Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-12 / 293. szám

As erdészek is jó irányba billentik az energiamérleget Fából olajat fakasztani? Életünk fa nélkül elképzel­hető, de erdő nélkül nem — a természetvédők gyakorta idézett jelmondata kicsit sar­kított, hiszen a fa anyagára is óriási szükségünk van. Több, mint 180 ipari techno­lógia épül erre a növényi kincsre! Nagy az ország fa- éhsége: tavaly hétezer hek­tár erdőt telepítettek, nyolc­millió köbméter fát vágtak ki, több mint két és félszer annyit, mint három évtized­del ezelőtt. Megdöbbentő, hogy a fának csak 60 száza­lékát használják fel ipari cé­lokra, s tetemes hányada egyszerűen az erdőben ma­rad, tuskó, kéreg, gally for­májában. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál már régóta próbálnak vál­toztatni ezen az áldatlan ál­lapoton. • HA NINCSENEK NÉNIKÉK Félmillió köbméter fát hasznosítunk évente megyénk erdeiből, s 140 ezer köbmé­terre rúg a y,hulladék”, a gallyak, tüskök mennyisége. Két tényezőt kellene megvál­toztatni : hulladékszegény fakitermelési technológiákra lenne szükség, megteremtve egyúttal az összeaprított fa gazdaságos hasznosítását, megfelelő háttéripar segítsé­gével. Egyik sem olcsó beru­házás. ám az első lépéseket nem lehet tovább halogatni — gondolták a borsodi erdé­szek. A faapríték sok haszno­sítási formája közül a tüze­léstechnikait választották a BEFAG-nál. Valaha eltüzel­tük a másra használhatatlan gallyakat, de manapság alig­ha találkozunk az erdőkben rözse gyűjtögető nénikékkel. Pedig a gallyak energiater­melő- értéke nem csökkent, sót nőtt: egy kilogramm fűtő­olaj három és fél, négy kiló íaaprítékkal helyettesíthető. S a gally, a kéreg ott hever az erdőkben: az országban több mint 100 ezer köbméter, ami felhasználatlanul marad. • MŰKÖDIK A MINTAÜZEM A BEFAG Olaszliszkán ap- ritéktüzelő referenciaüzemet hozott létre, hogy bebizonyít­sa az üzletfeleknek a fűtési mód előnyeit. A teljesen au­tomatizált svéd berendezés olajégőt helyettesít, s 30—35 százalékkal olcsóbban ontja a hőt, mintha az egyre drá­gább folyékony szénhidro­gént égetné el. A referencia­üzemben az is kiderült, hogy az aprítéktüzelésre való átál­lás egyszerű művelet, s a be­rendezés a környezetet is Vásárlással egybekötve Miskolci művészek karácsonyi kiállítása Dt. Kovács László, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának titkára jelenlété­ben nyitotta meg a II. Rákó­czi Ferenc Megyei Könyvtár­ban szoimbaton délután Ur- szin Sándor, a könyvtár igaz­gatóhelyettese a miskolci mű­vészek vásárlással egybekö­tött karácsonyi kiállítását. Miután a könyvtárban még megtekinthető Feledy Gyula Babits-illusztrációinak kiál­lítása is. a könyvtár két egy­más melletti tárlata jó tablót nyújt a miskolci képzőművé- atek törekvéseiről. csak kevéssé szennyezi. Az aprí.téktüzelést sokoldalúan lehet alkalmazni a családi házaktól kezdve a mezőgaz­dasági nagyüzemeken át á kommunális hőközpontokig. A borsodi erdészek rflost el­sősorban a hőközpontok aprí- téktüzelési technológiájának kifejlesztésén munkálkod­nak, a Borsod megyei Távhö- szolgáltató Vállalat szakem­bereivel közösen. Azt terve­zik, hogy a Borsodtávhő sá­rospataki és putnoki hőköz­pontjába két nagy teljesít­ményű aprítéktüzelő beren­dezést telepítenek. • HA CSODÁT NEM IS... Ha már nincsenek rozsét gyűjtögető gyerekek és néni­kék, akkor segitségül kell hívni a technikát. A BEFAG­nál az országban elsőként al­kalmazták azokat a szállító- berendezéseket, melyek al­kalmasak a^, aprítékhasznosí- tási technológiában való részvételre. Igaz, ezek túl­nyomó része finn gyártmány, ám az erdészek — az Erdé­szeti Gépgyártó Vállalattal közösen — már a hazai pro­totípus próbaüzemelésén fá­radoznak. A mesében azért történhe­tett meg a csoda, mert a ci- i Amit a hátán elbírt Hátiteher-bárca, j,gamó- zás” — a kifejezések a fia­talabbaknak már nem je­lentenek semmit, pedig még néhány éve is sok miskolcinak, s a falvak­ban lakóknak nagyon is fontos fogalmak voltak. A hátiteher-b arcáért öt fo­rintot kellett fizetni, s 15 —20 kiló gallyat gyűjthe­tett érte az erdőben bár­ki: annyit, amennyit kö­téllel összekötve a hátán elvihetett. Gamózásmak azt nevezték, amikor egy hor­gas végű bottal a bükk­fák elszáradt ágait letör­ték, a földre rántották. Talán nem tudja minden­ki, hogy ma is lehet ked­vezményes összegért tűzi­fát gyűjteni az erdőn. Azokon a területeken, ahol a sűrű, fiatal faállo­mányt gyérítik, a vékony ágak, törzsek ott marad­nak, s ebből lehet szede­getni. Ilyen akciókat rend­szeresen hirdetnek, s van is rá vállalkozó, hiszen az áí lényegese^ alacsonyabb, tört része csak a Tüzép- nél fizetendőnek. Ez sem elvetendő módja ma sem a fával való takarékosság­nak ... pekedő nénikétől a szegény- legény átvette a rőzseköte- get. A veszendőbe menő galy- lyak, fahulladék hasznosítá­sától, igaz, csodát nem vár­hatunk, de energiamérle­günk kedvezőbb alakulását a haszon serpenyőjébe hordott apróbb súlyokkal is elérhet­jük^, KISS LÁSZLÓ f W, A ßayelmesscg premierje... + A bárpult..1 Hamarosan megszűnnek a vetítések előtti tétlen ácsor- gások, a várakozás hosszú percei. (Kétrészes filmeknél pedig ugyanez a szünetben.) Sajnos azonban csak Mis­kolc egyetlen mozijában — a Békében. Itt adják át ugyanis a hó­nap végén a régi üzemveze­tői irodák helyén azt a bü­fét, amelynek az utolsó sít mításait végzik’jelenleg. Az ízléses — hangulatvilágítás­sal ellátott — i helyiségben a nézők kulturált körülmé­nyek között fogyaszthatnak szendvicset. kólát,. kávét, édességet. Utoljára jó másfél évtizeddel ezelőtt volt az előtérben egy árus, aki üdí­tőt és harapnivalót kínált a mozi látogatóknak. Most a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat kitett magáért. A büfé stílszerűen a Premier nevet kapta. Bízunk benne, hogy valóban premierje lesz itt a jobb, kulturált szolgál­tatásnak __ T. L. Víz és kazán Szakmai találkozót rendez holnap délután 3 órakor az Építőipari Tudományos Egye­sület miskolci csoportja az MTESZ-jszékházban. A Kip- szer Vállalat mutatkozik be. A szakemberek a kazántele­pek vízellátásának korszerű módszereivel ismerkedhetnek. Arcképcsarnok „Ha jó a cél... akadnak bizton eszközök..." Első ízbe« 19SZ. a utolsó vasárnapján lépte át — zsebében frissen szerzett orvosi diplomájával — városunk hatá­rát dr. Velkey László. („Sem­mi közöm sem volt Miskolchoz, még: csak egy ismerős erejéig sem. De hallottam, hogy itt dr. Kostyál László olyan gyermek­gyógyász, akitől tanulni sokat lehet . . .”) Három évtized múl­tán, 1983 novemberében a váro­si tanács Miskolc díszpolgárává választotta a most 57 éves gyer­mekgyógyász professzort. Találkoztam vele gyerme­kek körében, értekezleten, ünnepségen, s egyszer gyó­gyítómunka közepette is, ahol piedig nem látja szívesen a vendéget. Azok közé tartozik, akikre oda kell figyelni. Lett légyen bármiről szó, lényeg- látóan, feszes logikával fejti ki véleményét, és sohasem a kibic álláspontjáról. Hogy Miskolcnak olyan gyermek­kórháza és gyermek-rehabili­tációs központja van. mint amilyen, hogy ez a kórház az Orvostovábbképző Intézet tanszéke, klinikája lett-lehe­tett, az elsők között érdeme van benne. A gyermekgyó­gyászat konok szerelmese. Illenék talán most úgy folytatni: már kora ifjúságá­tól eire készült... Nem len­ne igaz. Újságíró vagy szí­nész akart lenni. A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban — ahol édesapja történelem —földrajz szakos tanár volt, bár matematikát, latint és gö­rög nyelvet is tanított — he­tedik osztályosként döntötte el, hogy egyéniségének cse- lekvőbb pálya kell. S mert családi indíttatása erőtelje­sen a humánumra összponto­sított, választotta az orvosi pályát. Tízen vannak testvérek. Mezőberényben, majd Ceglé­den fogalom volt a Velkey família. i („Apám naponta szántónkért* rajtunk a külső és a belső ren­det. Mindmáig akár skandálhat­nánk követelményeit: lelkiisme­retesség, törekvés, kitartás, fi­gyelem, alaposság, rend, lendü­let, szeretet. S amennyire meg­tanultuk, hogy kinek, mikor, milyen szerepkört kell vállalnia a család külső rendjéért, megta­nultuk azt is, mit kell tennünk saját belső harmóniánkért. Na­ponta gyakoroltuk az ömnesza.­gadást — ha mással nem, azzal, hogy a legizesebb falatot testvé­rünk tányérjára raktuk — csak azért, hogy tudjunk lemondani is . ..”) Édesapjától életre szóló útravalónak a vikingek jel­mondatát hozta magával Vel­key László Miskolcra is. „Ha jó a cél, amit kitűztél, akkor akadnak bizton eszközök..." Ám maga bővítette gazda­gabbá a schilleri gondolattal az útravalót: .,Bármit cselek­szel, eget érjen benned a szándék, de tettednek a Föld tengelye szabjon irányt”. Mis­kolci munkássága a tanúbi­zonyság rá, hogy nem üres szavakat idéz. amikor tanít­ványainak citálja a plasztiku­san szép, szigorúan pontos mondatot. / („Vannak, akik úgy vélik, hogy utópista vagyok, ebből legfeljebb az optimizmust vállalom. Hiszek abban, hogy a jó célhoz mindig akadnak eszközök, s hogy az eget érő szándék dúsan gyümöl­csözik, ha cselekedeteink a lehe­tőségekhez, a Föld tengelyéhez igazodnak . ..”) Hogy milyen gyermekgyó­gyász Velkey doktor, arról Miskolcon és Borsodban tíz­ezrek tudnának legendába il­lő történeteket mesélni. Hogy milyen íuűok es Kolléga, ar­ról ■beosztottai, orvostärsai re­gélhetnének. Vezetőként elve: ismerje mindenki — nem a beosztását! — a szerepkörét abban a''szervezeti rendszer­ben, amelyben dolgozik. Értse jói, hogy a po£zt, amit betölt, elengedhetetlenül fontos a rendszer egészében, akár ta­karítói, akár főorvosi státus legyen az. S mert ő is tiszteli a környezetét, a tekintély mellett szeretet övezi. . A szó legnemesebb értel­mében irigylésre méltó a magánélete. Feleségével, dr. Ormoshegyi Magdolna -gyer­mekgyógyásszal is Miskolcon ismerkedett meg. („ö volt az első kotléfra. akivel érkezésemkor találkoztam. Az csiak később derült ki, hogy falu­beliek vagyunk; Mezőberényben születeti ő is. Óva intettek tőle a barátaim: hogy merek ilyen okos nőt feleségül venni. .. Három szakvizsgára futotta az erejéből. S hadd tegyem hozzá: három gyerek mellett szerezte meg a tüdőgyógyász és a radiológiai szakvizsgáit .. .") A 29 esztendős László fiuk Sárospatakon kémia—bioló­gia szakos tanár, két gyönyö­rű unokával ajándékozta meg szüleit. Magda lányuk két éve végzett orvos, folyta­tója lesz a gyermekgyógyász pályán szüleinek. (..Póbáltuk lebeszélni, de nem lehetett...") A legkisebb Anna. a Külke­reskedelmi Főiskola angol- francia nyelvű tagozatán vég­zett, s a Medicornál dolgozik. („A legszínesebb egyéniség a gyerekek között. Rajzol, szob- rászkodik, versel, sízik és focizik . . .”) Családját tartja a légszebb művének Velkey László. E portrévázlathoz kívánkozna, hogy szóljunk Velkey professzor tudományos munkásságáról is. Hírlapunk terjedelme azonban kevés erre. Csupán annyit; tudo­mányos tapasztalatainak gazdag tárházából 70« oldalas kötetet ad közre a Medicina Könyvkiadó a közeljövőben, Gyermekeink gon­dozása, nevelése címmel. Szól pe­dig benne mindenkihez, aki gye­rekekkel foglalkozik. Eszköz le­het a jó célhoz e kötet — min­denki kezében.•, KADVÁNYI ÉVA, A Fogy aszták Városi Tanácsa előtt Slágertéma: a liázmesterkérdés A napokban a miskolci ta­nácsi bérlakások karbantar­tásáról, felújításáról, a lakók ideiglenes elhelyezéséről, a házfelügyelői rendszer hely­zetéről. takarításról, szemét­tárolásról, szemételszállifás- ról tárgyalt a Fogyasztók Városi Tanácsa, s a Hazafias Népfront város- és település­politikai munkabizottsága. A bizottság tagjai és a meghívottak Nagy Sándor­nak, a MIK főmérnökének tették fel kérdéseiket. A leg­többen a házfelügyelők mun­kájával foglalkoztak: komo­lyabb és következetesebb el­lenőrzést. a minőségi munka számonkérését javasolták. Erre az új, a házfelügyelők jogait, kötelességeit szabályo­zó rendelet lehetőséget is ad. A felújítási munkákkal kap­csolatban' sokan úgy vélték, hogy nem eléggé kímélik, óvják alz épületek még hasz­nosítható, értékes elemeit a kivitelezők, még mindig jel­lemző a pazarlás. Arról is ér­deklődtek az ülés résztvevői, hogy a MIK épületeiben mű­ködő üzletek környékét, a portálokat, a kapualjakat ki­nek kell rendben tartania? Hogy az ingatlankezelőnek s az üzlethelyiséget bérlőkne» meddig terjednek a köteles­ségei, pontosan rögzítették a jogszabályokban. Mégis gya­kori például, hogy a bolti hulladékot a lakók kukáiba gyömöszölik... Érdekes és sokakat érintő kérdés az isj hogy a felújítás előtti kiköl-. töztetéseknél kit milyen arányban terhel a felelősség a bútorzatban, ingóságokban esett károkért. A MIK illetékesei minden elhangzott kérdésre választ adnak az érdekelteknek, s néhány közérdekű üggyel mi is foglalkozunk majd lapunk hasábjain. Mi kerülhet forgalomba? Új étolaj-szabvány Az egészségesebb táplál­kozás egyre inkább előtérbe helyezi az emberi szervezet­re kedvezőbb hatású, köny- nyebben emészthető növényi zsiradékok használatát. Áz étolaj ipari termelése az el­múlt évtizedben nagymér­tékben korszerűsödött, így mindenképpen időszerűvé vált a régi étolaj-szabvány átdolgozása. Előreláthatóan 1984. első felében lép majd életbe. Az új előírás gyártási alapanyagok szerint különí­ti el az étolajokat. Ez nem je­lent mást, minthogy a fo­gyasztók csak specifikus ét­olajat kaphatnak, nemcsak az üzletekben — ahol ez többnyire eddig is így. volt —, hanem az üzemi étter­mekben, a vendéglátóipar­ban és egyéb nagyobb kony­hákon elkészített ételekben is. A korszerű szabvány elő­írásai kizárják a különböző alapanyagú olajok kevere­désének lehetőségét. Ma hazánkban négyféle étolajat állítanak elő. A leg­nagyobb mennyiségben a közkedvelt napraforgóolajat. Számottevő még a repceolaj gyártása is, amely az áj szab­vány szerint csak meghatá- í^Dzott összetételű repcemag­ból álllítható elő, így jobb minőségűvé válik. Gyártanak még szójamag- vakból és kukoricacsírából is étolajat. Ezek mennyisé­ge jelenleg minimális, remél­hetőleg a jövőben több ke­rül majd az üzletekbe. A ku­korica csirájából készült olaj finomabb íze és maga­sabb ára miatt inkább salá­taolajnak használatos. Az étolajokat pontozásos rendszerben minősítik: íz, szag, szín és átlátszóság szempontjából. Ha bárme­lyik tulajdonság a legked­vezőtlenebb pontszámot kap-; ja, az az étolaj nem kerül­het forgalomba. A különbö­ző alapanyagokból gyártott étolajok ára különböző. Ezt — a minőségmegőrzési idő­tartammal együtt — a pa-J lackok címkéin kell feltünJ tetni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents