Déli Hírlap, 1984. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-20 / 17. szám
Versenyben az új otthonok „Az év lakóháza”pályázat Az első díj: 25 ezer forint Örvendetesen nő a magánerős építkezések aránya. Az V. ötéves terv időszakában megyénkben még körülbelül fele-fele arányban oszlott meg az állami és magánépítkezések aránya, a VI. ötéves tervben már 14 százalékkal képviselteti magát az utóbbi, és ez nem kevesebb, mint 19 és fél ezer új otthont jelent. A szakemberek úgy becsülik, hogy a VII. ötéves tervben ezt is túlszárnyaljuk, és a tető alá hozott új lakások 80—83 százalékát teszik ki a magánpénzből készülök. E változásnak számos kö- vetkezmenye van. és még inkább Lesz a jövőben, de ezek közül most csak egyet emelünk kit a települések arculatát döntően meghatározza — falun és városon egyaránt —. milyen színvonalú tervek alapján és milyen technológiával készülnek a telepszerű társasházak, sorházak, kertes családi otthonok. Az elmúlt években bizony sok kívánnivalót hagyott maga után a drága pénzen, (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy száz népi ellenőr 28 borsodi gazdálkodó szervnél vizsgálta az energiafelhasználást. Tapasztalataik általában kedvezőek. Gazdasági kényszer, hatósági szigor, jól felfogott vállalati érdek sarkall az ésszerűbb gazdálkodásra. Kis üzletek, nagy ötletek váltják egymást a jó tippekkel szolgáló példatárban. Az oiajkályhák száma egy év alatt egyharmadára csökkent, s majd hatezer tonnával mérséklődött az olajfelhasználás. Nagyobb tétel a koksz, illetve az ennek a fontos kohászati segédanyagnak a korábbinál pratiku- sabb felhasználása. Pillanatnyilag ugyanis egy tonna koksz csaknem ugyanannyiba kerül (hatezer forint), mint egy tonna nyersvas. Apróbb változásokon kívül jelentős megtakarítást csak az ércelőkészítő műben folyó beruházás befejezése hozhat. A népi ellenőrök felmérése speciálisnak nevezi a le- ninvárosi műjégpálya receptjét. A továbbfeldolgozásra szánt ammóniát nem vízgőzös eljárással párologtatják el, hanem a környezetből elvont hővel. A „különbözet” teszi lehetővé, hogy a TVK jóvoltából Leninvárosban egész évben lehet korcsolyázni. Persze, pénz nélkül is lehet pénzt csinálni. A termelésszervezés egyik formájáról, az értékelemzésről van szó. (Az értékelemző: a mai praktikus viszonyokhoz igazít: terméket, gyártási eljárást, használhatóságot.) A Borsodi Sörgyárban hoztak létre például egy értékelemző csoportot a technológiai folyamatok racionális energiafelhasználásának analizálására. A ió tipo ingyen van, de aranyat érhet. Nem kínál könnyű olvasmányt a népi ellenőrök tanulmánynak beillő elemzése. Az azonban kitapintható, hogy a vállalatoknál megmozdult valami, s az országos tapasztalat egybeesik a borsodival: reálisan számított feladatainkhoz kevesebb energia is elég. A szellemi energiák csapja viszont bőven buzoghat A sörgyárban az elmúlt három évben 37 nagy erőfeszítések árán — gyakran az egész család, rokonság, munkatársak összefogásával — születeti lakóépületek külleme, belső elrendezése. környezetbe való illeszkedése. Sokszor nem a legcélszerűbb módon láttak hozzá az építkezéshez, és pazarolták az anyagot is. A munkaerőt is pazarolták természetesen. de ennek a következményét. éppen a kaláka-rendszer miatt, a fé- szekrakók jó része nem érzékelte. Mindezt érdemes volt előrebocsátani. mielőtt hírül adjuk, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Tanács pályázatot hirdet ..Az év lakóháza" díj elnyerésere. A pályázat célja a magánerős lakásépítés építészeti színvonalának emelése, a jó példák felmutatásával, illetve díjazásával. A praktikus tudnivalók: március 1-en déli 12 óráig kell benyújtani a pályázatokat a megyei tanács építési és vízügyi osztályára. Pályázni lehet magánerőből megvalósult bármely kategóriájú lakóépülettel, sőt még újítást vezettek be. Az LKM- ben alkalmazott öt újítás évente 33 millió forinttal mérsékelte az energiaszámlát. B. I. Még nem tudhatjuk, hogy lesz-e címeralak, vagy emléktárgyak seregén hivalkodó disz belőlük, mint az avasi tévétoronyból, de az bizonyos, hogy a Herman JOttó- emlékliget és szabadidőközpont épületei alaposan elütnek a megszokott szürke építészeti átlagtól. Legutóbb lapunkban is láthatták olvasóink, hogyan fest majd a valóságban a majális-parki buszvégállomás melletti fogadóépület s a kilátótorony. De nemcsak az épületek egyediek, hanem a tervek születésének története sem mindennapi. Az Északterv ifjú építészei házi pályázaton gyűjtöttek össze az ötleteket a szabadidőpark épületeire. A megrendelőknek — -a városi tanácsnak,. a Bükki Nemzeti Parknak s az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak — annyi kikötése volt, hogy a fogadóépület az autóbusz-pályaudvar mellett legyen, s a Lillafüred felé húzódó völgyben épüljön egy a tekintetet vonzó, jelképerejű épület. A házi pályázat után Taba Benő építész kapta a megbízást: — Olyan épületeket akartam tervezni, amelyek nemcsak anyagukban, formájukban illeszkednek a természeti környezetbe, hanem ki is fejeznek valamit a természet örök változékonyságából, mozgásából. Ezért nyílik virágsziromszerűen, a gyaloglók számára változó képet nyújtva a fogadóépület, s ezt a látványsorozatot emeletráépítéssel, tetőtérbeépítéssel és korszerűsítéssel is. A pályázatra az építtető, a tervező és a kivitelező közösen nyújthatja be az alkotást, azaz az új, vagy korszerűsített, bővített otthont. Ajánlott terv (az elavult elnevezéssel: típusterv) alkalmazása esetén az építtető és a kivitelező pályázhat. Olcsón és kevés fáradsággal állítható össze a pályázati anyag, hiszen az egyébként is meglevő tervdokumentációt. műszaki leírást, az épület külső képet és környezetébe való illeszkedését bemutató 13x18 centi- méteres fényképfelvételeket, a ház helyét, az építtető és kivitelező címét feltüntető adatlapot, a használatbavételi engedély másolatát és az1 esetleges pénzjutalom megosztási arányát kell beküldeni. S ha már szót ejtettünk a pénzjutalomról: a megyei első díj összege 25 ezer forint, ezenkívül három otthont dicséretben részesítenek, nyolc-nyolcezer forint jutalom kíséretében. Emlékplakettet, oklevelet is adnak a pénz mellé, amellyel a szerencsés nyertes lakása falát díszítheti. A megyei első, illetve a díjazott alkotások részt vesznek az országos döntőn, ahol „Az év lakóháza 1983 ” díjakat az építésügyi és városfejlesztési miniszter ítéli oda. A pályázati felhívást — természetesen ennél részletesebb formában — a bíráló bizottság megküldi a városi, nagyközségi és községi tanácsoknak, társadalmi szervezeteknek, tervező vállalatoknak, hogy az általuk példamutatónak ítélt épületek alkotóit kérjék fel a részvételre. B. D. zárja le a távolabb levő kilátótorony. Az épületek abból készülnek majd, amit a táj ad: kőből, fából, földből. Minden építész igyekszik egyedit, egyénisége bélyegét viselőt létrehozni. S hogy ez nem mindig sikerül, arról nemcsak az alkotó tehet, hiszen sok eredeti gondolat elvérzik a megrendelő s a tervező örök csatájában ... — A csata ezúttal elmaradt — mondja Taba Benő —, eddig ritkán tapasztalt módon hagyták a megrendelők szabadon dolgozni, alkotni az építész-tervezőt. Az ügyben közreműködő minden fórum, intézmény zöld utat adott az elképzeléseinknek, s a közös tárgyalásokon mindenki a megvalósulás felé mozdította az ügyet. Rugalmasak voltak az ügyintézésben is, hiszen a kerítés tervét például csak skiccpauszra rajzoltam rá, s már vitte is egy motoros a kivitelezőkhöz, hogy hozzá tudjanak fogni a munkához. Ogy érzem, hogy a tervek születésében mindez legalább olyan fontos tényező volt, mint maga az alapötlet. * A Herman Ottó-emléklioet és szabadidőközpont, a Bükk keleti kapuja társadalmi összefogással épül meg az idén. Akik közreműködnek majd a nagy vállalkozásban, azzal a tudattal tehetik ezt, hogy nemcpak hasznosat, jót építenek, hanem szépet is. (k—ó) Ingyen ?an, de aranyat ér... Energiatermelő ötletek A csata elmaradt — mondta az építész A Bükk keleti kapuját tervezte meg v Beruházás a BLM-ben Háromszázmilliót költenek környezetvédelemre 3fc Az első szakasz 212 millió forintba került. Képünkön az osztályozóépület — mint az köztudott — importból származik. Ha a mű elkészül, akkor a portartalmat öt százalék alá lehet csökkenteni, s ezáltal javul a kohók teljesítménye, csökken a kokszfelhasználás. A kokszmegtakarítás — mint már szóltunk róla —• évente dollárban számolva 12—14 millióra rúg. A Lenin Kohászati Művek így, egy esztendő alatt 27 300 tonnával, az Ózdi Kohászati Üzemek 37 450 tonnával kevesebb kokszot használhat fel, a BÉM-ben jelentkező iparikoksz-megtakarítás 6991 tonnát tesz ki. — A feladat — úgy, mint a kombinált acélmű — két szakaszban valósul meg — folytatják a beruházás irányítói. — Az első rész — amely december 22-től már üzemel — 212 millió forintba került, a nyersanyagfeldolgozó készült el, ezen belül többek között az aprószemcsés nyersére osztályozása és törése valósult meg, s átépítettük a korábbi elavult törőrendszert is. Mindez már most azt jelenti, hogy a két kohászati üzemben 11 300 tonna kokszot feleslegessé tettünk. A második szakasz — amelynek építését már tavaly elkezdték — 1985-re készül el, s ennek segítségével a kész zsugorítványt törni és osztályozni tudják, meglevő épületeket átalakítanak és korszerűsítenek, újakat építenek, új vasúti vágányok születnek. A beruházók a Gép- és Felvonószerelő Vállalatot, a Villamosipari Vállalatot mint kivitelezőket, s a generáltervezőt, a KOGÉP- TERV-et említették meg, mint akik kiválóan végezték eddig munkájukat. Nagyon lényeges vonása a beruházásnak, hogy a környezetvédelemre az egymil- liárdnak csaknem az egy- harmadát fordítják. Ez azonban — sajnos — nem jelenti azt, hogy az ércelőkészítő füstje a továbbiakban nem szennyezi Miskolc levegőjét. A kémény továbbra is ontja majd füstjét — igaz, talán kevesebbet —, a több, mint 300 millió forint az új mű környezetvédelmét szolgálja. I. S. A magyar kohászati ipar pillanatnyilag legnagyobb beruházásáról niég mindig azt mondhatjuk el, amit tavaly év elején megjegyeztünk: meglepően csendben zajlik, mondhatnánk azt is, hogy gyárkapun kívül alig hallani róla. Pedig a munkára a mai beruházásínséges időkben sokat költenek: 1 milliárd 46 millió forintot. Igaz, ha a mű elkészül, rendkívül sokat jelent majd a népgazdaságnak. Évente 12—14 millió dollár megtakarítást... Ez a csend véka alá rejtette azt a tényt is, hogy a beruházás első szakasza az elmúlt esztendő végén elkészült. Sajókeresztúr határában. Miskolctól néhány kilométernyire új egységgel gyarapodott a Borsodi Ércelőkészítő Mű. A munkát tovább folytatják. ■ " A berunázás fővállalkozója 1983. január 1-től a Lenin Kohászati Művek. Korábban — az első kapavágást 1982ben tették — az Ózdi Kohászati Üzemekkel közösen fáradoztak a diósgyőriek, de mivel az ózdiaknak más fontos munkájuk akadt. az EKM-esek magukra maradtak. Erős gárda vette kezébe a munkát (az Acél. szocialista brigád), hisz korábban — többek között — a kombinált acélműnél már bizonyítottak. Hegedűs Imrével, az LKM beruházási és tervezési főmérnökével és Mlakár Rezsővel, á beruházási főosztály, helyettes vezetőjével beszélgettünk. Arra a kérdésre, hogy mi készül itt, így válaszoltak: — Egy mondatban nehéz ezt összefoglalni. Talán úgy fogalmazhatnánk, hogy a kohókba szállított zsugorítvány minőségének a javítására használjuk fel az egymilliár- dot. A munka az energiaracionalizálási program keretében valósul meg. A zsugo- rítványban a portartalom elég magas, majd’ 15 százalék. Épp ezért a kohókban az olvasztáshoz több koksz szükséges, a kojesz pedig * Az egymilliárdos beruházás első szakasza az elmúlt esztendő végétől üzemel Képünkön az a berendezés, amelyik az apró szemcsés érc törését és osztályozását végzi. Kevesebb koksz a kohókba
