizonyult, teg­nap magunk is meggyőződ­hettünk róla. Kacsándi Mik­lós villamosmérnök múlt ev novemberben látott munká­hoz az öccsévej és e hónap középén befejezték a javí­tást. — Mi volt a hibája? — kérdeztem. — Elöljáróban csak any- nyit, hogy egy szegedi órás­mester csinálta a harangjá­ték szerkezetét 1942-ben. Sajnos a háború alatt meg­sérült és azóta csak működ- getett. A felújítást 1969-ben vállalta a Miskolci Finom- mechanikai Vállalat egyik szocialista brigádja. De ez sem hozott tartós megoldást. A berendezés egy része azóta elavult — főleg a relék —, ugyanakkor a nyirkos leve­gő sem használt neki. Az új készülék más elven, a mai elektronikai követelmények­nek megfelelően működik, integrált áramkörökkel. Há­rom motort is beszereltem, amelyek a dallamhengert, az óra gongütőjét és a torony­óra mutatóit mozgatják. + A harangjáték lelke. A dallamhengerből kiálló tüskék mozgatják az apró kalapácsokat, melyék leütik a jól ismert hangokat. Kacsándi Miklós kinyitotta azt a kis szekrényt is, amely­ben a szerkezet lelke van. Elcsodálkoztam, hiszen más­ra számítottam: harangokra, melyek a közismert dalla­mot ..ütik ki”. A harangjá­ték, ki tudja hányadik meg­alkotója magyarázatként tet­te hozzá. — A kis hengerből tüskék állnak ki. amelyek az apró kalapácsokat emelgetik a megfelelő sorrendben. Ezt az igen halkan szóló dallamot Ritkábban tüstölaek Fűtik a városi autóbuszokat, de... Eddig úgy tudtam, hogy nem fűtik a városi autóbu­szokat. Ezért meglepetten tapasztaltam, hogy a 0844-es forgalmi rendszámú csuklós buszon kellemes meleg volt reggel. A mínusz 10 fokos hidegben pedig ki sem lát­tunk a jeges ablakokon. Kö- telező-e az autóbuszok fű­tése?” — telefonált szerkesz­tőségünkbe Kiss Istvánná, a BÁÉV egyik építésvezetősé­gének dolgozója. A kérdést Fillő Sámuelnek, a Miskolci Közlekedési Vállalat műsza­ki főosztályvezetőjének to­vábbítottuk. — Nincs előírás az autó­buszok fűtésével kapcsolat­ban. Egyébként minden ko­csiban a motor melegét ára­moltatjuk az utastérbe. Ezt a fűtőventillátort az autóbusz- vezető kezeli, és a nagyobb hidegben mindenképpen be­kapcsolják. Sajnos, a meleg- befóvóhelyek csak a jármű­vek előterében találhatók. Így aztán a mínusz 10 fokos hidegben, amikor a legna­gyobb szükség lenne a tel­jes utastér temperálására, észre sem lehet venni a fű­tést. Mivel csaknem minden megállóban az összes ajtót kinyitják, olyan nagy a lég­csere, hogy még a leginten­zívebb fűtés is kevés lenne. S jó tudni, hogy ezen a fű­tésen aligha takarékoskod­hatnak a vezetők az utasok rovására. — Szomorú tapasztalat, hogy a buszmegállókból ki­álló járművek valóságos gáz­olajködöt hagynak maguk után. — Nem jellemző ez mos­tanában autóinkra. A tmk-n, egyes szemlén beszabályoz­zak a kipufogógáz-koncent­rációt. Célunk, hogy minél kevesebb mérgező anyagot bocsássanak a levegőbe. A járművezetők érdekeltek az üzemanyag-takarékosságban, s mihelyt észlelik a útifo­gyasztást. az erős füstölést, azonnal a szerelőműhelybe vezetik a kocsit. Ennek kö­szönhető, hogy az utóbbi időben kevesebb az ilyen jellegű panasz a városban. *57. I. felerősítjük és hangszórók­kal továbbítják. Minden ne­gyedórában megszólal a ha­rangjáték, mely a westmins- teri apátságéval azonos. Ezen kívül még két dallamot tud a készülék. A harangtorony ősváltoza­ta 1357-ben épült. A tető- szerkezete tölgyfából készült, ez alatt pedig fából kismé­retű árkádsor található. In­nen tűzfigyelők nézték a vá­rost egykor. Ha tüzet észlel­tek, felreverték a harango­kat. Kacsándi Miklós búcsúzóul ezt mondta: — Két hét óta egy másod­percet sem késett, vagy sie­tett az óra . . . Remérjük, hogy az avasi harangjátékban hosszú eve­kig gyönyörködhetünk. (temesi) Elfogadták a tanács idei tervét Dr. Ladányi József felszólalása • Kell-e két gimnázium? • Fegyelmezett, szervezett végrehajtást! (Folytatás az 1. oldalról) A városi tanács tegnap megvitatta és jóváhagyta az idei költségvetési és fejlesz­tési tervet. Széke'y László általános elnökhelyettes szó­beli kiegészítőjét több órá^ eszmecsere követte, melyben — egy-egy téma kapcsán — összecsaptak a vélemények. Szükség volt rá, hogy rész­letekbe menően boncolgas­sák az idei évre szabott te­endőket, hiszen a népgazda­ság helyzete megköveteli a szigorú takarékosságot, az anyagi eszközök hatékony felhasználását és a beruhá­zások rangsorolását. Székely László egyebek között elmondta, hogy a ta­valyi tervet sikeresen vég­rehajtották, bar kisebb ie- nfaradás volt a .,CS”-laká- sok építésében és az eme­letráépítésben. A tervezett­nél is több társadalmi mun­kát végzett a város lakossá­ga, az önkéntes munka ér­téke csaknem eléri a 100 millió forintot. Az idei terv középpontjá­ban — mint hosszú évek óta mindig' — a lakásépítés áll. Az idén azonban már a ma­ga nerős építkezésekkel sem sikerül teljesen pótolni az állami pénzből épülő ottho­nok számának csökkenését. Így a VI., ötéves tervben néhány százzal kevesebb új lakás épülhet Miskol­con. mint amennyit ere­detileg terveztek. Továbbra is fontos fel­adat. a víz-, csatorna- és a . közműhálózat bővítése, hi­szen ez az alapja a lakás­építésnek is. A szennyvíz­tisztító mű építését viszont le kell lassítani, anyagi okok miatt. Elkezdődött a Széche­nyi út rekonstrukciója, az idén nagyobb lendületet vesz a munka, de a beféjezes időpontja még bizonytalan. A tavalyi évre 35 millió forintos kommunális alapot hoztak létre, melyet a a- nácstagok javaslatai alapjait használtak fel. A vitában felszólalók kivétel nélKÜl el egedet ten ny ugtázták: az idén is lesz hasonló pénzügyi alap a korábban javasolt, illetve az év köz­ben jelentkező teendők el­látására. Az igényekhez képest nem sok a pénz, de társadalmi munkával meg lehet több­szörözni. A költségveies a működési feladatok ellátására 1 mil­liárd 907 millió forintot irá­nyoz elő. Valamivel maga­sabb ugyan ez az összeg a középtávú tervben előirány­zottnál, mégis szigorú be­osztásra van szükség, hiszen az áremelések és más okok miatt magasabbak az intéz­mények költségei és többe kerül a felújítás is. mini a korábbi években. Öreg, le­romlott, belvárosi házak vannak soron, ezeknél pe­dig sorra-rendre az derül ki, Rosmann Lajos köszöntése Vadászati téli egyetem A népszerű nyári egyete­mek mintájára a TIT Zala megyei szervezete és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem vadászati, téli egye­temet szervezett. Az egyhe­tes kurzusra, amely hétfőn kezdődött Keszthelyen, a ha­zai vadászokon kívül Auszt­riából, az NSZK-ból és Svájcból is érkeztek vende­gek. A vadászati egyetem célja a magyar vadgazdál­kodás és vadászati lehetősé­gek bemutatása, a téli ide­genforgalom előmozdítása. Előadásokat tartanak egye­bek között a vadászati tu­risztikáról. a magyarországi vadfajokról és vadállomány­ról. a vadászat és környe­zetvédelem kapcsolatáról. Rosmann Lajost 85. szüle­tésnapja alkalmából tegnap délelőtt Dudla József első titkai köszöntötte a városi pártbizottságod. Az idős kommunista Hejőcsabán szü­letett 1899-ben. Édesapja egyedül dolgozó pékmester volt. Ö az elemi iskola el­végzése után fémipari szak­iskolát végzett, majd a Di­ósgyőri Vas- és Acélgyárban helyezkedett el. 1918-ban már élen járt a sztrájkmoz­galmak szervezésében. 1919- ben önként jelentkezett a Vö­rös Hadseregbe, és ott volt a Gönc környéki harcoknál. A Tanácsköztársaság leverése után 1920-ban illegálisan Ro­mániába ment, ahol a rece- íalvi szakszervezeti csoport elnökévé választották. ’23- ban tért vissza Magyaror­szágra, majd egy év múlva tagja lett az SZDP-nek és a vasasszakszervezetnek. 1926- ban részt vett az MSZMP helyi csoportjának szervezé­sében. 1927-ben politikai perben előállították, Buda­pestre szállítottak. Bizonyí­ték hiányában hatheti vizs­gálati fogság után Miskolcra toloncolták. Agitációs és há­borúellenes propagandamun­kát fejtett ki, amiért a rend­őrség többször is előállítot­ta. 1942-ben internálták, büntetőszázaddal Ukrajnába vitték. ’43-ban hazatért, de ’44 áprilisában ismét letar­tóztatták: Auschwitzba de­portálták. Innen átkerült a monowitzi koncentrációs tá­borba. Ott tagja lett a tábor­ban működő illegális szerve­zetnek. A szovjet csapatok, közeledtével továbbszállítot­ták őket, de közben sikerült megszöknie és 1945 március elsején jutott haza Miskolc­ra. 1946-ban néhány kisipa­ros társával megalakították a KIOSZ helyi szervezetét, melynek két évig ügyvezető elnöke volt. Dolgozott a Vasipari Ktsz-nél, a Borsod- vidéki Gépgyárban, majd 1980-ig — nyugdíjazásáig — a DIMÁVAG dolgozója volt. A harcos, példamutató élet­útját több kitüntetéssel is ju­talmazták: 1957-ben a Ma­gyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatának, majd 1959-ben Tanácsköztársaság Emlékérem tulajdonosa lett. 1967-ben megkapta a Szocia­lista Hazáért Érdemrendet. 1969-ben a Proletárdiktatúra Fegyveres Szolgálatáért Em­lékplakettet, 1970-ben a Fel­szabadulási, Jubileumi Em­lékérmet. A 85 éves Ros­mann Lajos egy másik szép jubileumot is ünnepelt ebben az évben: az idén lett 60 éves párttag. nagyobb a munka, a költség a számitott­hogy több nai. Az egészségügyi és -.zoci- aiis ellátás szintjét javítani kívánjak. Színvonal-emelke­dést jelent a rekonstrukció eredményeként létrejött, 22 ágyas elmeosztály. Megteremtik a — szak­ember- és egyéb — feltéte­leit annak is, hogy jól mű­ködjön majd a vasgyári kórház épülő sebészete. Bővül a szak- és üzemorvo­si órák száma, több lesz a bölcsödéi férőhely is. A szűkös anyagi lehetősé­gek mellett is több pénzt költenek az átlagosnál okta­tási célokra. Szükség van erre, hiszen az óvodai férő­helyek számát 250-nel nö­velik, 32 általános iskolai tanulócsoportot, 13 napközi­csoportot és 12 gyógypeda­gógiai csoportot haznak lét­re. Öt osztállyal gazdagodik a középfokú oktatás es csak­nem 300-zal több lesz a szakmunkástanulók létszá­ma. mint gz előző évben. Mint már említettük, a fej­lesztési feladatok közül a lakásépítést sorolja az első helyre az idei 1 milliárd 274 millió forintos terv. 1374 új otthont hoznak te­tő alá célcsoportos beruhá­zásban, illetve magánerő­ből. Kiépítik az Aulich utcát, 11 kilométer víz-, 8 kilométer szennyvíz- és két kilométer csapadékcsatornat építenek. Átmenetileg szüneteltetik vi­szont a kelet—nyugati szenny- vízfögyüjtő-csatorna építését Űj boltot építenek az Ava­son, a Jókai utcai lakótele­pen, illetve Hejőcsabán. 26 —3Ó millió forintot költenek lakóterületi útépítésre es nagyjából hasonló összeget az új negyedek energiaellá­tására. A terv vitája során az egyik tanácstag úgy véleke­dett, hogy két új gimnázi­um felépítése helyett javít­sák a szakmunkásképző in­tézetek felszereltségét. Dr. Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke is foglal­kozott ezzel a kérdéssel fel­szólalásában. Szerinte szük­ség van a gimnáziumokra, hiszen a demográfiai hulláin eléri a középiskolákat, és vi­szonylag alacsony a gimnázi­umi tanulók aránya az egész megyében. A szakmunkásképzésben nem annyira az iskolák fel­szereltsége okoz gondol, mint az, bogy egyes szak­mákra kevés a jelentkező. A megyei tanács elnöke utalt rá, hogy az egész me­gyében csökkenteni kellett a beruházások ütemét, de gon­dosan ügyeltek rá, hogy a csökkenés Miskolcon se le­gyen nagyobb arányú, mint a többi városban, illetve a községekben. Több felszóla­lásra utalva kiemelte, hogy a gondos tervezést jól szer­vezett végrehajtó munkának kell követnie. Kérte, hogy a körzethez tartozó községeket úgy segítse a városi tanács, mint a kisebb testvéreit, szem előtt tartva az egyen­jogúság elvét. A tervet el­fogadásra ajánlotta. Székely László adott vá­laszt a kérdésekre, majd Ró­zsa Kálmán elnök foglalta össze a vita tanulságait. A ta­nácsülés elfogadta az 1984. évi költségvetési és fejleszté­si tervet. B. D. \

Next

/
Thumbnails
Contents