Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-02 / 285. szám

Hogyan adózunk jöiorc? (I) /Vem érdemes eltitkolni Hálapénz és borravaló Szigorú szankciók Különféle adókat eddig is nagyon sokat fizettek, de a kisvállalkozások, társulások számának megszaporodásá­val még inkább nőtt az adó­zók tábora. Nemesak a lét­szám gyarapodott, hanem változtak az ár- és jövede­lemviszonyok is, ezért nem lehetett tovább halasztani a régi adózási jogszabályok megreformálását. Hogyan adózunk jövőre? Jó néhány fontos, és sokakat érintő részletkérdést is meg­tudakoltunk dr. Sárvári Ká- rolytól, a városi tanács pénz­ügyi osztályának vezetőjétől: — A jelenlegi adórendszer jellegzetessége, hogy tevé­kenységeket adóztatunk — magyarázta az osztályvezető —, másként fizet egy iparos, másként egy szellemi szabad­foglalkozású, azonos jövede­lem után. Az új rendszerben a személyi jövedelmek kerül­nek előtérbe, azonos jövede­lem után azonos fizetési kö­telezettséggel. A korszerű jogszabályok alkalmazkod­nak az ár- és értékviszo­nyokhoz, a változások ma­gukban hordozzák annak a lehetőségét is, hogy a jövő­ben a „láthatatlan” jövedel­mek is adóztathatók legye­nek. Ebbe a kategóriába tar­tozik például a hálapénz, a borravaló, s az engedély nél­küli tevékenységből származó haszon is. — Az adózók azt panaszol­ják sokszor, hogy magas a fi­zetendő összeg, az adóhatóság pedig úgy véli, hogy nem mindig tudja a valódi jöve­delmet megadóztatni... A jogszabály arra készteti az adózókat, hogy ne legyen érdekük letagadni a tényle­ges forgalmat, jövedelmet, hiszen a nagyobb bevétel ese­tén sem túl magas az adó­kulcs. Ugyanezt segíti elő az is, hogy az eltitkolt jövedel­mek után a korábbinál jóval szigorúbbak a szankciók. A pénzügyi szabálysértés alak­zata megszűnik, ugyanakkor szankcióként az eltitkolt jö­vedelem felét is — de mini­mum 20 százalékát — meg le­het állapítani mint felemelt adótételt. Ha az adóbevallás reális, a hatóság elfogadja, ám továbbra is megmarad a becslés intézménye: ha gya­núsuk a bevallott adatok, eh­hez is folyamodhat az adóha­tóság. Szigorodtak a költség- vetési kötelezettségek — a legtöbb esetben kötelező lesz a pénztárkönyvek és más ki­egészítő számadások gondos vezetése. (Folytatjuk) Ami volt, s ami hiányzott A fűtési idény kezdetén a tüzeléstechnikai cik­kekből — radiátorok és néhány kazántípus kivé­telével — a kereskedelem kielégítette az igényeket. Szegből, csavarárukból valamelyest javult az ellá­tás, de ez csak annak kö­szönhető, hogy a korábbi hónapokhoz képest mér­séklődött a kereslet. Az üzletekben volt elegendő porszívó, centrifuga és ha­gy ományos mosógép, vi­szont változatlanul hiá­nyoztak a hűtőszekré­nyek, mélyhűtők, na­gyobb űrtartalmú villany- bojlerek és a hazai auto­mata mosógépek. Sokan vásároltak októ­berben is építőanyagokat. Cementből, mészből, csempéből és parkettából elegendő állt rendelkezés­re, a Tüzépek folyóára­kon 17,6 százalékkal töb­bet értékesítettek, mint a múlt év azonos hónapjá­ban. Továbbra is hiány­zott azonban a telepekről a tégla, a tetőcserép, a vasbetongerenda, s kevés volt az ajtó- és ablakke­ret is. Főkapitányi fogadónap Dr. Túrós András rendőr ezredes, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője december 7-én, szerdán 8—12 óra között tartja la­kossági fogadónapját. Műveltségi vetélkedő A Zrínyi Ilona Gimnázium, hagyományaihoz híven, teg­nap megrendezte a miskolci és a városkörnyéki általános iskolások 8. osztályos tanu­lóinak műveltségi vetélkedő­jét, Miskolc felszabadulási évfordulója tiszteletére. A legjobb eredményeket a 22. sz. Általános Iskola tanulói érték el: az első helyen Ta­vaszi Gábor, a másodikon Béres Zsuzsa végzett. A vá­roskörnyéki iskolák közül a hernádnémeti általános is­kola tanulója, Hajdú Ákos bizonyította jó felkészültsé­gét: ő a 3. lett. Jön a Gasztrofól csirke Jövőre új termékekkel rukkolnak ki a miskolci Gasztrofól ételgyár szaká­csai. Az új ételek csirkéből készülnek majd: lesz papri­kás és tejfölös kapros csir­ke is a Gasztrofól márkane­vet hordozó dobozokban. Jó munkát végeztek az építők Uj utat avattak az Avas alján Mini már beszámoltunk ró­la. elkészült a déli tehermen­tesítő út Rudas László utcai szakasza. Az ünnepélyes át­adást — Miskolc felszabadu­lása 39. évfordulójának előes­téjén — tegnap délelőtt tar­tották a Szemere utcai cso­mópontban. Boncsér László — az Észak­magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat építésvezetője — jelentette az út elkészültét a városi tanács elnökének. Rózsa Kálmánnak, aki ezt követően átvágta a nemzeti­szín szalagot, s ezzel az ak­tussal Miskolc egy új. a köz­lekedés szempontjából min­den igényt kielégítő úttal lett gazdagabb. Az útavatáson részt vettek Miskolc párt-, állami és társadalmi szerve­inek képviselői, az építkezés­ben részt vevő vállalatok ve­zetői, dolgozói. Ott volt Dud- la József, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első tit­kára is. A szalagátvágást követően a jelenlevők megismerkedtek az 1,1 kilométer hosszú déli tehermentesítővel. A Szinvát ezen a szakaszon mintegy 300 méternyi hosszban fedték be. Az ismerkedés után a vá­rosi tanács vb-hivatalának tanácstermében ünnepi ter­melési tanácskozást tartottak a beruházásban közreműkö­dő vállalatok, intézmények vezetői és a legkiemelkedőbb munkát végző dolgozók. A tanácskozáson jelen volt Dudla József és Rózsa Kál­mán is. Joósz Gábor, az ÉÁÉV igazgatója ismertette a beru­házás történetét, majd a leg­jobban ténykedő ÉÁÉV, ÉSZAKTERV — az út terve­zője — és Miskolci Beruházá­si Vállalat — a beruházás le­jjc Rózsa Kálmán vágta át a nemzetiszin szalagot..I y bonyolítója — dolgozóinak kitüntetéseket adtak át. Dudla József a városi párt- bizottság, a városi tanács, a KISZ városi bizottsága nevé­ben köszöntötte a termelési tanácskozás résztvevőit. El­mondotta, hogy a nehéz gaz­dasági.. körülmények ellenére városunk ebben az évben is számos új létesítménnyel gaz­dagodott. Megépült 1600 La­Példamutató életutak Városunk új díszpolgárai kás, 180 óvodai férőhely. 20 iskolai tanterem, több intéz­ményközpont és ABC-áruház. Társadalmi összefogással el­készült a vadaspark is. — A Rudas László utca korszerű­sítésével — mondotta — meg­van az alapvető feltétele an­nak is. hogy a különböző for­galomszervezési intézkedések megtétele után, a Széchenyi utat mentesítsük a ráneheze­dő, szinte már elviselhetetlen nyomás alól. S ha lesz ele­gendő pénzünk, akkor a jövő évben megkezdődhetnek a Széchenyi út rekonstrukciós munkálatai is. Az ÉÁÉV itt nagyszerű munkát végzett, s döntő része van abban, hogy határidőre, mintegy 155 mil­lió forintért új utat avathat­tunk. Gratulálok az építkezés­ben közreműködő minden. Por és meddő a szénben Visszatéríti a Tözép * Dr. Velkey László professzor és Koval Pál az ünnepsé­gen. Akik szénnel tüzelnek, ta­pasztalhatják, hogy sokszor kerül a tüzelőanyag közé meddő vagy por. Ez — ha lemérnénk egy-egy fuvart — gyakorta tekintélyes meny- nyiséget tenne ki. Egyik ol­vasónk panaszolta, hogy a napokban vásárolt 100 má­zsa dorogi rostált darában becslése szerint legalább 20 (!) mázsát nyom a szén­re tapadt sár, arról nem is beszélve, hogy az egész szál­lítmány csöpögött a víztől __ Ezzel több mint ezer forin­tot dobott ki az ablakon. Mi ilyenkor a teendő? Megtérítik-e a vásárló ká­rát? — kérdeztük a Tüzép illetékesétől. — Valóban sok panasz ér­kezik be hozzánk, évente kö­rülbelül 2500—2600 — vála­szolta Kertész Klára, a tü­zelőanyag-értékesítési osztály vezetője. — Ez az összes megrendelésnek 6—7 száza­léka. A legtöbb bejelentés a nagy meddő- és portarta­lomra vonatkozik. Erről azonban nem mi tehetünk, bár természetesen nem me­hetünk el szó nélkül a pa­naszok mellett. Afci tőlünk vasáról, és a megengedett­nél rosszabb minőségű sze­net kap. ezt az illetékes te­lepen teheti szóvá írásban, vagy telefonon. Művi szén­szállításkor, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a bányá- üzemtől viszik el a tüzelő­anyagot, az illető aknánál kell reklamálni. — Mi történik a bejelen­tés után? — Minőségellenőr keresi fel a panaszost, a szállít­mányt felülvizsgálja, és a megrendelővel közösen jegy­zőkönyvet vesz fel. Általá­ban egy hét alatt intézke­dünk. Ha jogos a reklamá­ció. a megfelelő értékben és mennyiségben pénzt vaay cserét lehet kérni. Ez utób­bi esetben a második, szállí­tás természetesen ingyenes. Visszafizetéskor a fuvarkölt­ség egy részét is megtérít­jük az ügyfélnek. Az érté­kesítés legforgalmasabb idő­szaka ezekben a hetekben van. ilyenkor szaporodik meg a panaszok száma is. Remél­jük, hogy a berentei szén­mosómű üzembe helyezése után a reklamációk száma is jelentősen csökken. * Az olvasó, aki a száz má­zsa dorogi szén ügyében te­lefonált, tegnap értesítette lapunkat, hogy délelőtt ná­la járt a Tüzép ellenőre, s az összes mennyiség húsz szá­zalékát jóváírta ... Nemesi) (Folytatás az 1. oldalról) A díszünnepség résztve­vői szívből jövő tapssal fo­gadták, amikor Rózsa Kál­mán, Miskolc megyei város Tanácsának elnöke Koval Pálnak és dr. Velkey László professzornak átnyújtotta a város díszpolgárává történő választásáról szóló oklevelet. A régi miskolciak előtt mindkét kitüntetett közis­mert. Koval Pál, aki 1943- tól vesz részt a munkásmoz­galomban, s aki a Diósgyőri Vasgyár lakatosaként kezdte városunkban — még ifjú em­berként — munkásságát, év­tizedeken keresztül, 1973 de­cemberéig. nyugdíjba vonu­lásáig vett részt Miskolc és a megye politikai életének irányításában, s mindmáig tevékeny részese a párt po­litikája szolgálatának. 1954- tői 1957-ig a megyei pártbi­zottság titkáraként tevékeny­kedett. nevéhez fűződik a Hazafias Népfront megyei szervezetének életrehívása. Majd öt éven át — 1957-től 1962-ig — Miskolcon, az MSZMP városi bizottságának első titkáraként dolgozott a politikai élet konszolidálásá­ért. S amikor a gazdaságban volt szükség tapasztalataira, a Diósgyőri Gépgyár vezér­karában ténykedett. Onnan vonult megérdemelt nyuga­lomba. Ám mindmáig — no­ha egészsége megrendült — a városi pártbizottság tagja­ként veszi ki részét politikai közéletünk formálásából. Mis­kolc megyei város Tanácsa díszpolgárrá választásakor azt a különösen kimagasló mun­kásságát is hangsúlyozta, me­lyet a város tanácsának tag­jaként 30 esztendőn át foly­tatott. Dr. Velkey Lászlót azokért az elévülhetetlen érdemekért választotta díszpolgárrá taná­csunk. melyet a város és a megye egészségügyének fej­lesztéséért, különösen pedig a gyermekegészségügy orszá­gos hírű. magasszintű meg­szervezéséért tett.. Hervadha­tatlan érdemei vannak ab­ban, hogy a Gyermekegész­ségügyi Központot az Orszá­gos Orvostovábbképző Inté­zet csecsemő- és gyermek- klinikájává nevezték ki. Vá­rosunkban segédorvoskent kezdte pályafutását, s ma mint a megyei kórház fő­igazgató-helyettese. a gyer­mekklinika professzora foly­tat . széles körű tudományos és közéleti tevékenységet. * Városunk mindkét díszpol­gárának oly gazdag az élet­útja. hogy e rövid tudósí­táson belül csak ily szűksza­vúan tudjuk őket bemutat­ni. Lapunk olvasói Arckép­csarnok című sorozatunkban hamarosan részletesebben is megismerkedhetnek díszpol­gáraink pályafutásával. vállalatnak, s megköszönöm munkájukat! Az új úton a forgalom teg-' nap délelőtt megindult. I. S. tudományos ülése A vasgyári kórház és ren­delőintézet művelődési bi­zottsága tegnap rendezte meg az intézmény egészségügyi szakdolgozóinak első tudo­mányos ülését. Két bevezető előadás hangzott el. Trem- bóczkyné Lukács Mária az intézmények és az egészség­ügyi szakiskolák általános kapcsolatáról beszélt, Peres Anna pedig a WHO közép­távú ápolási programját is­mertette. Ezután 19 szakdol­gozó tartott előadást: témáik a modern gyógyszerellátástól kezdve a szülési fájdalpm csillapításán át a gyógytor­nászok szerepéig széles kört öleltek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents